Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-10 / 29.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 29. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. VASÁRNAP, ÁPRILIS 10 Szerkesztőségés kiadóhivatal Simor-utca20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillé Lap tulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Hasvét után A feltámadás fenséges ünnepének hangulata még itt ül közöttünk. A húsvéti lélek még elevenen él bennünk, az igazságnak diadalát, az emberiségnek megdicsőülését hirdetve. A keresztrefeszített Magyarország meggyötört, megalázott népe bizakodva, hittel tele tekint a keresztre. A sötétség, mely a Kárpátoktól az Adriáig terjed, hol az égnek kár pitját Trianon négy felé hasította, derengeni kezd már. Mind több és több azoknak száma, akik mellüket verve, belátják a háború borzalmában és gyűlölködésében fogamzott békének igazságtalanságát. Kimerik mondani, hangot mernek már adni annak a húsvéti igazságnak, hogy a magyar nemzet ezeréves életére, mely vérrel és könnyel áldozott a népek kultúrájáért, sorsot vetni nem lehet. Kezd betelni az irás: „Mindazonáltal a főemberek közül is sokan hívének ő benne, de a farizeusok miatt be nem vallák, nehogy a gyülekezetből kirekesztessenek." (Ján. evang. 12. 42.) Az első a nemes Lord volt, utána a nagy Mussolini, majd a többi angol, francia, amerikai államférfiú, aki a magyar igazság mellett pálcát tört, aki a világ mai válságáért, a társadalmi rend lassú felbomlásáért, az erkölcs, kultúra válságáért a Paris környékén parancsolt békét okozza. A revisió kérdése ma már nemcsak magyar, hanem európai kérdés. Nemcsak a magyar feltámadás fegyvere, hanem Európa békéjének alapja. A legkiválóbb politikusok, közgazdászok vallják és hirdetik, hogy a béke dictatumai revisióra szorulnak, enélkül a kulturvilág fenn nem maradhat s a világválság meg nem oldható. Mind többen és többen hisznek az Igazságban, a Tanításban, nem félve a farizeusoktól, nem tartva, hogy a gyülekezetből kirekesztetnek, mert az igazságot eltemetni lehet, de megölni nem, mert nincs az a szikla, amely a Feltámadás útját el tudná zárni. Mi pedig keresztrefeszített magyarok, kiknek köntösére sorsot vétenek, bízzunk a húsvéti igazságban, az evangélium szent tanításában. A szövetségi hűségnek, a haza földjének, a nemzet életének, a magyar kultúrának, a ránk kényszeritett világháború förgetegében való becsületes, áldozatos és vitéz szolgálata, a könnynek, vérnek tengere csak a feltámadáshoz vezethet. Okuljunk, tanuljunk az írásból: „Mert inkább szerették az emberek dicsőségét, sem hogy az Isten dicsőségét." (Ján. ev. 12., 43.) Ne csak a kegyetlen békeparanosban, a megcsonkításban elszakított véreink szenvedésébeni gazdasági egységünk feldarabolásában lássuk a bajnak, a nyomornak, éhségnek, fázásának, munkanélküliségnek forrását. . Az a sok szeretetlenség, ellensé geskedés, mely itt dúl közöttünk, mely minden társadalmi összefogást veszélyeztet, mely a nemzeti egységnek, építő, alkotó munkának útjában áll, — csonka magyarok — a mi hibánk, a mi bűnünk. Ezeket vessük le, ezeket tagadjuk meg. Dolgozzunk áldozatosan, szeressünk Krisztus parancsa szerint, ne hivalkodjunk, ne gyűlöljünk. Ha nem a magunk dicsőségét szeretjük, hanem népünk, nemzetünk dicsőségét, úgy itt a magyar feltámadás. Antóny Béla dr. Szent Benedek ünnepély Vaszary Kolos centenáriuma alkalmából Szép és felemelő ünnepség volt kedden délután hat órakor a bencés gimnázium dísztermében. Az ünnepélyen megjelent Breyer István dr. felszentelt püspök, Drahos János dr. és Jeszenszky Kálmán dr. prelátus-kanonokok, Fehér Gyula dr. nagyprépost, Meszlényi Zoltán dr. primási irodaigazgató, Palkovics László alispán, a város képviseletében László István tanácsos és még többen. A közönség teljesen megtöltötte a termet. Az ünnepség kettős volt: Szent B:nedek-ünnepély és hódolat Vaszary Kolos bíboros emlékének. A gimnázium II. osztályának énekjkara Hajnali Kálmán karnagy vezetésével a Deseria volles c. szép éneket adta elő hatásosan a fúvós zenekar kíséretével. Bátky István I. o. tanuló a gimnázium új, magyaros diákegyenruhájában Magasi Artúr dr. tanár Egy kis bencésdiák dala c. versét szavalta el elismeréssel. Illusztris ünnepi szónok lépett ezután a színpadra: Takács István dr. budapesti főorvos, az intézet volt növendéke, aki Szent Benedekről és annak Regulájáról tartott mély gondolatokkal teli, figyelmet lekötő, szép és nagyhatású beszédet. A közönség meleg ümeplésben részesítette az illusztris szónokot. Ezután Gounod: Ave Máriáját Papp Ferenc Vili. o. t. énekeite tiszta és csiszolt hangon, Odor J. VIII. o. t. kitűnő hegedű- és Sebők József VIII. o. t. klasszikus zongorakísérete mellett. Bartal Ernő VII. o. t. Magasi Artúr dr.: Alázatos gyónás Szent Benedeknek c. költeményét szavalta el nagy átérzéssel. Az énekkar id. Zsolt