Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-28 / 34.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 34. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. CSÜTÖRTÖK, ÁPRILIS 28 Szerkesztőségés kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1"20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fülé Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Az egyház vagyona Senki sem vádolhat bennünket azzal, hogy a magyar társadalmi életet nyugtalanító szociális igazságtalanságok előtt szemet hunyunk, hogy esetrőlesetre ném emeltük fel szavunkat a széles néprétegek érdekében, mikor lelkiismeretünk szava követelte. Azért mikor szóvá tesszük a földosztás divatját, nem félünk, hogy bárki is szociális értéktelenséggel, vagy maradisággal vádolhat bennünket. Az ilyen forrongó keserűség tői és meghasonlástól fűtött ko rokban mint a mai, mikor a rombold törekvések ártatlan és megtévesztő szólamokba csomagolják a feszítő vasat, amelylyel nem javítani, enyhíteni, hanem robbantani akarnak, különös tapintatra van szüksége annak, aki a hibákat és mulasztásokat kritizálja. Mert a töTténeti érzék hiánya, a konneti érzék hiánya, a történelmi fejlődés figyelmen kivül hagyása a doktriner egyoldalúság a legjobb szándék mellett is többet árt, mint használ s akarata ellenére is az ellenséges törekvéseket segíti elő. Ugyancsak a forrongó kor sajátsága, hogy bűnbakot keres, melyre hibáit és mulasztásait mintegy ráruházza. * Mert nemcsak a női divatnak van nagy hatalma, hanem a társadalmi eszmék, törekvések, szólamok is sokszor zsarnoki módon nehezednek az emberiségre. Ilyen divat manapság, mikor bizonyos reformátorok földreformmal — különösen az egyházi célvagyon felosztásával — akarják az ország súlyos gazdasági helyzetét meggyógyítani. Ezek a sokszor jószándékú doktrinerek talán nem is tudják, hogy egyrészt a szabadkőműves páholyok programmját népszerűsítik, másrészt, hogy az ország gazdasági baja sokkal mélyebb és átfogóbb, semhogy a megcsonkítás után megmaradt és igen nagy kulturális és szociális terhet vonszoló egyházi vagyon számba jöhetnek a segítésnél. De nem számolnak azzal sem, hogy soha rosszabb időt nem választhattak volna a földreform megvalósítására, mint a mostanit, mikor az eladósodott mezőgazdaság roskadoz a terhek súlya alatt és szinte elmerüléssel fenyegeti a mezőgazdákat. Ha okosan szeretnék azokat, akiknek kedvéért a divatos jelszavakat hangoztatják, s akiken segíteni akarnak, akkor azt mondanánk : várjuk meg azt az időt, mikor a termékeknek jobb áruk lesz és legalább részben kiheveri a föld a terheket. De beledobták a közvéleménybe — jól számító kezek — a földosztást, hát hirdetni kell, mert különben nem vagyunk modernek. A magyar katolicizmus kezén nagy célvagyonok halmozódtak össze, de ezek mindenkor lelki és nemzeti célok szolgálatába voltak állítva és' ebben az irányban teljesítették is mindenkor rendeltetésüket. S most, hogy egyrészt a megduzzadt tömegigényeket nem tudja jőszándéka és akarata ellenére teljesíteni, megindultak a támadások a magyar katolicizmus ellen, hogy nem teljesíti kötelességét, hogy elhanyagolja a szociális kérést, amely pedig vezető és irányító kérdése a korunknak. A liberális plutokrácia, a szabadkőművesség és szociáldemokrácia áthárítja felelősségét az egyházra. Azok a kérdések, melyek mint égető problémák uralkodnak, természetszerű fejleményei a hetven esztendős liberális uralomnak és berendezkedésnek, eredményei és következményei annak a gazdasági fejlődésnek, amely a nagy vagyoni összehalmozódások árnyékában fejlődött ki. A felelősséget azonban a liberális kapitalizmus áthárítja a történelmi osztályokra, az egyházi celvagyonra s annak kezelőire. Maga pedig a szociális problémák mellett közömbösséggel sétál el s a szociális kérdés megoldatlanságaért a katolicizmust teszi felelőssé. Azt a katolicizmust — amely bár nem emancipálhatta magát korának gondolatvilágától — de mégis csak elsőnek sietett a szociális bajok enyhítésére. Tette ezt már évtizedekkel