Esztergom és Vidéke, 1932

1932-05-01 / 35.szám

Hatvanegyen laknak itt a cigányok. Az egyik gyerek nem cigányvérből való, úgy szedték össze valahol és örökbefogadták. Már tud cigányul és éppen olyan szurtos mint a többi. Hát az ä baj — nem itt, hanem a szentgyörgymezőieknek baj — hogy a cigányok összehordanak mindenféle döglött állatot és a bele ket pedig széjjelhányják. Bizony vészben kimúlt állat belét is elhullatják. Ha erre járnak a ^szentgyörgymezői állatok, a fertőző bél rácsavarodik lábukra és hazaviszik a vészt. De legelés közben is megfertőzik magukat. Nagy bajt okoz ez Szentgyörgymezőn. Az a kívánsága a népnek, hogy telepítsék a cigányokat máshova, ahol senkinek sem ártanak. Aztán a cigányok lovai is sok kárt tesznek. A tilosba mennek legelni. De még valami igen fontos, ha már a cigányokról beszélünk. A mult évben kezünkbe került egy németnyelvű útikalauz, amelyben képet látunk az esztergomi dunapartnak erről a részéről. A parton cigányok, mögöttük a vályogházak. Magyarázatnak ezt olvastuk: Cigánytörzs Magyarországon. Pozsonytól Budapestig ez az egyetlen kép szólt Magyarországról. Hát már csak ezért is el kell telepiteni innen a cigányokat. A cigánytelepről átmegyünk a 48-as Honvédtemetőbe. Erről azonban majd legközelebb. A vízivárosi egyházközség előterjesztése a városhoz Több mint száz eve már, Rudnay ellenes iskolaleépitő intézkedéssel elprimás kiáltván hangoztatta a külön Szenttamási iskola szükségét s fellépése adott később életet az iskolának. Az 1894-i városrész egyesülésnél s az iskola községivé való átvételénél, a főügyészi előadói tervezet, mint „égető fontos szükségnek" jel lemzi a szenttamási iskola „reorganizálását". A huszadik században egy városrész jogosult iskolájánál visszafelé menni s iskolát rombolni, se nem keresztényi, se nem nemzeti, se nem kulturális eljárás. Azelőtt is közel volt a szenttamási iskola a Deák Ferenc-utcai iskolához, mégis Szenttamás speciális érdeke előrelátóan megkívánta a külön iskolát. Azért az egyházközség rendkívüli gyűlésén, április 22-én, foglalkozva az iskola ügyével, egyhangúan a városhoz következő tiszteletteljes előterjesztéssel fordult: 1. A képviselőtestület megütközéssel s sajnálattal vette tudomásul, hogy a közoktatásügyi Minisztérium a kir. tanfelügyelő jelentése alapján, ugyancsak a kir. tanfelügyelő útján felhívta volna a várost, mint iskolafenntartót az új Szent Imre-iskolában elhelyezett szenttamási iskolának, mint külön iskolaegységnek, a beszüntetésére s tanulóinak a Szent Imre-iskolába való szétosztására. 2. A képviselőtestület állást foglalt ezen beszüntetési akcióval szem ben, a következő indoklással: a) A minisztérium a kir. tanfelügyelő téves jelentése alapján nem tudja, hogy a szenttamási iskolának van saját iskolaépülete négy tanteremmel, s igy jogosult is a külön iskola egysége. A Szent Imre-iskolába azért lett átvéve, tekintettel annak több üres tantermére, hogy helyet adjon a tanonciskolának addig, mig a tervezett tanonciskola fel épül. b) A szenttamási iskola tanulói létszáma életképes, nem törpe iskola. Ha létszámapadás van is, az ma a legtöbb elemi iskolánál, mint a háború után, országos jelenség s nem főbenjáró ok a beszüntetésre. Legföljebb arra ad alapot, hagy az iskolában osztályösszevonások esz közöltessenek, mint a háború után. Éz lett volna indokolt 1930 tói a szenttamási iskola I. és II. osztályaival. Sőt mivel a Szent Imre-iskolában is apadó volt az alsóbb osztályok létszáma, ott is Ehelyett 1930ban s 1931-ben mintegy elrekvirálták a szenttamási iskolából az oda beirt, egy csomó Szenttamáson lakó I-ső és II. osztályos tanulót s önkényesen a Szent Imre-iskola 1. és II. osztálybeli létszámának szaporítására oda őket beosztották. Ezen jogvonták a szenttamási iskolából az I és II. osztályt. Csonka lett iskolánk a vízivárosi plébános tiltakozásának dacára, akinek pedig a városrészek egyesítésénél s az iskolák (Szenttamás s Szentgyörgymező) átvételénél a város az iskolára nézve külön felügyeleti jogot biztosított. c) A szenttamási iskola külön állását a szociális-pedagógiai szempont is megkívánja. Nem arról van szó, hogy