Esztergom és Vidéke, 1932

1932-01-14 / 4.szám

ryTLRGftl/MK ÖTVENHARMADIK ÉVF. 4. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 14 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Halassank-e? A farsang veti fel ezt a kér­dést és dobja oda a mai Élet­nek, hogy határozott feleletet kapjon rá. Az Élet himez-há­moz és egyik kezével a mun­kanélküliek, másikkal a tehe­tetlen nyomorgók felé mutat, de tekintete nem kerüli el a fiatalságot sem és mintha csak hallanánk a hangját, amint mondja: — Mulassunk, ha tudunk! Igen, mulassunk, ha tudunk. De vájjon tudnunk-e mulatni ? Van-e hangulat ? Tudunk-e mu­latni úgy, ahogy a régi jó vi­lágban mulattak szivből, bol­dog vidámsággal, mert nem ülte meg lelküket a „mi lesz holnap?" fenyegető réme. És vájjon tudunk-e mulatni, van-e miből ? Van-e ruha, cipő, kesz­tyű, néhány pengő? Mert ma ezek a kisértő kérdések, ame­lyekre a családapák csak bi­zonytalanul felelgetnek. Súlyosan lenyűgöző problé­mák lettek ezek a kérdések, amelyek felett jobb időkben nevetve tértünk volna napi­rendre. Ma minden fillér gon­dot, körültekintő számadást, mérlegelést jelent. És az a kö­rülmény, hogy vannak ember­társaink, akiknek boldog far­sangot jelentenek egy tál me­leg étel, vagy a didergő testet takaró ruha, bizony lehangolja a báli kedvet és készséget. Mégis el kell fogadnunk az Élet szavát: mulassunk, ha tudunk. A fiatalságnak is meg van­nak a maga jogai. Nem lehet besavanyítani őket. Hiszen a családokban terpeszkedő gond amúgy is beíelhőzi az ifjúság derűjét, a mindennapos gondok rideg lehellete éri a szivüket, a lelküket. Szükségük van arra, hogy kilépjenek a szomorú ott­honok falai közül, hogy ma­gukra kapják a vigasság csil­logó köpenyét és néhány óran át élvezzék a boldogságot, ame­lyet ez a földi élet ma nem képes lekötni. De szükség van a farsang kihasználására azért is, hogy ne tespedjen el egé­szen életünk, ne lebegjen fe­lette a reménytelenség hangu­lata, hogy életnek lássék az élet. ,J Mulassunk, ha tudunk, de módjával, A mértéket úgyis megszabja a gazdasági hely­zet. A mulatság ne külső fény­ben, hanem melegségében le­gyen gazdag. Ma nem birunk el fényűző bálokat és tánc­estélyeket, hanem ezek helyett vigyük be a báltermekbe az egyszerűséget és háziasságot. Nem engedhetjük meg a fény­űző toaletteket, hiszen szerény házi ruhában is igen jól lehet mulatni. És még valamit. A nyilvános mulatságokat rendező bizottságok, ha feleslegeket ér­nek el, gondoljanak azokra, akiknek semmijük sincsen, akiknek egy darab kenyér már örömet jelent. Mulassunk hát, ha tudunk! mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm*mmmmmmmm Párlszervezkedósi láz Esztergomban A város és a lakosság súlyos helyzete, ezenkívül az évek óta tartó klikkuralom és ennek folyamánya­képpen történt események arra kész­tetik a polgárságot, hogy a polgári érdekeknek megfelelő országos po­litikai hátteret biztosítson. Esztergomban ugyanis ma az a helyzet, hogy ezt az országos politikai hát­teret nem találja meg a polgárság a Keresztény Gaz­dasági és Szociális Pártban, amely már tizenkét év óta szabja meg városunkban a politikai irányt. Helyesebben, illetőleg az igazságnak megfelelően nem annyira a Keresz tény Gazdasági és Szociális Párt­tal szemben elégedetlen a polgárság, hanem annak helybeli veze­tőivel. Ezt a kérdést bővebben kell meg­világítani. Ami Esztergomban az utóbbi tizen két év alatt történt, az úgyszólván a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt politikája jegyében érvényesült. Nem akarunk ismétlésekbe bocsát­kozni, de röviden érintenünk kell, hogy a város a Keresztény Gazda­sági és Szociális Párt dicsőséges uralkodása alatt adósodott el, a vá­ros polgársága ez alatt az idő alatt vette vállaira a 100 százalékos pót­adót, ez alatt az idő alatt vesztette el a város jövedelmeinek egyik leg­nagyobb forrását és erre az időre esik az iparosok, kereskedők és a földmivesek lassú elsorvadása, sok­sok tönkremenése. Ha még ezekhez azokat a harcokat is számítjuk, ame­lyek a város polgárságát anyagi életükön kivül is emésztették és választották szét, ez az idő sehogysem mond­ható konszolidációs, teremtő, épitő, javakat szerző idő­szaknak. Ezek mellett szólni kell