Esztergom és Vidéke, 1932

1932-03-24 / 24.szám

A vasútállomás környékének rendezése Szivós-Waldvogel József az idegenforgalommal kapcsolatban a vasútállomás környékének rendezése érdekében szólal fel. Negyven évvel ezelőtt — mondotta — kis vicinális vonalhoz megfelelően építették az állomás épületét. Negyven év óta az utasok első tekintete egy béka-tóra és anyagárokra esik, holott egy kis jóindulattal, ha csak az el telt idő alatt a fűtőházi salakot vitték volna oda, már ki lehetett volna tölteni a nagy árkot és rendezni az állomás előtti teret. Alföldi falvak állomásai különbek az esztergomi állomásnál. Esztergom mint primási város, megyeszékhely, fürdő- és iskolaváros többet érdemelne. Az a baj, hogy a Máv magas összegeket számit ki a rendezés munkálataira, holott házilag csekély összegbe kerülne. Temészetesen a jóakaratnak nem szabad hiányoznia. Adjanak végre Esztergomnak munkát. Zwillinger helyesli a felszólalást és azt mondja, hogy 26 évvel ezelőtt azt indítványozta, hogy a dorogi útra merőleges utat kell nyitni vagy vezetni az állomástól, ez igy sokkal szebb lenne, a forgalom előnyére válnék és a fejlődésnek megfelelőbb. Glatz: Tavaly már lépést tettünk ezirányban és a hercegprimás magas pártfogását is kértük. Sajnos azonban, bekövetkezett az általános munkabeszüntetés és igy az ügy függőben maradt. Igyekezni fogunk azonban, hogy ez a fontos rendezés alkalomadtán megtörténjék. Áz autóbuszok eladása Á városi autóbuszok megvételére két ajánlat érkezett a városhoz. Bodor Zoltán adta a legelőnyösebb ajánlatot, a négy autóbuszért 10 ezer 500 pengőt ad és ebből 8 ezer pengőt készpénzben azonnal fizet, 2500 pengőt augusztus elsején. Ezen kivül 3 és 5 százalékos részesedést biztosít. A Start-vállalat Ujjady Béla révén az utolsó percben hasonló ajánlatot adott. Bodor Zoltán átveszi az idegenforgalmi iroda vezetését is. Etter Jenő dr.: Nagyon fontos, hogy az idegenforgalom és az autóbuszvállalat ne legyen egymással junktimban. Világosan kellett kikötni, hogy az idegenforgalmi vezetésre a megbízást nem azért adja a város, mert Bodor az autóbuszokat megveszi, mert ha nem megfelelően látja el az idegenforgalmi leendőket és a vezetést el akarjuk tőle venni, nehogy akkor azzal érvelhessen, hogy csak azért vette meg az autóbuszokat, mert az idegenforgalom révén 10 évre biztosítottnak látta a költségeket. A kettőnek semmiféle junktimban egymással lenni nem szabad, nehogy később, ha nem megfelelően működik és a város el akarja venni tőle az idegenforgalmat, Bodor követelésekkel léphessen fel. Brenner Antal dr.: A városnak nincs fedezete az idegenforgalmi iroda fenntartására, de mivel fontos hogy idegenforgalmi vezetésünk legyen és erre Bodor Zoltán vállalkozik előnyös ajánlatában, kéri, hogy a közgyűlés Bodornak adja oda az autóbuszokat. Bodor a Szent imreév alatt dicséretesen vezette az idegenforgalmat, igy tehát garancia van arra is. hogy az idegenforgalom vezetése jó kezekben lesz' Hosszabb vita következik. Meszes Ferenc azt kéri, hogy ismertessék a Start ajánlatát. Mivel a Start csak utolsó percben adta be ajánlatát, ez az ügy komolyságának ártalmára van. Toldy János konkrét javaslatot tesz. Bodor mellett foglal állást, de kéri kikötni a szerződésben, hogy Bodor tartozik fizetni a biztosítást is, amig a teljes vételár ki nincs fizetve. Zwillinger Ferenc úgy érzi, hogy a városnak meg kell szabadulni az autóbuszoktól, mert mindig ráfizetett. Hat év alatt 124 ezer pengőbe kerültek, most pedig 10.500 pengőért adják el. Bodor ajánlatát kéri elfogadni, de kifogásolja, hogy Bodor a polgármesterrel fontosabb ügyekben szóbeli meghatalmazással járjon el. Kifogásolja azt is, hogy Bodor a város pecsétjével ellátott levélpapírokat használjon (csak a címert használhatja). Végül aggályosnak tartja, hogy közhivatalnoki jogokat fog gyakorolni közhivatalnoki kötelezettség nélkül. Halasztási indítványt tesz: adják vissza az ügyet a pénzügyi és jogügyi bizottságnak. Ujabb vita támad, különösen a versenytilalomról és a járatási engedély átruházásáról beszélnek sokat. Mátéffy és a közönség Mátéjfy Viktor azt a