Esztergom és Vidéke, 1931

1931-10-29 / 87.szám

karteltörveny életbeléptetése Október 15-én lépett életbe a gaz­dasági versenyt szabályozó megálla­podásokról szóló, régóta várt kartel­törvény. A rendelet alapján a fennálló kar­telek kötelesek 45 nap alatt szerző, déseiket a kereskedelemügyi minisz­ternek bemutatni. Tartoznak ezen­felül képviselőjüket is bejelenteni. Megszervezi a rendelet a kartelbizott­ságot is, amelynek feladata, hogy a felmerülő kérdésekben véleményt adjon. Most már meg lesz a fóruma a kartelügyeknek és a fogyasztók tudják majd, hová forduljanak. Eddig ugyanis az volt a legnagyobb baj, hogy a kartelkérdéseknek nem volt intéző gazdájuk s felek számára a karteltúlkapásokkal szemben csak a rendes birói út állott rendelkezésre. Ez azonban az általános magánjog szabályai folytán csak bizonyos kor­látok között volt kielégítő. A második rendelet a karteltör­vényben megszabott bemutatás, be­jelentés és nyilvántartás szabályait állapítja meg. Ez a rendelet részle­tes körülírással közérthetővé teszi, hogy milyen megállapodások és ha­tározatok azok, amelyeket a keres­kedelemügyi miniszterhez be kell mutatni. A bemutatási kötelezettség tekintetében nem a jogviszonynak a gazdasági vagy jogi forgalomban egyébként használt megjelölése, vagy külső megjelenési formája, hanem a jogviszony valóságos tartalma irányadó. A bemutatási kötelezett­ség pontos meghatározása azért fon­tos, mert a törvény értelmében a megszabott időben be nem mutatott kartelmegállapodás érvénytelen lesz és a bemu­tatás elmulasztása birság alá esik. A bemutatás határideje az október 15 e előtt keltezett megállapodásokra a törvény életbeléptetésétől számított 45 nap. A bemutatási kötelezettség mindazokat terheli, akik a megálla­podást kötötték, vagy a határozat hozatalában részt vettek. A meg­állapodásról, vagy a határozatról felvett . eredeti okiratot egész terje­delmében be kell mutatni, kivéve, ha a belföldi karteltagok nem rendelkezhetnek a kartelmeg­állapodást tartalmazó eredeti okirat­tal, amely esetben a másolat be­mutatása is elég. Szabályozza a rendelet a nyilván­tartást is, amelyet a kereskedelem­ügyi miniszter a£kartel résztvevőiről, tárgyáról és képviselőjéről vezet. A nyilvántartott adatokról közlést lehet tenni azok részére, akik kimutatják, hogy az adatok megismerése jogos érdekük, emellett azonban gondos­kodik a rendelet arról is, hogy a nyilvántartás a jogosult üzleti titoktartást ne veszé­lyeztesse. A bemutatott okiratokat bizalmasan kell kezelni s különös gondot kell fordítani az üzleti és gyártási titok megőrzésére. A harmadik rendelet a kartelbi­zottság szervezetéről és működésé­ről rendelkezik. A bizottság egy el­nökből, egy helyettes elnökből és kilenc tagból áll s a bizottságban biztosítva van a képviselete a gyár­iparnak, a kisiparnak, a kereskede­lemnek, az általános fogyasztói ér deknek és a munkások érdekének. A kartelbizottság kartelügyekben bármely hatóság megkeresésére vagy saját kezdeményezésére véleménye­ket ad. A bizottság gyűlései nem nyilvánosak s azok menetéről más­nak, mint a miniszternek és a meg­kereső hatóságnak közlést adni nem szabad. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Rendelet a nyilvános betegápolás, a gyermekvéde­lem és a szegényellátás költségeinek fedezéséről A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közölte a magyar miniszté­riumnak a nyilvános betegápolás, az állami gyermekvédelem és a szegény­ellátás költségeinek fedezéséről ké­szült rendeletét. A rendelet egysége­sen rendezi azokat a kérdéseket, amelyek alkalmasak e probléma meg­oldására. A kórházi ápolás költségeit jövő ben vagy az ápolt, vagy ennek há­zastársa, szülője, illetve gyermeke, ha pedig biztosítva van, úgy a tár­sadalombiztosító intézmény