Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-24 / 33.szám

magyar vezetőfér fiaink, magyar hivatal főnökeink mégis csak lelki osztályosaink, megértő, segiiő testvéreink lesznek! őszinte lelkesedéssel beszélt egy tulsóféli tisztviselőismerősünk, aki jól megerősödött utolsó találkozásunk óta, finom prémes kabátot viselt és egy nagy bőrtáskát tartott a kezében. — Na, és ti hogy vagytok ? NáKét évvel ezelőtt Vécs Ottó körüljárta a trianoni határt és útjáról igen érdekes fényképgyűjteménnyel és a határok lehetetlenségéről szóló gazdag adatokkal érkezett vissza. Munkája Budapesten revíziós kiállításra került és nemcsak a magyar előkelőségek, hanem külföldi látogatók is a legnagyobb elismerésüket nyilvánították a munkáról. Egyforma volt a vélemény abban, hogy a trianoni határról ilyen munka még nincs, mert filmszerűen, fényképes sorozatban látjuk a trianoni határt Esztergomtól végig a Dunán Pozsonyig, innen az osztrák határon a szerb, a román, majd a cseh határon viszsza Esztergomig. A revíziós kiállításon határozták el, hogy Vécs Ottó munkájának könyvalakban kell megjelennie. Ez a könyv most jelent meg Budapesten a Globus müintézet mélynyomásában „ Vérző Határok" cím mel Négy ív terjedelmű a könyv és 70, a határokat legjellemzőbben ábrázoló mély nyomású fényképpel. A lehetetlen határok vonalát, a határmenti életet riportszerűen, igen érdekesen irja le Vécs Ottó. Nagy gondot okozott, hogy Vécs Ottó fényképgyűjteményéből, amely egy hatalmas albumot tesz ki 500 fényképpel és amelyben annak idején a bíboros hercegprimás irt bevezető sorokat, 70 fényképet kiváennél a madárnál jellegzetes. Tulajdonképpen ez a szalonka ecset, a sneff-pemzli. Régi szokás a vadászoknál, hogy azt a nimródot, aki pálmavasárnapig nem tud lőni szalonkát, a nagyhéten egy feldíszített heringfejjel lepik meg. Ez figyelem is, de megcsúfolás is, pedig néha igazán ártatlanul jut hozzá az ember, mert valóban képtelenség volt szalonkát lőnie. Még néhai jó Bársony István atyamesterünkkel is megesett az egy idényben, és pedig Börzsönyben, a vidékünk legjobb szalonkázó területén, hogy héringfejhez jutott. Meg is örökítette egy remek tárcában a „Magyarság

"-ban. Igaz, hogy a halálát megelőző évben történt ez vele, de az is igaz, hogy épen olyan kiváló vadász és lövő volt, mint amilyen mindnyájunk szivéhez és lelkéhez szóló magyar író. Pedig csak már önként értetődő dolog, hogy minden lehető megtörtént, ami emberileg lehetséges, hogy Pista bácsi a sneffjéhez jusson. Hát ez a vadászat költészete. Ez idére vége van ugyan, de a Szittnya alján, a Kriván, a Tátra, a Fátra, a Verhovina, a Cibles, a Guttin, a Retyezát, a Vihorlát sűrű vágásai szélén várják a tőlünk elvonult sneffeket a mi elszakított véreink. Átküldöttünk nekik sok korrogó, mormogó, hosszúcsőrű himecskét, a fészkelőket vadászáldással itt fogtuk, majd azok itt kiköltik a pelyhes fiókáik

r

at, közös hasznunkra és élvezetünkre. (Vége.) Hajdú István. latok mi újság? — kérdezte kedves hangoskodással. Mi pedig mélységes, nagy hallgatással feleltünk erre . . . * * * Nagy hallgatással, — miközben a Duna hatalmas folyama feltartóztat hatatlanul hömpölygött tova az esztergomi és a párkányi part között... lasszanak. A mai rossz gazdasági viszonyok mellett csak 70 fénykép volt lehetséges a könyvbe felvenni. Igy is nagyon szép a könyv és 70 fényképével jellemzően adja vissza magyar nyomorúságos életünk fő okát. A „Vérző Határok* a Nemzeti Szövetség elnökének báró Berényi Zsigmond ajánlásában jelent meg. A mű előállítása a Glóbusz müintézet finom műizléses munkáját dicséri. Legmegkapóbb a címlap, ame? lyet vitéz Bajor-Bayer Ágost festőművész szimbolikus és művészi rajza díszít kétszínű nyomásban. A könyvek a héten kerülnek forgalomba, őszinte elismeréssel kell megemlékezni azokról, akik eddigi előfizetésükkel a revíziós munkát támogatták. Kétféle kötésben jelent meg a könyv: diszkötésben, annak ára 20 pengő, ez