pusztán egy tagozódású, egy társadalmi osztályból való tanulói legyenek a szenttamási iskolának. Mindig voltak ott a munkás osztály gyermekei mellett, ha kisebb arányban is, más társadalmi osztálybeli gyermekek, még a belvárosból is és viszont kisrétegben szenttamásiak más iskolákban. Arról sincs szó, mintha más, nem egységes általános alapvető tanítási módszert kellene a szenttamási iskolában alkalmazni. Arról van pusztán szó, hogy a részletekben igenis különböző szociális, nevelési s egyéni kezelési elvek irányítók — mint a pesti külső telki iskoláknál is tapasztalható —, a jobbmó dú, intelligensebb és viszont a szegényebb, főkép a proletár munkásosztály gyermekeinél, amely néposztály gyermekeiből alakul ki a szenttamási iskolában a tanulók több sége. d) A beszüntetési akció egyben meggátolja a vízivárosi plébánosnak gyermekpasztorációját, mivel az iskolában van a hitoktató-plébánosnak a legtöbb alkalma közvetlenül érintkezni a gyermekkel, azokat magvetőleg sugalmazni, azokat mintegy hónalja alatt tartani. A beszüntetés egyben elszoktatja a gyermekvilágot — nem lévén iskola a plébánia területén — a plébániai anyatemplomnak vasár- és ünnepnapi testületi látogatásától és elvonja a gyermeket a minisztrációs oltárszolgálattól. Egyházjogilag is tény, hogy egy plébános, a más kerületi plébánosnak a hitoktatási s gyermekpasztorációs dolgokban se lehet alárendelve. e) A képviselőtestület azon ismertetett hármas: plébániai, pedagógiai s jogi indokolást, amelyet az egyházi elnök, külön mint vízivárosi plébános á Po'gármester Úrhoz intézett memorandumában, vagyis emlékiratában feltüntet, teljes egészében magáévá teszi. 3. Mindezek alapján, bár több indokot is lehetne felhoznunk, arra kérjük bizalommal a plébánia kerületi iskolánk védő szeretetében Nagyságos Polgármester Urat s a Tekintetes Képviselőtestületet, hogy a nem indokolt s a városrész iskoiajogát sértő beszüntetési akciót mellőzve, a szenttamási iskola legalább az I és II, a III. és IV. összevont osztályokkal, két tanítóval helyeztessék vissza az ő korábbi, Vörösmartyutcai iskolájába^ régi otthonába. Mint jelenleg is, a szenttamási s szentgyörgymezői iskolák egy igaz gató vezetése alatt el lehetnek. Másutt is meg van, hogy egy igazgató alatt egy vagy két iskolaegység van. És ha a tanonciskolának elviselhető volt a szenttamási iskola, még egyszer annyi létszámmal s felnőtt ifjakkal, akkor megfelelő a kis elemista gyermekek számára is. Ezzel a félreértések is megszűnnek a Szent Imreiskolai elhelyezésben, ahol azután a tanonciskola, vagy más szakiskola elhelyezhető. Ha kicsi is a Szent Tamás-iskola udvara, aránylag még jobban áll ez az új Szent Imreiskolára is, amely annyi tanuló számára kis térfogatú s a szünetek alatt az iskolás gyermekek a folyosón, vagy a tantermekben vannak. A szenttamási iskolánál szünetközben legalább a közeli megfelelő káptalanközi utcában sétálhatnak a gyermekek. Mint Esztergom városának vezető ségét kérjük az Urakat kérelmünk megértő megfontolására. Kérjük, legyenek kegyelettel a 93 éves szenttamási nrssziót betöltő iskola iránt. Ne érezze a szenttamási iskola az elhagyatottságot és lekicsinylést. Takarékoskodva az elemi iskolák beszüntetésén s ezzel más iskolákban a tanulókat összezsúfolni, mint tanítói gyűlések is többfelé jelzik, a népoktatás lesüllyesztése. A bolsevista előretörés miatt ez a súlyos nemzeti károsodás mellett, a nép művelés csődjét is jelenti. Az egyházközségi képviselőtestület nevében: Mély tisztelettel Bleszl Ferenc Keményfy Kálmán világi elnök. egyházi elnök. Dr. Szalay Gyula hitközségi jegyző. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Helyi kereskedelmünk problémájához Tekintetes Szerkesztőség 1 A Kereskedelmi Társulat illusztris elnökének, Lenkei Emil úrnak b lapjuk 24-iki számában megjelent cikke bizonyára visszhangra talált helyi hatóságaink, de főleg kereskedő kartársaink között. Mi esztergomi kereskedők, akik szomorúan látjuk ennek a határmenti nagymultú városnak gazdasági sorvadását, de másrészt sajnálattal állapítjuk meg, hogy mig országos vonatkozásban nem várhatjuk mástól máról-holnapra bajaink orvoslását, nem szabad engednünk, hogy kereskedelmi érdekképviseletünk tevékenysége kimerüljön abban, hogy az elmúlt évek gazdasági intézkedéseit bíráljuk, a múlton állandóan keseregjünk, bűnbakokat keressünk, hanem a kereskedő igazi hivatásával, kereskedelmi ösztönünkkel meglássuk és rámutassunk azokra az ezúttal helyi bajokra, amelyen már a közel- lövőben segíteni lehet akkor, ha az illetékes tényezők összefognak és a helyi kereskedelmet és ipart nemesek szavakkal, hanem tettekkel is támogatják. Mint gyakorlati kereskedő néhány példát említek csak fel. Esztergom városa az év tiz hó napjában iskolaváros. Egész sereg intézménye van, ahol bennlakó növendékek élnek. Az ember önkéntelenül ís azt gondolná, hogy ezen közületek a-szükséges cikkeiket hely beli iparosoknál és kereskedőknél szerzik be. Sajnos ez nem egészen van igy. Alig egy-két helyen látjuk ezt, pedig ha az illetékes vezetői ezen közületeknek fontolóra vennék ezt a kérdést, igen jelentékeny ba jon segíthetnének. A budapesti cégek körleveleikkel állandóan elárasztják a hiszékeny vidéki magánháztartásokat és különböző árúcikkeket ajánlanak. Ezen cikkeket a budapesti kereskedők utánvéttel, készpénzfizetés mellett szállítják. E cikkek csak az első látásra olcsóbbak, mint ha azt a helyi kereskedelemben szereznék be. Ha hozzávesszük a csomagolást, a portót stb., semmivel sem olcsóbbak. Ha helyben szerezzük be szükségleteinket, meg van az az előnyünk is, hogy egyrészt látjuk azt, amit veszünk, válogathatunk az árúcikkekben, csak annyit kell vennünk, amennyit akarunk ós igy tovább. Ezek mind olyan előnyök, amlyeket a budapesti cégek nem nyújthatnak. Hassanak tehát oda az illetékes tényezők, — a kereskedelem és ipar esztergomi hivatott érdekképviseletei (Kereskedelmi Társulat, Ipartestület), de másrészt hatóságaink vezetői is, hogy minden közület csak a helyi ipart és kereskedelmet támogassa. Erre sohasem volt olyan szükség, mint ma, mikor az esztergomi iparos és kereskedő úgyszólván kizárólag a helyi forgalomra van utalva. Addig is, mig országos vonatkozásban gazdasági javulásról beszélhetünk, nem marad más hátra, mint egymás támogatása. És ámbár foglalkozásunk révén a szabad kereskedelemnek kell, hogy hivei legyünk, mégis rövid átmeneti időre a pillanatnyi helyzet diktálta lehetőségeket kell szem előtt tartanunk, mert a jelen pillanatban más módon nem tudunk magunkon segíteni. Azt nem lehet elkerülni, hogy az emberek szükségleteik egy részét más városban szerezzék be. De igenis lehet tervszerű popagandát kifejteni, amelyben felhívjuk a város minden polgárát, hogy támogassa a helzi ipart és kereskedelmet, amelyből végeredményben mindenkinek haszna van Állandó cikkezéssel, szónoklatokkal sajnos nem lesz az iparos és kereskedő üzleti forgalma egyfillérrel sem több, a deputációs sem hoz sok eredményt, mert ha ezen tényezők eredményt hoztak volna eddig, úgy Esztergomnak ma virágzó kereskedelmi városnak kellene lenni. Ne törjük fejünket állandóan nagy problémákon. Kis problémákat igyekezzünk megoldani, olyanokat, melyeket az élet az adott helyzetben felvet. Elég baj az nekünk, hogy Svédországgal és Norvégiával nagyszerű kereskedelmi szerződéseink vannak és a szomszédos Csehszlovákiával másfél év óta szerződésenkivüli állapotban vagyunk, hogy Ausztria diktálja állatkiviteli lehetőségünket, hogy az olasz lucerna olcsóbb Magyarországban, mint a magyar lucerna stb. stb. A szép békeidőben a fiumei m. kir. kiviteli akadémián, ezen az azóta már megszűnt magas nivójú, gyakorlati kereskedelmi főiskolán a kereskedelmi politikai tanárunk az utolsó kollokviumon az egyik társunknak feltűnően egyszerű kérdéseket adott fel. Társunk sok mindenről beszélt, érintett nehéz kereskedelmi politikai kérdéseket, csak éppen a feladott egyszerű kérdések meritumára nem tudott kellően rámutatni. Végre is jó tanárunk egy pár kisegitó kérde rendkivül olcsó árban árusítom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy mint ARAKAT NEM HIRDETEK, IMJftS SAN»tilt női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztyüket és az összes divatárúkat divatárukereskedése Hilter £0111 Széchenyi-tér 21