Esztergom és Vidéke, 1931
1931-11-08 / 90.szám
A jövő ővi költségvetés és a városi tisztviselők pótilletménye Nemsokára a város képviselőtestülete tárgyalni fogja a város jövő évi költségvetési előirányzatát. A tárgyalás folyamán minden városi kép viselőnek kötelessége megjelölni azt az utat és módot, amelynek révén a pótadó csökkenthető. A magam részéről a pótadó legnagyobb mérvű csökkentését a pótilletmények eltörlése révén tartom lehetségesnek. A város költségvetését az 1927. évi V. tc. rendelkezései szerint kell összeállítani és annak a tc-nek 49. §-a pedig határozottan kimondja, hogy a fizetésen felül a városi tiszt viselők részére csak abban az esetben lehet külön illetményt (pótilletményt) engedélyezni, ha azt a város közigazgatási ügyének vagy üzemének bonyolult vagy felelősségteljes volta indokolja és ha azt a város anyagi helyzete megengedi. Ezenkívül az 1931. évi szeptember hó 2-án kiadott 5000. M. E. számú kormányrendelet 3. §-ának2, pontja a következőket rendeli: A városi törvényhatóságok és megyei városok alkalmazottai részére az 1927. V. tc 49. §-a alapján megállapított mellékilletményeket (pótilletményt, képviseleti átalányt, külön munkaátalányt stb.) az 1931. szeptember hó l-től kezdve 25%-al kell csökkenteni. Az emiitett mellékilletményeket a városi törvényhatóságok és a megyei városok, amennyiben azt az illető város anyagi helyzete indokolttá teszi, 25°/o-nál nagyobb mértékben is csökkenthetik, esetleg be is szüntethetik. Ezt a nagyobb mértékű csökkentést vagy teljes beszüntetést az illető város anyagi helyzete által indokolt esetben a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg el is rendelheti Ezek után most azt kérdem, vájjon a város anyagi helyzete megengedi-e a pótilletményt, megengedi-e, amikor a városnak négymillió pengő adóssága van és amikor a város adófizető polgársága 100°/o-os pótadó alatt roskad és amikor többéves adóhátralékok vannak, amelyeket az adófizető polgárság nem tud a rossz mezőgazdasági helyzet miatt fizetni. Egyes városi képviselők ugyan azt állítják, hogy a polgárság nem akar adót fizetni és végre kell őket hajtani. Ugylátszik, hogy ezt a kijelentést készpénznek veszik az illetékes fórumok, mert a legutóbbi vásáron már egyes szegényebb polgárok utolsó tehenét árverezték adóhátralék miatt. Ezzel kapcsolatban meg kell azt is jegyezni, hogy a terhek közben még emelkedtek is, ugyanis a 4750. 1931. M. E számú kormányrendé let a házadóalap után szükségadót vetett ki, amely ujabb súlyos terhet jelent az adófizető polgárságnak. Ilyen súlyos viszonyok között tehát a város anyagi ereje nem engedi meg a pótilletményt. Nem engedi meg, mert a pót illetmények öszszege az 1931. évi költségvetésben meghaladta a 35.000 pengőt, ami 15°/QOS pótadót jelent. A főispán úr még januárban megígérte, hogy a városnál csökkenteni fogja a személyi kiadásokat. Itt van most az alkalom a csökkentésre a pótilletmények eltörlése révén, addig is, mig a város jobb anyagi helyzetbe kerül. Hiszen sem az állami, sem a vármegyei tisztviselők nem kapnak pótilletményt de nem kapnak a városi tanítók sem, pedig ők végzik az ország legnagyobb nemzetépítő munkáját. A város vezetősége állandóan hangoztatja, hogy a város jobb jövője érdekében áldozatot kell hoznia a város polgárságának, de mivel a város polgárságához tartozik a tisztviselői kara is, igy tehát a pótilletményeseknek is kell átmenetileg áldozatot hoznia a város jobb jövője érdekében, annál is inkább, mert hiszen a tisztviselői kar van a város közönségéért és nem megfordítva. Engem ezen cikk megírásánál nem vezet sem irigység, sem pedig gyűlölet a tisztviselői kar ellen, hanem kizárólag a közérdek, mivel szilárd meggyőződésem, hogy a városi képviselőknek minden mellékérdek nélkül egyedül a város közönségének érdekeit kell szem előtt tartaniok. Pótilletményt