Esztergom és Vidéke, 1931

1931-12-25 / 103.szám

és a magán-érdekek lehető összeegyeztetése és a mai időkben a múlthoz képest sokkil nagyobb számban felmerülő ügyesbajos dolgoknak sze retettel való elintézése. 3. Hogy a polgármesteri állásnak helyettesitás utján való betöltése alkalmával miért nem jelentkeztem, annak okát a képviselőtestület közgyűlésén annakidején bejelentettem. Mindenki előtt ismeretes, hogy a város nehéz helyzetének javítása céljából a feletteshatóság már a mult év őszétől kezdődőleg megalapozta a szanálás programmját; meg kellett tehát hajolni azon érvelés előtt, hogy e programm végrehajtása oly egyén kezébe tétessék le, aki a programmot kidolgozó feletteshatóság teljes bizalmát birja s aki a szanálás végrehajtásánál maga mögé tudja tömöriteni az egész képviselőtestületet, illetőleg annak többségét. 4. A gazdasági válság nemcsak városunkat, hanem az egész világot is súlyosan érinti. Jósnak kellene lennie annak, aki meg tudja mondani, hogy nem a tízesztendős polgármesteri ciklus alatt, hanem akár csak 10 hónap, vagy rövidebb idő alatt is mi fog bekövetkezni. Annak azonban, aki a város vezetésére vállalkozik, kell, hogy optimisztikus le gyen a nézete, mert különben nem rendelkezik azzal a nélkülözhetetlen erővel, amely a nehéz időkben feltétlenül szükséges. Ha a polgárság eleget tud tenni polgári kötelezettségeinek, akkor a város háztartási egyensúlya biztosítva lesz; ezért a vezetőnek mindenkoron rajta kell tartania kezét a közönség teherbirá sának ütőerén, hogy meg tudja állapítani a fizetőképességet s ehhez képest tudja megszabni a kiadások kereteit is. Ha ez a kettő összhangban van, minden időt sikerülni fog szerencsésen átküzdeni. Voit már az országnak s e városnak a maihoz hasonló nehéz helyzete máskor is; hinnünk kell, hogy a jövő csak szebb lehet. Ha pedig tovább tartanak a nehézségek a bölcs megfontolás s a mindenkor kínálkozó alkalom meg fogja adni a kibontakozás útját. Részletes programmot adni most még korai; a választás alkalmával lesz ez időszerű annak részéről, akit a polgármesteri állásra megválasztanak. Dec. 25-én nyílik meg a Korzó Mozgószinház Az esztergomi publikum már régóta beszél a Széchenyi-téren lévő Korzó Mozgószinház megnyitásáról. Ezt a mozit még a jó békevilágból ismeri a közönség és igazán szép emlékek fűződnek hozzá. Spóner János és Timár Imre foglalkoztak először a kérdéssel, hogy a régi mozit fel kell támasztani, de azt csak úgy látták elérhetőnek, ha teljes átalakítást végeznek a moziban és azt egészen új berendezéssel látják el. Elhatározásukat tett követte és sikerült nekik vállalkozásukat olyan alapra helyezni, amely biztosítékul szolgál nemcsak a mozi életképességére, hanem a közönség kényes igényeinek kielégítésére is. Nagy munkával és jelentős áldozatkészséggel legelsősorban a mozi berendezésével és átalakításával kezdték meg a munkát. A mult héten már csak az utolsó simításokat végezték, úgy hogy már a munkálatok teljesen befejeződtek és csak a megnyitás van hátra. Befektetésükkel sikerült azt a feltételt elérniök, hogy a Korzó Mozgó belső képével és az átalakítással megnyerje a közönség tetszését. Hisszük, hogy a közönségnek meglepetés lesz az új mozi. A bejárat három ajtón át a Szé chenyi-térről nyilik. Előcsarnok fogadja a közönséget és a kényelem szempontjából jobbról jól elhelyezett pénztár, balról büffé áll a közönség rendelkezésére. A moziterem három részből áll. A középső részben vannak az ülőhelyek. Négyszáz személy részére van ülőhely, ugyanazzal a beosztással, mint a Kulturban, csakhogy a páholy és a fenntartott hely székeit piros plüss borítja. Jobbról és balról keskeny folyosók vannak a nézőtér mellett és ezt a két folyosót oszlopok határolják el a nézőtértől. Nemcsak praktikus ez a két folyosó, hanem oszlopaival szép belsőt kölcsönöz a mozinak. Emeli a mozi belsejét a falfestés és diszités, ami Magasi Németh Gábor festőművész munkáját dicséri. Villanyvilágítása összhangban van a mozi berendezésével. Általában az a benyomás, hogy Pesten sem találhatunk szebb