Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-17 / 31.szám

A polgári bolsevista szellem Elérkezett az ideje, hogy a mindjobban terjedő bolsevista szellemi eltévelyedés ellen, a mely a polgárok egy részét is hatalmába kerítette, a polgári társadalom egységesen fellép­jen. Ma már a bolsevista polgá­rok ellen is védekezni kell. Meg kell teremteni az egységes pol­gári társadalmat, amelynek leg­első kötelessége, hogy útját állja a polgári szellem elkom­munistásodásának. Ma ,ugyanis, mint élő valóság, kétféle gaz­dasági és termelési rendszer van : a kapitalista és az orosz bolsevista. A polgárságnak te­hát e kettő közül kell válasz­tania. * Kötelessége a polgárságnak tudnia, hogy a bolsevizmus a gazdasági rabszolgaság rend­szerét jelenti és abból az em­beriség boldogulása nem szár­mazhatik. Ez nem kísérlet új termelési és gazdasági rend megteremtésére, hanem lerom­bolása az egész mai gazdasági rendszernek, a lázadás és rom­bolás rendszere. Kötelességünk tiltakozni az ellen, hogy a nemzetek a kom­munista pártot, mint politikai pártot megtűrjék, vagy elismer­jék. Örvendetes jelenség, hogy az angol kormány Henry Bar­busset nem engedte be Ang­liába, mert bolseviki agitátor. Tudnia kell a polgárságnak, hogy a kapitalista és gazdasági rendnek igaza van. Az emberi természetnek a magántulajdon és a kapitalizmus felel meg. Nem igaz az, hogy a tőke csak a saját hasznát nézi. El kell ismernünk, hogy minden áldo­zatra képes és eszmei célokat és erkölcsi javakat szolgál, ér­téktermelő, a kultúra és a ha­ladás alapja. Kapitalista gazda­sági rend teszi lehetővé az em­beriség legnagyobb kincsének, a szabadságnak lehető érvénye­sülését. Nem szabad elfelejte­nünk, hogy a kapitalista gaz­dasági rend minden hibájának nem a tőke az oka. A mai kapitalista gazdasági rend nem­csak a tőkéből áll, hanem benne an az ember, a munka, a kor­mányok, amelyeknek hibáit nem lehet a kapitalizmus nyakába varrni. Mindent el kell követ­nünk, hogy a kapitalista gaz­dasági rend hibáit megjavítsuk. A kapitalizmusnak áldozato­kat kell hoznia az emberi szo­lidaritás nevében, meg kell ja­vítanunk a kapitalista gazda­sági rendet. Küzdenünk kell a bürokrácia öncélúsága és ne­hézsége ellen. Meg kell aka­dályoznunk, hogy ifjúságunk csak a hivatalos pályát tekintse életcéljának. Szembe kell szál­lanunk az egyre terjedő lelki, szellemi, erkölcsi fegyelmezet­lenséggel. Le kell törnünk a nyugtalanság és lázítás szelle­mét és helyre kell állítanunk a fegyelmet és tekintélyt. A szélsőséges jelszavakat ki kell irtanunk a polgári társa­dalom szótárából. Őrködnünk kell. a jogrend fölött, nehogy gazdasági rendünk zavarait és megbomlását a jogrend felbom­lása kövesse. Gondoskodnunk kell arról, hogy a kormányzás erős kezekben legyen. Hinnünk kell a kapitalista gazdasági rend hivatásában és igazában, útját kell állanunk a tőkeellenes han­gulatnak és azoknak a tamá­soknak, melyek a tőke kedvét elveszik és visszavonulásra kész­tetik. A tisztán gazdasági kérdé­sektől távol kell tartanunk a politikát, gazdasági kérdésekben pártkülönbség nélkül, segítségé­re kell sietnünk a kormánynak. A szélsőséges gazdasági jelsza­vakat a valóság mérlegére kell tennünk és fel kell világosita­nunk az embereket tévedésük­ről. Mentől erősebben támad­ják a kapitalista gazdasági ren­det, annál keményebben kell védekeznünk, mert ezekben a kérdésekben mindannyiunk lé­téről, a kapitalista gazdasági rend megvédéséről van szó. Kétségtelen, hogy az emberi­ség életében mélyről jövő nyug­talanságokat tápasztalunk, ezek a zavart emberek csinálták és nem a kapitalizmus, emberek fogják a meglévő alapon, ezt a megbontott rendet helyreállí­tani. Minden polgárnak köte­lessége a kapitalista rend vé­delmében helyt állani, vigyáz­nunk kell arra, hogy valamely nyugtalan, lázadozó, vagy go­nosz bolond olyan követ ne dobjon a kútba, melyet az okos emberek nem bírnak kihúzni. Az egész polgári társadalom öntudatos tömörülésére van szükség, hogy megvívhassa har­cát a folyton terjedő és veszé­lyes polgári bolsevista szellem és eltévelyedés ellen. Dr. Váry Albert. Az esztergomi kereskedők és a dorogi vásár Segítségkérés Lingauer Sándor dr. főispántól Ha"valaki sorbajárja az esztergomi