pedig éppen azok a tisztviselők nem kaptak, akik legjobban rá vannak szorulva. Amilyen helytelen a pótilletmények fenntartása ezekben a nehéz időkben, éppen olyan helytelen az is. hogy a város hivatalaiban havi 40 — 60 pengőért dolgoznak egyes tisztviselők. A városi képviselőknek kötelessé gük a terheken enyhíteni és a város költségvetését tényleg az 1927. évi V. tc. értelmében megállapítani, tehát a pótilletményt el kell törölni, hogy ezáltal a pótadó csökkenjen, illetve az utóbbi kormányrendelet által életbe léptetett szükségadók ellensúlyozva legyenek. Az 1932. évi költségvetés tárgyalása el5tt ezekre bátorkodtam a város vezetőségének, képviselőtestületének és polgárságának figyelmét felhívni. Remélem, hogy a város képviselőtestülete szem előtt fogja tartani a polgárságnak igen súlyos helyzetét és a választó polgárok érdekeit megvédve s a jogszabályok rendelkezéseit betartva, nem fogja megszavazni a jelentős pótadót kitevő pótilletményt. Ehez szükséges az is, hogy teljes számban menjünk el a közgyűlésre, ahol a város súlyos helyzetét mérlegelve, a közérdeket szem előtt tartva harcoljunk a jobb és egészségesebb állapotok bekövetkezéseért. Tudjuk jól, hogy a város közhangulatát legjobban az ellenzék adhatja vissza és képviselheti, ezért elsősorban az ellenzék teljes megjelenése szükséges. Tartson össze az ellenzék, készüljön fel, legyen bátor harcosa a közérdeknek és az eredmény nem fog elmaradni. Meszes Ferenc városi képviselő. A bécsi vig asszonyok. Már egy héttel ezelőtt felhívtuk a közönséget a „A bécsi vigasszonyok" cimű hangos filmdarabra. A Kultur-Mozgó dicséretes igyekezettel máris műsorra tűzte a darabot és szombaton és vasárnap mutatja be. A budapesti Ufa mozinak ez a film sláger-darabja volt. Willy Forst játssza a főszerepet, mint kitűnő táncmester. Ezenkívül a darab 12 szép bécsi lány körül mozog gyönyörű és vidám fordulatokkal. A szezon legszebb darabja a Bécsi vig asszonyok. Aki látni fogja mindig dicsérettel és kedvesen fog visszaemlékezni. Zenéje felejthetetlen. Orosz balalajka zenekar a Duna Kioszkban. A nyáron is itt voltak. Cenzúra alá akarják venni a műkedvelői előadásokat városunkban Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék alispánja a következő rendeletet bocsátotta ki: „Tudomásomra jutott, hogy hatóságom területén a társadalmi egyesületek, testületek stb. által rendezett műkedvelői előadások vallás-erkölcsi, hazafias és kulturális szempontból gyakran kifogásolhatók. Sőt kifogásolható a színdarab betanítására vállalkozó egyén és a színdarab begyakorlására kijelölt helyiség is. Ezen anomáliák megszüntetésére elrendelem, hogy 1. az engedélyek ki nem adhatók, míg a vármegye Népművelési Bizottsága nem véleményezi az előadandó darabot és ezen célból a kérelmező az előadandó színdarab, jelenet, kabarészám, ének és kupié stb. egy példányát átolvasás céljából nem ter jeszti be ; 2. bejelentendő a betanítást végző egyén neve és foglalkozása, úgyszintén iskolai végzettsége, végül 3. a vármevyei népművelési titkár felhatalmazást nyer a törvényhatóságtól arra, hogy a szükséghez képest a műkedvelői előadásokon és az ezt megelőző próbákon ellenőrzés céljából megjelenhet. A vonatkozó bélyegmentes kérvények az előadást megelőzőleg a vármegyei népművelési titkárhoz Tóváros terjesztendők be." Palkovics László alispán ezt a rendeletet közölte Komárom és Esztergom városok polgármestereivel és a járási főszolgabírókkal. Esztergom város h. polgármestere a rendelethez a következő végzést csatolta és küldte el az esztergomi egyesületek vezetőinek : „Az alispán úr fenti rendeletét tudomásulvétel és szigorú miheztartás végett azzal közlöm, hogy a bejelentést minden egyes esetben a rendelet szellemében teljesítsék." Mondanunk sem kell, hogy ez a rendelkezés nagy konsiernációt keltett Esztergom kulturális egyesületeiben