Esztergom és Vidéke, 1931

1931-12-13 / 100.szám

nek. Abban az időben a város polgársága teljes ellenszenvvel fogadta Glatz Gyulát, mert mögötte a főispánt és az erőszakos pártot látta. Ki kell jelentenünk, hogy Glatz Gyulában jólesően csalódott a polgárság, mert rövid helyettes polgármestersége alatt a legnagyobb készségről, a legelőzékenyebb magatartásról és szociális cselekedeteiről tett tanúságot. Tény, hogy a városka zán harmónia kelt életre és a tisztviselők között megértő, összefogó munka indult meg. Ez már régen hiányzott a városházán. Ezzel szemben a közfelfogás szerint Glatz Gyulának két hátránya van. Az egyik, hogy a főispán és a klikk áll mögötte, a másik, hogy közel áll a nyugalombavonuláshoz, ami idővel újabb súlyos terhet jelent a városnak. Leghelyesebb lenne, ha Glatz Gyula látja, hogy a közvélemény mind a két oknál fogva nem támogathatja őt a polgármesterválasztásban, ő maga vonuljon vissza és engedjen szabadfolyást a polgármesterválasztásnak. Glatz Gyula nem fog veszíteni azzal, ha visszalép és csak az elismerést nagyobbítja és mélyíti el maga iránt a város polgársága részéről. A többi pályázóról még nem irha tunk, mert hiszen a vélemények és az álláspontok most vannak kialakulóban. A gimnázium december 8-i ünnepsége December 8-a nagy ünnepe az esztergomi bencésgimnáziumnak. Az intézet Mária-kongregációja ezen a napon ünnepélyt szokott rendezni, amely méltán felkeltheti a város közönségének érdeklődését. Az idén a mult éveket felülmúlva sikerült a dec. 8-i ünnepség, amekórum ellen vétünk, ha azt tesszük, amit súlyosan élitélünk a keresztény állásponton. Meglett öreg emberek sem emlékeznek olyan gyűlölködő s egymást szétválasztó hangulatra, mint amely még most is sok helyen nyomja a lelkeket, az átélt választások hatása alatt. A hatalom emberei persze hangoztatják, hogy ne térjünk vissza a választásokra, felejtsük azokat, legyen csend stb. Hát az igaz, nekik kellemetlen lehet viselt dolgaik felhányása. A lelkiismeret is talán megkondul egyikben-másikban. De viszont az is régi igazság: hogy akit a politikai küzdelmekben ütöttek, gyaláztak, rágalmaztak s személyeskedve elnyomtak, az nem felejti el kommandóra az átélteket; az nem tud ezek felett egyhamar napirendre térni. Noha ma sok a félbenmaradt jellem, a határozatlan egyéniség, az ide-oda hajlongó nádszál, azért minden lerágalmazott és sortüzes izgatást szenvedő ellenzékitől azt kívánni, hogy némán viselje el a ráuszított durvaságokat, ez már rabszolga állapotlenne. Béke s feledés csak ott törhet lassan-lassan elő, ha a győzők leszerelik viszont a lehengerelés, a letiprás, a boszúállás további rendszerét és ráeszmélnek arra, hogy hatalmi téboly, a hazafias, politikai alapon álló ellenzékieket lekicsinyelni, azokat destruklyet most is a gimnázium dísztermében tartottak meg. Előkelő es nagyszámú közönség jött el az ünnepélyre. Pontban 5 órakor megjelent Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, akit a közönség felállással üdvözölt. Ott volt szenkviczi Palkovics László alispán, Lepold Antal dr. és Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonokok, Kemenes Illés igazgató a tanári karral és más előkelőségek. A terem zsúfolásig megtelt. Az ünnepélyt a biboroshercegprimás megérkezése után nyomban megkezdték. A műsort az intézet kitűnő fúvóskara Mayerbeer: Santa Marta-jával nyitotta meg, majd részleteket játszott a Faust-bó\. Gergely Andor III. o. t. a Szeplőtelen Fogantatás ünnepére gyönyörű verset szavalt szép és jó előadásban. Az ünnepi beszédet SZÍVÓS Donát, a budapesti bencés reálgimnázium tanára mondotta, mintegy befejezésképpen a háromnapos lelkigyakorlatoknak. Beszéde mindvégig lekötötte a hallgatóságot, amelyben csak megerősödött az a lelki érzés, hogy SZÍVÓS Donát megtalálta az igazi utat az esztergomi lelkekhez. Beszédét teljes elismeréssel fogadták. Tiz perc szünet után az intézet műkedvelő gárdája Hoitsy L. Pál .* „A márki bűne

