Esztergom és Vidéke, 1931

1931-11-29 / 96.szám

Bányalégrobbanás Tokodon 2 halottal, 10 súlyos ós 8 könnyebb sebesülttel Szerdán reggel halálos bányasze­rencsétlenség történt Tokodon, a Salgótarjáni Kőszénbánya sashegyi aknájában,ahol bányalégrobbanás tör­tént, amelynek eddig 2 halott, 10 súlyo­sabb és 8 könnyebb sérülése van. Az esztergoni főszolgabírói hiva­tal a szerencsétlenségről a követ­kező hivatalos jelentést adta ki: A sashegyi akna egyik fejtő mun­kahelyén, hol 6 ember dolgozott, villanyos robbantást végzett a fő­aknász, aki a lőmesteri teendőket is ellátta. A robbantás után előirt várakozási idő elteltével a munka­helyre mentek azt megvizsgálni s miután ott nagyobb mennyiségű sujtóléget konstatáltak, amely az át­lyukasztott régi fejtésből áramlott ki, visszamentek mindnyájan a friss le vegőt vezető folyosóba, mig a munka­hely kiszellőzik. Várakozás közben robbanás s lángnyelvek csaptak ki a munka­helyhez vezető vágat felől s a vá­rakozók valamennyien, ezenkivül a tőlük távolabb járt bányamester és gépkezelők, összesen 11 en többé kevésbbé súlyos égési sebeket szen­vedtek. A bánya többi munkása az üzem­vezető mérnökökkel együtt azonnal a helyszínére siettek, a sérülteket kiszállították s a dorogi kórházba vitték, ahol egyik sérült néhány óra múlva belehalt sebeibe. A bányahatóság képviselője a ke­rületben tartózkodván, a bányaigaz­gatóval együtt azonnal a helyszínére sietett, azt megvizsgálva, a robbanás okát megállapítani nem tudta. A kór­házban kihallgatott sérültek vala­mennyien egybehangzóan adják elő a szerencsétlenség történetét s igy egyetlen oka lehetett a robbanásnak, hogy valamelyikének biztosító lám­pája megsérült, vagy azt leejtette, ez utóbbi feltevést igazolni látszik egyik összetört lámpa, viszont lehet­séges, hogy ezt is már a robbanás lökte le. A hatóság vizsgálata a baleset okának kiderítésére befejeződött. A csütörtökön meghalt áldozat Herrhofer András. Péntek reggelre jelentették, hogy a bányarobbanásnak ujabb áldozata van. Meghalt a má­A közhasználatú gépjármű válla­latokról, vagyis a személy bérautók­ról, autóbuszokról, teherfuvarozó autókról stb. szóló 1930. évi XVI. t. c. az 57.000/1931. Km. számú rendelet értelmében folyó évi októ­ber hó 15 napján életbelépett, ez alkalommal szükségesnek tartja a rendőrség a közönség tudomására hozni az alábbiakat: Utakon és tereken sínpálya nél­kül közlekedő, géperővel hajtott, vagy vontatott járművével személyek, áruk, poggyász vagy egyéb ingó dolgok fuvarozását akár rendszeres, akár esetenkénti, akár külön személy, akár külön teherjáratokkal vagy mind sze­mélyeket, mind árukat fuvarozó ve­gyesjáratokkal keresetszerűen csak az gyakorolhat, kinek arra megfe­lelő iparengedélye van. Amennyiben a cselekmény súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást kévét el és egy hó­napig terjedhető elzárással lesz bün­tetve az, 1. aki engedély nélkül, vagy en­gedélyének megvonása, vagy egyéb­ként megszűnése után közhasznála­túnak minősülő gépjárműfuvarozást űz, illetőleg olyan közhasználatú gépjárművállalatot tart fenn, amelyre engedélye nem érvényes ; sodik súlyos áldozat is. Trinka Já­nos bányász. Tokodon és Dorogon nagy izgalmat keltett a robbanás, mert azt hitték, hogy tömeges halá­los szerencsétlenség történt. A két bányász halála nagy részvétet kel­tett. Temetésük szombaton volt a dorogi és a tokodi bányászlakós­ság nagyszámú jelenlétében. A gimnázium Szent Erzsébet hangversenye A Szent Erzsébet ünnepségek so­rába az esztergomi bencésgimnázium Mária-kongregációja is méltóképpen kapcsolódott bele a mult vasárnap. A műsort Szentgály: Indulója nyitotta meg, melyet az énekkar adott elő szép sikerrel. Reusz Ferenc VII. o. t. Magasi Artúr dr., tanár erre az alkalomra irt gyönyörű költeményét : „Szomorú könyörgés Szent Erzsébet­hez" cimmel szavalta el áhítatot