termeszté­sen az alkotásokról is, amelyeket az előbbiekkel szemben az érdekeltek felhozhatnak, de erre csak azt a vá­laszt adhatjuk, hogy ezek az alkotások is ben­foglaltatnak az adósságok­ban. Ezeknek rövid előrebocsátása után, arra a tényre helyezkedve, hogy az utolsó tizenkét év nem múlt el a megért s, az együttmunkálkodás, a polgárság akarata jegyében, sőt maga a polgárságnak elnyomatásban, mellőzésben és erőszakban volt ré­sze, s meg kell állapitanunk, hogy a.Keresztény Gazdasági és Szociális Párt nem váltotta be azt a programmot, ame­lyet tizenkét év előtt ki­tűzött. Amikor a polgárság sorozatosan ta­pasztalta, hogy tiltakozó felemelke­dését semmibe veszik, véleményét nem hallgatják meg és döntő kér­désekben képviselőit leszavazzák, az a meggyőződés is erőre kapott, hogy a jövőt nem szabhatja a Keresztény Gazdasági és Szociális Párthoz, ezt a politikai irányt nem követheti, jo­gait és érdekeit igy nem biztosit­hatja — ezért új párt megalakulá­sát, vagy valamelyik országos párt­hoz való csatlakozását tűzte ki célul. Csalódás, bizonyos meguntság vál totta ki ezt az elhatározását, hiszen nyíltan hangoztatják, hogy a Ke­resztény Gazdasági és Szociális Párt lejáratta magát. Országos viszony­latban ez meg is felel a valóságnak és már történtek is lépések, hogy a Keresztény Gazdasági Pártot eredeti útjára vezessék vissza. Igy szó van arról, hogy a keresztény pártot a régi Néppárt vágányaira helye­zik. Ez országos politikai pártkérdés, ez közvetlenül nem érinti Esztergom helyzetét és igy ezzel a kérdéssel nem is kívánunk foglalkozni. Abban az esetben is, ha a ke­reszténypárt újjáalakulásáról lenne szó, az esztergomi polgárok tartózkodás­sal viselkednek. Meg kell monda­nunk a száraz igazságot: az eszter­gomiak nem tudnak ebben hinni. Hiszen annyi csalódás érte őket, hogy semmiféle ujjászervezkedésben vagy Ígéretben nem hihetnek. Ezért arra határozták el magukat, hogy teljesen uj helyi pártot alapítanak, közösségben valamelyik országos párttal. Sok fontolgatás és megbeszélés után a Gaal Gaszton-féle Független kisgazda pártra esett a választás és különösen a földmivesnép látná szí­vesen ezt a pártmegalakulást. Az el­határozás azonban még most sem végleges, mert ami esetleg biztosítja a földmivesek érdekeit, kérdésnek marad hátra, hogy vájjon az iparo­sok, kereskedők és munkások érdeke találkozik-e a Gaal Gaszton-pártban, bár kereskedők és iparosok köréből is hajlandóság mutatkozott a Gaal Gaszton-párt megalakítására. Esztergomban olyan politikai ve­zetésnek kell érvényesülnie, amely az egész polgárság, az egész város érdekeit biztositja. De más, fontos szempontot is előtérbe kell helyezni. Esztergom primási város, katholikus központ és ter­mészetes, hogy a politikai élet mellett egészséges kat­holikus életnek kell kifej­lődnie, illetőleg, hogy a katholikus érdekek sohasem szenvedjenek hátrányt bár­mely politikai pártalakulástól. ^A ka­tholikus szellem egy életre szól és ezért nem is lehet ezt a kérdést va­lamely politikai pártalakuláshoz szabni de feltétlen kell, hogy a katholikus érdekeket min­den körülmények között biz tositsuk. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy nem kell mingyárt vallási kérdéssé tenni a tapasztalható pártalakulási mozgalmat, de mindenesetre le kell szögeznünk, hogy katholikus város vagyunk és a lakosság nagyrésze katholikus hitben él. Ezt anélkül állapítjuk meg, hogy még távolról sem érintjük más vallásúak felfogá­sát. A főcél most, hogy a városnak olyan politikai párt adjon védelmet, amely az összes lakosság érdekeit szolgálja anélkül, hogy vallási kérdésről lenne vita. A közérdek érvényesülését akarja a polgárság. Ennek az érvé­nyesülésnek be kell következnie. Tovább már nem folytatódhatik az a politika, ami eddig volt, amely­ben semmit sem találtak az embe­rek, és amely kiábrándított minden­kit. Ezt valláskülönbség nélkül vall­ják a polgárok és ebben valameny­nyien megegyezünk. Pelczmann László! 5 férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 I D. Crl öltöny «Iii et és felöltőket = a legújabb divat szerint mérsékelt áron koszit kedvező fizetési °- feltételek mellett, mmmmmm Úgyszintén hozott szövetből is.

Next

/
Thumbnails
Contents