mozit, természetesen a nagy mozik kivételével. A vetitőfalat a legújabb technikával készítették. A mozi-„vászon" előtt széles színpadi emelvény előadások, szinházi előadások tartására kiválóan alkalmas. A Széchenyi-tér, de egész Esztergom büszkesége lesz a Korzó Mozgószinház. Filmgépe a legtökéletesebb gyártmány és természetesen hangos gép. A mozi tulajdonosai természetesen mindig a legjobb és a legújabb filmeket hozzák műsorra. Mind ez a törekvés, mind pedig a mozi berendezése őszinte dicséretet vált ki Spóner és Timár Imre iránt. Reméljük, hogy ez az új mozi kedvelt szórakozó helye lesz az esztergomiaknak. Tervbevették a tulajdonosok azt is, hogy villany cimtáblát és reflektort szerelnek fel a mozi homlokzatára. A reflektorok a Szentháromság szobrot világítják meg. A hercegprímás állásfoglalása a polgármester választásban A polgármesterválasztás hihetetlen harcot váltott ki egyes polgármesterjelöltek és a köréjük csoportosuló pártok között. A közvélemény épen ezért arra a legtárgyilagosabb meggyőződésre jutott, hogy ez a harc nem vezethet a békéhez, legkevésbé Esztergom zavartalan életéhez. Ez a körülmény vezette Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímást, mint Esztergom első polgárát, mint vármegyénk örökös főispánját, hogy a város békéje és zavartalan politikai és gazdasági élete érdekében ál lást foglaljon. A hercegprímás ő Eminenciája nak ezt a véleményét és álláspontját dr. Mike Lajos közölte a kereszténypárttal, de hivatalos nyilatkozatban közli ezt a nyilvánossággal is. Ez a nyilatkozat, amit dr. Mike Lajos a pártban felolvasott, a következőképen szóll: „Azon hagyományos tiszteletnél fogva, mellyel a Főmagasságú Bíbor nok Hercegprímás és Érsek úr, Magyarország első zászlós Ura és Esztergom vármegye örökös Főispánja iránt viseltetünk, de a párt nevénél és helyzeténél fogva is kötelességemnek tartottam, hogy ezen a város életét messze kihatóan érintő ügyben ő Eminenciája véleményét kikérjem. Ő Em inenciája előttem és tudomá som szerint mások előtt is a kérdésben állást foglalt. Miután azonban állásfoglalásának értelmezése tekintetében különféle magyarázatokról szereztem tudomást, hogy a kérdésre világosságot derítsek, kötelességszerűen ő Eminenciánál a mai napon ú.ból jelentkeztem és Főmagasságú Bibornok Hercegprímás Ür előttem a következőket nyilatkoztatta ki : Természetszerűen az a kívánsága és óhaja, hogy ezt a kérdést min den képviselőtestületi tag a lehető leggondosabban mérlegelje és a város érdekeinek szem előtt tartásával a leglelkiismeretesebben gyakorolja ezt a kiváló fontosságú polgári jogát, különösen a város mostani igen nehéz helyzetében, Ő Eminenciája a maga részéről ezt a mérlegelést a város összes érdekeinek és a körülményeknek figyelembe vételével a leggondosabban elvégezte és as a meggyőződése, hogy az adott helyzetben a legjobb megoldás dr. Magos Lajosnak a megválasztása, miért is mellette foglalt állást és ezt az álláspontját velem mint pártelnökkel közölte. ő Eminenciájának ezen közlése félre nem érthető óhaját tünteti fel, amelyet én a Keresztény Gazdasági és Szociáls pártnak kötelességszerűen tudomására hozok. Ez a világos óhaj felmenti a pártvezetősége! attól, hogy bármit is hozzá fűzzek, ezért azt indítványozom, hogy méltóztassék ezt a magas óhajt tisztelettel tudomásul venni és olyan mérlegelésben részesíteni, Megkezdődtek az útépítések az inségmnnka keretében A munkanélküliség és az inség enyhítésére a város és a vármegye karöltve nagyobbszabású útépítést indított meg a város területén és a városon kivül. A munkálatok a következő helyeken már folynak: A Báthori-ScJmltz Bódog-utcában az úttestet épitik négy méler szélességű makadámburkolattal. Itt a folyókát is kiépítik. A Szentgyörgy-utca teljes kikövezést kap. Ez a munka terméskővel történik. Rendbehozzák itt a gyalogjárókat is. Az Árvaházutcát szintén makadámmal burkolják. Ezekkel a munkákkal kapcsolatban a város kéréssel fordult a közbirtokossághoz, hogy a szamárhegyi kőbányájából ingyen követ adjon. A megegyezés úgy történt, hogy a város m