keltő hatással. Meg kell jegyeznünk, hogy Magasi Artúrnak ezt a költe­ményét az országban több ünnepé­pélyen szavalták el. Legutóbb a „Pannonhalmi Szemle" közölte ezt a költeményt. Az énekkar ujabb szereplésével népdalegyveleget adott elő. Sill Gel­lért V. o. t. hegedűn és Sebők Jó­zsef VIII. o. t. zongorán Mozart Sonata-ját játszották nagy tetszés és elismerés mellett. Sebők József kü­lön zongoraszáma is kitűnő volt. Odor Imre is hegedűn tanúskodott szép játékáról. Az ünnepi beszédet Kemenes Illés dr. igazgató mondotta, aki a Szent Erzsébet-emlékbeszédében különösen a szent jótékonyságának szociális jelentőségéről beszélt. Művészi játéka volt Sebők József­nek Dohnányi „Kopélia" keringőjé­vel is. Végül az énekkar Demény „Szerenád"-ját énekelte precízen és finoman. Az ünnepély bevételét a szegény sorsú tanulók felsegélyezésére for­dítják. Igy ez az ünnepség kettős célt szolgált és a szegény tanulók felsegitésével méltó megemlékezés volt Szent Erzsébetről. 2. aki, bár érvényes engedéllyel* olyan helyen, vagy olyan módon fu­varoz, ahol vagy ahogy fuvaroznia nem szabad. Az első kihágás büntetése 15 nap­tól két hónapig terjedhető elzárás, ha azt olyan egyén követte el, aki kihágás miatt jogerős birói Ítélettel már meg volt büntetve és bünteté­sének kiállása óta két év még nem telt el. Ezen felül, ha az engedélyes az engedélyben foglalt lényeges kiköté­seket az engedélyező hatóság két­szeri írásbeli figyelmeztetése ellenére szándékosan súlyosan megsérti, en­gedélyét a hatóság vissza is vonja. Figyelmeztetjük a közönséget arra is, hogy a jogosulatlan fuvarozáson tettenért gépjárműveket a rendőrha­tóság őrizetbe veszi és lefoglalja. Fontos és újszerű rendelkezése még a törvénynek az, hogy a rend­fenntartásra illetékes hatóság intéz­kedési joggal felruházott képviselője tűzvész, árvíz, zavargás és hasonló rendkívüli körülmények esetében a közhasználatú gépjáróművállalat gép­járműveit, felszerelési tárgyait, üzem­anyagkészletét és általában a válla­lat üzemben tartásához szükséges mindennemű berendezését, továbbá személyzetét közérdekből igénybe ve­heti és a szükséghez képest fel­használhatja. Azoknak akiknek a fentebb emlí­tett fuvarozásra iparengedélyük már eddig is volt és vállalatukat továbbra is folytatni kívánják 1932. évi októ­ber hó 15.-ig a törvény 5. §-ában emiitett hatóságoktól (polgármester) kérniök kell, hogy részükre régi ipar­jogosítványuk bevonásával e törvény rendelkezéseinek megfelelő engedély adassék, Ha a kérelmet egy éven belül elő nem terjesztik, vagy annak teljesítését a hatóság megtagadja, az iparigazolvány, vagy iparengedély ha­tályát veszti. A leánygimnázium Szent Erzsébet-ünnepélye Kedves és felemelő ünnepélye volt az esztergom-vizivárosi zárda leány­gimnáziumának. Szent Erzsébet ha tálának 700 éves évfordulóján, a mult napokban tartották meg ezt az ünnepélyt és nemcsak a magyar Szentről volt ez az ünnepély kegye­letes öröm, hanem a szülőknek is, akik első és másodikos leánykáikat látták a diszes és fényárban úszó színpadon szerepelni. Ezt az örömet fokozza az első és másodikos leány­gimnázisták ártatlansága és tiszta lelke. A tanári kar, a kedvesnővérek Iparvállalalatokra, pénzintézetekre, nagykereskedőkre és ez információs irodák működésére nézve életbevá­góan fontos döntést hozott most végsőfokon a budapesti törvényszék. Az a kérdés került ugyanis el­döntésre, hogy ha az iparos, vagy a kereskedő megrendelőiről előre be­szerzi az információt valamely hitel­tudosító iroda útján és ezen az ala­pon leszállítja az árút, felelősséggel tartozik-e az információs iroda, ha hiteltudosítása megbízhatatlannak bi­zonyult. E kérdésben eddig az volt a fel fogás, hogy valamely információs iroda csak akkor volna felelősségre vonható, ha jobb tudása ellenére, tehát szándékosan és a valóságot elhallgatva vezetné félre a