Esztergom és Vidéke, 1931
1931-12-10 / 99.szám
Politika és hazafiasság Válasz Szivós-Waldvogel Józsefnek Tájékoztatás céljából szükségesnek tartjuk közölni, hogy vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok az „Esztergom" c. lap vasárnapi száma egyik cikkében is megismételte ezt a megjegyzést: Olvasd „Esztergom és Vidéke," A válasz erre a következő: Ha Ön, tábornok úr, „A sajtó és igazság"c, cikkemre válaszolt volna és a cikk tartalmára, lényegére, az Ön magatartására és politikai szereplésére vonatkozó részekre adott volna elfogadható feleletet, akkor a magam részéről is befejezném a vitát. A tábornok úr azonban olyan dolgokról ir, amelyekrő szó sem volt, igy kénytelen vagyok választ adni. Régóta vártam az alkalmat, hogy valaki az én trianoni utamat a nyilvánosság előtt felhozza. Nagy örömömre szolgált, hogy éppen Ön, tábornok úr hozta a nyilvánosság elé. Nagyon köszönöm ezt a szívességet, igy alkalmam van, hogy erről az oldalról is bemutathassam Önt és megírhassam az igazságot. Mindenki tudja hogy két évvel ezelőtt körüljártam a trianoni határt. Elindultam erre a nehéz, veszedelmes és döbbenetes útra, hogy olyan munkát készítsek, amely eddig nem volt és amelyben, az eddigi revíziós munkáktól eltérően, a magyar határ lehetetlenségeit és szörnyűségeit gyűjtsem össze. Közel ötszáz kitűnő fényképet készítettem és. hogy ezt á munkát valóban értékelték, igazolja, hogy a Nemzeti Szövetség mult évi revíziós kiállításában közszemlére tette ki. Az elismerésekkel nem akarok kérkedni, ez nem is tartozik ide. A hosszú és veszélyes útra hittel és kitartással indultam. Nem féltem, szembeszálltam minden veszéllyel, leküzdöttem minden előítéletet, minden, naivitást, feláldoztam szabad időmet, adósságokba vertem magam és azt hittem, nem lesz hiábavaló az út. Hittem a hazafiasságban . .. Most, két év után, egyéb hiján, ezzel a trianoni határutazással akar Ön, tábornok úr, rajtam végigvágni. Vádol és szememre hányja a trianoni határutat. Ön, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok teszi ezt. Azt erősiti, Tábornok úr, hogy a határútra Ön koldulta össze az útiköltséget. Kérem, nevezze meg azokat, akik az útiköltségekhez hozzájárultak, mert én csak azt tudom, hogy egyedül Gróh József dr. adott 50 pengőt. Ön messzemenő erkölcsi támogatást igért, de megígérte azt is, hogy ismert vezetőemberek támogatását is megszerzi. Még el sem indultam, máris csalódás ért. Az Ön ígérete csak ígéret maradt. Örültem volna, ha csak erkölcsi támogatásban részesít és örültem volna, ha csak érzem, hogy magáévá teszi az ügyet és törődik az eszmével. Ha nem jön segítségemre a Laiszkynyomda, illetőleg Laiszky Kázmér, aki a saját jószántából és nem az Ön kérésére 350 pengőt adott, — az Ön támogatásával tábornok ur, legfeljebb csak Piszkéig jutottam volna. Laiszkyékon kivül tehát csak Gróh József dr. nyújtott segitséget, más senki egy fillért sem adott, még Ön sem. Amikor elindultam, Ön, tábornok úr, sem a Revíziós Ligához, sem a vámőrséghez, sem a csendőrséghez nekem ajánló levelet nem adott. Esztergomtól Pozsonyig, az osztrák és szerb határt Szegedig a magam erejéből és a magam kitartásából tettem meg. Szegeden jelentkeznem kellett a vámőrkerületnél, ahol kijelentették, hogy csak engedéllyel mehetek tovább. Felutaztam Budapestre, ahol a Revíziós Ligának bemutattam eddigi munkámat, ami alapot adott arra, hogy a Revíziós Liga támogassa törekvésemet. Fali Endre igazgató telefonált át a pénzügyminisztériumba, hogy a részemre engedélyt eszközöljön ki. Ezt meg is kaptam. Hazajöttem, és az Ön támogatása abból állt, hogy pár sort irt a Revíziós Ligához, de ezek a sorok inkább személyemet igazolták, ön különben sem adhatott írást a vámőrséghez vagy a csendőrséghez, mert azt úgysem akceptálták volna. Mint volt katona tudhatja ezt. A határutat végig megtettem és szerencsésen hazaértem. Ha visszagondolok ma az utazásra, azon cso dálkozom, hogy itt vagyok, mert ha elfogtak volna, ma éppúgy lehetnék Macedóniában vagy Romániában, esetleg Csehországban, mint Esztergomban. Itthon összeállítottam a munkát, és számadást is csináltam. Több mint kettőezer pengőmbe került a határút. Nem sajnáltam, mert