viseli. A rendelet a fizetésre köte­lezettek köréből kizárja a nagyszülőket. A rendelet lehetővé teszi az ápolási költségeknek mérséklését fél vagy egynegyed összegre is, sőt az egész összegnek az elengedését, ha az ápolt, vagy fizetésre kötelezett hozzátarto­zójának gazdasági helyzetét a behaj­tás létalapjában támadná meg. Azokat az ápolási költségeket pe­dig, amelyeket sem a fizetésre köte­lezettektől, sem a társadalombiztosí­tás intézményeitől — amelyek az ápolási napoknak csaknem 30 szá­zalékát fizetik — behajtani nem le­het, a kórházfenntartó köteles viselni. A nyilvános betegápolási és gyer­mekgondozási pótadóra vonatkozó szabályok érintetlenül maradnak. A községeket a ragályos és he­venyfertőző betegségek ellen való védekezés, valamint a szegény be­tegek részére rendelt gyógyszerek költsége is terheli, azonban e kiadá­sokhoz a pótadóból rendelkezésre álló összegekhez képest a jövőben is állami hozzá­járulást kapnak. A szegények segélyezésére a tar­tózkodási hely köteles, amely azon­ban költségeinek megtérítését attól a községtől követelheti, amelyik a szegénynek lakóhelye. Ezzel meg­szűnik az illetőségi községeknek kö­telezettsége a szegényügyi kiadások megtérítésére. Lakóhely az a község, ahol a segélyezett a legutóbbi őt évből legalább három évet töltött. Uj intézkedése a rendeletnek, amely a visszaéléseket van hivatva meg­akadályozni, az, hogy a szegényse­gélyezés költségeit a jobb anyagi viszonyok közé került segélyezettől, vagy pedig annak tartásra kötele­zett hozzátartozóitól lehet követelni, ami eddig csak birói úton, rendes peres úton volt lehetséges. Külkereskedelmi forgalmunk felire hanyatlott A m. kir. központi statisztikai hi­vatal a napokban tette közzé a szép temberi külkereskedelmi forgalomra vonatkozó adatokat amelyek szerint a mult hónapban 40 millió P értékű árút importáltunk és 55.5 millió P értékűt vittünk ki, úgyhogy külkereskedelmi mérlegünk 15.5 millió P-vel aktiv. A tavalyi szeptemberi forgalommal összehesonlitva a behozatal értéke 37.7 millió P-vel kisebbedett, tehát a mult évinek majdnem felére csök­kent. Erősen hanyatlott az összes fontosabb behozatali cikkek importja, legnagyobb visszaesés mutatkozik mégis a nyers és megmunkált fánál, szénnél, pamutnál és gyapjúszöve­teknél, valamint ásványolajnál. Csak néhány kevésbbé jelentékeny árúcikk behozatala növekedett kisebb mér­tékben. Kivitelünk értéke az 1930 szep­temberinél 2C.9 millió pengővel volt az idén szepl emberben kisebb. Különösen nagy mértékben hanyatlót: a vágó- és igás­állatok, li ízt, buza és tojás exportja, obb volt a cukor, nyers­onya és még más né­3b cikk kivitele. első kilenc hónapjában 9.3 millió pengő értéket /el szemben 345.3 millió árúkat vittünk ki, úgy ellenben nagy dohány, burg hány fontosa A folyó év az import 38 képviselt, ami pengő értékű hogy a behoza ali többlet 44 mil­lió pengőre ment vissza az utolsó há-om hónapban beállott javulás köve! kezménye gyanánt. Miért nincs még IT. osztály a személyvonatokon? Gyakran hallani a vasúti pénztá­raknál jegyváltás közben, hogy fél negyedik osztályra kérnek jegyeket. Negyedik osztályú vitel bér tehát van — de csak félben. Most már itt az ideje, hogy egészben is legyen, mert a legutóbbi tarifaemelés a gyalog­úira, vagy az utazástól való tartóz­kodásra kényszeríti az embereket. A mozgás az élet, a mozdulatlanság pedig a halál. Nem szabad tehát az embereket a mozdulatlanságra kény­szeríteni. A vasút az utóbbi években a sze­gény emberek közlekedési eszközévé lett, mert a gazdagok autón járták az országot és a világot. A negye­dik osztály beállítása visszaaadja a vasutat a szegénységnek s az állam* vasút is nyer vele, mert akkor lesz elegendő utasa, viszont a már ma alig bírható III. osztályú viteldíjak mellett elegendő számú utasokra nem lehet számítani. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílik. Minden a jó lelkek könyö­rületes felkarolásától függ. Azért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli, vagy természetbeli adományaikat szíves­kedjenek, mint az előző években is, a vizivárosi plébániára küldeni. igy többségben vannak i egyáltalán nem gond, ak a pénzükkel, hová vigyék, hová rejtsék ? a pénz-gond nem bántja három oka van Har­gy nincs pénzünk. A tot átengedik azoknak, pénzük is, okuk is a Hol a pénz? Ingyen rendelés a szegény tüdő­betegeknek. A Tüdőbeteggondozó Intézet (Kossuth Lajos-utca 201. em.) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 ig ingyen rendel szegény tüdő­betegeknek. Intézeti seviotok és csíkos blouz­vásznak nagy választékban Illés Sán­dor cégnél. Boldog gyermekkorunkban volt di­vat a „Hol az olló? játék. Ma más játék a divat. „Hol a pénz?" társas­játék folyik. A közönség szerint a bankokban, a bankok szerint a lá­dafiában van a pénz. Csak forga­lomban nincs, ahol épen lennie kel lene. Budapesten már megrohanták a bankokat és visszavitték a betéte­ket, mert rájöttek arra, hogy a pénz otthon sokkal kevesebb lesz, mint a bankban. Vidéken még máskép spe­kulálnak azok a kevesek, akik olyan szerencsések, vagy talán olyan pechesek, hogy pénzük vagyon. Pe­dig a pénz nem vagyon; gond, ak­kor is, ha van, akkor is, ha nincs. És hiába próbál elrejtőzni, mene­külni. Ha már egyszer baj van, úgy sokkal előbb utoléri ez a ládafiában, mint a bankban. Csak az a szeren­cse, hogy n azok, akikne mit csináljar tegyék, hová És hogy ez őket. annak madszor, hc másik két o akiknek van gondra . . . Kormány iói kitüntetés. A kor­mányzó a M igyar Vöröskereszt Egy­let céljainak előmozdítása érdekében kifejtett, különösen buzgó tevékeny­ségével szer sett érdemek elismeré­séül Rehling Konrádnénak, a tata­bányai vöröskereszt fiókegylet elnö­kének és a komárom-esztergomme­gyei vöröskereszt fiókegylet alelnö­kének a magyar vöröskereszt érdem­érmét adományozta. Főigazgató városunkban. Acsay István dr. tankerületi kir. főigazgató a középiskolák látogatására váró sunkba érkesett. Uj csőin )ki segédtanító. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter Fe­kete Tibor o ú. tanítót, városunk fiát, a csolnoki rk. iskola újonnan szer­vezett VII. s s. tanitói állására segéd­tanitói minőségben kinevezte. Ezt az állást, mint annakidején megírtuk, a miniszter betöltötte az etyeki rk. iskola igazgató-tanítójával, akit az 1926: VII. tc. 6. §. b) pontja értei mében neve::ett ki, aki azonban az állást nem löglalta el. Evangélikus istentisztelet lesz nov. hó 1-én, vasárnap d. e. 11 óra­kor a ref. t;mplomban. Prédikál Ko­vács Sándo 1 theol. tanár. Felülfizetések az „Elcserélt em­ber" előadásain. Az „Elcserélt em­ber" nagy sikert ért előadásain a következő nagylelkű felülfizetések folytak be 14. sz. „Holló" cserké­szek javára: Dr. Mattyasóvszky Kasszián, Falko vies László 10—10 P, Orosz Antal 5 P, dr. Csárszky István, dr. Drahos János. dr. Fehér Gyula, dr. h őműves László, dr. Klinda Teofil, dr. Machovich Gyula, dr. Meszlényi Zoltán 4—4 P, Philip Jó­zsef 3 P, Glatz 'Gyula, Madaras Aurél, Porj áczi Dezső, Schmidt Sán­dor, N. N., N. N., N. N. 2—2 P, özv. Farkas Elekné 1 P 20 fill., Gyulay Endre. dr. Lepold Antal, Schrank Öc.ön, Szenttornyay András, Werner Gyula 1—1 P, 34 névtelen adakozó 1*20 ill. 1—1 P, összesen 35*80 P, l pengőnél kisebb felül­fizetésekből összesen 3 P 10 fill. A 14. sz. Holló cserkészcsapatok pa­rancsnoksá »a hálás köszönetet mond ezúton is Í, fenti kegyes felülfizeté­sekért és igyancsak itt is megkö­szöni mindazoknak szívességét és I áldozatkésí ségét, akik akár szerep­I lésükkel, a tár egyéb hozzájárulásuk-

Next

/
Thumbnails
Contents