Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-05 / 11.szám

Különösen káros ily eljárás magukra az érdekelt tisztviselőkre nézve is. Minden igyekvő tisztviselőt ambíció fűt s karierre vágyik. Már pedig ha bármily nemes intenciók is vezetik a pártot a személyi kérdés eldöntésénél, a párt akarata ellenére és hibáján kívül is az érdekeltekben, különösen a fiatalabb generációban azon téves hit keletkezhetik és erősödhetik meg, hogy nem a jogszabályokat kell türelmesen és "állandóan tanulmányoznia, nem közigazgatási és szociális problémákró

1 kell gondoskodnia, nem gazdasági kérdések gazdaságos megoldásait kell taglalnia, nem a szegényeket és a hatalomnélkülieket kell istápolnia, nem a kisemberek ügyét kell felkarolnia, hanem sokkal célirányosabb, ha pártvezetők kegyére vadászik, ha a pártirodában keresi az érvényesülés útját, ha társadalmi és sportklubokban, avagy kávéházakban érdemli ki a döntő szavú pártvezér elismerését és pártfogását. A közigazgatás nívója s a tisztviselők jogos magánérdekei szempontjából az az egyedüli helyes és igazságos eljárás, ha a lakosság akaratát reprezentáló képviselőtestület minden egyes tagja minden külső befolyástól menten csak a saját lelkiismerete szavára hallgatva önmaga dönti el a kérdést, s a törvényben biztosított titkos választás jogával önzetlenül él. Bocsássanak meg az illetékesek e profán hasonlatért: Sokkal célszerűbb és igazságosabb, ha a választások rendszerében habár távolról is a pápa választó konkláve magasztos metódusát közelitjük meg, mintha báró Bánfi Dezső néhai miniszterelnök követválasztási szisztémájának a parlamenti régiségtárból előszedett rozsdás fegyvereivel hadakozunk. Végezetül kitérek a beharangozott konkrét esetre. Az esztergomi Keresztény Gazdasági Párt még évek előtt egy vármegyei főtisztviselői állás betöltésekor állást foglalt az egyik jelölt mellett.vEzt a párttagokra kötelezőnek nyilvánította s ezt a választás előtt hirlápilag proklamálta. A jelölt személye kifogás alá nem eshetett, sőt a választás szerencsésnek volt mondható, igy tehát a törvényhatóság vidéki tagjai opportunitásból nem tették szóvá ezt a hatásköri túllépést. Lenyelték a békát. Ha a ma is ugyanazon pártvezetőség önbizalmát és tettrekészségét tekintem, nem tartom valószínűtlennek, hogy adandó alkalommal ismét megkísérlik az akkor bevált eljárás megismétlését. Énnek pedig szomorú következményei lehetnek, mert ez a törvényhatósági bizo'tság mindig toleráns, de többségben lévő vidéki tagjai, különösen a komárommegyeiek körében ellenszenvet válthat ki, nemcsak a párttal, hanem ennek jelöltjével szemben is és megtörténhetik, hogy — esetleg az igazság és a közérdek rovására — az agyontámogatott jelölt issza meg ennek keseiű levét. A közérdek, a közigazgatás nivója és a tisztviselők jogos érdekei szempontjából, tehát kívánatosnak, sőt szükségesnek tartom, hogy ha van is városi párt, ez a tisztviselők választásának kérdésével ne foglalkozzék. Zs. J. Fényesen sikerült az ezidei cserkészbál Az „Öregcserkészbál 1931" aranybetűkkel kerül bele Esztergom farsangi annaleseibe. Ami a bál előtt csak merész igéret és halványan körvonalazott vágyódás volt, az nagyszerű és örvendetes valósággá vált a bál éjszakáján. Már a terembelépéskor felejthetetlenül kellemes benyomást lettek a vendégseregre a szebbnél-szebb pálmák, babérfák és zöld girlandok, melyek a természet üdeséget varázsolták a természet fiainak, az öregcserkészeknek fényárban úszó báltermébe. Városunk polgári és katonai, társadalmának szine-java, a helybeli és vidéki szép asszonyok és leányok pompás koszorúja töltötte meg a termet. A műsor kezdését feltűnő korainak jelezte a rendezőség s igy már fél 9-kor a függöny elé léphetett Etter Kálmán dr., hogy sziporkázóan szellemes konferánsz

h

an jelentse be a kabaré egyes számait. Ő volt az, aki az első elmés konferánsszal megindította a jókedv áradatát és mig a színpadon lázas díszletező munka folyt, ő gondoskodott arró

;

