Esztergom és Vidéke, 1931

1931-10-25 / 86.szám

sék is a huszadik század technikai vívmányaitól megmámorosodott embernek, hovatovább be kell látnia, hogy mégis csak boldogabb volt annak a sokszor ócsárolt nagy keresztény középkornak az embere, aki még ilyen dedikációkat olvashatott: „Krisztusnak, első polgárának és fejének a velencei köztársaság.* A Krisztus szociális királyságáért való küzdelem Krisztus kimondott híveinek küzdelme a pogány és istentelen civilizáció hívei ellen. Ez utóbbiakhoz tartoznak kétségtelenül a Krisztust megosztó, lagymatag, ötven százalékra megalkuvók is a krisztusi igazság szerint „ki nem gyűjt velem, szétszór!" Ez a küzdelem a világ küzdőterén mind élesebb lesz, s a küzdelem eldőlése a világ további sorsát is meg fogja pecsételni. Veuillot francia iró „L'illusion liberale" c. művében kijelenti, hogy a világ elérkezett ahhoz a ponthoz, amelyen vagy újjá kell születnie, vagy el kell vesznje. Ami a két lehetőség között van, az vagy a destrukció martaléka lesz, vagy az újjászületés fogja elsöpörni. A választás ebben fog állni: befejezni a francia forradalommal megindult eszmeáramlatot, vagy visszatérni a keresztény középkor szelleméhez. Tudatára ébredt-e mindenki ennek a tényállásnak ? Föltette-e magának a kérdést, hová álljon ? Benne élünk a problémákban, szenvedő alanyai vagyunk a vajúdó, fájó kérdések összeütközéseinek és csodálatos mégis, mily nagy a tájékozatlanság és tudatlanság a kibontakozás lehetőségei körül. Hányan hiszik és tudják, hogy van a kereszténységnek csodálatosan elasztikus szociális tana, Esztergom város lakosságát újabb veszedelem fenyegeti. A 33-as bizottság takarékossági szempontból foglalkozott azzal, hogy az esztergomi járásbíróságot a győri törvényszékhez csatoltatja. Tudvalevő, hogy a polgári és büntetőperekben az esztergomi járásbíróság a pestvidéki törvényszékhez tartozik. A győri törvényszékhez való csatolás nem jelenti az esztergomi járásbíróság megszüntetését, hanem anynyiban történik változás, hogy a jövőben — abban az esetben, ha végrehajtják a 33-as bizottság határozatát — nem Budapestre járunk peres ügyekben, hanem Győrbe. Már ebből a tényből is láthatjuk, hogy a 33 as bizottság elhatározása nagyon sérelmes. De látjuk a rettenetesen súlyos következményeket is, amelyek a győri törvényszékhez való melyet csak alkalmazni kell, hogy az ember a technika vívmányai mellett is ember maradjon, s a gépek zakatolása közepette is rátalálhasson önmagára. Addig, míg éhező ember van a földön, nem a technika vívmányait, nem a gépeket kell széttörni, hanem azokat a határokat és korlátokat, melyeket minden emberi és keresztény szolidaritást lábbal tipró önzés állít egyesek és nemzetek közé. Hányan vannak katholikusok, kik a színtiszta katholikus tanokat vallják azokban a kérdésekben, melyek a társadalmi tekintély elvét s az alattvaló engedelmességet érintik, melyek a keresztény polgári társadalom alapintézményére, a magántulajdonra, a munkátadók és munkások kölcsönös jogaira és kötelességeire, a nemzetek, vagy az Egyház és állam egymás közötti viszonyára vonatkoznak ? Méltán állapítja meg a pápa, hogy egy erkölcsi, jogi és szociális modernizmussal állunk ma szemben. Csoda-e, ha a katolikusok a társadalmi életben sem az őket megillető helyet nem foglalják el, sem azzal a tekintéllyel nem rendelkeznek, mely az igazság fáklyavivőit megilletné! Oka ennek részben a katolikusok lanyhasága, szervezetlensége és félénksége, mely visszariad a küzdelemtől, nem mer ellenállani, aminek következménye az ellenfelek napról-napra növekedő merészsége és vakmerősége. Ezen akar változtatni Krisztus királyságának ünnepe. Katolikus akciót sürget az Egyházon belül és kívül, harcot hirdet „pro aris et focis", hogy visszatérhessen az egyéni, a családi és az állami életbe a Krisztus békéje. csatolás folytán a lakosságot érintik. A 33-as bizottságot takarékossági szempont vezette, amikor erre az elhatározásra jutott. Hiába keresünk azonban megtakarítást az állam részéről, azt a legjobb vizsgálódás mellett sem találjuk meg. A győri törvényszékhez való csatolás nem jelent az államnak megtakarítást, ellenben súlyos terhet, százezrekre menő kiadást jelent a polgárságnak. A magyar társadalom azt várja a takarékossági bizottságtól, hogy amikor takarékossági munkát végez az állam érdekében, ugyanaz a takarékossági szempont vezesse a 33-as bizottságot a polgárság érdekében is. A járásbíróság átcsatolása a győri törvényszékhez, nem érinti az állam háztartását, megtakarítás ezzel nincs, mert hiszen a járásbíróság éppen úgy fog működni, mint eddig és megmarad eddigi adminisztrációjában. Ezzel szemben mérhetetlen kár éri a peres ügyekben eljáró lakosságot. Eddig Budapestre utaztak a peres felek és ezt az utat eddig egy nap alatt tették meg, sőt, rendszerint már a délutáni vonattal lehetett visszaérkezni. Emellett más ügyes-bajos dolgait is elvégezhette a Budapestre utazó peres fél. Ha Győrhöz csatolják járásbíróságunkat, akkor a peresfél nem teheti meg egy nap alatt az utat. Már előző nap délután kénytelen vonatra ülni, éjszakára Győrben megszállni és a tárgyalás végeztével csak másnap este jöhet vissza Esztergomba. Győrbe két napra van szükség. Igy tehát óriási időveszteséget és utazási többletköltséget szenved a közönség. De amig Budapesten mindig volt dolga a közönségnek, ha peres ügyekben eljárt, addig Győrben csak a tárgyalásra megy és más dolga nem akad. De nemcsak a vasúti költség jelent a pályázóknak többletet, hanem az ottartózkodás is és igy legalább háromszoros költ ség terheli a peres ügyekben eljáró közönséget. Ezek szerint a legmeszszebbmenő közbenjárást kell elkövetnünk, hogy ez a súlyos sérelem és óriási károsodás ne érje a közön séget. Ma, amikor minden vonalon Az a rendelkezés, hogy a külföldi szénbehozatalt engedélyhez kötik, nagy mértékben fellendítette a hazai szénfogyasztást. A külföldi szén okozta az esztergomvidéki bányaipar pangását, de nagy munkanélküliséget is okozott. A múltban többször irtuk meg, hogy a bányatársulatok kénytelenek voltak üzemeiket redukálni és ennek következtében a munkások százait elbocsátani. A külföldi szén azonban nemcsak nagymértékű üzemredukciót és munkanélküliséget oko zott, hanem tetemesen csökkentette a hazai szénfogyasztást is. A dorogi és a tokodi szén nagy tömegekben felhalmozva eladatlan maradt. Az új szénrendelet teljesen megváltoztatta a helyzetet. A külföldi szénszállítás korlátozása és szigorú engedélyhez való kötése azt eredményezte, hogy fokozódott a hazai szénfogyasztás és ennek következtében lehetővé vált, hogy az üzemek lassan visszatérjenek a normális termeléshez. Igy szükségessé vált, hogy nagyobb számú munkásokat vegyenek fel a bányák. Az utóbbi időben mintegy kétezer munkást vettek fel Dorogon és Tokodon. Esztergomból is sok munkást alkalmaztak. Természetesen a munkáslétszám emelkedése szükségessé tette, hogy a tisztviselői kar létszámát is emeljék. Munkások felvétele most is folya matban van a bányákban és előreláthatólag még 500—1000 munkásra lesz szükség. Nem is kell különben hangsúlyoznunk, hogy ez mit jelent a mai sú lyos gazdasági időkben, éppen a tél küszöbén. A munkanélküliség nagy mértékben enyhült. Mindamellett bizonyos körülményekre rá kell mutatnunk. Annak eltakarékosságról beszélnek, az első cél az legyen, hogy a közönségnek módjában legyen takarékoskodnia, az államnak pedig afölött kell őrködnie, hogy indokolatlan, az államra nézve megtakarítást nem jelentő határozatok ne jelentsenek terhet a közönségnek. Esztergomnak amúgy is sok baja, nagy nyomorúsága van és újabb teher, időveszteség, többszörös kiadás csak az elégedetlenséget fokozza. Ha a 33-as bizottság elhatározását mégis keresztül akarják vinni, akkor legalább azzal segítsenek a polgárságon, hogy törvényszéki kirendeltséget delegáljanak Esztergomba, mint ahogy ez Baján is van. Az esztergomi ügyvédi kar már megtette a szükséges lépéseket és Gróh József dr., mint az esztergomi ügyvédi kar elnöke e tekintetben felkereste a héten Palkovics László alispánt, aki a sérelem orvoslását megígérte és azonnal felirt az igazságügyi miniszterhez. De szükséges még, hogy a hivatalos város és az országgyűlési képviselők is közben járjanak, hogy Esztergom továbbra is a pestvidéki törvényszékhez tartozzék. lenére, hogy a szénfogyasztás erősen emelkedett és a bányák leszállították a munkások bérét, a szén ára a régi maradt. A közönség igen drágálja a szenet. A munkások a leszállított fizetés mellett napi nyolc .órát dolgoznak. Okszerű és helyes eljárás lenne, ami még nagyobb mértékben enyhítené a munkanélküliséget, ha a jelenlegi munkásbér mellett 6 órát dolgoznának a munkások és igy lehetővé válnék, hogy több munkáscsoport, több turnusban dol gozzék. A jelenlegi munkabér is hat órai időnek felel meg. De módot kell találni mielőbb, hogy a szén ára is csökkenjen, mert amikor minden vonalon csökkentették a fizetéseket, indokolt, hogy a tél legszükségesebb cikke, a szén is olcsóbb legyen. A vidéki pénzintézetek a kamatrendelet megváltoztatását kérik A kormányzat mult szombaton kiadott hitelügyi rendelete rendkívüli mozgalmat váltott ki a vidéki bankok és takarékpénztárak körében, melyeknek képviselői kedden rendkívüli nagy számban jöttek össze a TÉBE-ben. Az ülésen Hegedűs Lóránt elnökölt s résztvettek azon a fővárosi nagybankok s a vidéki pénzintézetek képviselői, akik mindannyian, a pénzvilág és a magyar közgazdasági élet kiválóságai. A pénzügyi kapacitások majdnem egyértelműen megállapították, hogy a rendelet a vidéki magyar hitéletet súlyos problémák elé állítja, a magánuzsorát előmozdítja s a hazai hiteléletünk egész szervezetét egyoldalúan s igazságtalanul támadja. Az első felszólaló Bleszi Ferenc m. kir. kincstári főtanácsos volt, majd mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm á győri törvényszékhez akarják csatolni az esztergomi járásbíróságot Tömeges munkásfelvétel a dorogi bányában