ezelőtt, amikor a liberális állami berendezkedés egyszerűen csak közrendészeti eszközökkel akarta megoldani a nyomort, és amikor az állami hatalomnak egyetlen mentőgondolata volt: a kivándorlás. A Rerum Novarum, Zichy Nándor, Prohászka Ottokár már negyven évvel ezelőtt igazolták, hogy a katolicizmus mindig megértette az idők szavát és elsőnek nyúl a szociális problémákhoz. S most is, szerte az országban, az egyház az, mely a legnagyobb erőfeszítéssel igyekszik szociális intézményei révén a tömegek nyomorúságán enyhíteni. Sem ellenséget, sem jóbarátot nem tehetnek a divatos jelszavak annyira elfogulttá, hogy a tényeket ignorálja. (HB) Páratlan utazási és egyéb kedvezmények a bu dapesti nemzetközi vásár látogatóinak Budapest közönsége most új szórakozásra talált. A szép tavaszi napsütésben kirándulnak a Városligetbe, és nézik, hogy épül a május 7-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár. Ezidén igen csábitó látványosság ez. Rá sem lehet ismerni a városligeti Iparcsarnok környékére. Csupa tömör, nagy épületet emelnek a vásár céljaira s az egyes háztömböket s a köztük elterülő, magyaros stílusban tartott nagy udvarokat fedett sétányokkal kötik össze, hogy még az eső sem zavarhassa a vásár látogatóit. A vásár rendezése ezidén Éber Antal iparkamarai elnök és Magyar Pál országgyűlési képviselő kezében van. Népszerű elveket állítottak fel: minél több látnivalót, minél több kényelmet és legfőképpen minél több kedvezményt nyújtani a közönségnek. Talán a legfontosabb ezek közül az olcsó utazás és az a kedvezmény rendszer, amely lehetővé teszi min den vásárlátogatónak, hogy különösen olcsó jegyekkel, igen nagy százalékú kedvezménnyel látogathassák Budapest színházait, világhírű fürdőit, nagyszerű múzeumait, avagy a vásár ideje alatt rendezendő számtalan egyéb látványosságát. Mindezek a kedvezmények most már rendelkezésre állanak. A Budapestre készülőknek csak a „Vásárigazolvány-«t kell megváltaniok (az iparkamaráknál, az ipartestületeknél, a kereskedelmi egyesületeknél, a menetjegyirodáknál, számos községben a jegyzői jhivatalnál és a vásár tb. képviselőinél már beszerezhetők) s ezzel máris jogot kaptak ahhoz, hogy vasúton, hajón, s a MAVART autóbusz-vonalain 50 százalékos kedvezménnyel utazhassanak a vásárra. A Budapestre való utazásnál teljesáru jegyet kell váltani. Ez a jegy és a megfelelő hivatalos bélyegzőkkel ellátott vásárigazolvány ingyen való visszautazásra jogosít. A vásárigazolvány belépőjegyül is szolgál a vásár területére. Azok, akik Budapestre szeretnének utazni, aligha találnának kedvezőbb alkalmat, mint mostan, hiszen hasonló nagy és sokirányú kedvezményt, csak ilyen hatalmas megmozdulás alkalmával lehet „Jrieszközölni és biztosítani. Az a hir, hogy a vásár idejére eső vasár és ünnepnapokon, vagyis május 8-án, 15-én és 16-án számos magyar városból filléres gyorsvonatok indulnak Budapestre, nem bizonyult valónak. A magyar államvasutak igazgatósága legutóbb kijelentette, hogy a vásár ideje alatt szüksége van minden szerelvényre, hogy akadálytalanul bonyolíthassa le a nagy idegenforgalmat. Igy aztán nem is indulnak filléres gyorsvonalok. Helyettük a Budapestre való olcsó utazásra a vásár ked. vezményei állnak rendelkezésre. De különb és jelentősebb kedvezményeket nem is lehet nyújtani, hiszen a vásárigazolvány tulajdononosai május 2-tól 16-áig tetszésszerinti időben utazhatnak fel Budapestre, arra a kocsiosztályra válthatnak kedvezményes jegyet, amely igényüknek legjobban megfelel, nincsenek a többi utasokhoz kötve, sem az utazásban, sem a Pesten való jövésben-menésben és akár három hetet is tölthetnek Budapesten, mert a vásárigazolvány május 21-nek 24 órájáig biztosit ingyenes visszautazást. Bizonyos az is, hogy belátható időn belül nem lesz más olyan hasonló esemény, amely ahhoz jogható kedvezményt nyújtana, mint aminőket a Budapesti Nemzetközi Vásár látogatói kapnak. Április 30, május 1 szombat-vasárnap 7 és 9, 5, 7 és 9-kor A denevér JOHANN STRAUSS örökbecsű operettjének filmváltozata MOZGÓBAN