Esztergom és Vidéke, 1931

1931-12-20 / 102.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 102. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, DECEMBER 20 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Zavaros helyzet Irta: Okolicsányi László dr. A Bethlen kabinett tiz évi kormányzása alatt annyira hozzászoktunk a belpolitikai helyzet állandóságához és a parlamenti pártviszonyok zavartalanságához, hogy az a pártközi kavarodás, amely a mult héten tört ki, a közönség széles köreiben egészen érthetetlen jelenségnek látszik és nyugtalanságot okoz, mert kifejlődését és megoldását senki sem látja. Bethlen István kérlelhetetlenül szigorú fegyelmet tartott a kormánytámogató pártok közt. Ellenkező véleményt nem tűrt. Cselekedeteit vagy szándékait még azok sem merték bírálni, akik legközelebbi környezetéhez tartoztak. Tudta azt, hogy fölös számmal talál olyan követőkre, akik vakon engedelmeskednek, hogy nyugodtan élvezhessék a nekik juttatott mandátumot vagy más poziciót, nem tartotta szükségesnek, hogy elnéző legyen azok tránt, akik neki nem tetsző hangokat pendítettek meg. Ilyenekkel kíméletlen tudott lenni. Pártjával szemben álláspontja az volt, hogy „csak hódolat illet meg, nem bírálat". Hivei pedig úgy megszokták ezt a hódolatot, hogy ragaszkodtak hozzá. Kormányzásának megszűnése számukra nem felszabadulást jelentett, hanem elhagyatottságot. Ugy érezték magukat, mintha gazdátlanná lettek volna. Bethlen István politikájának főirányítója a külpolitikai helyzet volt. Főcélja és vezérlő szempontja az volt, hogy Magyarország nemzetközi állását erőssé tegye, Magyarország számára a külföldön tekintélyt, bizalmat és barátokat szerezzen. Ennek első feltétele volt a belső viszonyok rendezettségének, a kormányzat állandóságának a biztosítása. Ehez kellett a föltétlenül fegyelmezett parlamenti többség. Olyan ország, amelyben parlamenti válságok gyakran fordulnak elő és a kormány mögött szilárd többség nem áll, nem számíthat a külföld bizalmára. Gazdasági téren a külföld az ország helyzetét az államháztartási egyensúly, a valuta szilárdsága és a kereskedelmi mérleg javuló irányzata szerint ítéli meg. Mindezeket a tényezőket a Bethlen-kormány fenn tudta tartani és ezért voltak is a külpolitika terén jelentékeny sikerei. Amikor a világgazdasági válság a folyó év nyarán bekövetkezett, egyszerre nyilvánvalóvá lett, hogy az ország gazdasági helyzetének eddigi kedvező látszatát ujabb hitelek igénybe vétele nélkül tovább fenntartani nem lehet, uj kölcsönt pedig a nemzetközi pénzpiac megromlott helyzetében nem lehet szerezni. A gazdasági élet rejtett sebei kifakadtak s azokat nem lehet más tapasszal gyógyítani, csak olyannal, amely a nagybeteg saját húsából és bőréből való. Ennek a kinos és fájdalmas műtétnek a végrehajtásara a Bethlen-kormány nem vállalkozott, hanem utódott keresett, aki lemondott arról, hogy tetszést, dicséretet, népszerűségei szerezzen, hanem gyógyítani akarja az országot még akarata ellenére is. Soha még magyar kormány nem jött olyan népszerűtlen programmal, mint a Károlyi Gyula gróf kormánya. Tudta és bejelentette ezt ő maga a székfoglalójában. Azóta szakadatlanul gyártja és ontja azokat a rendeleteket, amelyekre egymás után jajdul fel az ország lakosságának minden rétege, társadalmának minden osztálya, ijedtség, gond, aggodalom, elkeseredett tiltakozás és elégedetlenség tölti el az emberek lelkét. Mindenki látja a bajok halmozódását, az életfentartás súlyosodását, az áldozatok nagyságát, a jogok sérelmét, az igazságtalanságok elhatalmasodását és senki sem sem látja a kibontakozást, a javulást, a célt, amelyért enynyit áldozni, ennyit szenvedni érdemes. Nem csoda, ha az elégedetlenség hifejezésre jut a nemzet Polgármesterválasztás tizenhat óvvel ezelőtt ós ma Ülünk a kávéházban és a nagy tükörablakon át kinézünk az utcára — a Széchenyi téren a városháza felé ... Biztos nyugalommal áll