Nándor tanár dirigálása és Sebők József zongorakisérete mellett Szép vagy, szép vagy Magyarország c. dalt énekelte hangulatosan és hatással. Kegyeletes megemlékezés volt, hogy Maitár István VIII. o. np. elmondta Vaszary Kolos „Milleniumi beszéde-ét. Vaszary Kolos centenáriuma alkalmával Gróh József dr. mondott beszédet : — Szép gondolat volt az intézet igazgatójától, hogy ezen az ünnepélyen pár percet Vaszary Kolos emlékének sz ntellhetünk. Vaszary Kolos tanára volt ennek az intézetnek. A régi épület összeomlott és akkor az intézet a városháza Bottyán János-utcai szárnyépületébe költözött. Hogy újra felépült, azt az intézet Vaszary Kolosnak köszönheti, aki két kézzel szórta jótékonyságát. Még ma is vannak öreg polgárok, akik Vaszary Kolos tanítványai és kortársai voltak és akik élénken emlékeznek a nagy bíboros jótékonyságára. Vannak események, amelyek mindig visszavibrálnak a múltból. Vaszary a történelem perspektíváján át nagynak áll előttünk. De amilyen nagy volt, olyan rövid idő alatt következtek be azok az események, amelyek márólholnapra gyászt jelentettek életében. Vaszary határozottan szerette faját és földjét. Aki Vaszaryt meg akarja ismerni, nem kell sokáig kutatnia, csak elő kell vennie történelmi könyveit és beszédeit, amelyekben tisztán áll Vaszary nagyszerű alakja. Egyszerű családból származott és sohasem kereste a kitüntetést. Mégis a legnagyobb polcra emelkedett. Tanárnak készült és elérte a legma gasabb méltóságot, amit egyházi férfiú elérhet. Gróh József ezután Vaszary beszédeit méltatta : Talán sohasem fordult elő a magyar történelemben — mondotta —, hogy valaki Tenek szólította volna a királyt és a királynét. Ebben a Te-ben megjelent egy nemzet hódolatának áhítata és imádsága. Vaszary egyházának és hazájának élt és ezt kifejezésre juttatta minden vonatkozásban. Pannonhalmáról szegényen ment el a biborosi trónus felé, mint ahogyan onnan senki sem mehet el gazdagon. Egyetlen kincset vitt magával, ezt a szót: Pax. Mindig emaerséges volt lelkében, mindig nagy szociális érzés irányította cselekedeteiben. Igaz, valóságos férfi volt. És egy napon kegyvesztett lett. Éz akkor történt, amikor a főrendiházban a hadseregre vonatkozó ja vaslatot több püspöktársával nem szavazta meg. Vaszsry, aki sohasem kereste a méltóságot, ekkor lemondott állásáról és visszavonult. A közvélemény és a sajtó egyará it együttérzéssel és rokonszenvvel kisérte a magányba. Békével a lelkében távozott, bár vérzett a lelke és szive. Visszavonultságában magára maradt. Mindenki elhagyta, csak egyedül Kohl Medárd dr. püspök kisérte el. Kohl Medárd nemcsak testestől-lelkestől támogatta, hanem minden vagyonával is. Hűséges maradt urához, bíborosához... Vaszary primás Keszthelyen pihen, abban a kriptában, amelyet még életében készíttetett és amelynek homlokzatára VII. Gergely pápának szavaiból íratott idézetet. VII. Gergelypápának ez volt a hires mondása: Szerettem az igazságot, gyűlöltem a hamisságot, ezért halok meg számkivetésben. Vaszary Kolos az Ő békés lelkével azonban nem ezt az egész mondást íratta fel, hanem csak ennyit: Szerettem az igazságot . .. Több semmit. A mondás többi részét csak a pontok, ez a három pont sejteti. Ezek a pontok életének szomorú történetét jelentik. Egész életét a szegénységnek és alázatosságnak szentelte és meghalt — számkivetésben, de mint nagy úr, mint egy papi fejedelem, és egy nemzet nagyrabecsülése kisérte utolsó útjára, a keszthelyi csöndes temetőbe ... Gróh József dr. beszédje kegyeletessé és hódolatossá tette az ünnepélyt a centennárium szellemében. A közönség nagy elismeréssel fo gadta a szép beszédet, amely — elmondhatjuk, hogy méltó beszéd volt Vaszary Kolos nagyságához és emlékéhez. Az ünnepség a Hymnus-sa.1 ért véget. Tiz- és ötvenéves jubileum Nyergesujfalun F. hó 3-án ünnepelte Nyergesujfalu és Vidéke ipartestület évi rendes közgyűlése alkalmából 10 éves fennállásának és szeretett elnökének, Ridly Jánosnak 50 éves iparos jubileumát. Nagyszámú hallgatóság előtt nyitotta meg Pékh Gyula tb. főszolgabiró, mint az I. fokú iparhatóság kiküldöttje a közgyűlést. Megnyitójában rámutatott az egyesület céljára, a vezetőség és a tagok közötti egyetértés szép megnyilvánulására, a tagok áldozatkészségére, az egy év előtt felavatott székházra, majd üdvözölte Ridly János ipartestületi elnököt azon alkalomból, hogy 50 év előtt lépett az ipari pályára. Ridly János mindig önzetlenül, fáradságot nem ismerve küzdött a közért. Nevéhez fűződik Nyergesujfalu és Vidéke Ipartestületének megalapítása és a Testület székházának felépítése is. Az üdvözlésre — nagy éljenzés közepette — Ridly János elnök emelkedett szólásra s visszapillantást vetett az elmúlt 10 esztendőre, melyÁprilis 9-10 szombat-vasárnap 7 ég 9, 3,5, 7 és 9-kor (A poklok asszonya.) Végig izgalmas cselekmény. Remek zene. MOZGÓBAN A varsói bál