és bizonyára visszhangja lesz Budapesten is az illetékes körökben. A rendelet szerint, egyszerűen szólva, cenzúrát léptettek életbe a kettős vármegye területén. Ez a rendelet tehát azt jelenti, hogy minden műkedvelői előadásra kerülő darab cenzúrán megy keresztül és Esztergomra vonatkoztatva, ez nem is Esztergomban hanem Tóvárosról jut érvényre. A rendelet értelmében Esztergom város kulturális (műkedvelői) életét, amely — hála Istennek — szépen virágzik, Tóvárosnak rendelik alá. Esztergom társadalmi egyesületei méltán háborodtak fel ezen rendelet miatt.Utóvégre mégis csak lehetetlen és megbénító helyzetet jelent a kulturális életre, hogy Esztergom műkedvelői előadásai a tóvárosi népművelési titkártól függjenek. Ez az intézkedés, ha életbelép, lekicsinylené a nívós színvonalon álló esztergomi műkedvelői életet. Esztergomban nincs szükség ilyen rendeletre. Ha még csak a járások részére bocsátották volna ki a rendeletet, még érthető lenne az intézkedés, de a községeknek sincs szükségük cenzúrára, mert ott van a falu plébánosa, jegyzője és tanítója, akik elég garanciát tudnak nyújtani arra nézve, hogy bármely előadásra kerülő színdarab valláserkölcsi és nemzeti szempontból ne essék kifogás alá. Kérjük a rendelet visszavonását. A Szabad Egyetem e heti tanrendje: Kedden, november 10-én. D. u. 5—6-ig. Megnyíló ünnepély (Műsora) 1. Vonósnégyest adnak elő : Bérczy László Klinda Károly, Berencz György, Rayman János dr. — 2. Megnyitót mond Lepold Antal dr. prelátus-kanonok. — 3. Wiesenbacher József népművelési titkár Grieg-, Lavotta-, Erőss-dalokat énekel Rayman János zongorakiséretével. — 4 Ober müller Ferenc tanfolyamvezető be számolója a Szabad Egyetem 10 éves működéséről. D. u. 6—7. Marczell Árpád dr. reáliskolai tanár megkezdi a „Felvidéki új magyar irodalom" c. kollégiumát. Élső óra: A migyar lélek az elszakított részek irodalmában. Hely : a szentbenedekrendi gimnázium díszterme. Pénteken, november 13-án. D. u. 5—6. Ember József reálisk. tanár. „Négy országon keresztül" (Uti emlékek.) Bemutatásokkal. Első óra. Nürnberg. D. u. 6—7. Kemenes Illés, szentbenedekrendi gimnáziumi igazgató : „Antik görög kultúra." Bemutatásokkal. Első óra. A görög alkotó szellem. Hely: a szentbenedekrendi gimnázium rajzterme (földszint balra). HIHEM A hercegprímás utazása Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, titkára, Hamvas Endre kíséretében Rómába utazott, ahonnan szerdán vagy csütörtökön érkezik vissza Esztergomba. Gyászhír. Dr. Adolf Sebestyén a m. kir. Curiának ny. tanácselnöke, f. hó 2-án, életének 68-ik évében hosszú és súlyos szenvedés után Budapesten elhunyt. Tanitói kinevezés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Rosta Béla tanítót az igarvámszőlőhegyi állami elemi iskolához rendes tanítóvá kinevezte. A kormányzó lemondott tiszteletdijának tizenöt százalékáról. Horthy Miklós kormányzó, tiszteletdijának tizenöt százalékáról — ami évenként 18.000 pengőnek felel meg — lemondott, ezzel is tanújelét kívánván adni annak, hogy mennyire együtt érez a nemzettel és mennyire osztozni akar minden alkalommal annak viszontagságaiban. A kormányzó a mult évben rendelkezési alapjából 10.000 pengőről mondott le, ez évben pedig a közelmúltban 10.000 pengővel járult hozzá feleségének, Horthy Miklósnénak ínségakciójához. Ezek az elhatározások annál is inkább figyelemreméltók, mert az összes államfők között a magyar államfő részesül a legkisebb tiszteletdíjban. Árpádházi Szent Erzsébet em léke. Serédi Jusztinián dr. biboroshercegprimás most közölte a püspöki kar döntését Árpádházi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója megünnepléséről. Eszerint a magyar katolikus társadalom országos Szent Erzsébet-ünnepséget rendez az ErMindenki nézze meg a Fürdőben szombaton este fél B órakor és vasárnap délután 6 órakor az Arany kakast