lá bain a városháza. Ódon falával, címeres homlokzatával régi mult emlékeit eleveníti meg az utca életén keresztül, és valami békességes hangulatot is elénk varázsol. .. Templomtorony emelkedik fölötte, ami úgy látszik, mintha magából a városházából emelkednék ki. Talán kissé ellenszenves, hogy a kávéház asztalánál irjuk e sorokat (miért lenne ellenszenves?), de ez mellékes, a fontos, hogy a városházát nézzük, amely a közeli napokban ismét Esztergom életébe vágó esemény színhelye lesz. Nézzük a városházát az utca forgalmán, karácsonyelőtti mozgalmasságán és az embereken át... Igy jobban tudunk látni, az ódon falak visszavisznek minket a múltba, az utca élete pedig megköt bennünket a jelenben. Asztalunkon egy régi esztergomi újság. Ennek lapjain is visszaszállunk a múltba. Az Esztergomi Friss Újság fekszik előttünk, 1915 december 31-i dátummal. Akkor is december volt . . . Tizenhat éve ennek. Milyen távol érezzük ezt az időt és mégis, mintha csak a tegnapba néznénk. Mennyi minden történt is azóta, mennyi mindent látott azóta Eszergom . . . de akkor is éppen olyan nyugalommal, komorsággal állt árkádjaival a városháza, mint ma. A történelem háborút ir az elmúlt időről, Esztergom tizenhat éve pedig összeomlást, forradalmat, kommunizmust, Párkány elvesztését és „konszolidációs" életet foglal magában. 1915 december 30-án választott utoljára polgármestert Esztergom. Az Esztergomi Friss Újság első oldalon „Polgármesterválasztás" cimen ir cikket és a lap közepén egy fénykép: Antóny Béla dr., az akkor megválasztott polgármester fényképe. Először a fényképet nézzük . . . Alig ismerni rá, más arc, más vonások, ruhája akkori divat. Nem a mai Antónyt látjuk benne. Pedig az, mert a fénykép alatt betűk: „Dr. Antóny Béla, Esztergom szab. kir. város polgármestere. Se a képen látható Antóny Béla nincs többé, se a szabad királyi város. Hová is tűntek a régi szép képviselőtestületében, az országgyűlés tagjaiban is. Meglazul az egységes-párt évtizedes egysége. Bethlen hivei visszakívánják régi vezérüket, mintha ő tudna javítani a helyzeten. A másik kormánytámogató párt, a keresztény-párt állása meginog. Egy része ellenzékbe kívánkozik, a másik része nem akar szembehelyezkedni a kormánnyal, de egyes kérdésekben megtagadja lőle a támogatást. A közel jövőben különböző változásokat jósolnak. Egyesek kilépnek a kereszténypártból, mások az egységespártból, — kilépések után belépések is várthatók. Miniszteri tárcákéri is folyik a tülekedés. A keresztény-párt elveszti egyetlen miniszteri székét s ezzel gyöngül a befolyása kormányban. Ez az általános zűrzavar pedig a mai parlamentnek a születési hibájából ered. Az általános választások idején senki sem sejtette azokat a gazdasági bajokat, amelyeknek kíméletlen erős kézzel való orvoslására a Károlyi-kormány vállalkozott. A képviselőválasztásokon a Bethlen-kormány parlamentje jutott többségre és ez a képviselőház nem készséges instrumentuma Károlyi Gyulának. Ezért nagyon kétesnek is látszik, hogy fog-e Károlyi Gyula gróf ezzel a parlamenttel tartósan kormányozhatni. Erőpróba folyik a kormány és a parlament között. A kormány tudja azt, hogy rendelkezései nem népszerűek, sokszor igazságtalanok, a lakosság húsába vágók és fájdalmasak, de azt mondja, hogyha ő ezekből enged, bekövetkezik a gazdasági összeomlás, az infláció, a csőd. Ha nem enged és a parlamentnek nem tud urává lenni, bekövetkezik a parlamenti válság, a kormányzás politikai fennakadása. Végzetesen szomorú helyzet! Erőpróba, széthúzás, zűrzavar, amikor legnagyobb szükség volna a belső békére, együttműködésre, kölcsönös megértésre. Ez a zavaros helyzet nagy öröme a magyar nemzet ellenségeinek. Pelczmann László 1 férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 = Uri öltönyöket ém felöltöket I a legújabb divat s

zerint mérsé

kelt áron koszit kedvező fizetési °- feltételek mellett. «HHH» Úgyszintén hozott szövetből is.