kereskedőket, szomorú tapasztalatokra tesz szert. Azt nem ajánlhatjuk, hogy figyeljük meg az üzletek forgalmát. Forgalomról beszélni nem lehel. Ret­tenetes a helyzet az egész vonalon. Szinte kétségbeejtő, hogy vevő sehol sincs és ahol mégis nyilik az ajtó, ott kevés a vevő és azok is csak alig vásárolnak valamit. Régen túl vagyunk azon, hogy kutassuk: mi ennek az oka. Nevet­séges, talán gúny ezt az esztergomi kereskedőtől kérdezni. Aki ezt kér­dezi, az nem ismeri az esztergomi viszonyokat, annak nincsenek gond­jai és az bizonyara nem Esztergom­ban vásárol. Nyolcadik hónapja már, hogy fűt­jük a lakásunkat és nem tudunk kijönni a télből. A tisztviselő és a kisember óriási összeget fizetett ki fűtésre és ez az összeg semmikép­pen sincs arányban a fizetéssel. Többe kerül a fűtés, mint az éle­lem. A közalkalmazott nem evett meg annyit, mint amennyibe egy napi fűtése került. Most hol van még a lakbér, vízdíj, világítás — ruházkodásról szó sem lehet. És ugyanakkor rettenetes súllyal nehe zedik a közalkalmazottakra, tisztvi­selőkre, hogy rövid idő alatt már másodszor redukálták fizetésüket. Hová fog ez vezetni? Mit várhat ilyen viszonyok mel­let a kereskedő ? Amikor a tisztvi­selő és a kisember a lakását fűti, a kereskedő a lakásán kivül az üzle­tét is fűti. (Igaz, a kereskedő gond­jai, az üzlettelenség, a künnlevősé­gek, a forgalomhiány, eléggé fűti az üzletet, sajnos azonban, ebbe a fűtésbe bele lehet pusztulni.) Most hol van még a villany, az üzletbér, a személyzet fizetése, a kamatok és a különböző adók? A tisztviselő, ha keveset is, csak megkapja fizetését, de a kereskedő csak üzlete forgalmából tarthatja fenn magát. De forgalom nincs. Sok üzlet van, ahol napokig nem nyit be vevő. Most tessék elképzelni, mennyi be­vétele van egy ilyen kereskedőnek. Csak bevételről szólunk, mert a jö­vedelem ettől még mérföldes távolsá­gokra esik. Mindenütt, az egész országban rosszak a viszonyok. Már unalomig hat az elkopott nóta: gazdasági krízis, pénzügyi válság stb, Eszter­gomban is van gazdasági krizis, itt is érezteti erejét a pénzügyi válság, az általános depresszió, a különböző rendeletek, a devizazárlat, itt Esz­tergomban e tisztviselőt, az iparost, a kereskedőt, a földmivest és a munkanélkülit egyaránt sújtják az állapotok. Mindenkinek, minden tár­sadalmi osztálynak meg van a maga súlyos baja. A munkabírást az eg­zisztenciális kitartást, az idegeket végsőkig feszíti a nyomorúság. Olyan az *életünk, mint az ódon vár porleple szobája, ahol szinte félel­metesen hangzik a bútorok roppa­nása, vagy az öreg zongora el-el­pattanó húrja. Ha bármennyire is sivár a hely­zet, szomorú vigasztalás, amikor azt halljuk, hogy az egész országban, az egész világon dühöng a gazda­sági válság. Vigasztaló, reménytadó ez annyiban, hogy majd csak el fog múlni a pusztulást okozó gazdasági tornádó, majd csak megváltoznak a viszonyok és talán majd csak meg­érjük a javulást. Ha Esztergomban „csak" ez okozná a rettenetes pangást és a pénztelenséget, mi is reménykedni tudnánk a reménykedőkkel, mi is tovább állnánk a gazdasági harcot, de — sajnos, bennünket más oldal­ról is sújtanak nagy bajok. Hányszor és hányszor kiáltottunk azok felé, akik segíteni tudnának, hogy a dorogi vásár még akkor is megbénítaná kereskedelmi forgal­munkat, ha nem volna gazdasági krizis. Hányszor és hányszor pana­szoltuk, keseregtük, hogy Párkány és vidéke nélkül itt gazdasági fel­lendülés nem lehet. Tudjuk, nagyon jól tudjuk, hogy Párkány elveszté­sét hiába siratjuk, Trianont a mi erőnkkel nem tudjuk eltörölni. Ha ez nem áll is módunkban, azon kell lennünk, hogy a trianoni bajokat ott, ahol lehet, enyhítsük. Nagyon sok módja van ennek, csak akarni keil, hogy segíthessünk. Jószándekkal kell lennie Eszter­gom iránt a hatóságoknak, és akar­nia kell a vezetőknek, hogy segithes­április 16-17 f" ATJT A áú szombat-vasárnap 99 \^£ml\^£\JLw£>3L 7 és 9, 5, 7 és 9-kor Egy óceánrepülés történele 9 fejezetben. — Hangos híradók. MOZGÓBAN ÖTVENHARMADIK ÉVF. 31. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. VASÁRNAP, ÁPRILIS 17 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fülé Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér

Next

/
Thumbnails
Contents