Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-12 / 13.szám

vés a fogyasztás, de nagy a rezsi. Ha csak Esztergomnak szolgál a Közüzemi, itt csak kis rezsivel dolgozott volna és igen jelentékeny jövedelemre tett volna szert. Ismét csak klikkérdeket és kortescélt kell tapasztalnunk, amikor ma a Közüzemi Rt. egymilliós adóssága előtt állunk és amikor a további sorsáról van szó. Nem a Közüzemi Rt.-nál látjuk az első esztergomi megrázkódtatást, a mai klikkrendszernek a tarthatatlanságát, a közérdek veszteségét, hanem már egy egész láncot tudunk/űzni azokból a vállalkozásokból, a melyek mind Esztergom rovására voltak és amely mindén volt, csak nem a polgárság felemelése és a város fejlődésének érdeke. Amikor a fegyelmi vizsgálatokkal kapcsolatban elérkeztünk a Közüzemihez, szomorú szívvel kell megállapítanunk, hogy az eddigi gazdálkodás csak bajokat hozott és ez a városvezetés, amely akár a nyilt színről, akár a párt klikkvezéreimmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Honnan szerzi be tejszükségletét Esztergom? nek nyomása folytán a kuliszák mögül irányult, a végkimerülésig jutott és a legfőbb ideje már, hogy egy általános nagy operációval a helyzet tisztázódjék. Ahova jutottunk, annak az a klikk az oka, amely sohasem hallgatta meg a város jövőjéért és anyagi közérdekeiért aggódó képviselőit, hanem erőszakoskodásával a maga vak akaratát vitte keresztül. Lehengereltek, leszavaztattak mindenkit, akik ellenük fellépni merészkedtek. Ezek után megálljt kiáltunk és amikor a Közüzemi bérbeadásáról van szó, követeljük, hogy azt a városháza plénuma előtt tárgyalják, a város közérdekeinek tekintetbe vételével, nem pedig hogy a hatalmi presszióval és a klikk tapsolóinak hozzzáj árulásával 30 évig érezzük a mai jármot és hogy 30 évig igyuk azt a keserű italt, amelyet most felénk nyújtanak. Az esztergomi tejkérdés már, nem probléma. Tavaly ilyenkor egész mozgalom indult meg, hogy Esztergom tejszükségletét hazái tejtermelésből fedezzük és hogy a cseh tejet kiszorítsuk a piacról. Akkoriban közbevetette magát a tatai gazdák tejszövetkezete is, amely Esztergomban tejüzletet nyitott és bizonyos mennyiségű tej szállítmánnyal igyekezett szükségletünket pótolni. Ilyen körülmények mellett húzódott az esztergomi tejkérdés ügye, közben kifogások is hangzottak el a tej miatt, mert az messziről szállítva nem .szolgálta a követelményeket és csak úgy tudták Esztergomot tejjel ellátni, hogy a szállítmányok több helyről érkeztek. Végül megszűnt a tatai gazdák esztergomi üzlete is illetőleg egy helybeli céggel kötöttek szerződést. örömmel értesülünk most, ami a vágyunk volt, hogy esztergomi, vagy legalább is a közeli vidék tejtermeléséből fedezzük szükségletünket, hogy Kenyérmezőn olyan tehenészet van, amely nagyszerűen oldja meg az esztergomi tejkérdést Kimentünk a kenyérmezői majorba, hogy személyesen győződjünk meg az állitások valódiságáról. Már csak azért is beszámolunk tapasz alatunkról, mert lakosságunk nagy része nem ismeri ezt a gazdaságot, amely berendezésével és vezetésével példának is áll A Megyeri-féle gazdaságban jártunk, amelynek a bérlője a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. A gazdaság nincs összefüggésben a dorogi bányával, mert az igazgatás a budapesti központból történik. A részvénytársaság élelmezési osztálya a majorban külön tehenészetet létesített és rövid idő alatt olyan eredménye ket értek el, hogy a további fejlődés biztosítva van. A tehenészethez 460 hold szántó föld tartozik, amelynek terméséből csak a tehenészetet látják el. Jelenleg 103 darab a tehenészet állománya. A tehenek vegyes fajták, van köztük bonyhádi, sapvmi^smenihalií berni, hollandi és hazai. Mikor megérkezünk, a nagy tisztaság és rend ötlik szemünkbe. A hűtőház előtt tisztára mosott betonjárda. Kizárólag a tejtermelésre rendezkeeik be, vagyis csak tejet szállttá nak a piacra és vájat, sajtot vagy más tejterméket nem állítanak elő. Teljes tejet hoznak forgalomba. A naponként elkészített kimutatások és tej vizsgálatok arról győznek meg bennünket, hogy a tej minősége elsőrangú. Nagy fon'ossággal bir az, hogy egészséges teljes tejhez juthat a közönség s mi több, nem nagy távolságról szállítva, hanem szinte helyből, a várostól alig félórányira. A napi tejtermelés 1400 liter és ezt a mennyiséget Esztergom városa fogyasztja el. Naponta háromszor fejnek és a szállítás mindig a legfrisebb tejből történik. Reggel hat órakor már a hajnali fejés szállítmánya érkezik Esztergomba. Megtekintettük a tehenészet hűtőházát, amely villanyerőre van berendezve és ahol a legmodernebb kezeléssel hűtik a tejet. Szinte laboratóriumi tisztaság uralkodik itt, az edények és a gépek fényesen ragyognak. Ugyancsak ilyen tapasztalatokat teszünk a mosókonyhában is, ahol az edényeket a legnagyobb gonddal kezelik. Külön forró és hidegvíz betonmedencéje van. Az ellenőrzés szigorú és még a hatóság is a legnagyobb elismeréssel szól a kezelésről. Az istállókban is mintaszerű a rend és a tisztaság. A feriőtlenitésre nagy gondot fordítanak. Csak orvosilag egészséges emberek végezhetik a fejést, akik tiszta ruhát, fehér kötényt vesznek fel és minden tehén fejese előtt kezet kell mosniok. A fogasokon tiszta törülközők lógnak. Minden tehén fölött tábla függ, rajta, hogy mennyi tejet ad naponta. Az egyik tehén 28'5 1 tejet ad, a többi 24, 23, 20, 18 és 15 litert Külön tábla mutatja a takarmányozást é> ezekből a számokból arra következtetünk, hogy a takarmányozás szakszerű és a tejtermelés fokozását célozza. Szinte azt mondhatnók, hogy a gazdaságtudomány tapasztalatait alkalmazzák itt és ha tekintetbe vesszük az elért termelést és az állatok kondícióját, a gyakorlat igazolja a tudomány elméleteit. Hogy mennyire ügyelnek az egészséges termelésre, csak azt irjuk meg, hogy minden tehénnek megmérik a hőmérsékletét. Ha egy tehénnek csak kis láza van, már kivonják a fogyasztásra kerülő fejesből. Külön istállóban hízó tehenek vannak. Ezeket az állatokat 5 hónapig húsra hizlalják, majd zsirfejlesztésre etetik Gyönyörű, telt állat mind. Külföldre szállítják őket, jobbára Svájcba és Olaszországba. Amint nekünk magyarázzák ezek a tehenek borjúfogas állatok, tehát a legkeresettebbek. A tehenek etetésére a 460 hold termését a szomszédos szeszgyár is pótolja és a takarmányt répaszelettel és moslékkal keverik. Mindent tekintetben gazdaságos vezetés érvényesül. A tehenészetet Murányi János intéző vezeti, akinek szakképzettségét az elért eredmények dicsérik Murányi János egy éve működik a tehenészetben, azelőtt a csákvári uradalomnál volt. A felügyeletet a budapesti központból Müller Albert és Schlatt ner Károly igazgatók gyakorolják. A tehenészet tejtermését az esztergomi Ámon-cég hozza forgalomba. Murányi intéző felvilágosítása szerint a gazdaság bármikor kész több tehenet beállítani, hogy nagyobb tejszállitmányt küldhessen Esztergomba és hogy a szükséges tejmennyiséggel lássák el a város közönségét. Különösen arra hívjuk fel a fogyasztóközönség figyelmét, hogy a kenyérmezői tej a gyermekek egészséges táplálására elsőrangú és a legmegbízhatóbb. Végre biztositottnak látjuk Esztergom tejellátását és nemcsak elegendő tejet kaphatunk, hanem kitűnő, teljes tejet is. Kiemelik az elsülyesztett kincses gályákat a Duna mélyéről. A mult év őszén már irtunk azokról a kincses hajókról, amelyek négyszáz évvel ezelőtt Esztergomnál a Dunában elsüllyedtek. Már tavaly felvetődött a terv, hogy