Esztergom és Vidéke, 1932

1932-05-26 / 42.szám

Mióta első királyunk, Szent István, véglegessen állammá szervezte a magyar nemzetet, az európai mű veltség nem termelt ki egyetlen szép és nemes gondolatot sem, amelyhez a magyarság rögtön ne tapadt volna egész lelke erejevei; ezer éven át Európa legtávolabbi sarkában sem dobbant soha úgy szív az emberi előrehaladásért, hogy a második dobbanást már lelkes magyar szív ne visszhangozta volna. Mig szeren esés évszázadok jártak felettünk, egy vonalban mentünk a kultúra mezején az élen haladókkal: az olaszokkal, franciákkal, a középkor ban sokszor megelőztük a németé ket és angolokat. Mikor aztán nagy nemzeti szerencsétlenségeink derékba törték zavartalan fejlődésünket, a legnagyobb szenvedések között, vért hullatva, üggyel-bajjal, de mégis folyton nyomába vonszoltuk magunkat az európai kultúra haladásának, azzal való közösségünket soha, semmi áron nem tagadtuk meg. Pe5ig ezért a ragaszkodásunkért súlyos áldozatokat kellett lerónunk. Napkelet harcos nemzetei, amelyek vér szerint rokonaink voltak, évszázadokon ke resztül vad rohammal törtek Nyugat ellen, hogy széttapossák az európai kultúra minden alkotását — és mi megtagadtuk a velük való rokonságot, többre becsültük annál az európai gondolatot s ennek védelmére mindenektől elhagyatva, saját vérző mellünket feszitettük oda védőbástyául a támadók elé és Európát megmentettük. Ha mi nem lettünk volna, ma Róma tornyain az izlám félholdjai ragyognának, Berlin helyén sivatag terülne el és Paris romjai között tatár legény itatná paripáját a Szajna vizében. Michelet, a franciák nagy történet irója, egyik könyvében ezt a kérdést veti fel: Vájjon mikor jön el az idő, hogy a művelt népek leróják a hála adóját az áldott magyar nemzetnek. Nyugat megmentőjének} — Sirod mélyéből idézlek téged. Michelet szelleme — mondotta emelt hangon Csonkás dr. — A te nagy nemzeted és szövetségesei a te Parisod mellett, a trianoni márvány palotában, minket alaposan kifizettek. Elvették tőlünk apáink megszentelt örökségét, szétrombolták azt a nagyszerű földrajzi egységet, amelynél eszményibb nincs a világon, sárbatiportak egy ezeréves, tiszteletreméltó történelmet, megtagadták önnön kulturájok legnemesebb emlékeit, elkövették a legrútabb emberi bűnti a hálátlanságot. 1920. június 4-én a hazugság és igazságtalanság a trianoni zöld asztalnál Ítéletet mondott a magyar nemzet fejére és ez az Ítélet halálra szólt. Attól a naptól kezdve évről-évre egyre halkul a Duna mellett és a Tisza táján az emberi élet lüktetése, a magyar asztalokon egyre soványabb, egyre gyérebb a betevő falat, sok helyen teljesen hiányzik már; lerongyolódunk, szegényedünk, lassan-lassan egészen elsorvadunk, mert a trianoni csonkítás n Jatt elcsurog a nemzet életereje, nem marad elég fiai táplálására. De egyben csalódtak a békemű megalkotói. Azt hitték, hogy a mi elpusztításunkból az ő országaik boldogulása sarjad ki, holott ma már minden látó szem előtt világos, hogy mikor Magyarország területébe belevágtak, Európa testén szakítottak soha nem gyógyuló sebet, ez a seb azóta üszkösödésnek indult és a seb mérge terjed, mint a ragály, rothad már tőle Európa és belepusztulhat az egész emberi civilizáció. A romlásnak indult gazdasági viszonyok," az európai civilizáció szörnyű válsága arra birták a Népszövetség genfi bölcseit, hogy orvosszer után nézzenek és Tardieu francia ^miniszterelnök javaslata alapján attól remélnek gyógyulást, ha a Duna mellett fekvő apró államok gazdasági téren közelednek egymáshoz. Az orvostudomány atyja, a görög Hippokrates, több ezer évvel ezelőtt kimondta azt a nagy igazságot: Ha egy betegség gyógyulását akarod, szüntesd meg mindenekelőtt a betegség okát. (Nagy éljenzés.) Ezt mondhatjuk mi is a világpolitika bölcseinek. Európa betegségének oka a rossz békeszerződésekben rejlik, leg főképpen a gyászos trianoni kény szerbékében, amely nemcsak föld rajzi és történelmi igazságok arculcsapása, hálátlanság, hazugság és igazságtalanság terméke, hanem mint rossz következményei mutatják, merénylet az emberi józan gondolkodás ellen is: az igazi orvosság tehát a trianoni békének az igazság szellemében való reviziója. Mi tehát a becsület, igazság és józan ész nevében kívánjuk, kérjük, sürgetjük, hogy tőlünk elszakított magyar véreink újabb országhatárok megvonásával kapcsoltassanak vissza a magyar államhoz, továbbá adassék meg a mód a magyar nemzetnek arra, hogy a hajdani NagyMagyarorság területén élő nemzetiségekkel tárgyalásokat kezdhessen afelől, akarnak-e és milyen feltételek mellett akarnak ismét egyesülni Magyarországgal, végül a nemzeti ségekkel megkötendő csatlakozási szerződések végrehajtását senki se akadályozza meg. Csonkás Mihály dr. beszédjét több ször megéljenezték. A nagygyűlés a Hymnus-sal ért véget. Kár, hogy a rosszul megválasztott hely nem volt alkalmas nagyobb közönség jelenlétére. Bajok a várost csatornaépítések körül hogy kiszállt e az épitőbizotlság, a munkálatok ellenőrzésére. Ha nem voltak künn, miért nem hivták meg az építkezéshez. Kérdeznünk kell továbbá, megfelel-e a valóságnak, hogy a csatornaárkot merőlegesen oldalfalakkal ásták le és megfelel-e a valóságnak, hogy a csatornagyűrüket sláhidalták és nem iszapolták be. Meg kell továbbá vizsgálni, hogy milyen a nivellálás ? Szakemberek véleménye szerint csak ezeknek hiánya okozhatta a betörést. A [város nem azért rendelte el házi kezelésben a csatornaépítést, hogy az az önköltségi áron való elkészítésnek a duplájába kerüljön. Nemcsak arra kellett törekedni, hogy a házi kezelésben történő építkezés olcsóbb legyen, hanem arra is, hogy szakszerűen történjék a lefektetés és a csatorna még évtizedek múlva is megfeleljen rendeltetésének. Ezért meg kell vizsgálni azt is vájjon milyen munkával történt a csövek lefektetése. A város érdekét munkálatait ma fokozottabb szigorúsággal és takarékossági törekvéssel kell kisérnünk, mint bármikor. A lakosság több mint 100 %-os pótadó terhét viseli, igy minden munka kivitelét és minden legkisebb összeget a legszigorúbb bírálat tárgyává kell tennünk. Mindenesetre megkérdeztük vitéz Dudás László mérnököt is, hogy mi az álláspontja a csatornázás kérdésében. Dudás mérnök kijelentette, hogy: nem felel meg a valóságnak, hogy a csövek szállítása nem volt szakszerű és gondos; nem felel meg a valóságnak, hogy a csöveket nem tették le szakszerűen. A csövek nem lettek aláhidalva. A beiszapolást mindenütt elvégezték. A csövek egy része fiatalon kerülhetett ki a raktárból, amit igazol az is, hogy csak a kocsi átjárók alatt törtek meg. Végül kijelentette Dudás László, hogy minden műszaki vizsgálatnak aláveti magát Igazán kíváncsiak vagyunk, hogy mi az igazság a csaíornabeomlás oka körül. Ugy halljuk, hogy ezirányban vizsgálat indul meg. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyélő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-ü. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Változások a távbeszélő díjszabásban Belépési dij a 100 nál több előfizetővel biró hálózatban, a meglévő legalkalmasabb elágazási ponttól számított 200 méter vonaltávolságig 48 pengő. Ezen távolságon, illetőleg határvonalon tűli bekapcsolás ese tén a 48 pengő díjon felül az ezen távolságon túl felmerült tényleges költséget is meg kell fizetni. Tényleges költségként az előfizető érdekében tényleg végzett munkáknak az előfizető áramkörén aránylagosan eső költsége számítandó fel. Részben, avagy egészben rendelkezésre álló tartalék áramkör után költség nem jár. A lakást elhagyó előfizető után közvetlenül beköltözés által átvett állomását a belépési díjnak csak 50 százaléka esedékes. Ha az állomás áthelyezése is szükségessé válik, a fél belépési dijon felül a szabályszerű áthelyezési dijat is megfizeti. Az igazgatóságok a belépési dijakra legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhetnek. A távbeszélő állomások átírási dija 10 pengő. Átírásnak azonban csak bizonyos esetekben van helye. Az előfizetési és beszélgetési dij változat lan maradt. Bővebb felvilágosítást a helybeli postahivatal ad. Köztisztviselői illetmén? eket és nyugdijakat csak Magyarország területén élüknek lehet kifizetni A pénzügyminiszter rendeletet készített, melynek értelmében a köztisztviselői illetményeket és nyugdijakat csak Magyarország területén élőknek lehet kifizetni. A pénzügyminiszter ezzel elejét akarja venni annak, hogy a köztisztviselők szerencsésebb helyzetbe kerüljenek, mint azok, akik a devizarendelet-, illetőleg e. devizakorlátozás miatt nem nyaralhatnak külföldön. A rendelet írásban még nem jelent meg

; de szóbelileg már utasították az illetményhivatalokat, amelyek azonnal megszüntették a külföldre való kiutalásokat. Fogynak az emberek, csökken a mnnkanélliiliség Wagner Jauregg, a világhírű osztrák orvostudós igen érdekes előadást tartott az eugenetikáról. Megállapította, hogy a születések száma az utóbbi évtizedek alatt csaknem valamennyi európai államban csökkent. Arra a közétkeztetésre jutott ebből, hogy a népesedés állandó csökkenésével néhány év múlva megszűnik a munkanélküliség. A mostani munkanélküliek még a korábbi évekből származnak, amelyekben a születések száma nagyobb volt. A születések csökkenése azonban nemcsak a munkanélküliséget fogja megszüntetni, hanem káros is lesz, mert az utánpótlás már nem lesz elegendő a gazdasági üzemek fenntartására. Az eugenetikái mozgalom igazi feladata, hogy ellensúlyozza a születések számának visszaesését, különböző kedvezményekkel, alapítványokkal, terhességi és gyermekágyi seMMM Legszebb kirándulóhely a Búbánati söröző! Kompjárat indul minden vasárnap és ünnepnap délntán 2 érabor a Petz-féle gépgyártól Szentgyörgymezőn. A Baross Gábor úton és az Erzsébet királyné utcában, mint tudvalévő, csatornázási munkálatok folynak. A város a mult évben a csatornacsöveket az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank cement és betonárú telepétől rendelt meg. A csatornacsöveket még a múlt évben le is szállították és azokat a város mérnöke átvette. Most azt közölte a város mérnöke az Iparbankkal, hogy a leszállított csövek egy része betört. Erről az Iparbank szakértője is meggyőződött. Tény tehát, hogy a csatornaépitkezésn 1 a csövek megrepedtek és be dőltek. A Baross Gábor-úton körülbelül 30 méter, az Erzsébet királynéutcában pedig ugyancsak 30 méter, csatornacső repedt meg és dőlt be. Összesen tehát 60 méter hosszúságban hasznavehetetlen a lefektetés. Ez a szám csak az eddigi vizsgálatnak az eredménye, nem lehetetlen, hogy másutt is vannak bajok ennél a csatornaépitkezésnél. A Kereskedelmi és Iparbank azt válaszolta a mérnök levelére a pol gármesternek, hogy a csatornacsövek Összetörése absolute nem a csövek minőségében keresendő, hanem egyrészt a könnyelmű szállításban, de legfőképpen a szakszerűtlen lerakásban. Kijelentette az Iparbank, hogy aláveti magát a szállított anyag műegyetemi technikai vizsgálatának abban a tekintetben, ^hogy a szállított áru kifogástalan és a követelmények szerint a teherbírásnak megfelel. Kész az Iparbank az elkészített csövekből bárhol és bármily mennyiségben a most készülő csatornázás vonalán önköltségi áron, egy szakaszt még a legnagyobb forgalmú helyen is lerakni és teljes felelősséget vállalni, hogy akár az általuk, akár más szakképzett építőiparos által lerakott csövek évtizedek múlva is törés nélkül fognak céljuknak megfelelni Beszélték, hogy az Ipar* bank hajlandó az összes tört csöveket kicserélni. Ez nem felel meg a valóságnak. Több szakképzett iparos véleménye szerint a csatornacsövek összetörés ének a szakszerűtlenség az oka. Iudjuk, hogy a csatorna építkezést önköltségi áron folytatja a város, de hia igy áll a helyzet, ez az építkezés igen drága és az önköltségi ár auplája lesz a rendes árnak, ameyet szakképzett helyi építőiparos számított volna fel. A csatornaépitkezésnél igen sok lelytelenségről informáltak bennünket. Kérdeznünk kell éppen ezért, I