Esztergom és Vidéke, 1931

1931-01-04 / 2.szám

viselők nem éreznének együtt a képviselők nagy részével, ők csak saját érdeküket védik. Ez nem így van és nem is lenne helyes; véleményem szerint a képviselőtestületben nincs sem földműves, sem iparos, sem kereskedő stb, ott csak városi képviselő van. Viszont a földművesek arról panaszkodnak, hogy kérelmük soha nem teljesül. Például hozzák fel, hogy a közelmúltban végzett nagymérvű kövezés alkalmával az egyes helyeken felszedett és máshol lerakott gyalogjárók költségeit a város teljesen a háztulajdonosok nyakába varrta, holott ez a belügyminiszter nézetével ellenkezik. Az ő véleménye szerint a gyalogjáró létesítése és fenntartási költsége nem terhelheti teljes egészében a háztulajdonosokat, mert a gyalogjáró a város egész lakosságának érdekét szolgálja, és igy annak költségei nem háríthatók teljesen a háztulajdonosokra. Ezért a jövőben nem hagy jóvá olyan szabályrendeletet, amely a költségekkel egészen a háztulajdonosokat terheli. Ez indította Pestvármegye alispánját is oly értelmű rendelet kiadására, hogy a szabályrendeletek ily irányban módositandók. Egymásikjogos panaszuk aföldműveseknek, hogy a borfogy. adónak már évek óta ismételten kérelmezett leszállítása ügyében semmi sem történt, s előállott az az anomália, hogy a fogyasztási adó drágább, mint a bor. Ezeken, azt hiszem, lehetne és kell is segíteni, mert minden komolyan gondokodó ember elismeri, hogy ma már odajutottunk, hogy, a földműves ráfizet a termelésre. Én itt nem szándékozom védelmet írni a földművesek ügyében, de azt át kell látnunk, hogy Esztergom város lakosságának gerincét a földművesség képezi, amely termel; ez megérdemli, hogy támogatásban részesüljön, mert ha ez is tönkre megy a nagy terhek alatt, akkor a város még nyomorultabb helyzetbe kerül. Becsüljük meg tehát a földműveseket, nézzük el, ha akad is köztük, aki nem szimpatikus, ha egveseket a szerénység nem nagyon bántja, vagy igen szeretnek szerepelni. Végre is ki van hiba nélkül? Itt eszembe jut, amit Széchenyi Ferencről olvastam, hogy egy munkásünnepségen fiával, Istvánnal, a későbbi legnagyobb magyarral megcsókoltatta egy öreg parasztnak a kezét, „mert —így mondotta —• a nemzet legfontosabb ügye a munka, ez alakítja a népek sorsát ; a katonán kívül a munkás, a földműves tartotta fenn a hazát". Nézzük tehát mint képviselők is egymás szivébe; ha belenéznénk, jobban megértenénk mások életét, méltányolni tudnánk, kinek-kinek gondját, nehézségeit, megbecsülnénk egymás munkáját, és ezzel a megbecsüléssel meg is szeretnénk egymást, mint igazi polgártársak és kö csönös támogatással törnénk utat egy jobb jövő felé. Legyen a képviselőtestület gerin ces, önérzetes, különösen ha majd a most folyó vizsgálat nyomán olyan intézkedések lesznek szükségesek, amelyek talán egyes hatalmi túltengésben szenvedő embereknek nem tetszenek; ne álljunk ellen a jóakaró purifikációnak, ellenkezőleg, támogassuk a felsőbb hatóságot mindabban, amit a város megmentésére javasol és ajánl. Ne kössük le magunkat, tartsuk fenn önállóságunkat, ne feledjük, hogy egyesek anyagi és családi érdeke, a sógorság és komaság volt sokszor a megölője nálunk is a közérdeknek. Meg kell változtatni a régi káros rendszert; igen, komoly változásnak