számozott példányokban kerül szétküldésre külön eredeti fényképekkel és fűzve 5 pengős árban. imitlIUMUMlllMMIMM Helyi kereskedelmünk Az a fogalom, amelyet a címben megjelöltem, voltaképpen nem is létezik, tehát a mi nincs, arról beszélni sem lehet. Igen ám, de ebbe nem lehet bele nyugodni I A közhelyek felsorolását már régen megunta min denki, frázisok csoportosításával, csúnya sebhelyek feltakarásával már alig lehet hatást kiváltani ebből a joggal elfásult közönségből. Csak a rosszindulatú közömbösség nem látja, hogy teljes megsemmisülés vár az esztergomi kereskedőkre, akik hiába ülnek bőséges árukészletükkel üzletükben és várják a vevőt, mert ez nem jön, nem vásárol és nem fizeti tartozását. Ellenben ha írnak neki, pénzt kérnek tőle, akkor bejön skandalumot csinálni és fenyegetődzik, hogy ilyen helyre soha többé nem teszi be a lábát. A kereskedő pedig elhibázott előrelátással beszerezte az árut, annak fizetési terminusa lejárt, a nagy váltóesedékesség megőrjíti és becsületes gondolkodása jóravaló törekvése hiábavaló. Ámde onnan elvenni, ahol nincs, még a zseniális Korányi Frigyesnek sem sikerül és hiába ad neki tanácsokat Éber Antal, Fenyő Miksa és Pakots József megoldásnak csakis a fizetéscsökkentést és adóemelést szavaztatja meg, holott mindennek az ellenkezőjét kellene javasolnia! A helyi speciális bajok orvoslásáért sürgősen cselekedni kell 1 Itteni kereskedelmünket nemcsak a kereskedelmünket nemcsak a keserves békeszerződés tette tönkre, hanem a meggondolatlan helyi politika volt a főtényezője annak a kietlenségnek, amely ma kriptaszerű csöndben, élettelen tehetetlenségben és ökölbe szorított, de béna marokban jelentkezik. Legelső sorban a városi idegen forgalmi politikában kell keresztülvinni azt, hogy ne 1—2 órás kiruccanásra, hanem hónapokra terjedő tartózkodásra jöjjenek ide az idege nek. Éljenek itt és hozzanak friss vért a pettyhűdt szervezetbe I Ha Nagymaros portengere 3—4000 embert tud kicsi falusi házai között egész nyáron át vendégül látni, akkor Esztergom, amely város különösen idegenek részére kis földi paradicsom, 10.000 állandó vendégre aspirálhat. Külföldre idén a valutanehézségek miatt aligha mehetnek a tehetősebb magyarok, viszont a Balaton partján mindenki drágábban találja meg pihenését és ott még csekély mértékben sem leli meg senki azt, ami állandóan lekötheti figyelmét. Esztergomnak valamelyik árnyas terén naponta ingyen hallgatható térzenét kell tartanunk, mert csakis az esetben szoknak hozzánk idegenek, ha itt tényleg kitűnően érzik magukat. Ennek kelléke az olcsó szórakozási lehetőség, a pénzügyileg kibírható élelmezés, a kényelmes lakás és a közönségünk részéről tanúsítandó előzékeny bánásmód. Ma az idegenforgalom az egyetlen horgony, amely kereskedelmünk sülyedő hajóját szilárd támponthoz rögzítheti. Minden komoly vezető embernek eme cél megvalósítására kell legjobb tu dását összpontosítania, mert ha ezt nem teszi, akkor elháríthatatlan öszszeomlás vár reánk kereskedőkre és velünk az egész városra. A másik nagy bajunk Dörög községnek minden irányú vásárjoggal történt meggondolatlan felruházása. Ez az életbevágó probléma szintén megoldandó, mert az itteni üzletekben az esztergomi hetivásárok hatása egyáltalán nem észlelhető mintha nem is volnál Miért van ez? Mert ezidőszerint nincs semmi célja és értelme annak, hogy a falusiak bejöjjenek hozzánk, mert nyilvánvaló, hogy termékeiket kisebb költség mellett Dorogon is el tudják adni és ugyancsak ott majdnem minden szükségletet be tudnak szerezni. A bejövetel városunkba pénzbe kerül, időt és fáradságot kell áldoznia annak, aki ide jön, tehát ha nem muszáj, nem jelentkeznek itt azok, akiknek itteni szereplését oly szívesen vennők. E héten a kereskedők tisztelegni fognak a polgármesternél, majd küldöttségben mennek a főispánhoz, hogy azután az ő támogatása mellett a miniszternek panaszolják el keserveiket. Végtelenül komoly dolgokról van