:J-kint 50 fillért fizet a kőért. A munkák itt december 1-én kezdődtek meg és mintegy 30—35 ember kapott itt alkalmazást. A nagyvárosi részen a Csarnokutcában a gyalogjárót és a kocsiutat épitik meg téglasalak alapból, kavicsburkolattal. A Villanyteleputcát és a Felsőszérű-sort makadámmal látják el. A munkának napi díjazása 7 kgr inségliszt és mindenki annyi napot dolgozhat, ahány családtagja van. Az állami inségmunka keretében a Szentléleki-út teljes kiépítése fog megtörténni. Az útépítés 8 km. hosszúságban, az államépitészeti hivatal terve szerint indul meg. Ehez a munkához a város kétezer m

8 mészkövet ad a városi mérnöki hivatal vezetése mellett. Esztergomban 250 fuvaros van és a szentléleki útépítést az esztergomi fuvarosok között úgy osztják fel, hogy 3 m

3 követ szállít minden fuvaros, 3 m

8-t lisztben és gabonában, 3 m

8-t pedig adóhátralék fizetésére vonnak le. A napszám itt is 7 kgr inségliszt. A kőkitermelés már megindult, úgy hogy ezzel meg is kezdődik a szentléleki út várva-várt kiépítése. HIMIHmilllUIHilB>ll» Ingyen rendelés a szegény tüdőbetegeknek. A Tüdőbeteggondozó Intézet (Kossuth Lajos-utca 20 I. em.) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 ig ingyen rendel szegény tüdőbetegeknek. Minden vasár- és ünnepnap össztánc a Magyar Királyban. aminőt megérdemel az a hely, ahonnét az megnyilvánult. Esztergom. 1931. dec, 23. Dr. Mike Lajos s. k." Mi a polgárm ísterválasztásban semlegesek kívántunk lenni, mivel azonban a biboros hercegprímás egyenes óhaja nyilvánult meg, ezelőtt az óhaj előtt lapunk készséggel és a legnagyobb tisztelettel meghajlik. Részese kívánunk ezzel lenni annak a tradicionális viszonynak, amely a biboros hercegprímás és a nemes város közönsége között fennáll, de a békét is akarjuk szolgálni. A biboros-hercegprimás Őeminenciájának óhajtását tisztelettel kell vennünk és az alkalmat kell látnunk ebben arra, hogy a jövőre is biztosítsuk a biboros-hercegprimás őeminenciájának jóindulatát, segítségét, különösen olyan esetekben, amikor a kereskedők, iparosok, földmivesek, általában a város életbevágó érdekéről lesz szó (törvényhatóság, a város fejlődése, a minisztériumi támogatások, vásárügyek, népjóléti intézmények, vasútügy stb.) Tudjuk, hogy vannak olyan nagy és közérdekű kérdések, amelyeknek kedvező megoldása csak Ő eminenciája nak magas pártfogása mellett lehetséges. Csak örülnünk kell, amikor a Biboros-hercegprímás a városnak ezzel az életbevágó kérdésével ilyen meleg szeretettel foglalkozik. Frontharcosok nagygyűlése Budapesten Sokezer magyar frontharcos gyűlt össze az ország legkülönbözőbb vidékéről a budapesti disztáborozásra, hogy tanúságot adjon a világháború vérzivataros éveiben a fronton duló csaták közben, a hadikórházak halálhörgéses környezetében s a hadifogság szenvedései közt létesült bajtársi érzületéről s hogy ujabb harcot hir dessen a háborús érdem elismeréseért, a hadirokkantak, özvegyek és árvák ügyének intenzivebb felkaro lásáért s magyar nemzeti érzés és katonai erények intézményes érvényesüléseért. A volt szövetségeseink frontharcosai, a németek, osztrákok és bolgárok is képviseltették magukat s a világháború dicsőséges napjaira, az együtt kivívott fényes győzelmekre emlékeztetett az a szeretet, amellyel vendégeink hozzánk szóltak s az a létkérdés, amellyel mi ünnepeltük őket. Megható volt az a hódolat és ragaszkodás, amellyel a frontharcos tábor József főherceget, mint ő magát aposztrofálta „József atyánk"-at hallgatta. József Ferenc főherceg átadta a Mansz ajándékát a frontharcos zászlót, amelyre a frontharcosok nevében