Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-15 / 14.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 14. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, FEBRUÁR 15 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszar. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Lap tulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Az esztergomi sajtó Sok helyről halljuk ma a vé­leményt, hogy az j esztergomi sajtó hivatásának magaslatán áll. Ezt a véleményt különösen a mostani városi eseményekkel kapcsolatban nyilvánították, már csak azért is, mert a történtek életbevágó események és Esz­tergom érdeke forog kockán. A megnyilvánult vélemények szerint — de a magunk leg­jobb érzése szerint is — érez­zük, hogy az esztergomi sajtó azon az úton haladt, amelyen a közérdek jár és amelyeken a közvélemény szava uralkodik. De nemcsak a közvélemény igazolja, hogy a leghelyesebb ál­láspontot foglaltuk el ezekben a kritikus napokban, hanem az a tény is, hogy mind a két lap egy úton haladt. Ezzel szemben mégis jönnek támadások egyesek részéről, akik nem szívesen hallják az esztergomi sajtó nyilt és tár­gyilagos álláspontját. A városházán nyilt támadás érte a sajtót és azt a vádat emelte az egyik képviselő, hogy nem voltunk tárgyilagosak, ami­kor az ügyekkel foglalkoztunk. Maradjunk ennél a tárgyila­gosságnál. Amikor a felszólaló képviselő zavartalanul elmond­hatta saját véleményét a sajtó­ról, amelyet támadott és amely­nek álláspontját visszautasította, nem engedték szóhoz jutni azo­kat, akik a sajtó védelmére kel­tek. Azt felelték erre, hogy ez a kérdés nem tartozik ide. Hát a sajtó támadása oda­tartozott? Akkor szabad volt beszélni ?! Hol itt a tárgyila­gosság? Hiszen épen azok nem tárgyilagosak, akik tárgyilagos­ság és igazságosság után kia­bálnak. Nekünk van alapunk vissza­utasítani a támadást és azt a te­kintélyrombolást, amelyet most a sajtóval szemben akarnak ér­vényesíteni. Esztergomnak szüksége van a sajtóra, az esztergomi sajtó mögött tekintélyes mult áll és az a hivatás, amelyet mi be­töltünk, a közérdek és a köz­elet tisztaságát jelenti. Igen nagy kérdések kell hogy forogjanak kockán, ha már a sajtót támad­ják. Viharos városi közgyűlésen Antóny polgármester felfüg­gesztését és a fegyelmi ügyeket tárgyalták Még mindig kavarognak az esz­tergomi ügyek és ahelyett, hogy a közhangüat megnyugodnék, az újabb és izgalomtól sem mentes esemé nyek egyre háborgóbbá teszik a közvéleményt. Csütörtökön délután városi köz­gyűlés volt, amelyen Glatz Gyula polgármesterhelyettes elnökölt. Napi­rendelőtti felszólalások történtek, ame­lyeknek során a fegyelmi ügyekkel kapcsolatban vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József ny. tábornok jelentkezett szó­lásra és az Est-lapokban megjelent tudósításokkal foglalkozott. — A fővárosi lapokban újság­cikkek jelentek meg, de különösen az Est-lapok foglalkoztak Esztergom­mal. Az itt megjelent cikkek tar tartalma hamis beálli'ású és csupán ä szenzációhajhászás vezette azokat. Elet-halálharcról olvashattunk és hogy a főispán és a főegyházmegye között ellentétek vannak, amely állitások nem felelnek meg a valóságnak. Ezeket a cikkeket nem vezette az igazságosság és éppen azért ezeket el kell itélni Annál is inkább el kell ezeket mondani, mert a tudósításo­kat Esztergomból küldték és pedig egy tanitó, aki az Est nek pénzért küldte tudósításait. Indítványozom, hogy ezekért a tudósításokért a ta­nitó ellen indittassék meg a fegyelmi eljárás. Glatz Gyula: Kérem, ez nem tar­tozik ide, tessék az iskolaszékhez fordulni. Valaki közbeszól: Igenis a cikkek tárgyilagosan jelentek meg-az Est­ben és csak örülnünk kell, hogy a mi ügyünkkel részletesen foglalkoz­tak ! Zwillinger Ferenc dr.: Más lapok is irtak Esztergomról, igy a Magyar­ság és a Magyar Hirlap, amelyek kiküldték tudósitójukat. — Miért fáj, hogy a lapok az ügyekkel foglalkoztak? És miért ép pen az Est tudósításait kifogásolják? A képviselők zúgnak. A hangulat kezd izgatott lenni. Ezután Mátéffy Viktor prépost­plébános áll szólásra és a Közüzemi Rt. ellen elhangzott hírlapi vádakra felel. Azt mondja, hogy a közönsé­get részletesen fogja felvilágosítani az ügyekről. Nyugodt lelkiismerettel állítja, hogy a Közüzeminél rendben folytak a munkák és különösen az megnyugtató, hogy a vizsgálat meg­indult, szakértők jelentek meg az üzemnél, maga a főispán is bele­tekintett a könyvekbe és az eddigi vizsgálatok azt a feleletet adták, hogy példás rend van a Közüzemi­nél és vezetése szakszerű. Mátéffy Viktor számokkal igazolja, hogy a Közüzemi Rt. rentábilis és kimutatja azt is, hogy milyen összegeket ka­pott a város. Elismeri, hogy van adósság, de ez minden üzemnél van, mert befektetések történtek. Vég­eredményben, ha át kellene adni a Közüzemit, a város egy nagy va­gyont kapna