Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-17 / 31.szám

A polgári bolsevista szellem Elérkezett az ideje, hogy a mindjobban terjedő bolsevista szellemi eltévelyedés ellen, a mely a polgárok egy részét is hatalmába kerítette, a polgári társadalom egységesen fellépjen. Ma már a bolsevista polgárok ellen is védekezni kell. Meg kell teremteni az egységes polgári társadalmat, amelynek legelső kötelessége, hogy útját állja a polgári szellem elkommunistásodásának. Ma ,ugyanis, mint élő valóság, kétféle gazdasági és termelési rendszer van : a kapitalista és az orosz bolsevista. A polgárságnak tehát e kettő közül kell választania. * Kötelessége a polgárságnak tudnia, hogy a bolsevizmus a gazdasági rabszolgaság rendszerét jelenti és abból az emberiség boldogulása nem származhatik. Ez nem kísérlet új termelési és gazdasági rend megteremtésére, hanem lerombolása az egész mai gazdasági rendszernek, a lázadás és rombolás rendszere. Kötelességünk tiltakozni az ellen, hogy a nemzetek a kommunista pártot, mint politikai pártot megtűrjék, vagy elismerjék. Örvendetes jelenség, hogy az angol kormány Henry Barbusset nem engedte be Angliába, mert bolseviki agitátor. Tudnia kell a polgárságnak, hogy a kapitalista és gazdasági rendnek igaza van. Az emberi természetnek a magántulajdon és a kapitalizmus felel meg. Nem igaz az, hogy a tőke csak a saját hasznát nézi. El kell ismernünk, hogy minden áldozatra képes és eszmei célokat és erkölcsi javakat szolgál, értéktermelő, a kultúra és a haladás alapja. Kapitalista gazdasági rend teszi lehetővé az emberiség legnagyobb kincsének, a szabadságnak lehető érvényesülését. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kapitalista gazdasági rend minden hibájának nem a tőke az oka. A mai kapitalista gazdasági rend nemcsak a tőkéből áll, hanem benne an az ember, a munka, a kormányok, amelyeknek hibáit nem lehet a kapitalizmus nyakába varrni. Mindent el kell követnünk, hogy a kapitalista gazdasági rend hibáit megjavítsuk. A kapitalizmusnak áldozatokat kell hoznia az emberi szolidaritás nevében, meg kell javítanunk a kapitalista gazdasági rendet. Küzdenünk kell a bürokrácia öncélúsága és nehézsége ellen. Meg kell akadályoznunk, hogy ifjúságunk csak a hivatalos pályát tekintse életcéljának. Szembe kell szállanunk az egyre terjedő lelki, szellemi, erkölcsi fegyelmezetlenséggel. Le kell törnünk a nyugtalanság és lázítás szellemét és helyre kell állítanunk a fegyelmet és tekintélyt. A szélsőséges jelszavakat ki kell irtanunk a polgári társadalom szótárából. Őrködnünk kell. a jogrend fölött, nehogy gazdasági rendünk zavarait és megbomlását a jogrend felbomlása kövesse. Gondoskodnunk kell arról, hogy a kormányzás erős kezekben legyen. Hinnünk kell a kapitalista gazdasági rend hivatásában és igazában, útját kell állanunk a tőkeellenes hangulatnak és azoknak a tamásoknak, melyek a tőke kedvét elveszik és visszavonulásra késztetik. A tisztán gazdasági kérdésektől távol kell tartanunk a politikát, gazdasági kérdésekben pártkülönbség nélkül, segítségére kell sietnünk a kormánynak. A szélsőséges gazdasági jelszavakat a valóság mérlegére kell tennünk és fel kell világositanunk az embereket tévedésükről. Mentől erősebben támadják a kapitalista gazdasági rendet, annál keményebben kell védekeznünk, mert ezekben a kérdésekben mindannyiunk létéről, a kapitalista gazdasági rend megvédéséről van szó. Kétségtelen, hogy az emberiség életében mélyről jövő nyugtalanságokat tápasztalunk, ezek a zavart emberek csinálták és nem a kapitalizmus, emberek fogják a meglévő alapon, ezt a megbontott rendet helyreállítani. Minden polgárnak kötelessége a kapitalista rend védelmében helyt állani, vigyáznunk kell arra, hogy valamely nyugtalan, lázadozó, vagy gonosz bolond olyan követ ne dobjon a kútba, melyet az okos emberek nem bírnak kihúzni. Az egész polgári társadalom öntudatos tömörülésére van szükség, hogy megvívhassa harcát a folyton terjedő és veszélyes polgári bolsevista szellem és eltévelyedés ellen. Dr. Váry Albert. Az esztergomi kereskedők és a dorogi vásár Segítségkérés Lingauer Sándor dr. főispántól Ha"valaki sorbajárja az esztergomi