szó, a kereskedelem felkarolásáról, amit ha elhanyagolnak, az egész megyei és városi apparátus fogja megsinyleni. Azonnali segítség kell, vagy nagyon meg fogják bánni az e téren jelentkező közöny következményeit. Lenkei Emil Zongora és pianinó hangolását, szakszerű javítását vállalom, egyúttal uj és használt zongorák eladását eszközlöm. Címeket a Fürdő Szál lodában kérem leadni. Pobuda József zongorakészitő és hangoló mester. Menhely! gyermekek azonnal elhelyezhetők. A gondozásba venni óhajtók érdeklődhetnek a telepfelügyelőnőnél Simor-utca 6. Fél helyár! Dupla sláger! a Korzó Mozgóban. Áldozó és bérma ruhákra a legszebb selymek és szövetek nagy választékban Illésnél, Széchenyi-tér. Tornafelszerelés előírás szerint legolcsóbb Keménynél. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyénekel felkutat, úgy bel- mint külföldön. IBEK Szent György napja Szent György napja előtti szombat este már nem 7 órakor, hanem 8 órakor szólít estimára a harang ... Ezzel a nappal véglegesen megérkezett a tavasz — ha az idő is megengedi. Ha az idén József napja nem tudta meghozni a tavaszt, s Benedek sem hozott zsákban meleget, Szent György napja mégis meghozta. Itt a tavasz! Az aranyos, <lerűs, napsütéses, rügyfakasztó tavasz . . . Megindult minden a természetben, ha késve is, de szépen mutatkozik a rügyfakadás és a gazdának meg van a reménye, hogy verejtékes munkájára megjön az Eg áldása. Még egy hét hűvös időnek kell következni a gazdák tapasztalata szerint, mert Szent György nap előtt egy héttel megszólalt a béka. Ez egy heti késedelmet jelent az igazi, szép, tavaszi időre. Azt is tartják a gazdák, ha a varjú Szent György napján megbújik a rozsban, nem lesz része a gazdának a rosszban. Az idén ez sem történhetik meg az időjárás ké sedelmessége miatt. De reméljük, a későbbi jó idő helyrehoz mindent és meg lesz az Ég áldása a szegény magyar gazda fáradságos munkáján. A hercegprimás Piffl kardinális temetésén. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás az elhunyt Piffl bécsi bíboros hercegérsek temetésére hétfőn Bécsbe utazik. Uj ügyvédi iroda. Dr. Antóny Béla ny. polgármester ügyvédi irodát nyitott Csernoch János-üt 20 szám alatt. Antóny Béla dr. az ügyvédi esküt a járásbíróság elnökénél letette. Az .Esztergomi Kereskedő és Iparos Levente Egyesület új elnöke. Marosi Ferenc kereskedelmi tanácsos elhalálozása folytán az Esztergomi Kereskedelmi és Iparos Levente Egyesület elnökségét Etter Ödön takarékpénztári elnök-vezérigazgató vállalta el. Az új elnök már többször bebizonyította, hogy a levente intézmény országos fontosságát szivén viseli s érdekében anyagi áldozatokat is hozott. Örömmel üdvözöljük az uj elnököt s kérjük, hogy lankadatlan buzgósággal továbbra is istápolja a levente intézményt. A szentgyörgymezői búcsú. Szentgyörmező polgárai ezidén is áhítatos lélekkel ünneplik védszentjük, Szent György ünnepét s plébánia-templomuk búcsúját. Az ünnepélyes istentisztelet d. e. 10 órakor szentbeszéddel kezdődik, amelyet Bartmann Miklós dr. érseki szertartó fog mondani, utána Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok főpapi szentmisét celebrál. Délután vecsernye. — A Szentgyörgymezői búcsúra más városrészekből is sokan mennek, különösen a gazdaközönségből. A főutcán sátorok ; cukrot és mézeskalácsot árusítanak. Az emberek, kicsinyek és nagyok boldogan jönnek-mennek. Vásárfiát vásárolnak. Arcukon a jókedv mosolya. Hiába, egyszer van egy esztendőben búcsú és itt a tavasz kezdete. A levegő tele van illattal, a lélek reménnyel, a szív derűvel . . . Büchner Bányászmiséje Selmecbányán. A selmeci bánya 50 éves jubileuma alkalmával f. hó 25-én előadja Büchner Antal főszékesegyházi karnagy, zeneszerző Bányászmiséjét, melyet a szerző a dorogi bánya-templom felszentelésére komponált bányásztémákra. Első előadásakor a rádió is közvetítette és ennek köszönheti a szerzője, hogy megjelent Vécs Ottó „Vérző Halárok" cimű könyve