reméltem, hogy majd csak sikerül elhelyeznem a munkát. Reményt keltett bennem az is, hogy Harsányi Zsolt a Pesti Hirlap-ban elismerő cikket irt. de felfigyelt a munkámra és fényképgyűjteményemre a többi fővárosi lap is. A Nemzeti Szövetség különös figyelemben részesített. Ajtay Józs ef dr. ügyvezető elnök és Majoros József igazgató a legnagyobb* jóindulattal karolták fel munkámat. Féja Gézának köszönhetem ezt. Ön is látta, tábornok úr, a munkát, de nem emlékszem, hogy csak egy jó szót, biztatást mondott volna. Lassan rájöttem, hogy mi is az a hazafiság. Ma különösen, tudom, amikor olvasom lekicsinylő és támadó sorait. Vannak közöttünk, magyarok között olyan emberek, akik vad irredentizmust hirdetnek fajmagyar sovinizmussal. Fenyegetőznek, átkozódnak és ostort fonnak a szebb magyar jövőért. Es ezeknek az embereknek „fajmagyarsága" abból áll, hogy diszbeöltöznek, ünnepelnek, parádét csapnak, szónokolnak és bombasztokat mennydörögnek a magyar ég alá. Parádé, diszszónoklás és a levegőben széteső szavak zuhataga a mai idők hazafiassága ezeknél a „ fajmagyarok"nál, akikről még azt is meg kell állapitanunk, hogy hazafiasságuk szoros összefüggésben áll az éppen fennálló politikai rendszerrel. Hazafiasságukat a maguk politikai köntösébe öltöztetik. Hát igen tisztelt tábornok úr, mi csak olyan hazafiasságot ismerünk, amely a békét és testvériességet nemcsak szóban hirdeti, hanem tettekben is, amely a szebb jövőért nemcsak szónokol és diszbeöltözik, mellét veri, átkozódik és fogadkozik, hanem csöndes békességben minden közös ügy felkarolásában együttérez és egyszerű munkaruhába öltözve dolgozik, cselekszik az új magyar jövőért Tiz év mult el Trianon óta és Ön, tábornok úr ez alatt a tiz év alatt olyan hazafiasságot hirdetett, amely nemhogy összehozott volna, hanem szétválasztott bennünket. Önö ket csak szónokolni hallottuk és diszbeöltözni láttuk. Önök politikai rendszerben voltak hazafiak és amint semmit sem eredményezett az Önök szóhazafisága, úgy politikai rendszerünk sem vitt bennünket közelebbTrianon revíziójához. Önöknek csak az a hazafi, aki az Önök politikai rendszerébe tartozik. Ezeket illetően azzal búcsúzom Öntől: Agyő, Herr Front der Grantigen. Hogy mit jelent ez ? Erről és más szerepléséről majd máskor I Vécs Ottó. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílik. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függ. Azért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne fel dkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli, vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző években is, a vizivárosi plébániára küldeni. HIHEK " Szívós Donát Három napon át lelkigyakorlatok voltak a gimnázium dísztermében, férfiak és nők részére. Amikor a lelkigyakorlatok harmadik napján az utolsó szavak csengésétől és zúgásától kisérve lejövünk a gimnázium freskós előcsarnokában, ezek a szavak tódulnak fel benünk: ilyen emberek jöjjenek Esztergomba, hogy visszatérjen a mi katholikus meggyőződésünk. A gimnáziumban minden évben szokásos lelkigyakorlat idei vezetője Szívós Donát budapesti bencés tanár volt. Az az érzésünk, hogy az idei lelkigyakorlatnak különösebb célja és jelentősége volt. Tudjuk, hogy Kemenes Illés dr. bencés igazgatónak köszönhető, hogy az idén Szívós Donát jött el Esztergomba és meg kell vallanunk, hogy Szívós Donát egyénisége, beszéde, lelkivezetése jótékony és meggyőződést keltő hatással volt a mai esztergomi embeberek lelkületére. Lelkigyakorlatról írni nem igen szokás a sajtóban és hogy azt mégis megtesszük, annak mélyebbb oka van. Szívós Donát azok közé a lelkipásztorok közé tartozik, akik harcolni tudnak és azok közé az emberek közé tartozik, — saját szavait idéz zük — akik áldozatot tudnak hozni nem az anyagért, nem a máért, hanem a holnapért. Markáns arca megnyeri a hallgatóságot és arcvonásai igaz érzést keltenek azokban, akik hallgatják. Arca: arc. A jövő sugárzik vonásaiból. Érezzük: ilyen emberek tudnak vezetni Neve nem cim, hanem lelkületének kifejezése. Először a mindennapi ember beszédével kezdi. Figyelünk és alig vesszük észre, hogy egyszerre csak magasabb rétegekben járunk vele a beszéd szárnyán. Mondja is: Itt