kereskedőket, szomorú tapasztalatokra tesz szert. Azt nem ajánlhatjuk, hogy figyeljük meg az üzletek forgalmát. Forgalomról beszélni nem lehel. Rettenetes a helyzet az egész vonalon. Szinte kétségbeejtő, hogy vevő sehol sincs és ahol mégis nyilik az ajtó, ott kevés a vevő és azok is csak alig vásárolnak valamit. Régen túl vagyunk azon, hogy kutassuk: mi ennek az oka. Nevetséges, talán gúny ezt az esztergomi kereskedőtől kérdezni. Aki ezt kérdezi, az nem ismeri az esztergomi viszonyokat, annak nincsenek gondjai és az bizonyara nem Esztergomban vásárol. Nyolcadik hónapja már, hogy fűtjük a lakásunkat és nem tudunk kijönni a télből. A tisztviselő és a kisember óriási összeget fizetett ki fűtésre és ez az összeg semmiképpen sincs arányban a fizetéssel. Többe kerül a fűtés, mint az élelem. A közalkalmazott nem evett meg annyit, mint amennyibe egy napi fűtése került. Most hol van még a lakbér, vízdíj, világítás — ruházkodásról szó sem lehet. És ugyanakkor rettenetes súllyal nehe zedik a közalkalmazottakra, tisztviselőkre, hogy rövid idő alatt már másodszor redukálták fizetésüket. Hová fog ez vezetni? Mit várhat ilyen viszonyok mellet a kereskedő ? Amikor a tisztviselő és a kisember a lakását fűti, a kereskedő a lakásán kivül az üzletét is fűti. (Igaz, a kereskedő gondjai, az üzlettelenség, a künnlevőségek, a forgalomhiány, eléggé fűti az üzletet, sajnos azonban, ebbe a fűtésbe bele lehet pusztulni.) Most hol van még a villany, az üzletbér, a személyzet fizetése, a kamatok és a különböző adók? A tisztviselő, ha keveset is, csak megkapja fizetését, de a kereskedő csak üzlete forgalmából tarthatja fenn magát. De forgalom nincs. Sok üzlet van, ahol napokig nem nyit be vevő. Most tessék elképzelni, mennyi bevétele van egy ilyen kereskedőnek. Csak bevételről szólunk, mert a jövedelem ettől még mérföldes távolságokra esik. Mindenütt, az egész országban rosszak a viszonyok. Már unalomig hat az elkopott nóta: gazdasági krízis, pénzügyi válság stb, Esztergomban is van gazdasági krizis, itt is érezteti erejét a pénzügyi válság, az általános depresszió, a különböző rendeletek, a devizazárlat, itt Esztergomban e tisztviselőt, az iparost, a kereskedőt, a földmivest és a munkanélkülit egyaránt sújtják az állapotok. Mindenkinek, minden társadalmi osztálynak meg van a maga súlyos baja. A munkabírást az egzisztenciális kitartást, az idegeket végsőkig feszíti a nyomorúság. Olyan az *életünk, mint az ódon vár porleple szobája, ahol szinte félelmetesen hangzik a bútorok roppanása, vagy az öreg zongora el-elpattanó húrja. Ha bármennyire is sivár a helyzet, szomorú vigasztalás, amikor azt halljuk, hogy az egész országban, az egész világon dühöng a gazdasági válság. Vigasztaló, reménytadó ez annyiban, hogy majd csak el fog múlni a pusztulást okozó gazdasági tornádó, majd csak megváltoznak a viszonyok és talán majd csak megérjük a javulást. Ha Esztergomban „csak" ez okozná a rettenetes pangást és a pénztelenséget, mi is reménykedni tudnánk a reménykedőkkel, mi is tovább állnánk a gazdasági harcot, de — sajnos, bennünket más oldalról is sújtanak nagy bajok. Hányszor és hányszor kiáltottunk azok felé, akik segíteni tudnának, hogy a dorogi vásár még akkor is megbénítaná kereskedelmi forgalmunkat, ha nem volna gazdasági krizis. Hányszor és hányszor panaszoltuk, keseregtük, hogy Párkány és vidéke nélkül itt gazdasági fellendülés nem lehet. Tudjuk, nagyon jól tudjuk, hogy Párkány elvesztését hiába siratjuk, Trianont a mi erőnkkel nem tudjuk eltörölni. Ha ez nem áll is módunkban, azon kell lennünk, hogy a trianoni bajokat ott, ahol lehet, enyhítsük. Nagyon sok módja van ennek, csak akarni keil, hogy segíthessünk. Jószándekkal kell lennie Esztergom iránt a hatóságoknak, és akarnia kell a vezetőknek, hogy segithesáprilis 16-17 f" ATJT A áú szombat-vasárnap 99

\^£ml\^£\JLw£>3L 7 és 9, 5, 7 és 9-kor Egy óceánrepülés történele 9 fejezetben. — Hangos híradók. MOZGÓBAN ÖTVENHARMADIK ÉVF. 31. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. VASÁRNAP, ÁPRILIS 17 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fülé Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér