Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-08 / 12.szám

1931. február 8. BSZTERGOM ét VIDÉKE. 3 árúk 40 0-kal olcsóbban Küszöböljük ki a pártpolitikát a városházáról Folyó évi február hó 5-i számban megjelent cikkem kiegészítése céljá­ból röviden még hozzászólok fenti kérdéshez. Tegyük fel, hogy egy megürese­dett állásra többen pályáznak; ne­mes, de minden személyeskedéstől mentes küzdelem fejlődik. Az ambi­ciózus jelölt tartozik önmagának — s ha van — a családjának azzal, hogy rámutasson azon érdemekre, amelyek őt az állásra érdemesitik, joggal hivatkozhat azon képességeire, amelyek őt az állás betöltésére ké­pesitik, és hivatkozhat közigazgatási múltjára és tudására, amelyek őt a hivatására alkalmasnak minősítik. Megvetést érdemelne azonban azon pályázó, aki riválisa emberi gyarló­ságainak feltárásával, emberi gyön­geségeinek köztudomásra hozásával és privát életének rossz indulatú publikálásával óhajtana előnyt sze­rezni önmagának, versenytársával szemben. Ilyen esetet — hála Isten­nek — nem is hallottam. Az ilyent a tisztikar nem fogadná be, illetve kitaszítaná kebeléből. Ha ellenben a pártok csatája dönti el a küzdelmet, előfordulhat, hogy nem a jelöltek és nem a felelős, ko moly pártvezérek, hanem valame­lyik túlbuzgó, pártszenvedé'ytől fű tött és elvakult, felelőtlen párttag e fegyver használatatói sem fog visz­szarettenni, csakhogy pártjának zász­laját diadalra segítse. S e harcban a jelölt jóbirneve úgy járhat, mint a kelet római birodalom utolsó csá­szárja, XII. Konstantin 1453-ban. A várba benyomuló török harcosok egyike nem respektálta a győzel­mes Mohamed szigorú tilalmát és megölte a császárt. Bár a császár a legelső fára felköttette engedetlen katonáját (még ma is mutatják az idegeneknek e fát), ez azonban már nem adta vissza a tragikus végű császárnak a kioltott életet. Hogy ez nem rémlátás, tekintsünk azokra az elkeseredett s rem éppen választékos fegyverekkel megvívott küzdelmekre, amelyek a pesti város­házán folynak már évtizedek óta. Ott ezek sajnos nem mellőzhetők, ellenben a mi városházi életünk in­kább kö/esse a vármegyei gyűlések és választások nyugodt metódusát. A vármegyeházán nincsenek pántok s az igaz emberek mégis megtalál­ták és megtalálják a közérdek útját s az értékeket a tisztviselőkben. De az sem célszerű, ha a külön­böző pártokhoz tartozó avagy párton kivülí bizottsági tagok értekezlete fog­lalkozik a személyi kérdések meg­oldá'ával, mert a multak tapaszta­latai szerint ezeknek a vitája is oda fajulhat, hogy nem a jelöltek tudását és munkásságát teszik a mérlegre, hanem egészen mellékes, sőt kicsi­nyes szempontból is bírálgatják a jelölteket. Zs. J. H IKK Iá Farsangi naptár. Febr. 7. Női kereskedelmi tanfolyam „Fehér rózsa est"-je a Fürdőben. , 8. Kath. Legényegylet farsangi esté­Iye saját helyiségében. „ 8. Esztergom Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör jótékonycélú szinielőadá­sa saját helyiségében. „ 14. Regatta-bál a Kaszinóban. a 15. Kath. Legényegylet jelmez-estélye saját helyiségdben. , 16. Turista Egyesület és dalárdájának műsoros farsangzáró táncestélye a Fürdő Szálloda nagytermében. A hercegprímás Budapesten. Serédi Jusztinián dr. biboros-herceg­primás Budapestre utazott s ott ma d. e. 10 órakor Őszentsége XI. Pius pápa megkoronáz 1 atásának kilence­dik évfordulója alkalmából a buda­vári koronázó Mátyás-templomban há­laadó istentiszteletet tart nagy papi segédlettel. Beiktatták az új kanonokokat. A főszékesegyházban szerdán, f. hó 4-én, fényes szertartás keretében ik­tatták be az új kanonokokat: Je­szenszky Kálmán, Szokolay Antal dr. és Meszlényi Zoltán dr.-t stallumaikba. Az installáción megjelent a bíboros főpásztor, Serédi Jusztinián dr. her­cegprímás is, aki aznap reggel érke­zett Budapestről székvárosába. A fő­pásztor magas jelenléte különös fényt kölcsönzött a szép egyházi ünnep­ségnek, amelyen a helyi előkelősé­geken kívül nagy számban jelentek meg az új kanonokok hívei és tisz­telői, hogy szeretett lelkipásztoraikat elkísérjék a magyar Sion-ra s tanúi lehessenek a fenséges aktusnak, amely magas méltóságukba ülteti eddigi lelkigondozóikat. Igy eljöttek Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok balassagyarmati hívei népes küldött­ségben, élén a város vezetőegyéni­ségeivel ; elkísérték a budapest-ujlaki hívek is egyház községük volt espe­res-plébánosát, velük jött a székes­főváros képviseletében Vájna Ede fővárosi tanácsnok is Az installáció u án a hálaadó istentisztelet. Meszlényi Zol'án dr. prelátus-kanonok, herceg­primási irodaigazgató mondotta. Az egyházi ünnepség után a Fürdő­szálló éttermében gyülekeztek kisérő hivek, ahol meleg ünneplésben ré­szesítették az uj prelátus-kanonoko­kat és több felköszöntő hangzott el. Ebéd után két óra tájb n indultak vissza autóikon a budapestiek, s el­utaztak a balassagyarmatiak is egy fenséges ünnepély feledhetetlen em­lékével lelkükben és az igaz hívők őszinte örömével hálás szivükben. Ünnepi istentisztelet a bazili­kában. Ma, vasárnap d. e. 9 óra­kor őszentsége XI Pius pápa meg­koronáztatásának évfordulója alkal­mából a főszékesegyházban ünnepi hálaadó istentisztelet lesz. Eljegyzés. Sipeki Erzsike és Dejcző Béla f. hó 1-én tartották el­jegyzésüket. A turisták műsoros farsangi estélye. A Magyar Turista Egyesü­let Esztergomi Osztálya az Eszter­gomi Turista Dalárda közreműködé­sével f. hó 16-án (hétfőn) rendezi farsangi műsoros estély ét a Fürdő Szálló nagytermében. A farsangi-est műsorát a rendezőség nagy gonddal állította össze s úgy halljuk, vidím és kacagtató, ötletes mókákban nem lesz hiány. Igazi derűs hangulatot keltő műsorral kárpótolni óhajtják derék turistáink közönségüket az el­maradt hagyományos Szilveszter­estért. Kezdete fél 9 órakor. Belépő­díj személyenkint 1 pengő. Felülfize­téseket a Turista Egyesület és a dalárda javára köszönettel fogad a rendezőség. A meghívók már szét­mentek s azokon arra kéri a rende­zőség a hölgyeket és urakat, hogy az estélyen egyszerű ruhában jelen­jenek meg. Az estély iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik és igy az idei farsang legsikerültebb mulatsá­gának ígérkezik. Az Esztergomi Hajós Egylet f. hó 14-én, szombaton, délután 6 órakor tartja évzáró rendes közgyű­lését a Széchenyi Kaszinóban. Utána ugyanott a kaszinóval közösen tár­sas vacsorát rendez a kaszinó s az egyleti tagok, valamint az ált i luk bevezetett vendégek részére. Egy teríték ára 2 pengő 60 fillér. Jelent­kezési ív a szolgánál. Antalffy Zsiross Dezső orgona hangversenye Esztergomban. F. hó 22-én, vasárnap délután 5 óra­kor tartja Antalffy Zsiross Dezső, a világhírű orgonaművész nagysza­bású hangversenyét a belvárosi plé­bánia-templomban. Még emlékeze­tünkben van a kiváló művész 1920. és 1924 i kiiünően sikerült hang­versenye s hisszük, a jelenlegi is fényesen fog sikerülni. A hangver­seny műsorát jövő vasárnapi szá­munkban közöljük. Belépődíj 1 P, diákjegy 50 fillér. Műsoros ünnepség a tanító­képzőben. Az esztergomi érseki róm. kath. tanitóképző-intézet „Páz­mány" cserkészcsapata ma, vasár­nap, délután 5 órakor műsoros ün­nepélyt rendez az intézet dísztermé­ben a cserkésztáborozás javára. Az ünnepélyen előadásra kerül: Agyag­falvi—Koudela : Az örök határ c. dal. Énekli a csapat férfikara, Sík Sán­dor költeménye : Kiáltás Zrínyihez (szavalja Jászay László III. é. n.), Magyar hajnalozó, énekli a csapat férfikara. Végül szinrekerül Sík Sán­dor : „Zrínyi" c. tragédiájának IV— V. felvonása, a III., IV. és V. éve Idegen országokról (Bolivia) VII. Huari állomás mellett elhaladunk; évenkint itt tartanak nagy marha­vásárt. Argentina is ideküldi nagy és gazdag állatállományát. Bolivia, Peru és Eszak-Chiléből is ideözön­lenek a vásárlók. Az utolsó éjszakát töltjük a vo­naton. Az éj sötét és végtelen a némaság. Ebben a nagy homokten­gerben mi vagyunk az egyedüli élő­lények. Egész éjjel állomást sem érintünk. A kora reggel hűvös, de tiszta. Közeledünk rgy csupasz, alacsony hegylánchoz A reggeli szürkeség­ken lassankint észreveszünk szám­talan barna házat is, Oruro állomás házait. Egy tágas, többsines állomás fogad bennünket. Igen élénk a for­galom, dacára, hogy csak hat óra van. Fajra, típusokra és nyelvre való­ságos nemzetközi hely. Oruro fővárosa a hasonnevű tar­tománynak. Lakosainak száma ma kb 25 ezer. 1606-ban „Ausztriai Szent Fülöp királyi városa" név alatt lett alapítva. Itt is állunk néhány órát, így a város megtekintésére indulok. Össze­vissza járom az utcákat, amelyek keskenyek, de nyílegyenesek. Fel­fedezek sínpárt i=", de a villamos nem közlekedik, nem fizette ki ma­gát. Két óriá-i tér, sűrűn befásitva, szépíti a város látképét. Hét tem­ploma van Oruronak, ezek közül a franciskánusok temploma a legláto­gatottabb. A Szent Anna-nővéreknek van itt egy intézetük, áldásos tevé­kenységet fejtenek ki. Még bányá­szati iskolát is találok. Elsétálok a temetőhöz. A homokos hely az oka, hogy a szegények eme temetője, a Cementerio, a mulandóságnak és összeomlásnak oly rettenetes képét nyújtja. Bedőlt sirok, összeomlott sírkövek, megrepedezett fülkék mind úgy festenek, mint régi inkasirok, ahol a koponyák piramisszerűen vannak összehordva. Itt-ott homok­kőből Pantheonokat kezdenek épí­teni. Ezen temető mellett fekszik egy másik, jól gondozott, a német és angol protestánsok sírkertje. Még egy harmadikhoz is érkezem. Itt már gránitoszlopos a bejárat. Ez a gazdag délszlávok temetője. Milyen különbség még a halál után is l A lakosság hetven százaléka in­dián. A férfiak legtöbbnyire bányá­szok, Az asszonyok feltűnnek tarka harangalakban elálló szoknyájukban. A lábukon magas fűzőscipő, a fejü­kön egy cilinder formájú sárga szalma­kalap, többnyire kacéran az egyik fülre húzva. Az utcai élet teljesen internacionális. Sok vöröshajú angolt látok, német szót hallok. Az ő ke­zükben van a nagykereskedelem. A kisipart és kereskedelmet itt is, mint a többi helyen, a dalmátok űzik. Oruro éghajlata zord, barátságta­lan. Havazni is szokott. A föld sem­mit sem terem — amint már jelez­em — a fensík többi részén sem. Oruro környékének bányái évenkint átlag tízmillió peso értékben minden­féle ércet exportálnak, de viszont nyolc millióért kénytelenek a kül­földről élelmicikkeket importálni. Egy gyönyörű kastélyszerű épület mellett megyek el. Kérdés ;mre meg­tudom, hogy Bolivii leggazdagabb emberének, Patinonak a tulajdona. Óiási cinkbányái vannak. Sökezer európainak ad megélhetést. Sajnos, hogy az óriási jövedelmét nem La Pazban, hanem a Szajna partján, Párisben költi el. A saját fajtáját gyűlöli. Oruro egy 200 kilométeres vasúti vonallal összeköttetésben van a tőle északkeletre fekvő Cocha­bamba várossal. Valamikor sok arany is volt ezen a vidéken. A leggazda­gabb aranymosodái északra Laracay és Caupolicán tartományban voltak. Az Amayapampa aranybánya még ma is hires. Ezen a helyen az arany a kvarcban mint ér található. Ellen­ben a folyókban, melyek majdnem mind aranytartalmúak, a homok ki­mosása által nyernek gombostűfejnyi nagyságú tiszta aranydarabkákat. Ezeket azután az indiánok beviszik a városba, ahol az ékszerészek súly­ban megveszik tőlük. Chiquitos falu mellett valami lávaszerű iszapban találják az aranyszemcséket; ez a hely az ind ánok jogos tulajdona. Az idegen kalandorokat ez a tudat sajátos aranylázba ejt', de legtöbb­nyire rosszul járnak, mert minden­hol a benszülött indiánokkal kerül­nek szembe. Orurotól La Paz nyolc óra alatt megközelíthető. Innen az út csak 238 kilométer. Hideg időben, dél­előtt kilenc órakor tovább indulunk. Miután csak 30 kilométeres sebes­séggel, azaz lassúsággal haladunk, kényelmesen élvezhetem a táj szo­katlan szépségeit. Felettünk a vilá­goskék ég dombororodik, vakítóan fehér felhőfoszlányok emelik ki an­nak csodálatosan fényes kékségét. Mindkét oldalon majd közelebbről, majd eltávolodva, árnyékszerű távol­ságban a Kordillerák csúcsai lát­hatók. Elhagyjuk Soledad, Eucalipto, Tola állomásokat, de nem látok mást, mint csekélyszámú, szalmával fedett szürke kunyhókat, rajtuk a szoká­sos kereszttel. (Vége VŐ*.) Schayné Gangl Githa.

Next

/
Thumbnails
Contents