Esztergom és Vidéke, 1931

1931-12-06 / 98.szám

A Magyar Nemzeti Szövetség a magyar társadalomhoz! A gazdasági világválság, amely a győztes nagyhatalmakat és a szom­szédos országokat sem kímélte meg, természetszerűen Csonka-Magyaror­szágon is érezteti súlyos hatását. A termelési, értékesítési, hitel- és állam­háztartási válság az egész magyar társadalmat nehéz helyzetbe sodor­ták. E válságoknál is nagyobb és veszélyesebb nálunk az a lelki le­hangoltság, az a csüggedt kishitű­ség és a jobb jövőben már nem bí­zó fásult reménytelenség, amelynek jelei — fájdalom — a társadalom egyre szélesebb rétegeiben kezde­nek mutatkozni. Ez az elernyedés kapóra jön a bomlasztó elemeknek, akik fokozott erővel és céltudatos­sággal végzik az elégedetlenség nö­velésének, a lelkek mérgezésének romboló munkáját. A Magyar Nemzeti Szövetség e megdöbbentő és veszedelmekkel tel­jes jelenség láttára hivatásából folyó kötelességének érzi, hogy ezzel a lelki válsággal minden erejének meg­feszítésével szembeszálljon. Ezért a legelső s hazánk érdekében feltétle­nül teljesítendő feladatává teszi va­lamennyi vidéki körének, helyi bi­zottsági szervének és minden egyes tagjának, hogy tervszerű felvilágo­sító munkával és biztató, bátorító szóval a csüggedőkbe reményt önt sön, az ernyedt fásultságot felrázza és útját állja mindenütt a bomlasztó, lélekromboló aknamunkának. Rendü­letlen hittel és odaadó buzgalommal hirdessük továbbra is mindenütt a nemzeti feltámadás feltétlen biztos elkövetkezését, hiszen a megpróbál­tatásokkal és szenvedésekkel teljes mai nehéz idők méhükben hordják már a jobb jövőt előkészítő nagy változásokat. Törhetetlen lélekkel, törhetetlen erővel kell tehát megbir­hóznunk a ránk nehezedő — hitünk szerint — utolsó próbatétellel, mert a mi szívósságunkon, kitartásunkon és küzdelemre való készségünkön fordul meg hazánk és nemzetünk jobb jövendője. Ne feledjük egy percre sem, hogy a válság vihara rázza mindenik európai országot, köztük nem egyet sokkal erősebben, mint a mi országunkat. Jusson az hogy bár megcsonkított, de alapjai­ban egészséges őstermelő állam va­gyunk, emely a gazdasági nehézsé geken könnyebben tud átvergődni, mint az ipari államok és azok az országok, amelyek súlyos politikai és gazdasági szervi bajokban szen­vednek. Legfontosabb, hogy a belső ren­det, a lelkek egyensúlyát, a társada­lom összhangját a legteljesebb mér tékben megőrizzük, a termelés és forgalom lehetőségét minden eszköz­zel biztosítsuk és testvéri szeretettel a nyomorgók, a rászorultak segítsé­gére siessünk. Edzük meg lelkünket és acélozzuk meg akaratunkat! Ma kétszeresen igaz Hindenburg hires mondása, hogy a háborút az a fél nyeri meg amelyiknek erősebb az idegzete, nagyobb a kitartása. Ezt a most dúló világháborút is az erősebb idegzetű, a szívósan kitartó nemze­tek fogják győzelmesen keresztül élni. Hogy komoly órákban miként kell egy önmagában bízó, erős nem zetnek viselkednie, arra követendő példát mutatott nekünk a nagy an­gol nemzet, amely politikai életéből kiküszöbölte a szétválasztó szélsősé­ges irányzatokat és nagy nemzeti felbuzdulással a haza minden érté­kes tényező.ét, minden hű fiát szo­ros egységbe forrasztotta össze a válság legyőzésére. Szenvedéseink elviselését könnyítse meg az a tudat, hogy ennek az egyetemes válságnak súlyos kala­pácsütései nap-nap mellett bizonyít­ják világszerte azt általunk régen ér­zett igazságot, hogy a bajok eredendő forrását a szerencsétlen, bosszuszülte, igazságtalan, a természetes gazdasági egységekei esztelenül széttépő békepa­rancsokban kell keresni, amelyek fel­dúlták a világ politikai és gazdasági egyensúlyát. Kezdik világszerte érezni, hogy nincs más kivezető út e vég zetes helyzetből, mint a békeparan­csok mielőbbi revíziója. Egyszerre hirdetik ezt Borah szenátor, az Egye­sült Államok külügyi bizottságának elnöke, Mussolini, Olaszország ve­zére és világhíres nagy fia és Mac Donald, akit az angol nemzet óriási többségének bizalma emelt újra a miniszterelnöki székbe. Világszerte terjed annak felisme­rése, hogy a Dunavölgyének a tör­téneti egységes Magyarország a szíve és természetes jegecesedési pontja, hogy ennek a hatalmas területnek újabb, igazságosabb rendezése nélkül a nemzetek őszinte kibékülését nem lehet megteremteni és nem lehet helyreállítani azt a bizalmat, amely legfőbb alapja az államok békés gaz­dasági együttműködésének. Ez a megbékülés pedig Magyarország nél­kül vagy ennek ellenére, a rajtunk elkövetett igazságtalanságok jóváté­tele nélkül nem valósulhat meg, amint ezt ma már megátalkodott ellensé­geink is kezdik elismerni. Vájjon nem lenne végzetes bűne mindnyájunknak a nemzettel és ön­magunkkal szemben, ha éppen most, amikor a ránk boruló sötétségen ke­resztül derengve tör át egy jobb jövő biztató világossága, a muló ne­hézéségék előtt megtorpanva ernyed ten feladnánk a küzdelmet és lelki­leg összeroppanva, a bomlasztóknak rést engednénk a behatolásra, állami és társadalmi szervezetünk szétpor­lasztására? Csak tőlünk függ, a mi csüggedet­len kitartásunktól, fanatikus hitünk­től, a mi testvéri összefogásunktól, lelki és erkölcsi felemelkedésünktől, hogy vájjon az előbb utóbb bekövet­kező gyökeres változások egy erős magában bizó, egyakaratú, társadalmi és gazdasági belső rendjét szilárdan őrző, öntudatosan céljai felé törő magyar nemzetet találnak-e itten, amelynek szava és akarata sorsdön­tőén irányító, vagy pedig — mint a végzetes októberi összeomláskor tör­tént — egy politikailag és társadal­milag szétzüllő, egymást marcan­goló, fegyelmezetlen és nemzetietlen embertömeget, amely nem számit, amellyel mindenki azt teheti majd, amit akar. A ránkháruló feladat megoldása érdekében szeretettel és bizalommal kérjük vidéki fiókjainkat, helyi bízott ságainkat és minden egyes tagunkat, hogy szóban és írásban, rendszeres előadások tartásával épúgy, mint a napi összejövetelek során mindenkor és mindenütt ostorozza a kishitűsé­get, bátorítsa a csüggedőket, adjon szárnyat a bizakodásnak és hiúsítsa meg a bomlasztó elemek lélekrontó munkaját. Nyomatékosan kérjük, hogy mindenki támogassa tehetsége szerint a Kormányzóné őfőméltósá­gának nyomorenyhitő akcióját és ezenkívül vegye ki mindenki részét lakóhelye ínségeseinek felsegitésében. Felhívjuk még minden öntudatos ma­gyar figyelmét arra is, hogy a mai nehéz pénzügyi és gazdasági viszo­nyok között nemcsak hazafas köte­lességünk, de egyenesen életérdekünk parancsszava, hogy elsősorban a magyar föld és a magyar ipar termékeit fogyasszuk, mert ezzel küszködő magyar testvéreinknek ke­resetet és kenyeret biztosítsunk s igy harcolhatunk a leghatásosabban a munkanélküliség és a nyomor ellen. Meg kell mutatnunk — s ez lebeg­jen mindig szemünk előtt most, a megpróbáltatások napjaiban — hogy mindaz, amit a trianoni békeparancs óta a magyar nemzetről világszerte büszke önérzettel hirdettünk és amit külföldi jóbarátaink is állandóan han­goztatnak, csakugyan élő valóság és a Dunavölgyében, a Kárpátok me­dencéjében valóban a magyar nem­zet a legerősebb, a legfegyelmezet tebb, politikailag a legiskolázottabb és gazdaságilag a legszívósabb, tehát hogy mindez méltóvá teszi nemze­tünket arra, hogy újra visszafoglalja a régi helyét, ahonnan a pillanatnyi gyöngeség és a balsors sújtó keze letaszították. Báró Perényi Zsigmond országos elnök. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmnimmmmmmmm Magyaros egyenruhát kapnak a bencés gimnázium növendékei Kemenes Illés dr. bencés igazgató életrevaló és szép tervet valósított meg és azt hisszük ez a példa kö­vetésre fog találni. Az esztergomi társadalom, de különösen a gimná­ziumi tanulók szülői már régebben kifogásolták a gimnáziumi egyen­sapkát, általában annak formáját. Ke­menes Illés dr. igazgatónak is fel­tűnt ez a nem magyaros sapka és mivel budapesti intézetében már be­vezették a magyaros sapka sőt egyen­ruha kötelező viselését, természetes volt azzal a gondolattal foglalkozni, hogy az esztergomi gimnázium nö­vendékeinek is a magyaros öltözködést tegyék lehetővé. Tekintettel arra, hogy Kemenes Illés igazgatónak a mai nehéz gazdasági helyzettel is kellett számolnia, külö­nösen, hogy a szülők legtöbbje nincs módos helyzetben^ sőt a legtakaré­kosabb beosztással kell élniök, azért olyan nagy cégekkel lépett össze­köttetésbe, amelyek a legnagyobb kedvezményt tudták biztosítani. Ezzel a kedvezménnyel, a szülők ruháztatási gondja jelentékenyen kisebb lesz. Ruhát, kabátot, sapkát minden kö­rülmények között venni kell a szü­lőknek, de ha ezt az intézet segít­ségével olcsóbban tudják megoldani, mint rendes körülmények között, minden bizonnyal csak örülni fognak, ha az intézet részéről segitséget és kedvezményt kapnak. Az első magyaros egyen­ruhák és sapkák már elké­szültek. A ruha sötétkék kelméből készült, zsinóros díszítéssel. A legszebb és legmagyarosabb diákruhának lehet nevezni. Van a ruhához kabát is, ugyancsak zsinóros díszítéssel. A sapka az ismert Bocskay sapka. Ün­nepen tollal viselik. Szociális gondolat is vezeti Kemenes Illés igazgatót és az intézetet, hogy több diák ingyen ruhát kap­jon. Ez akció évről-évre növekedni fog. A gimnáziumi diákok megjelenése az utcán az uj ruhákban meglepetést fog kelteni a legnagyobb tetszés mellett. Feljelentette magát egy asszony négy év előtti gjermekgyilkosságért Az esz'ergomi rendőrségre egy névtelen levél érkezett, amelyben a rendőrség figyelmét felhívták, hogy négy évvel ezelőtt egy asszony lúg­kővel megölte gyermekét. Azt is meg­írta ez asszony, hogy a gyermek­gyilkos nő nem fogja tagadni tettét és csak megkönnyebbülés lesz szá­mára, ha bevallhatja szörnyű bűnét. A rendőrségről azonnal detektív ment ki a jelzett helyre. A lakásban Schindler Sándorné lakott és a de­tektív legnagyobb meglepetésére el­mondta, hogy ő irta a levelet, de egyben ő a tettes is, aki magát a gyermekgyilkossággal vádolja. A detektív arról győződött meg, hogy nagy lelkiismeretfurdalás késztette az asszonyt a vallomásra. Schindlerné a rendőrségen is fenn­tartotta vallomását, hogy négy év­vel ezelőtt lúgkövet itatott két éves gyermekével, aki meg is halt. Az asszonyt a pestvidéki ügyész­ségre szállították. Jól sikerfiit a Stefánia likulás-vására Mint minden évben, az idén is megnyílt ünnepélyes keretek között a Stefánia Szövetség Mikulás-vására. Kedden délután félötkor nyitották meg műsoros ünnepély keretében. A terem zsúfolásig megtelt, Eszter­gom társadalma megértette a nemes akciót és nagyszámú megjelenésével tanúskodott a Stefánia emberbaráti munkája mellett. A műsort a Turista Dalárda Haj­nali Kálmán karnagy vezetésével, a Hiszekeggyel nyitotta meg. Ez­után Csárszky István dr. prelátus­kanonok beszédet mondott, amely­ben a Stefánia akciójáról emlékezett meg dicsérettel. A Szent Margit leányiskola növendékei Meszéna Jo­lán és Vezér Mária rendezésében és fáradhatatlan munkájával bájos Mikulás-jelenetet játszottak el ked­vesen és szép sikerrel. Szavalat is volt, majd a Turista Dalárda Schu­bert Szerenád-]áva\ emelte ezt a je­lenetet. Dicséretes volt a kis Amon Magda szereplése. Megjelent a szín­padon a Mikulás is, akit Robert Já­nos tanitónövendék személyesített meg. Törpék és angyalok is moz­galmassá tették a színpadot a szü­lők és gyermekek gyönyörűségére. A szép és Örömet hozó színpadi jelenet után megkezdődött a vásár és a közönség a megrakott és min­denféle szép tárgyakkal teli aszta­lokhoz ment, hogy vásárlásával sok szegény anyán, sok-sok apró cse­csemőn segíthessen. Az első este máris biztosította a vásár sikerét. Sajnos, csak két napig volt nyitva a vásár, mert azt csütörtök este be­zárták. A két napos vásár a legtel­jesebb sikert eredményezte és igy a Stefánia ujabb segitséget tud bizto­sítani a szegény anyáknak és gyer­mekeknek. Lipcsei kikészitésű nemes szőr­mék valamint a hazai kikészitésű elsőrendű divat és diszszőrmék óriási választékban kerülnek forgalomba WEISZ MÓR posztóáruházában. Az árak közismerten alacsonyak. Intézeti seviotok és csíkos blouz­vásznak nagy választékban Illés Sán­dor cégnél. Minden vasár- és ünnepnap össztánc a Magyar Királyban. Hamerli pécsi bőrkeztyük és GFB harisnyák Schwachnál.

Next

/
Thumbnails
Contents