11 c. 5 felvonásos drámáját adta elő. A szindarab a szereplők tökéletes játékával és a maga szép történetével az előadás minden részletében lekötötte a közönség figyelmét. A szereplők közül Saint Germain grófot Cioso István VIII. o. t. játszotta hűen és dicséretesen. Színészi alakításai voltak. Hermann aranyművest Horváth József alakította jellemzően. Bende György kitűnően adta a suhanc szerepét. Reusz Ferenc Juliani márkit, Bartal Ernő Helmout grófot és Szatzlauer Gyula Crequi bárót játszotta nagy felkészültséggel és rátermettséggel. Henriket, a vak fiúcs tiveknek minősíteni. A választásoknál gyakran fordulnak elő jobbról-balról is olyan kilengések, amelyek hasonlók sokszor a csárdai jelenetekhez. A csárdai legények duhajkodásukban mindenkit kidobnak a csárdából, aki nem a nótájuk szerint danol vagy táncol. Mienk a világ, mienk a hatalom! Ezt rikoltozzak megittasodva a saját hatalmuktól a választási intézők is. Azzal azonban legtöbbször nem számolnak, hogy mire a mámor gőze elszáll, bekövetkezik a devalváció abban is, hogy a duhaj nem jelent egyben erőt és tekintélyt a politikai közéletben. Ezt a devalvációt első sorban majd a hatalom emberei fogják észrevenni és arra ébrednek, hogy mindenféle janicsár szolgálatnak le fog tűnni a napja. Igazi keresztény lelkület a bosszúállást nem ismeri. A megtorlás, az ellenzéki felfogás bosszúálló üldözése bolsevista tempó. Ha úgy elgondolkodunk afölött, hogy a politika örve alatt mi minden grasszál napjainkban, eszünkbe jut Szemere Miklósnak az 1897iki Széchenyi lakomán mondott s a Bánffy-korszakra vonatkozó hires kijelentése: „Magyarországon a tisztességes embernek túl nagy handicap teherrel kell lefutni az életpályát s alig fizeti ki magát a tisztesség". (Vége köv.) Keményfy K. D. kát Hollósy Miklós játszotta kedvesen és meghatóan. A többi szereplő : Fritscher Ferenc, Kuczogi Kálmán, Magass Miklós, Nagy Rezső, Tóth Ferenc és Schwanauer J. is dicséretesen látta el szerepét. Magass Mihály mint súgó fáradozott és járult a darab sikeréhez. A szindarab rendezése elsősorban két hónapi fáradhatatlan és ambícióval teli munkát dicsér. A rendezés vezetője Horváth Anzelm tanár volt, akinek buzgósága, mindenre A Károlyi kormány megalakulása után a 33-as bizottságban nem kisebb dologról tárgyaltak szigorú takarékosság céljából, mint egyes vármegyék összevosásáról. Először az volt a terv, hogy több főispáni állást szüntetnek meg, ami egyben a vármegyék összevonását is szükségessé tette volna. Esztergomvármegyére, illetőleg az esztergomi járásra vonatkozólag arról volt szó a fővárosi lapok közlése szerint is, hogy Esztergom Komárom várme gyét Győrmegyéhez csatolják, sőt Mosonvármegyével is bővülni fog a Duna mentén elterülő egy főispánság alá kerülő közigazgatási terület. Ebben az esetben a főispáni székhely Győr lett volna. Elősegíteni látszott ezt a lehetőséget az a körülmény is, hogy időközben a győri főispán meghalt és már-már befejezettnek tekintették, hogy KomáromEsztergom vármegye Győr vármegyével egyesül. Beszéltek arról is komoly formában, hogy a győri főispán Huszár Aladár dr. lesz, de mindeddig sem az egyik, sem a másik elgondolás nem valósult meg. Ezzel kapcsolatban vitéz Keresztes-Fischer József belügyminiszternek az volt az intenciója, hogy a vármegyék összevonása annyira kényes közigazgatási és tradicionális kérdés, hogy annak tervezetét a legnagyobb megfontolás és kidolgozás tárgyává kell tenni. Az tény, hogy ha sor került volna a vármegyék összevonására, a csonkaországban legfeljebb A gazdasági válság és a közpénztárak helyzetének megromlása