kell beállnia város adminisztrációjában. Meg kell fontolni most, hogy kit bízzunk meg a polgármester helyettesítésével és legyünk azon, hogy a választás közmegelégedésre történjék. Tegyünk lépéseket, hogy az állam a jövőben erősebben támogassa ezt a jobb sorsa érdemes ezeréves várost. Tapasztaljuk, hogy más városok a folytonos kopogtatás, kérelmezés, zörgetés nyomán, sokkal tetemesebb segélyhez jutottak. Elismerem, hogy egyesek sokat tettek, számottevő kedvezményeket eszközöltek ki nálunk is, de nem tagadhatja senki, hogy több esetben nem történt meg a szükséges interveniálás. Igy pl. a dorogi hetivásár megakadályozására a város vezetősége nem tett annyit, amennyit tennie kellett volna; sőt most, midőn értésünkre jutott, hogy csak egy mód van a helyzet javítására, t. i. a megyei szabályrendelet módosítása, mert ennek keresztülvitele nagy részben megszüntetné a a városunkon a dorogi hetivásár engedélyezése folytán ejtett sérelmet. De vájjon fordult-e a város ez ügyben a megyéhez ? Tárgyalt-e erről, szóba került-e ez valamely bizottságban ? Tudomásunk szerint még nem. Az ilyen dolog úgyis lassan és nehezen megy, de ha meg sem kezdik, természetes, hogy eredményt nem várhatunk. Gondoskodjék a város a munkanélküliek részére keresetről, nehogy százak legyenek kénytelenek munka hiány miatt itthagyni hazájukat, hiszen naponkint tömegesen jelentkeznek nálam is lelkészi bizonyítványért, még többen a városházán igazolványért, ho jy Belgiumba utazhassanak és munkát találjanak. És ezzel végzem is soraimat. Nagy reménységgel nem nézhetünk ' ugyan a mo-t beköszöntő 1931. év! elé, de mégis, ha az itt, sok jóaka- j rattal előadottak szerint komolyan járunk el, akkor hiszem, hogy az 1931. évben várhatunk valami jót is. Végre megjegyzem, hogy bármily súlyos is a város helyzete, habár mélységes örvénybe került is, azért a reményről nem szabad lemondanunk, mégkevésbbé kétségbeesnünk, mert a kétségbeesett elveszett. Számord Ignác. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm*mm Városi közgyűlés mérnökválasztással, a virilis névjegyzék megállapításával és a kaszárnyatatarozás munkálatainak kiadásával Szerdán délelőtt fél 11 órakor részleges tisztújító gyűlést majd 11 órakor évi utolsó közgyűlést tartottak a városházán. A részleges tisztújító közgyűlésen a kultúrmérnöki állás betöltése szerepelt. Ezen a gyűlésen szenkviczi Palkovics László alispán elnökölt, aki Vizváry Viktor vármegyei aljegyző kíséretében jelent meg. Palkovics László alispán rövid bevezető beszédet mondott, majd előadta, hogy a kultúrmérnöki állásra egy pályázat érkezett be. A pályázó vitéz Dudás László kultúrmérnök, aki eddig ideiglenes megbizással működött a városnál. Amikor az alispán vitéz Dudás László nevét kimondotta a képviselők egyhangú éljennel feleltek. Palkovics László ki is jelentette, hogy ebből a lelkes megnyilvánulásból arra következtet, hogy a közgyűlés egyhangúlag áll vitéz Dudás László mérnök mellett, aki erre a bizalomra érdemes is, mert eddigi munkája is ügybuzgóságról és szakszerűségről tanúskodik. Az egyhangú megnyilatkozás folytán Palkovics alispán vitéz Dudás László kultúrmérnököt megválasztottnak nyilvánította. A választás után következett az eskü, amelyet vitéz Dudás László az alispán előtt