véleményét nyilvánítja, hogy a város közönségének ezt a kérdést mielőbb meg kell oldania és nincs semmi értelme a halogatásnak. A város eleinte a házikezelést okozta, de azután igen helyesen úgy döntött, hogy eladja az autóbuszokat. — Kijelenthetem — mondotta szószerint — hogy ennek a városnak semmiféle közüzem nem való. Nem a tisztikar miatt mondom ezt, hanem a város közönsége miatt, amely nem szereti úgy javait, ahogy kellene. Ami meg van, azt üti és csepüli. Az ilyen közönségnek nem való vállalat. Az autóbusz ugyan nem arra való, bogy jövedelmeket produkáljon. A főváros is ráfizet az autóbuszokra. Idegenforgalmi érdekekről van szó. Bizonyos, hogy a város nem akarja tovább kezelni az autóbuszokat, a Közüzemi pedig felszámolás alatt van. Nincs értelme, hogy továbbra is húzzuk ez ügyet. Nekünk a város üzemeinek vitelében becsületességet kell mutatni. Ha egy ajánlat megfelelő időben érkezik be, annak komolyságát a város elismeri és le is tárgyalja. Az utolsó percben nem lehet pályázni. A %-os részesedés jó a városnak. A közgyűlést az erkölcsi szempontok is kell, hogy irányítsák, nem szabad mindig a g'scheftet szem előtt tartani — mondja Mátéffy. — Ha a Start lemarad, az csak a város előnyére lesz. Ezután Mátéffy eltávozik. Több képviselő idegesen ül a helyén. Meszes szólal fel elsőnek, azt mondja, hogy helyesli Mátéffy indítványát, de kifogásolja azt a kijelentést, hogy a publikum az oka, mert nem szereti üzemeit. Viola Ferenc: Hát a Hitelbank bukásának is a publikum az oka ? Nagy zaj támad. Totdy János élesen kiált közbe és az asztalt veri: — Mi mindig a város érdekeit nézzük és sem mi, sem a közönség soha sem g'scheftelt. Tiltakozik, hogy Mátéffy a közönséget okolja, amiért az utóbuszüzem ráfizetett. Zwillinger Ferenc felsorolja Má téffy volt vállalkozásait a szeszfőz détől kezdve a Közüzemiig. Ezek a vállalkozások mind megbuktak és ezt semmiképen sem lehet összefüg gésbe hozni a közönséggel. A város szempontjából ezek mindenesetre rossz g'scheftek voltak. Mátéffy közbe visszajön. Sajnálattal hallotta. — mondotta — hogy Zwillinger és többen félreértették szavaimat. Nem úgy mondtam, ahogy értették. Azt mondtam, hogy a közönség nem szereti ezeket a javakai úgy, ahogy kellene. Sokszor tapasztaltam, hogy a közönség tüntetőleg nem használta a város autóbuszait. Amikor a Közüzemi szolgáltatta a villamos áramot, mindig panaszkodtak, hogy rossz a világítás és kriti zálták az üzemet. Mindig baj volt. A Hungária világítása rossz, de most mindenki hallgat és senki sem kifogásolja. Ezután Toldy és Waldvogel között szóváltás keletkezik. A vita után szavazást rendel el a polgármester. Az eredmény 33:4 Bodor Aladár javára. A városmajor elhelyezése A városmajort a Ripáriára akarják áthelyezni. Éz ellen többen felszólaltak és kifogásolták, hogy ide, a tiszti üdülő és az erdészeti szakiskola és a villák közé helyezzék a majort- Az apaállatok veszedelmesek lehetnek a járókelőkre, de a vasúti forgalom miatt is mis megoldást kell követelni. Csákváry Mihály azt indítványozza, hogy helyezzék a majort a gyepmesteri telepre, ezt pedig a halász házhoz. Kérdést intéz, hogy a barakkból kilakoltatott 30 család talált-e lakást. Jó hely lenne a Kovács féle fatelep is, itt az elbontott régi majorból újat lehetne építeni. Kubovics János is tiltakozik a majornak a Ripáriába való áthelyezése ellen. Ő is a Kovács-féle fatelepet ajánlja. Hallgassák meg végre a földmivesek véleményét is. A Ripáriában 3000 pengőbe kerül az átalakítás. Toldy János árlejtést kér. Ehhez Zwillinger is csatlakozik. Kiffer ezeket mondja : Nevetséges, hogy a 20. században a városmajort, ahol apaállatokat is tartanak, a kertváros közepére helyezzenek. Csak arról volt szó, hogy ideiglenesen kerül ide a major. Kéri, fogadják el Zwillinger vagy Kubovics indítványát, vagy pedig építsenek új majort a gyepmester telepen. Horváth Mihály is a Kovács féle fatelepet ajánlja. Legyen itt egy ma radandó major, nehogy a következő évben új helyről kelljen gondoskodni. Gere János panaszosan jajdul fel: Tessék már egyszer a gazdaközönség óhaját igénybe venni. Sántha