a legaktuálisabb kérdéssé tette azt a problémát, hogy fizesse-e az ország a külföldi adósságokat, vagy pedig szüntesse be a törlesztéseket s az igy megtakarított devizákat a szükséges nyersanyagok beszerzésére fordítja. A megoldás közelről érinti a városokat is, amelyeknek a Speyerkölcsönök visszafizetése egyre nagyobb gondot okoz. Jellemző erre, hogy a közelmúlt napokban Székesfehérvár város átiratot intézett mindazon várasokhoz, amelyek Speyerkölcsönt vettek fel, mondván, hogy miután azok a jövedelmek, melyeket a Speyer-kölcsÖn törlesztésére irányoztak elő, megfogyatkoztak, kérni kellene a kormányt, hogy más állami jövedelmet engedjen át ezek helyett a városoknak. Jelenleg ugyanis a székesfőváros az esedékes részleteket nem tudja előteremteni s fedezet hiján kénytelen lesz a törlesztést felfüggeszteni, Ilyen körülmények között általános figyelemre tarthat számot az a nyilatkozat, amelyet Lukács Ödön miniszteri tanácsos, a városi háztar tási ügyek főosztályának vezetője adott a városok kölcsöneinek ügyében. kiterjedő figyelme biztosította, hogy az ünnepély kiváltsa a közönség megelégedését. Horváth tanár mellett Monsberger és Pályi tanár is sokat fáradozott. Külön meg kell emlékeznünk a díszletekről, a színpadi finom berendezésről és a szereplők ruháiról, amely összevéve nemcsak korszerű képet varázsolt elénk, hanem a leghűbb miliőt is megteremtette. A közönség a legszebb elismeréssel távozott az ünnepélyről. hét egyesitett vármegye lett volna. Ugy látszik a vármegyék összevonására vonatkozó tervezet időközben módosult, amennyiben az ujabb jelentések szerint csak az egyes járások új el- " határolásáról, illetőleg más vármegyéhez való csatolásáról van szó. Érről az ujabb tervről most közöltek tudósítást a fővárosi lapok és a beavatottak szerint ez a járásösszevonás nagyobbmérvü megtakarítást eredményezne,) sőt ugyanazt célozza, mint az elsőterv a vármegyék összevonásával. Esztergomvármegye, amely tulajdonképen csak egy járásból áll, természetszerűleg került a tervezetbe. Mivel a járás nem nagy és mivel Pestvármegye különben is átnyúlik a Dunazúgba, könnyű megoldás lehetősége adódott. Ezenkívül az esztergomi járás természeti fekvése, felszíni alakulása ís azt mutatja, hogy az esztergomi járás Pestmegyéhez csatoltassék. Közigazgatási szempontból sem hárul nehézség az elé, hogy ez a járás Pestvármegyébe olvadjon. Az esztergomi vármegyeházán érthető izgalmat keltett ez a hir, mert ennek valóraválása után megszűnnék az esztergomi főispáni állás, egyszóval Esztergomvármegye jelenlegi szervezete. — Az a nézetem és meggyőződésem, — mondotta Lukács Ödön, — hogy a városoknak a kamatokat és a részleteket pontosan meg kell fizetniök. Ennek kell elsősorban eleget tenni. A kormány különben is elhatározta, hogy a forgalmiadó többletének egyharmadából segélyalapot teremt azzal a rendeltetéssel, hogy ebből az alapból elsősorban az önhibájukon kivül esetleg nehéz helyzetbe jutó városokat támogassa {kölcsöneik rendezésében. Miknlás-estély a zárdában Szombat délután kedves ünnepséggel emlékezett meg a vizivárosi zárda Mikulás napjáról. Meghitt és szeretettel teli volt ez a Mikulásünnepély, amely ez alkalommal tisztán házi jellegű volt. Az ünnepély melegségét és fényét Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás a megjelenésével is emelte. Az előadáson a tanári kar és a növendékeken kivül mint vendégek megjelentek: Báthy László, Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonokok, Nádler István pápai kamarás, tanitónőképző-intézeti igazgató, Hamvas Endre dr. pápai kamarás, hercegprimási titkár, BariPestmegyéhez akarják csatolni Esztergomvármegyét a járások összevonási terve szerint A forgalmi adóból fogják segíteni a városokat kölcsöneik rendezésében