tett le. Az eskütétel után vitéz Dudás László megköszönte a közgyűlés bizalmát és azt mondotta, hogy mint mérnök és mint Esztergom város szülöttje, kétszeres munkával igyekszik a bizalomnak megfelelni. Jól tudja, hogy nehéz feladatra vállalkozik, de azon lesz, hogy teljes mértékben helytálljon kötelességének, amelyet emelni fog Esztergom iránt érzett szeretete. A közgyűlés ismételt éljennel válaszolt e szavakra, Palkovics László alispán pedig az Isten áldását kérte az új mérnök működésére. Ezután Brenner Antal dr. főjegyző, polgármester helyettes intézett beszédet a város nevében Palkovics László alispánhoz, akit egyben üdzölt az újév alkalmából és arra kérte, hogy Esztergom város iránt érzett rokonszenvét és ambicióját tartsa meg a jövőre is, különösen most, hogy a város nehéz helyzetben van. Palkovics László alispán megköszönte az üdvözlést s további jóindulatáról biztosította a várost és kijelentette, hogy Esztergom érdekét minden más tekintet nélkül, egyenesen fogja szolgálni. Vitéz Dudás László kultúrmérnök megválasztását bizonyára nemcsak a közgyűlés fogadta egyhangú egyetértéssel, hanem a város közönsége is, mert az új kultúrmérnök eddigi működésével, törekvésével és szaktudásával már is osztatlan elismerést és tekintélyt váltott ki. A magunk részéről is örülünk ennek a választásnak és hisszük, hogy vitéz Dudás Lászlóra vár az a feladat, hogy Esztergom végre városrendezési tervhez jusson. Ez elé a munka elé teljes bizalommal tekintünk és tudjuk, hogy működésével a hozzáfűzött reményeket megvalósítja. Tizenegy órakor kezdődött Brenner Antal dr. főjegyző elnökletével a rendes közgyűlés, melyben megállapították az 1931. évre szóló virilisek névjegyzékét, amely a következő : Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, Schwach Sándor, Boronkay Kornél, Brenner Antal dr., Kerschbaummayer Károly, Takács István, özv. Brutsy Jánosné, Vándor Ödön, özv. Adolf Edéné, Halmos Ignác dr., Gróh József dr., Mike Lajos dr., Machovits Gyula dr., Hirsch Izidor, Krammer György dr., Szántó Géza, Toldy János, vitéz Malus Gyula, Einczinger Sándor, özv. Viola Kálmánné, Drahos János dr., Fehér Gyula dr., özv. Platz Jánosné, özv. Leitgeb Jánosné, Gönczy Béla dr., Meizler János, Frey Vilmos dr., Túri Béla dr., Weisz Mór, Wiplin ger Ödön dr., Scheiber Győző dr., Nádler Rezső, Klinda Teofil dr., Schwarcz Lajos, Jalkóczy István, Eckstein Lajos, özv. Grósz Ferencné és Stern Márk. A közgyűlés másik kiemelkedő pontja a kaszárnya-tatarozás munkálatainak kiadása volt. A pénzügyi bizottság úgy határozott, hogy a munkanélküliségre való tekintettel több vállalkozónak adja ki a munkát. Igy a kőművesmunkát megkapta Vodieska István (22.888 P), az ácsmunkát Toldy János (11.438 P), a bádogosmunkát Kubányi Sándor (1709 P), az asztalosmunkát Mo hos és Faragó (5850 P), a szobafestőmunkát Szabó József (3480 P), az üvegesmunkát özv. Müller Antainé (1043 P), a tetőfedési munkát Körmendy és Deutsch (1495 P), a vízvezetéki és csatornázási munkákat két részre osztották ifj. Sebők Ferenc (13.642 P) és Rangl Antal (11.780 P) között. Amellett, hogy több iparos jutott munkához, az összehasonlítás után az is kitűnt, hogy igy sokkal olcsóbba kerül a tatarozás, mintha egészben egy vállalkozónak adta volna a