Esztergom és Vidéke, 1931
1931-03-05 / 19.szám
ESZTERfiftHJÜlíKt ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 19. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 5 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér MPIPIPIPIPflPIPIPIPIPIPIPIPIPIPIPIPfPJPIPIPfPIPIPIPll^^ Pártoljak a helyi kereskedelmet! oldalakon keli a pesti lapok legA hirdetési mostanában ujabb szenzációit keresni. A pesti nagy árúházak egész oldalakon kiabálják világgá, hogy „letörtük az árakat", „olcsóbb a békebelinél", „nincs többé drágaság 4 '. Ha aztán végigböngésszük az árakat, valóban mesébeillő olcsó árakra akadunk. Egész méter kelmét lehet kapni — zsebkendő árban. Női kombiné kevesebbe kerül, mint nemrégen egy pár harisnya. Szeretnénk örülni e jelenségnek, ha egyrészt nem ismernők a nagykapitalizmus természetét, másrészt meg, ha nem tudnók, hogy ebből mindenkinek haszna lehet, csak éppen a vevőnek nem. Nézzünk csak mögé ennek az „áttörés"-nek. Ha a nagyárúházak ugyanazt az árút ugyanabban a minőségben adnak, mint azelőtt, akkor ebből az következik, hogy eddig 100—150 percentet kerestek a közönség bőrén. Mert, hogy most sem fizetnek rá az üzletre, ez az egy bizonyos. Világos tehát, hogy a jóminóségű árút most sem adhatják annyival olcsóbban, mint hirdetik, bár némi olcsóbbodás teljesen indokolt. A nagy tömegben rendelt silány portékák kerülnek hát olcsó áron forgalomba s a nagy forgalom mellett itt tényleg megelégedhetnek a nagyárúházak minimális haszonnal. Sőt olyan árút is tart a nagyárúház egykettőt, amely tényleg olcsóbb, mint máshol, hogy ezzel — mint csalétekkel a halat — becsalogassa a vásárló közönséget. A többi árún azután busásan behozza azt a hasznot, ami talán elmaradt az egy-két reklámcikkén. A nagyárúházak mesebeli olcsósága tehát a minőség rovására megy, de jelentékeny kárt okoz a vidéki kereskedelemnek is, amelynek vevőközönségét elvonja a hangzatos árletörési reklám. Mi hát a teendő? A közönség ne üljön fel a fővárosi nagyárúházak hangos reklámjának, hanem tartson ki a vidéki kiskereskedő mellett. A kiskereskedő pedig tartson jó árút szolid árakon : csakis igy tarthatják fenn egymást a kisemberek a kapitalista módszerek mindent elsöprő áradatában. Aktuális várospolitikai kérdések Az egész város adófizető polgársága türelmetlenül várja, hogy mikor lesz már itt a beígért olcsó kamatozású 2.000,000 pengős kölcsön a város szanálására. Ugyanis a város polgársága nem birja el azt a 100 százalékos pótadót, amelynek súlyosságát a vezető körök is beismerték és amelynek leszállítására Ígéretet kaptunk. A város szanálásához nemcsak a pótadó leszállítása, hanem közmunka is szükséges, mert nagy a munkanélküliség. Épen ezért kérdezzük : volt e már küldöttség a népjóléti miniszternél a Társadalombiztosító székházának és tisztviselői bérházának megépítése ügyében ? Amennyiben volt, mikor és mi volt a miniszter válasza ? Ugyanis ez évben — mint már azt megírtuk — az OTí-nek 5 200,000 pengő áll rendelkezésére építkezés céljára és igy nagyon kíváncsiak vagyunk, vájjon Esztergom fog e kapni ebből az összegből? A főreáliskola államosításának és megépítésének kérdése két évtizede húzódik. Miért ? Miért nem sürgetik az intézet államosítását ? Hiszen ha állami iskola lenne, akkor a város 40.000 pengőt takaríthatna meg éveként. Miért nem sürgetik meg az intézet megépítését, amely kulturális érdek ? Vagy talán a reáliskola megépítése végleg lekerült a napirendről ? Miért ? A főreáliskola megépítésével kapcsolatban meg kell említeni, hogy a kultuszminiszter 1 kat. hold területet kötött ki a várostól az iskola telke részére. Ily nagy területet a város csakis a Kolos-kórház mellett tud adni. A Társadalombiztosító részére pedig a Sas-kertet kell átengedni, ahol most a tennisz-pálya van, mert ha egyszer a reáliskola részére adott telken mást fognak épi teni t akkor a főreáliskola megépítésének lehetősége örökre megszűnt, mivel a város belterületén máshol 1 kat. hold telket adni nem tud. Mindezek alapján a Társadalombiztosító részére a Sas-kertet kell felajánlani, amely annak teljesen megfelel. Valaki azonban azt is mondhatná, hogy ha ennyi baj van a reáliskolával és a városnak az iskola személyi és dologi kiadásai évenként 40 ezer pengőjébe kerülnek, akkor meg kell szüntetni és igy a város évenget. Azt hisszük, többek részére ez lenne a reáliskola ügyének legkényelmesebb módja. Azonban azt is