járunk a földön, de az eget kell vernünk lelki szárnyainkkal. Előbb még hétköznapi szavakat halottunk, most már életdrámai hangon és lélekkel szól és „krisztusokat rezegtet az élet porából". Nem mond példát és nem mond tiltakozást. Elvitt ugyan bennünket Svájcba, hogy egy királyi sas tragédiáját szemléltesse velünk, de ezt a példát nem szórakoztatás céljából mondotta, hanem, hogy öntudatra ébresszen minket. Nem beszél tehát vallásos esetekről, az ismert és régies példákról és nem is int kötelességre, nem emel tilalomfát és nem félemiit bűnök rettenetességével. Nem mondja, hogy ne káromoljuk az Istent, hanem megmutatja az igazi életet, amelyben mi emberek, mi gőgös és karrier után futó emberek, senkik, senkik vagyunk. Karrier, dicsőség, uralkodás? Semmi 1 Ott van a fáraó múmiája, amely az életben milliók uralkodója és parancsolója volt és ma — pár fillérért a múzeumban mutogatják. Itt végződik a karrier; Te is, mindannyian egyformák vagyunk, betömik földdel a szánkat örökre. Hát érdemes káromolni az Istent? Beszédjének nincs egységes tartalma, rapszodikus, a tartalmat a gondolataiban hordozza. Minden gon • dolata külön tartalom. Hitet és meggyőződést keltő. Modern lelkipásztor. Filozófia ? Szappanbuborék, amely addig gyönyörködtet, amig szines és szórakoztat. Azután semmi sem marad —• mondja. Nem is keresi a hitet szines világban, elmélkedésben, hanem a valóságban, magában az életben. Az emberben. És amikor megtalálta, tud szólni az emberhez. Visszavárjuk Szívós Donátot, de az is kívánságunk, hogy Esztergomba mindig és gyakran Szívós Donátok jöjjenek. (v. o) Címadományozás. A kormányzó a kereskedelmi miniszter előterjesztésére Ujszászy Imre műszaki tanácsost, az esztergomi államépitészeti hivatal vezetőjét műszaki főtanácsossá nevezte ki. Eljegyzés. Amstetter Imre móri körállatorvos eljegyezte Honig Ilyt, Rákospalotáról. Polgármester választás. A megüresedett polgármesteri állásra kiírták a pályázatot. A választás 28-án lesz. Pályázni fog az eddigi jelentések szerint Glatz Gyula, Etter Jenő dr., Btenner Antal dr. és valószínűleg Sántha József dr. A gimnázium ünnepélye. Szeplőtelen Fogantatás ünnepén a gimnáziumban műsoros ünnepély volt, amelyen megjelent Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás is. Az ün nepélyről vasárnapi számunkban írunk. Közöljük, hogy tegnap, szer dán délután a leányiskolák, ma, csütörtökön délután pedig 4 órakor a fiúiskolások részére, de ugyanekkor az érdeklődők részére is, ismét előadják a színdarabot. Belépti dij 50 fillér. Zibolen dr. előadása. A Szabadegyetemen Zibolen Endre dr. a hétfőn elmaradt előadását szerdán d. u. 5—6-ig tartja meg. A Fürdő Asztaltársaság gyermekfelruházási ünnepélye. Szép ünnepély keretében tartja meg f hó 20-án, az évenkint szokásos karácsonyi gyermekfelruházási ünnepélyét, a Fritz György elnöklete alatt működő „Fürdő Asztaltársaság". A szép ünnepély délután 6 órakor kezdődik s arra nemcsak a tagokat, hanem az érdeklődőket is meghívják és szeretettel várják. A gimnazisták egyenruhája. Megírtuk, hogy a gimnáziumi tanulók részére magyaros egyenruhák viselését tették lehetővé. Pótlólag közölnünk kell a félreértések elkerülése végett, hogy a ruhákat helyi szabók készítik, és az igazgatóság a megbízatást már meg is adta. A helyi szabóipart tehát sérelem nem éri, sőt munkához jutnak a szabók. A kultuszminiszter meghoszszabbitja a karácsonyi szünidőt. A kultuszminiszter legközelebb rendeletet ad ki arról, hogy a középiskolások ezidei karácsonyi szünete december 21-től január 7-ig tartson. A kultuszminiszter Tendelete bizo nyara nagy örömet szerez a diákhadnak és a szülőknek. A közel háromhetes szünidő lesz biztosan a legkedvesebb és váratlanul jött ajándéka a kis és nagy diákoknak, akiknek karácsonyfája alatt az idén bizonyára nagyon szegényes ajándékok húzódnak majd meg. A járványkórház és a városmajor eladása. A legutóbbi közgyűlésen Meszes Ferenc azt indítványozta, hogy a város adja el a járványkórházat. Glatz Gyula h. polgármester kijelentette, hogy ha megfelelő ajánlattevő lesz, a város el fogja adni. Toldy János a belső major eladásáról beszélt. Javasolta, hogy a belsőmajor épületeit bontsa le a vá-