hozzátartozó felet. A budapesti törvényszék most egy konkrét ügyben rendkívül érdekes indokolás kíséretében az ellenkező álláspontra helyezkedett és döntésé­nek kétségtelenül beláthatatlan kö­vetkezményei lesznek. A nagyfontosságú indokolás sze­rint a kereskedelmi forgalomban a hiteltudósításnak az a célja, hogy az érdeklődő eladó a vevő anyagi helyzetéről, bonitásáról és hitelké­pességéről megbízható tudósítást sze­rezzen. Éppen azért fordul a keres­kedő az információs irodához, mert ez szakszerűen, üzletszerűen és élet­hivatásszerűen foglalkozik a hiteltu­dósítás megadásával. Ha a cégek magántudósítással is be akarnák érni, nem kellene az információs iro­dához fordulniuk, mert majdnem minden nagykereskedőnek van min­den nevezetesebb helyen olyan üz­letfele, vagy ismerőse, akitől értesí­tést tud kérni. Az információs iro­dának tehát ennél többet kell nyúj­tania és tudósításában meg kell len­nie annak a biztonságnak, hogy az információ adatai a valóságnak meg­felelnek. Az információ beszerzésénél a tu­dósító iroda az eladó megbízottjaként jár el és ezért felel minden ká­rajongó lelkületével méltóképpen hó­doltak a leányokkal magyarországi Szent Erzsébetnek. Az ünnepély műsorát zongora­számok és szavalatok képezték. A szereplők közül kitűnt Kornháber Magda, Püspöki Márta, Kovács Ce­cília és Tőrös Anna. A vetített ké­pekkel kisért darabban Cziráky Má­ria kedvesnővér, Gamauf Mancika, Püspöki Mária, Zséger Piroska, Sajó Mária, Berényi Ágnes, Rostás Gi­zella, Matkovics Aranka, Rummy Erzsébet, Platni Erzsébet, Szeleczky Erzsébet, Bihari Teréz, Varga Irén és Török Irén szerepeltek dicsére­tesen. Az ünnepség végén Blaskovics Piacid bencéstanár, igazgató gyö­nyörű emlékbeszédet mondott Szent Erzsébetről. A legőszintébb elisme­réssel és lelkekbevésődő hatással ragadta el a hallgatóságot ez a klasszikusan szép emlékbeszéd. Jelen volt az ünnepélyen Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímás is, akinek buzgóságát és fáradha­tatlanságát, az intézet iránt érzett szeretetét igazolja, hogy aznap ér­kezett meg Rómából és első utjaaz érseki leánygimnázium ünnepségére vezetett. Mind az intézet, mind a tanári kar az első nyilvános ünnep­lést nemcsak mint szép sikert, ha­nem mint élő emléket is elkönyvel­heti. rért, amelyet megbízása kö­rében szándékos cselekmé­nyével, vagy mulasztásával okozott. Közömbös is, hogy az információs irodák a tudósítás megadásáért arány­lag csekély értéket számítanak, mert az ellenszolgáltatás kisebb, vagy na­gyobb mérve nem érinti a felelősség kérdését. Rendelet a köztisztviselők kiküldetési illetményeiről. A hivatalos lap elmúlt vasárnapi száma közölte a közszolgálati alkal­mazottak kiküldetési költségei tár­gyában kiadott kormányrendeletet. A rendelet szerint a közszolgálati alkalmazottak 1932. január elsejétől kezdve hivatalos kiküldetésük és át­költözködésük azentúl is csak félárú vasúti jegyet számíthatnak fel. Ez­zel szemben azonban megengedte a kormány, hogy az első hivatalos kiküldetés alkalmával felszámíthassák utiszámlájukba az államvasuti arc­képes igazolványért a közszolgálati alkalmazottak által viselendő 3 pengő térítési összeget. A rendelkezések kiterjednek a fegyveres testületek tagjaira, továbbá mindazokra a közszolgálatban (tör­vényhatósági, városi községi stb. szol­gálatban) álló tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra, akiknek a Máv vo­nalain kedvezményes árú vasúti uta­zásra jogosító igazolvány igénybevé­teléért fizetendő térítési díjnak egy­részét az alkalmazott tartozik vi selni. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter­mészetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Hamerli pécsi bőrkeztyűk és GFB harisnyák Schwachnál. Mit kell tudni a gépjárműtniajdonosnak? Helytelen információért ezentúl már kártérítést kell fizetni

Next

/
Thumbnails
Contents