munkát. Esztergomi Hajós Egylet nagy hangversenye Mindnyájunk előtt ismeretes az a vezető szerep, amelyet az Esztergomi Hajósegylet városunk társadalmi és sportéletében már évtizedek óta oly kifogástalanul és eredményesen betölt. E helyütt csak arra óhajtunk rámutatni, hogy a háború óta minden ellenszolgáltatás nélkül kiképzi csónakházában és szerelvényeiben a helybeli középiskolák növendékeit a spor;szerű evezésben, részükre versenyeket rendez, vándordijat alapított s lehetővé tette másutt rendezett versenyeken való részvételüket. Tudomásunk szerint az egyedüli a helybeli sportegyletek közül, amely külföldi versenyeken első dijakat nyert. Ez intenzív sporttevékenységgel járó anyagi kiadások fedezésére az egylet tagjainak áldozatkészsége nem elegendő, miért is társadalmi szerepléssel kísérli meg a hiány pótlását. E célból folyó évi január hó 7. én szerdán este fél 9 órakor a Fürdő szállodában hangversenyt rendez, amelynek tiszta jövedelmét s az esetleges felülfizetéseket versenyéé lókra óhajtja fordítani. A hangverseny műsora: Laurisin Lajos operaénekes, a „Turandot"-ból a „Parasztbecsüiet"-ből és a „Farsangi lakodalom "-ból énekel, azonkívül előadja Miklós bátyjának „Evoe Bachus" cimű szerzeményét. Végh Sándor hegedűművész Goldmark, Bazzini és Laurisin Miklós szerzeményeit adja elő, Laurisin Irén dalénekesnő Liszt, Debussy, Offenbach és Büchner Antal műveib31 ad elő, Laurisin Miklós Chopin, Debussy és Liszt darabokat. A szereplő művészek és műsoruk teljes garancia arra nézve, hogy a hangverseny Esztergomban zenei élmény lesz. Örömmel üdvözöljük és szeretettel várjuk tehát őket, a város megértő társadalmát pedig arra kérjük, hogy megjelenésével és filléreivel támogassa az egyletet céljai elérésében. Legyen segitségére abban, hogy telt házzal és vastapssal demonstrálhassa a művészekkel szemben érzett háláját és elismerését. A hangverseny nyilvános jellegű, névre szóló meghívó nincs. A jegyek Buzárovits-féle könyvkereskedésben kaphatók az L—5 sorban á 3 pengő, ülőhely 2 pengő, állóhsly 1 pengő. A hangverseny után tánc lesz, amelynek szünetjében értékes tombola tárgyakat sorsol ki a rendezőség. Tombolajegyek ugyancsak Buzárovitsnál kaphatók, s ugyanott lesznek a nyeremény tárgyak kitéve. A rendezőség méltán bizik abban hogy a mai általánosan rossz anyagi viszonyok dacára a város közönsége a hangverseny anyagi és erkölcsi sikerét biztosítani fogja. zs. y. miiniiiiiiimiiiiiiiiiii „\ négy pajtás" pályadíjnyertes hangosfilmszenzáció 10 felvonásban január 3.-án és 4.-én szombaton és vasárnap kerül a Kulturban előadásra. Egy szegény de nagyon aranyos leánynak (Janet Gaynor) és a gazdag milliomosfiunak (Charles Farrel) romantikus szerelmi története remek ének, tánc és zeneszámokkal. Január 5.-én és 6.-án Willy Forst és Betty Bird „A szivek szimfóniája" főszereplőinek egyik legújabb vidám daljátéka „Szeretek, szeretsz, szeret..." egy bohó amerikai leány és két diák szerelmi regénye. A film Heidelbergben készült felvételei a legpazarabbak. Január 10.-én és 11.-én mutatjuk be „A nyugati front" c. hatalmas hangos háborús filmünket. Gyorsírás! tanfolyam. A már közölt gyorsirási tanfolyam, amelyet Krompaszky Sándor tanár vezet a reáliskolában, szerdán, január 7-én 5 és 6 órakor megkezdődik. CO CO