kezébe. Hangsúlyozom, hogy a Közüzemi fizetési kötelezettségeinek mindenkor pontosan megfelelt, váltóit sohasem óvatolták meg. Zwillinger: Akkor miért akarja bérbeadni a főispán ? ő maga mon­dotta, hogy egymillió adósságuk van. — Addig nem beszélhetünk a Közüzemi bérbeadásáról, amig írás­beli ajánlatunk nem lesz. Garantá­lom, hogy ha erre kerül a sor, a vá­ros képviselőivel egyetemben tárgya­lunk a dologról és sem mi, sem a kormányhatalom nem fog olyan szer­ződésbe belemenni, amely ránk ká­ros, vagy hátrányos lenne. Nagyon kérem az illetékeseket, ne dolgozzanak itt egymás s ellen, a klikkek ellen, ne akarjuk egymást agyonütni, hanem fogjunk össze ennek a városnak a boldogulása és nyugalma erdejéében. Meszes Ferenc a járdakövek ügyé­ben interpellál. Ezután Glatz Gyula polgármester­helyettes felfüggesztett Antóny pol­gármester és a négy fegyelmi alatt lévő tisztviselő ügyét adja elő. Zwillinger: Tessék felolvasni a rendeletet. Ez meg is történik és Sántha József dr. tanácsnok olvassa fel a felfüggesztett rendeletet az in­dokolással együtt. Zwillinger: Hozzászólást kérek. Glatz Gyula: Nem lehet hozzá­szólni. Zwillinger: Kérem, hallgassák meg a véleményeket, de egyébként indítványt akarok tenni, hogy An­tóny polgármester ügyét semmleges vármegye vizsgáló bizottsága vezesse, ezt követeli az elfogulatlan ítélet. A főispán és Antóny között személyes ellenségeskedés van. Mike Lajos és Szivós-Waldvogel zúgolódik és közbekiált. Zwillinger: A városnak joga van a védekezésre. Tiltakoznunk kell a főispán eljárása ellen. Ne érzékeny­kedjenek, hanem hallgassák meg a komoly kritikát. Zúgnak. A lapokban tárgyilagos cikkek je­lentek meg, de ez önöknek nem tet­szik. Követelem, hogy az ellenvéle­ményeket is hallgassák meg és ne akarják a sajiót lebunkózni. Nagy zaj. Zwi linger kiabálva be­szél : — Az „Esztergom és Vidéke" he­lyesen járt el, amikor az események­kel foglalkozott, amely tárgyilagos volt — folytatja Zwillinger. — Til­takozom a sajtóelleni támadásokért és ime, visszautasítom azokat. Hall gassák meg a tárgyilagos kritikát és ne akarják elhallgattatni a sajtót. A hangulat nagyon izgatott és mégis leintik őket. A szerkesztő­ket berendelik. Kitör a vihar. — Azt vártam — folytatja Zwil­linger — hogy az ellenőrző bizott­ság levonja a konzekvenciákat. Ami a felfüggesztési rendeletben konkré­tum van, az nagyon szegényes és nem elégséges arra, hogy a felfüg­gesztés indokolt legyen. Remélem, 25-én a legfelsőbb fegyelmi tanács visszahelyezi Antónyt. Gróh József dr. jelentkezik szó­lásra. — Igazán sajnálom, hogy a nyil­vánosság előtt vagyok kénytelen el­mondani beszédemet, mert zárt ülést a törvény kizár — mondotta Gróh. Miután Esztergom város kevésbé kellemes ügyeivel hosszú hónapokon keresztül mindenki foglalkozott, végre Esztergom város képviselőtestületé­nek, az egyedül autentikus tényező­nek is alkalma van ehhez hozzá­szólani A dolgok megítélésénél, úgy vélem, két szempontot kell a szemünk előtt hordani. Az egyik a törvényesség, a másik még a legellentétesebb vélemé nyéknek is absolut tiszteletben tar­tása A törvényesség szempontjából teljes tisztelettel kell a város közön­ségének tudomásul venni a fegyelmi vizsgálatok elrendelését és miután közjogilag a vármegye főispánjával szemben a város közönsége aláren­delt helyzetben van, ezt a relációt minden cselekvésünkben zsinórmér­tékül kell tartani. De épen a törvényesség szempont­jából jogában áll Esztergom város közönségének visszapillantás tárgyá­vá tenni, hogy az elrendelt fegyelmi vizsgálati anyag egyes részeinek nyil­vánosságra hozása és egyéb részle­tek szempontjából ok és szükség nélkül nem sértette-e meg a főispán úr a város közönségének érdekeit s különösen nem sértette-e meg a tör­vényt. Ha a tanácskozások során arra a véleményre jutunk, hogy ez megtör­tént, akkor Esztergom város közön­ségének a sérelmekért a vármegye főispánjától elégtételt kell kérni. Mert a törvényt a főispán is köteles meg­tartani és közjogi alárendeltségünk nem akadályozhat meg abban, hogy a terhünkre elkövetett sérelmekért, különösen törvénysértésért sérelmet ne keressünk. Nem kérkedem kijelenteni ama szerény vélményemet, hogy meg­győződésem szerint Esztergom vá­ros közönségét és tisztikarát a vár­megye főispánjának a korábbi he­tekben tanúsított magatartásával ok és szükség nélkül komoly sérelem érte Ezt a véleményemet a követ­kezőkkel indokolom. A főispán úr valamelyik októberi — Mind a két esztergomi lap egy kisgyűlésen, melynek gyűlései nyil­véleményen volt, igazságosak voltak I vánosak a sajtó részére is, azt a Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik tf- SAJÄT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­• . kőző, konyha- és kenyérruha, házi szövött Peiczmann Lászlónál legjutányosabban beszerezhető

Next

/
Thumbnails
Contents