a kincses hajókat ki kell emelni. A tervvel most komolyan foglalkozik Gerevich Tibor egyetemi tanár, a római Collegium Hungaricum igazgatója, hogy amint az olaszok kiásták a nemi-i tó mélyéről Caligula császár gályáit, úgy nekünk is ki kellene emelni a Duna iszapjából azt a két gályát, amelyek 3 «^m^há«sl^ vészt követő időkben, Esztergom közelében süllyedtek a Dunába és amelyek igen értékes kincsekkel voltak megrakodva. -A gályák Mária királyné hajóhadához tartoztak, amelyen Budavára és Visegrád kincseit igyekezett Ausztriába menteni, amikor a mohácsi csata másnapján értesült arról, hogy minden elveszett. Amikor az udvari hajók Esztergom tájékára értek, baj történt. Orbán Endre esztergomi várnagy és Kun Pál szatmári főispán fegyveres embereivel megtámadták a hajókat és kettőt közülök elsüllyesztettek. Nem rablási szándékkal történt ez a támadás, hanem azért, mrrt a Szapolyai-párti hazafiak nem jó szemmel nézték, hogy az ország kincsét az idegen származású királyné kiviszi a határon túlra. A királyné és a megmaradt kincsek sértetlenül érkeztek Pozsonyba, amelyeket később Ferdinánd Bécsbe vitetett. Gerevich Tibor, aki akciót indított a Duna fenekére süllyedt gályák kiemelése iránt, úgy véli, hogy minden bizonnyal nagyértékű rakományokkal voltak azok is tele, csakúgy, .mint. a többiek. Ennek a két gályának rakományára, mint magyar eredetű műkincsekre való igényünk szerepelt azon az előterjesztésen, amelyeket a béketárgyalások elé terjesztett a magyar kormány és amelynek helyt is adtak akkor. Sajnos, a mai nehéz viszonyok között a magyar kormány nem tudja erre a célra a szükséges tőkét előteremteni, noha ez befektetésnek is jó lenne és mint az olasz példa mutatja, az idegenforgalom növeléséhez is nagyban hozzájárulna. Értesülésünk szerint már jelentkezett egy külföldi tőkecsoport, amely bizonyos feltételek mellett hajlandó volna a költségeket fedezni. Ha ezzel a tőkecsoporttal sikerül megegyezésre jutni, akkor még ez évben kiemelik a Duna iszapjából Mária királyné kincses gályáit. Művészi sikere volt a tanítóképző ünnepélyének Vasárnap délután előkelő közönség töltötte be a tanítóképző nagytermét. Ott láttuk az első sorban Brey er István dr. felszentelt püspököt, szenkvicá Palkovics László alispánt, Fehér Gyula dr. nagyprépostot, Drahos János dr. és Lepold Antal dr. prelátus-kanonokokat, Glatz Gyula helyettes polgármestert és még igen sokakat városunk notabilitásai közül. A szülők is nagy számban jelentek meg. Ez a délután meg is érdemelte, hogy nagyszámú közönség jöjjön a tanítóképző ünnepélyére, amely ezúttal különösen nagysikerű, nívós műsorával és mindenekfelett elsőrangú szereplőivel dicséretes sikert váltott ki. Legelső számnak Agyagfalvi — Koudela énekszámot adott elő a cserkészcsapat énekkara, mely a maga szűkkörűségével is igen pontosan, hiven felelt meg feladatának. Jászay László, III. é. növendék nagy hatással szavalta el Sík Sándor „Kiáltás Zrínyihez" c. költeményét, majd ismét a cserkészenekkar következett „Szól a kakas már" c. pompás dallal. Az ünnepély fénypontja Sík Sándor „Zrínyi" cimű tragédiájának előadása volt, amikor csak a ÍV. és V. felvonás, a tragédiának leghatásosabb része került szinre. Meg kell jegyeznünk, hogy ez az előadás egyben premierje is volt a darabnak, amennyiben seholsem került még szinre a „Zrínyi". A szereplők a m. kir. Operaháztól kölcsönvett korhű jelmezekben szerepeltek és igy a színpadi hatás is emelte a darabot. A díszleteket, Hidegh Béla rajztanár festette a növendékek segítségével és mondhatni, teljes összhang uralkodott a színpadon, amely díszleteivel kitűnő volt. A szereplőkről ezúttal mint hivatásos színészekről kellene bírálatot mondani, o'y tökéletes, műkedvelők-