tudni kell, hogy ha megszüntetnék eme régi intézetet, akkor a városnak polgári iskolát kellene felállítani, mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy legalább 5000 lelket számláló falvak vagy városok kötelesek polgári iskolát felállítani. Ennek személyi és dologi kiadása pedig évenként több lenne, mint 40.000 pengő, mivel most a reáliskola személyi kiadásainak 65°ÍQ-át a~. állam viseli. Lehetséges, hogy fenti kérdéseinkre azt a választ fogjuk kapni, hogy most nincs pénz. Épen ezért már előre is válaszolunk és pedig úgy, hogy ismételten kérdezünk: Miért van más városok részére pénz ? Miként lehet az, hogy kis városok ősszel nagy államsegélyt kaptak ? Miként lehet az, hogy Esztergom alig kapott valamit ? Hogy lehet az, hogy már több kerületi pénztár kapott székházat, pel dig egyik-másik kisebb taglétszámmá bir? Miért nem kaphat csak az esztergomi ker. pénztár székházat? Hogyan lehet az, hogy a kultuszminiszter Vácott most tavasszal polgári iskolát és piarista gimnáziumot épít? Hogyan lehet az, hogy a kultuszminiszter Vácot iskolavárossá fogja fejleszteni ? Miként lehetséges az, hogy Vác részére van pénz, Esztergom részére nincs ? Miért nem lehet csak az esztergomi reáliskolát megépíteni ? Hogy van az, hogy Komárom város polgármestere mindent ki tud járni ? Miért van az, hogy Komáromban még pénzügyigazgatóság is van ? Hogyan van az, hogy Komáromba viszik még az esztergomi fűtőházat is ? Miért vitték el a csendőriskolát is ? Miért akarták elvinni az erdőgazdasági szakiskolát, eme egyetlen állami iskolánkat is ? Miért visznek el innét mindent ? Miért nem sorozták Esztergomot magasabb lakbérosztályba ? Miért mellőzik állandóan az ősi primási székhelyt ? Miért fejlesztik vissza eme határvárost ? Kik felelősek mindezekért? Mi mindezeknek az oka ? Erre kér a város adókkal agyongyötört polgársága az illetékesektől választ. A dorogi bányamunkások első esztergomi összejövetele ként megtakaríthatja ezt az összeSchmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos, dorogi bányaigazgató nemcsak a bánya-, de a lélekművelés terén is koncepciózus. Ele mében volt, amidőn pár év előtt a viz ellenállhatatlan ereje elöntötte a bányáját és nyugodt lélekkel tudott a föld alatti veszedelmekkel szemben ellenállni, — s ma, amikor az elbocsátott bányamunkások ezreinek lelkét a nyomor okozta kétségbeesés környékezi, — 13 helyen szervezett előadássorozatokat bányája munkásainak, hogy elbocsátásuk dacára keresztény erkölcsi közösséget tartson velük. Egy ilyen előadás volt vasárnap este a Fürdő Szálló termében, ahol az esztergomi bányamunkások és családtagjaik nagy számban vettek részt. Először Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos szólalt fel. Vázolta azt a gazdasági válságot, amely ma az egész világot gyötri és minket sem kímél. Utalt arra, hogy nehéz a sorsunk, de jobb mint az orosz munkásé. Majd a dorogi bánya, és munkásainak helyzetével foglalkozott. Leirta a kétségbeejtő küzdelmet, amit a vizzel folytatott, s amikor ezt befejezte, jött a gazdasági leromlás, amely munkást és igazgatót egyaránt a legnehezebb feladatok elé állított. Március 1-én 800 munkást kellett elbocsátani, mert csak igy vált lehetségessé, hogy 2500 munkás továbbra is meg tudjon élni. Minden gondolata — úgymond — a munkások érdekeit szolgálja, s egy jobb jövő reményében megértésre kéri azokat, akik március elsejével kenyér nélkül maradtak. Utána Szomszély Antal, a dorogi bányászok melegszívű lelkésze beszélt. Beszéde érdekes keverése volt egy világi társadalmi, konferenciális és egyházi beszédnek. Illett a helyhez és környezethez. Valóban fölemelő képekkel festette a mai két világnézetet: Rómát és Moszkvát. Választanunk kell — úgymond —• Krisztus és a vörös világnézet között. Krisztus arca elhomályosulhat előttünk, talán fakóvá lehet azért, mert eltávolodtunk Tőle, mert megfeledkeztünk Róla, de az élet meghozza a maga epochalis eseményeit, amelyek az emberiséget mindig visszaterelik Hozzá. Az előadások alaphangja felismerhetőleg mély hatást gyakorolt a hallgatóságra, akik úgyszólván kizárólag bányamunkásokból, családtagjaiból és a bánya vezetőségéből állottak. f SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- Q I ^ „ I ' .J ' 'j k<s-»; c7AiiHtt relczmann Lászlónál ildUÜ d&UWlfll legjutányosabban beszerezhető _« aM __ M _™_™--——— Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatni
