Esztergom és Vidéke, 1931

1931-12-03 / 97.szám

sajtó és az igazság" cimű vezércikk margójára ezeket irja : „ Olvasd! Esztergom és Vidéke". Idáig jutottunk. Először gondol­kodtunk felette, hogy vájjon szóvá­tegyük e a tábornoknak ezt a megjegy­zését. Ha a tábornok egy társaság­ban jelenti ezt ki, nem törődünk vele, mint ahogy mások íem törődnek vele. Mindenki tudja, hogy Szivós­Waldvogel hadilábon áll velünk. Azt is tudják, hogy miért. Mivel azon­ban a tábornok a megjegyzését Írás­ban tette, hát mi is Írásban felelünk. A tábornok ezekre a sorokra cél­zott : ebből következik, hogy viszont a sajtónak nem lehet hivatása sem kötelessége hazugságok terjesztése ... stb. stb. Tábornok ur, Ön haragszik, tehát nincs igaza. Először is komolytalan az, hogy ityen megjegyzéseket tesz a lapunkra, másodszor pedig, ha Ön biztos abban, hogy egyszer is valótlanságot inunk, könnyen meg­teheti, hogy tábornoki tekintélyének alátámasztásával cáfoló és bizonyító cikket irjon ellenünk. Készséggel állunk elébe. Bizonyítsa be, hogy egyszer is valótlanság, vagy elfer­ditésben jelent meg lapunkban vala­milyen tény ! Mi még egyszer sem változtattunk politikát, 'mert a köz­érdek csak egyféle lehet. Más út nincs. Vagy szolgáljuk ezt meggyő­ződéssel és gerinces kitartással vagy sehogysem. Lakáj zsurnalisztikát nem ismerünk. Közérdek, meggyőződés, közéleti tisztaság és puritánság a mi újságírásunk célja. Ön, tábornok úr, nem tárgyilagos ! Olvashatta a „Sajtó és igazság" c. cikk bekeretezett részén alul, hogy „gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti." Ön is. Ha van véleménye, vagy nézete, esetleg kriti­kája, akkor irja meg. Ha oka van rá cáfoljon, ha hazugságokra kell rá mutatni, irja meg és mutasson rájuk. Bizonyítson ! Ezzel a köznek is szol­gál. De elmenni a kávéházba és egy újság margójára irni, ez szerintünk nem komoly cselekedet. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ez vitéz Szivós­Waldvogel József nyugalmazott tábor­nokhoz nem méltó. Látja, tábornok ur, mi nem von­juk kétségbe az Ön várospolitikai és közéleti jóhiszeműségét és önzetlen­ségét, de kétségbevonjuk tárgyilagos­ságát, kétségbe vonjuk azt, hogy csak az jó és helyes, amit Ön akar. Olvashatta azt is a megjelölt cikk­ben, hogy „szabad-e tudatosan ha­zudni 1 Nem szabad" Látja, tábor­nok úr, nekünk nagyon sok okunk lenne arra, hogy ezt a kérdést az Önök lapjának feltegyük, de meg­elégszünk azzal, ami a „Nemzeti Újság" cikkében tovább következik és amelyről szintén megfeledkezett „a tisztességes sajtó, amely komo­lyan veszi hivatását, amely lelkiis­meretesen teljesiti a maga hírszolgá­lati tevékenységét és amely már csak a maga presztízse folytán sem dobja oda magát vad, ostoba és koholt hirek csacsogójának vagy vala­mely alantos és bujtogató szándék felhajtójának, ez a tisztességes sajtó megkövetelheti, hogy a maga sza­badságát ne tévesszék össze az ilyen üzleti manőverekkel, mert hasonló visszaélések végül is az általános elv alapján az egész sajtó megbíz­hatóságában való kételkedést ered ményezheti." Tovább is vannak hasonló sorok, amelyekkel azonosítjuk magunkat és helyt állunk jelentésükkel. De rá kell térnünk, hogy tábornok úr miért vádol bennünket. Nem azért hogy 'elferdített vagy valótlan hir, cikk jelent volna meg, hanem azért, mert olyan tényeket és eseménye­ket irtunk meg, amely sem önnek, sem klikkjének, sem főispánjának nem tetszik. Nem tetszik azért, mert például amikor megirtunk részlete­sen egy városházi közgyűlést, a pol-1 gárság látni tud a sorokban és az önök szereplésében. Azért van a nagy hang, mert megmerjük irni az igazságot. Vagy talán akkor lennénk jó sajtó, ha dicséreteket mondanánk Önről, tábornok ur, egyszóval a [klikkről ? 1 A dicséret egyben az igazságosságot is jelentené, ugyebár ? Nem tábornok úr és klikkurak, erre kaphatók nem vagyunk. Mi nem Önökön keresztül nézzük az újság­írói kötelességet és hivatást, hanem a közérdeken keresztül. Hivatkozunk a „Pesti Hirlap" va­sárnapi vezércikkére, amelyben az áll, hogy ha klikkérdekeket vagy törekvéseket akarunk letörni, illető­leg, ha mi alkotmányos eszközökkel meg akarjuk buktatni ezt a tiz éves rendszert, amely elnyomatásba, nyo­morúságba és eladósodásba vitt ben­nünket, még akkor is igazságosak vagyunk és kötelességet teljesítünk. Persze Önök szerint ott van a ha­zugság és az az igazságtalanság, hogy a rendszer megbuktatásával Önöknek is el kell tűnni a közélet porondjáról. Önöknek éppen az igaz­ság fáj 1 Ezt megérti mindenki és megér­tik azt is, hogy miért irta, tábornok úr, a megjegyzést a margóra. iiiiiiiiiiiiiiiiimn»ine Lelkigyakorlatos szentbe­szédek a bencéseknél, A Tanult Férfiak Mária Kongre­gációja és a Bencés Diákok Szövet­sége f. évi december hó 5-én (szom­baton), 6-án (vasárnap) és 7-én (hét­főn), minden egyes napon délután 5 órakor hölgyek és este 7 órakor férfiak számára a bencés gimnázium dísztermében lelkigyakorlatos szent­beszédeket tart, amelyre az összes kongreganistákat. az összes volt ben­cés tanítványokat és minden hívőt ezúton is szeretettel meghívja a Ve­zetőség. A szentbeszédeket dr. Savós Do­nát budapesti bencés reálgimnáziumi tanár fogja mondani, aki a szentbe­szédek előtt és után szívesen ren­delkezésre áll minden hozzá biza­lommal forduló léleknek. December 5-én, szombaton dél­után 5 órakor hölgyek számára, este 7 órakor férfiak számára. December 6-án, vasárnap délután 5 órakor hölgyek számára, este 7 órakor férfiak számára. December 7-én, hétfőn délután 5 órakor hölgyek számára, este 7 óra­kor férfiak számára. December 8-án, kedden, Szeplőte­len Fogantatás ünnepén reggel 8 órakor lesz a közös szent áldozás a Szent Ferencrendiek templomában. Iparkamarai közgyűlés A győri Kereskedelmi és Ipar kamara november hó 26-án élénk érdeklődés és nagy látogatottság mellett közgyűlést tartott, amely ne'-? főtárgya a kamara 1932. évi költ­ségvetésének tárgyalása Vejit. A költ­ségvetés hosszú vitát váltott ki ; a tagok tömegesen szólottak hozzá ; úgyszólván mindnyájan túlméretezett­nek tartották. A vita vége az lett, hogy a közgyűlés a költségvetést visszaadta ujabb — takarékosabb — átdolgozás céljából. Heves ellentmondásokkal fogadták a kereskedelmi minisztérium leiratát, amelyben a szövetkezeteket a legá­lis kereskedelemmel egy sorba állítja. Egyhangúlag utasították az elnöksé­get, hogy az ügyet a budapesti köz­ponti kamara elé terjessze, az ösz szes kamarák bevonásával leendő megtárgyalás és visszautasítás végett. Tüntetőleg követelték az egyfázisú forgalmi adónak legkésőbb újévre való rendszeresítését az összes árú­cikkekre. Az ipari munkások ez évi jutal­mazásánál a pápai Kluge kékfestő­gyár két régi alkalmazottját: Kricker Lajost és Svéd Ferencet is megjutal­mazták 100—100 pengővel és dísz­oklevéllel. Mint értesülünk, a takarékosságot annyira akarják vinni, hogy a költ­ségvetésből törölni akarják a 4000 P tanulmányi segélyt. Ezt azonban a magunk részéről nagyon helytele­nitenők, mert ez a segély tette le­hetővé, hogy sok ipari, gyári és kereskedelmi pályán lévő tehetséges ifjú magát külföldön tovább képez­hette és válhatott szakmájának első­rendű kultiválójává, amivel közvetve előmozdította az ipar- és kereske­delem nívójának emelését is. A ta­nulmányi segély tehát csak hadd szolgálja tovább is a célt, amit bölcs előrelátással neki szántak — a köz javára. Uj állami szervet létesítenek, amely a bajbajutott kereske­dők és iparosok váltóit le­számítolja. Az ország kézműves iparosságá­nak küldöttsége kereste fel Károlyi Gyula gróf miniszterelnököt és Ke­néz Béla dr. kereskedelmi minisztert. A küldöttség azt kérte a miniszter­elnöktől, hogy segítsen a munkanél küli kisiparosságon. A miniszterelnök válaszában saj­nálattal adott kifejezést annak, hogy nem tehet annyit a kisiparosság ér­dekében, amennyit szeretne. Szüksé­gesnek tartja a kisiparosságnak az inségakcióba való bevonását. Kilá­tásba helyezte, hogy a kisiparosság problémájának tárgyalására rövid időn belül ankét ül össze. Kenéz Béla kereskedelmi minisz­tertői azt kérte a küldöttség, hogy a stillhaltet terjessze ki a kisiporosság­ra is. A miniszter kilátásba helyezte, hogy új szervet áilít fel, amelynek legfőbb feladata lesz, hogy a bajba­jutott kereskedők és iparosok vál­A Budapestre utazó közönség most már nemcsak a reggeli félkilences vonat beszüntetése miatt panaszko­dik, hanem az ehelyett induló 7 órás vonat gyakori késése miatt is. Kenyérmezőn ugyanis ez a Buda­pestre menő 7 órás vonat bevárja az Almásfüzitő felől érkező vegyes­vonalot. Mindennap kell erre a vo­natra várni több-kevesebb ideig, de hetenkint legalább egyszer egy órát kell a budapesti vonatnák az álomá­son időznie. A mult héten egy óra és 30 percet állt a vonat a kenyér­mezői állomáson a füzitői vonat ké­sése miatt Az utasok 9 óra helyett fél 11 órakor érkeztek meg Buda­pestre. Visszás helyzet emellett az is, hogy amig Füzitő felől 7 óra 10 perckor érkező vegyesvonatnak van Budapest felé csatlakozása, a követ­kező vonat, amely csak személyvo­nat, nem kap csatlakozást Budapest felé. A nagy késést okozó füzitői vonatra azért kell várni, mert az állomásokon teherkocsikat gyűjt össze. Akkor, amikor az utazóközönség amúgyis panaszkodik a 7 órás vo­natra és a félkilences vonat vissza­állítását sürgeti, súlyosbítja a hely­zetet, hogy még gyakori késések is előfordulnak ennél a vonatnál. Hang­súlyoznunk sem kell, hogy a gya­kori késések miatt sokan megkáro­sodnak. tóit leszámítolja. Ilyen módon az ipa­rosság is részesül a stillhalteban. A pénzügyminisztériumban pedig lépé­seket tesz 'aziránt, hogy az iparo­soknál a forgalmiadó emelést ne vi­gyék keresztül. 08Mt»MH>tM<tllllltl<t»l Szabályrendeletet kell al­kotni az autótaxi ipar gya­korlásáról A hivatalos lap egyik legutóbbi száma a kereskedelemügyi minisz­ter rendeletét közli, melyben hatá­lyon kivül helyezi a bérautófuvaro­zásra vonatkozó rendeleteket és uta­sítja a törvényhatóságokat, valamint a megyei városokat, hogy a közte­rületen a közönség rendelkezésére tartott gépjárművel űzött bérkocsi iparról hat hónap alatt alkossanak helyhatósági szabályrendeletet. A miniszter közzétette a szabály­rendelet mintáját is, mely szerint az iparengedélyek elnyerése elsősorban azoknak a bérkocsi iparosoknak van igényük, akik a lófogatú kocsiról gépkocsira akarnak áttérni, mig a fennmaradó iparengedélyekre első­sorban rokkantak, volt hadifoglyok, hadiözvegyek és az 1919. évi ellen­forradalomban elhaltak özvegyei tart­hatnak igényt. A szedhető viteldija­kat közgyűlési határozattal kell meg­állapítani és azt jóváhagyás végett a kereskedeleuiügyi miniszterhez kell felterjeszteni. Mentsük és segítsük a szegény ós züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílik. Minden a jó lelkek könyö­rületes felkarolásától függ. Azért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne fel dkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli, vagy természetbeli adományaikat szíves­kedjenek, mint az előző években is, a vizivárosi plébániára küldeni. Ismételten kérjük a hatóságot és az állomásfőnökséget, hassanak oda, hogy az utazási mizériák és pana­szok mielőbb szűnjenek meg. Elvégre a közönségnek sincs türelme a lassú bürokráciával intézett vasutkérdés elintézését hónapokon keresztül ki­várni. Esztergomnak a rossz gazda­sági és forgalmi életét nem lehet a vonatok helytelen és a gyakorlati éle­tet mellőző menetrendjével még sú­lyosbítani. Amikor anyagi segitséget kért Esztergom az államtól, nem csodálkoztunk azon. hogy hónapok teltek el, amig a kérés az illetéke­sek elé került, de csodálkozunk most, hogy a közönségnek gyakorlati és életbevágó kérése, ami pénzbe sem kerül, sőt az állam nyer, ha a fél ­kilences vonatot visszaállítja, mert több lesz az utas, még most sincs elintézve, holott az országgyűlési képviselőnek csak egy útjába ke­rülne. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban. Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter­mészetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyénekel fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Hamerli pécsi bőrkeztyűk és GFB harisnyák Schwachnál. Egy órás késések a reggel kétórás vonatnál

Next

/
Thumbnails
Contents