Esztergom és Vidéke, 1931

1931-12-10 / 99.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 99. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, DECEMBER 10 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szárn 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér mmmmmmmmsimmmmmmmmmmmmmmmmmm^^m Van-e katholikus szolidaritás ? Irta: dr. Okolicsdnyi László Sokszor állítottam magam elé ezt a kérdést, van-e katholikus szolidaritás, vagyis megvan-e az egyetemes katholikus egy­ház hívei között az együvé­tartozásnak az érzése, a katho­likus érdekek közösségének a tudata ? Az emberiség egyes csoport­jai között ugyanis nemcsak faji, vérségi, nyelvi közösség, nem­csak földrajzi elhelyezkedés, országhatár és politikai alaku­lat alkothatnak kapcsolatot, ha­nem a kultúrának, a lelki élet legáltalánosabb, legmagaszto­sabb megnyilatkozásának, a vallásnak és a vallással össze­függő világnézetnek közössége is kell, hogy kiváltsa az össze­tartozás érzését. Ennek az ér­zésnek kifejezésre kell jutnia mindig, valahányszor oiyan kérdések vagy olyan esemé­nyek merülnek föl, amelyek azokat az érdekeket érintik, amelyek ebben a tekintetben közösek. Sokszor láttuk az összetar­tozás érzésének ezt a megnyi­latkozását a világ minden álla­mában élő zsidóságnál, láttuk a különböző államókban élő protestánsoknál, mohamedánok­nál. Megvan ez az összetartás érzése a külömböző országok szabadkőmiveseiben, szociál­demokratáiban és a világ for­radalmasítására szervezkedő kommunistákban, akik egyesü­lésre hivják a „világ proletár­jait". Mindezek megmozdulnak, sorakoznak, tiltakoznak, mihelyt valahol a földgömb bármely sarkában az ő szervezetüket, az ő felekezetüket, az ő intéz­ményeiket vagy híveiket vala­mely sérelem éri. A világ katholikusainak ilyen általános és egységes megmoz­dulását nem láttam soha, pedig csak a legutóbbi időben is elég gyakran fordultak elő olyan események, amelyek erőszako­san és nyíltan, vagy alattomos furfanggal a katholikus egyház állásait támadták meg, tekin­Gyászolni kell azt a sivár, siralmas korszakot, amely Esztergomban több mint 10 évig dühöng mondották a városi közgyűlésen A péntek délutáni rendkívüli köz­gyűlést hirtelen, szinte meglepetés­szerűen hivták össze. Akik csak a közgyűlés összehívásáról hallottak és nem látták a tárgysorozatot, azt hitték, hogy a polgármesterválasz­tás előkészítéséről lesz szó. A köz­gyűlésnek kilenc pontja volt, de ezek között nem szerepelt a polgármester­választás kérdése. Ugy látszik, a vá­lasztás karácsony utánra marad. Az első pontban Antóny Béla dr. polgármester fegyelmi ügyében a nyugdíj mérvének megállapítására nézve olvasott fel ismertetést Sántha József dr. Előadta, hogy Antóny Béla részére a visszatartott illetmé­nyeket visszafizetni rendeli el az ítélet. Eszerint a városnak 5475 pengőt kell megtérítenie. Ebből a város 1271 pengőt levo­násba hoz, mert Antóny Béla dr. ilyen összegű kárt okozott a vá­rosnak. Antóny nyugdija havi 844 pengő lesz. ezenkívül 172 pengő pótillet­mény, 27 pengő csalái pótlékot és negyedévi 327 pengő lakáspénzt fog kapni. A lakbéren kivfil havi 343 P t fog Antóny kapni. Sántha József előadása után Toldy János szólalt fel; — Nagyon szép mindez — mon­dotta —, de kérdezem, honnan fogja a város ezt a háromszázalékos pót­adóemelkedés fedezni, amit Antóny KU&g nyugdija előidéz. A lakosság már nem birja a terheket és kétséges, vájjon 1932 ben tudja-e majd a város a tényleges tisztvi­selőket fizetni ? Vagy bűnös Antóny, vagy nem ! Micsoda szanálás az — kérdezi eré­lyesen Toldy —, amelyik ilyen hor­ribilis összeggel terheli meg a kö­zönséget ? Zwillin^er: Ez a Huszár-féle sza­nálás. Toldy: Ha ez így megy tovább, 5 év múlva egyesek boszú­jából az egész tisztviselői kar nyugdijba mehet és az uj tisztviselőkről is gondos­kodni kell. Mert uraim — mondja ércesen Toldy —, ne méltóztassa­nak elfelejteni, hogy ami most An­tónyval történt, az megtörténhetik akár hat hónap múlva Önökkel is. — Ugy van ! — hangzik az ellen zék soraiból. SZÍVÓS- Waldvogel azt indítvá­nyozza erre, hogy olvassák fel az ítélet indokolását, mert úgy látszik, a képviselőtestület tagjai nincsenek tisztában azzal, hogy mi történt. Itt egy hivatalos eljárás folyt le, amelyre szükség volt és az elintézésre a fen álló törvények szerint más mód nincs. A fegyelmi leletnek skálája van és Antóny Béla a negyedik fokú bün­tetést kapta. Zwillinger: Bennünket büntettek meg! Meszes Ferenc áll fel és azt mondja, hogy az Ítélet felolvasását szükségtelennek tartja. Arról van itt szó — mondja —, hogy a várost olyan költségbe sodorja az ítélet, amelyet a polgárság szenved meg. Ha Antóny bűnös volt, nyug­díj nélkül kellett volna el küldeni de, ha nem volt bű nős vissza kellett volna hozni. Gere János: A közgyűlés nem szavazott meg Antóny Bélának nyug­dijat a bűnösség esetére. Hát van-e tulajdonképen kép­viselőtestület vagy nincs ? Hát csak délibáb vagyunk mi ? — — kiáltja elkeseredetten Gere. Ez­után a földmivesék bajairól beszél és azt mondja, hogy a gazdák mind tönkrementek és nem birják el ezt a nagy nyugdijat. Ha Antóny bűnös volt, ne a város közönségét büntessék. — emeli fel szavát Gere. Majd azzal fejezi be, hogy * mindaz, ami történt, a köz­érdekkel ellenkezik. Glatz figyelmezteti a felszólalókat, hogy a fegyelmi itélet.a törvény ren­delkezésein alapszik és az ellen nem lehet apellálni. Zwillinger Ferenc: Nem akartam ebben az ügyben felszólalni. Ami itt történik, az temetés és én a teme­téseken gyászolni szoktam, nem pedig beszélni. télyének lerontására vagy bir­tokállományának elhóditására irányultak. Amikor Franciaországban el­kobozták az egyházi vagyont, feloszlatták vagy kiűzték a szer­zetesrendeket, bezárták ezek­nek iskoláit, amikor Mexikó­ban ezrével vetették börtönbe, vagy kivégeztették az egyházi és világi katholikusokat, meg­szentségtelenítették vagy le­rombolták a templomokat, ami­kor újabban Spanyolországban nyíltan üldözik a katholikuso­kat vallásuk miatt, amikor a tőlünk elszakított területeken a Felvidék katholikus tótjait alat­tomosan fertőzik a husszitizmus mételyével, az Erdős-Kárpátok gör. kath. ruthénjei, Erdély gör. kath. románjai és a Drá­ván túl lakó római katholikus horvátjai között tervszerűen terjesztik a pravoszláv vallást és a román kormány jogtalan támadást intéz az erdélyi auto­nom katholikus státus ellen és ravasz fondorlattal törekszik annak vagyonát magához ra­gadni, akkor a világ katholikus társadalma nem látja ezekben a vérlázító eseményekben a saját egyházának durva meg­támadását, nem háborodik föl, nem tiltakozik, nem követel jóvátételt és igazságot, hanem nyugodtan elmegy mellette, mint akár valamely autó-bal­esetről szóló újsághír mellett. Elolvassa és másnapra el is felejti. Pedig ezek az események súlyos sérelmei a katholikus egyház összességének, mert bármilyen nagy, hatalmas, erős, kiterjedt legyen is a katholikus egyház, egész országok és or­szágrészek, százezernyi, sőt milliónyi hívek elvesztését kö­zönyösen nem nézheti. Hogy ilyen esetekben az egy­ház jogainak és birtokállomá­nyának megvédésére, a jogta­lan erőszak megfékezésére, a bűnök megtorlására mit lehetne és mit kellene tenni, arra ennek a cikknek keretében nem ter­jeszkedhetett! ki, csak azt álla­pítom meg, hogy nem történik semmi, az eszközöket és lehe­tőségeket, amelyeket erre a célra a világsajtó szervezete Pflczuaii László WO et = a legújabb divat szériát mérsékelt áron készit kedvező fizetési °- feltételek mellett. Bammämm* Úgyszintén hozott szövetből is.

Next

/
Thumbnails
Contents