József dr. megjegyzi, hogy a Ripáriára a gazdasági bizottság tárgyalása alapján történt a válasz tás. A Kovács-féle fatelepről már volt szó, de drága és nem is eladó. Szivós-Waldvogel is a Ripária mellett van. Hosszasabban felszólal, de folyton zavarják. Végül megunja a közbeszólásokat és eltávozik. Kubovics azt kéri, hogy a régi majorért kapott 16 ezer pengő felét használták fel új major építésére. Zwillinger szóvá teszi, hogy ha ideiglenes elhelyezésről van szó, akkor 1500 pengő is elég a barakk átalakítására. v. Dudás László mérnök azt válaszolja, hogy bár végleges tervre kapott utasítást, az ideiglenes elhelyezés esetén elég 1500 pengő is. Az ideiglenes elhelyezés megszavazásával a közgyűlésnek főbb pontjai ezzel le is tárgyaltattak. Kisebb ügyekről híreink között irunk. Uri divat fehérnemű, nyakkendő, harisnya szép választékban Keménynél. A bencés gimnázium hazafias ünnepélye A bencésgimnázium díszterme f. hó 13-án, vasárnap délután zsúfolásig megtelt. Megtöltötte a március eszméiért lelkesedő, hálás esztergomi publikum. És a gimnázium ifjúsága megfelelt a nagy érdeklődésnek, mert a műsor minden egyes száma tökéletes kivitelű volt. Az ünnepélyt a Talpra magyar és Lampérth—

König: Csak azért c. énekszámok nyitották meg. A négyszólamú előadás csattanó hatása Hajnali Kálmán énektanár jólismert szakavatottságának újabb bizonyítéka. Ezután Kiss László VI. o. t. elszavalta Ábrányi Emil: Mi a haza ? c. költeményét, melyhez Horváth Ákos dr. szerzett kísérőzenét. A zenei részt Sebők József VIII. o. t. interpretálta a tőle megszokott precizitással és finomsággal, mig a melodráma szavalója, mint ügyes alakító és szimpatikus tolmácsoló tünt ki. Sok tapsot kaptak. Raj Csaba VI. o. t. Gyula diák: Egy kis magyar fiúhoz c. költeményének előadásával remekelt. Elő adását minden gesztus elsimítása mellett a szem eleven játéka és a hang minden skálájának játéka tette újszerűen hatásossá. Ezután Magasi Artúr dr., az intézet kiváló képzettségű és nagy műveltségű pap-költő tanára ringatta a márciusi szellők szárnyán a közönséget a márciusi eszmék és gondolatok távlatába. A nagy tetszéssel fogadott beszédben a sziv melegsége dobbant és a fantázia reme* képei lebegtek. Az előadóművész hangja finoman idomult a beszéd logikájához s midőn benső élményének tüzes heve dinamikus magaslatra serkenti, megtalálja a szimbolizmus fátyla által titkosan takart merész hasonlatokat, költői képeket, éles inverziókat. A beszéd tempója a magyar hit reflektorával megvilágított jövendőbe vitte a az ifjúságot, mely a mult könnyel és vérrel megszentelt eszméinek tüzes fókuszában fogja életre lobbantani a magyar faj fakadó rügyeit és ennek melege pattantja ki a szebb magyar jövendő horizonjában csírázó nagy magyar álmokat. Ezt követte Kovács Béla VIII. o. t. nak két szavalata, ki Gyula diák: Tavaszvárás és Memento c. költeményeit elevenítette meg lobogó tüzű, gyújtó hatású, élénk testmozgással kisért előadásban. Most következett a műsor vége és csattanója: Zilahy Lajos : A rongyos katona c. egyfelvonásos színjátékának előadása két képben. A megható meséjű, ötletes, magyar szellemet lehelő színmű méltó meg rendezésben részesült. A mennyország-diszlet annyira szép volt, hogy a közönség megtapsolta. A falusi parasztszoba-diszlet nem kevésbbé volt méltó párja a bárányfelhős, csillagos égboltozatnak A szereplők kitűnőek voltak. Varjas Rudolfné tüneményesen játszott. Vagy inkább áté te a szerepét. Megmutatta, mint a rongyos katona felesége, hogy egy aránylag kis szerepből hogyan lehet nagyszerűt formálni, hogy Istenadta művészi tehetsége a sziv minden húrjának titkait ismeri. Annyira természetes és annyira hű volt alakítása, hogy gazdag sikereinek tárában méltón helyezheti mostani produkcióját is a legszebbek mellé. Vele együtt nagyon meleg ünneplésben részesült Kornháber Samuné, a másik női főszereplő. Most is lényegét adta: csupa sziv, csupa melegség, gyógyító simogatás volt minden kis szava, minden legkisebb mozdulata. Oly biztossággal és annyi könnyedséggel forgott a színpadon, mintha mindig rajt élne. Reusz Ferenc VII.