, hogy az arcokról le ne peregjen a mosoly s igy oroszlánrésze volt abban, hogy két órán át állandó derültség uralkodhatott a diszes nézőtéren. A titokzatos és vérfagyasztó \ grad-gignole dráma frappáns befejezésével rendkívüli sikert aratott és j csak tovább fokozta azt a leleményesen összeállított színpadon lejátszott vasúti jelenet, majd a kávéházi tréfa és végletekig fokozta a különös meséjű vígjáték, a „Végeladás." A műkedvelő gárda ugyancsak kitett magáért és a hallgatóság szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta a dilettánsokat messze felülmúló szereplőket. Varjas Ruiolfné „A cefet gazdasági viszonyok miatt eladásra j került" menyecske szerepében ön-' magát multa felül, ami annál na" gyobb érdem és dicsőség, mert hiszen ebben a darabban a féktelen komikum és megragadó drámai részletek váltakoznak egymással s a szerep ezen kettőssége olyan feladat elé állította a főszereplőnőt, hogy ily bravúrosan megoldani csakis ő tudhatta. A vasúti jelenet „előkelő hölgy"-ének karikirozásában Varjasné épen ilyen utolérhetetlen volt. Klekker íren és Pázmány Baby, akik az esztergomi műkedvelőknél szinte szokatlan önfeláldozással vállalták a kis női szerepeket, ügyes alakításukkal rendkívül kedvesek voltak, minden dicséretet kiérdemeltek. A férfi főszerepekben Posch Sándor debütált az esztergomi műkedvelő színpadon. Az „öreg paraszt" és Cserge Benedek, olyan tökéletesek voltak, hogy ez az alakítás valósággal a fővárosi parasztszereplő színészek nívóján mozgott. Po.ch Sándorban kiváló új erőt fedezett fel a rendezőség, s azt nem szabad parlagon hevertetni. Reméljük, még sokszor gyönyörködhetünk egy-egy ilyen felejthetetlen szereplésében. Willy Imre, aki az összes darabokban nélkülözhetlen szereplőként működött, nagy színészi rutinnal alakította a legkülönbözőbb kabaré figurákat, nagyszámú sikereit hatalmasan öregbítve. Bárdos Kálmán, aki első fő szerepét dr. Katona Gáborral karöltve, mint díszletező munkás a vasúti kocsi megalkotásával még a bál délelőttjén játszoita meg, épen ilyen tökéletes volt, mint ijesztő megjelenésű apacs-orgyilkos, mint zavarna tatlanul horkoló frankfurti vigéc és mint az értelmetlenség szimbóluma, I a mindent félreértő Hatschek. Sző!-! gyémy Pál, dr. Katona Gábor és Katona Andor apró szerepeiket teljes odaadással és oly kitűnően adták, hogy nagyban hozzájárultak az óriási sikerhez. A bál már külsőségeiben is rr egkapó volt: a pazarnál-pazarabb toalettek gazdag színpompáját végignézni egy-egy táncszünetben, valóságos élményként hatott. A kabaré keltette jókedv már a megnyitó csárdásnál kitört a táncolókból és nem fogyott el, de még csak nem is halványodott reggelig. A rendezőség fürge volt, figyelme mindenre kiterjedt s igy mi sem természetesebb, minthogy a hangulat egyre emelkedettebb s a szünóra, konfetti, szerpentin és a percek alatt annyira népszerűvé vált hólabda csatájában a tetőfokra emelkedett. A bál a farsang legkedvesebb, leghangulatosabb és legszebb mulatsága volt, mindenki pompásan érezte magát, fesztelen vidámság és jókedv uralkodott az egész éjjelen át. Sokan, akik csak a műsort jöttek el megnézni, még órákon át gyönyörködtek a tánc farka-barka forgatagában. Karnevál hercegének játszi szelleme repkedett a pálmák bólogató ágai felett, kisimította a gondterhelt homlokokat, belopta magát a szivekbe, hogy a bál felejthe étlen emlékeivel jövőre újra összegyűjtse immár esküdt híveit, akik igy búcsúztak a bál hajnalán : Viszontlátásra a jövő évi Öregcserkészbálon. Jó Hercegünk 1 Mi nem detronizálunk Téged! Mi 1932 február lén ismét hódolni fogunk trónusod előtt. mmmmmmmmmmmmmm ú Mekkora a pótadó a megyei városokban? A Városok Lapja kimutatást közöl a megyei városok pótadójának nagyságáról. Eszerint a legnagyobb pótadó, 130 % Turkevén van, utána jön Félegyháza 120 % al. A gazdag Kecskeméten 81% a pótadó. Pápán 40, Szombathelyen 47, Kispesten 48, Balassagyarmaon, Békéscsabán, 'Budafokon, Cegléden, Egerben, Gyöngyösön, Hajdúbszörményben, Komáromban, Nagykanizsán, Nagykőrösön, Pesterzsébeten, Salgótarjánban, Szentendrén, Szentesen, Újpesten, Vácon, Veszprémben 50 % és 50 % az általános kereseti adó. Szekszárdon 53, Kisújszálláson 55, Mezőtúron 71.5, Sátoraljaújhelyen 74, Kiskunhalason 76, Makón és Zalaegerszegen 92, Csongrádon ,94'5, Esztergomban, Hajdúnánáson és Jászberényben 100, Gyulán és Hajdúszoboszlón 105, Hajduhadházán 106.36, Turkevén 130.3 %. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyiük. Msnden a jó lelkek könyörüle'es felkarolásául függAzért kérjüK a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli ad imányaikat szíveskedjenek, mint az előző években is a vízivárosi plébániára küldeni. Belügyminiszteri rendelet a nemesi és vitézi cim anyakön; vi bejegyzéséről A magyar királyi belügyminiszter rendelettel utasította az állami anyakönyvvezetőket, hogy kívánatra kellő igazolás után a nemesi és főnemesi rmgot, valamint a vitézi cimet jegyezzék be az anyakönyvekbe. Ezzel kapcsolatosan a püspöki kar tagjai is elrendelik a felek kívánságára a jogosított nemesi és vitézi cimeknek az egyházi anyakönyvekbe való bevezetését. Miután- a cim jogosultsága az ál'ami anyakönyvvezető előtt az idézett rendeletben előirt módon hivatalból igazoltatik, az egyházi anyakönyvi bejegyzéshez nem szükséges más igazolás, mint a megfelelő polgári anyakönyv kivonata, azonban külön-külön minden egyes esetben, tehát kereszteléseknél a polgári születési, házas ágoknál a polgári házassági anyakönyv kivonata. Változás az Államvasutak személy- és áruszállítási A gazdasági válságra való tekintettel az Államvasutak igazgatósága kénytelen volt felülvizsgálni és csökkenteni néhány eddig életben volt kedvezményt. A kedvezménycsökkentés elsősorban a havi bérletjegyekre és a Budapest környékén kiadásra kerülő 30 jegyes mérsékelt árú füzetekre vonatkozik, amennyiben ezeknek ára február 1-től husz százalékkal emelkedik. A hétvégi, úgynevezett weekendmenettérti jegyek kedvezményét az igazgatóság ötven százalékról harminchárom százalékra csökkentette. Az árúforgalomra vonatkozó kedvezmények közül megszűnik a Budapestre szállított élőá'latokra érvényj ben volt ötven százalékos kedvezmény. Ezenkívül is néhány változást tartalmaznak az új rendelkezések az áruszállítás kedvezményeit illetően. Farsangi naptár. Febr. 7. Női keresked Imi tanfolyam „Fehér rózsa est"-je a Fürdőben. 8. Kath. Legényegylet farsangi estéIye saját helyiségében. 8. Esztergom Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör jótékonycélú szinielőadása saját helyiségében. 14. Regatta-bál a Kaszinóban. 15. Kath. Legényegylet jelmez-estélye saját helyiségdben. 16. Turista Egyesület és dalárdájának műsoros farsangzáró táncestélye a Fürdő Szálloda nagytermeben. A hercegprímás kínevezte a kanonokok utódait. A hercegprímás . a székesfőkáptalanhoz prelátuskanonokká kinevezett Jeszenszky Kálmán balassagyarmati plébános helyébe adminisztrátorrá Blazsik Károly szentszéki tanácsost, Szokolay Antal dr. prelátuskanonok helyébe pedig a Budapest újlaki plébánia adminisztrátorává Pulai Istvái Budapest-ujlaki káplánt nevezte ki. Gyertyaszentelő Boldogaszszony ünnepe a bazilikában. A főszékesegyházban Gyertyaszentelő Boldogasszonyünnepén a gyertyaszentelés! szertartást Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás végezte és vezette a körmenetet is. Az ünnepi szentmisét ezalkalommal Drahos János dr. prelátus-kanonok celebrálta. A budapesti papság konferenciája. F. hó 3-án volt a budapesti papság konferenciája a központi papnevelőintézetben, mely alkalommal a konferenciai beszédet Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás mondta. ' \ A Stúdió uj női bemondója. A Magyar Radiótársaság február 1-től kezdődőleg bemondóul alkalmazta ideiglenes minőségben Pilótás Lilit. Régi tapasztalat, hogy a női hangok kellemes, meleg csengésüknél fogva konferálói minőségben is igen kedvesek a rádió közönsége előtt. A külföldi adóállomások egész sora már