Esztergom és Vidéke, 1931

1931-10-22 / 85.szám

ESntRGftH«yiMKE ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 85. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 22 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Polgári bátorság Hetven évvel ezelőtt, Teleky László gróf halála alkalmával, Jósika Miklós báró levelet írt Kossuth Lajosnak s a többek közt azt mondta : Amilyen mindennapi nálunk a katonai vitézség, olyan sajnosán ritka a polgári bátorság. A közelmúltban egyik előkelő olasz barátunk azzal búcsúzott Budapestről, hogy jo ideig nem jön ide, mert megbolondítják az embert. Baj van Európaszerte, sőt világszerte — mondta — de Budapest olyan ideges, mintha megnyílt volna a föld torka lábuk alatt, hogy elnyelje az egész országot borával, búzájával együtt. Nem tudom ezt sehogysem megérteni, nincsen ez arányban sem a bajjal, sem a veszedelemmel. Sehol a világon akkora tömegijedtséget és tömegijesztgetést nem láttam, mint Magyarországon . . . Hozzászoktunk ugyan, hogy külföldi vendégeink távozásuk alkalmával bókokkal halmozzák el „a lovagias és vitéz magyar nemzetet", de ha csak némi önismeret van is bennünk, el kell ismernünk az olasz barátunk szavainak az igazságát. Élvégre, ha százszázalékig elfogadjuk az idegenek vállveregető és vizenyős dicséretét, legyünk elég férfiak a jószándékú kritika elfogadására is. Mert kétségtelen, hogy amilyen arany betűkkel van felírva a történelem lapjaira a magyar katona vitézsége és hősiessége, olyan ritka erény nálunk a polgári bátorság és lélekjelenlét. Az abszolutizmus idején elég sok magyar ember akadt, aki nem meggyőződésből, hanem félelembőt támogatta a Bachrendszert. A kiegyezés után szinte érthetetlen birkatürelemmel fogadta a közösnek nevezett hadsereget, mely szellemében, nyelvében, zászlajában és tisztjeiben teljesen a régi osztrák hadsereg maradt s az a párt, amely ezt helyeselte, nagy többséggel került be a parlamentbe. A nemzeti ellenállás megbukott, mert a politikusok nagyrésze meghátrált a törvénytelennek tartott kormány hatalma előtt. A munkapárti választásokon már olyan nagy volt a polgári bátorság hiánya, hogy szinte nemzeti jellemgyengeség számba ment. Élénken emlékezünk még arra a szomorú októberre, mikor Károlyi Mihály a maga kisebbségével felborította az ország rendjét s magához ragadta a hatalmat, mert erőszakos fellépésének senki útját nem állotta. Sem a parlamenti többség, sem a már lemondott, de a hivatalból fel nem mentett kormány, sem a fegyveres erőnek az a része, mely még hű volt a hazájához. A polgári gyávaság egyik napról a másikra megalázva somfordált a Károlyi-pártba és örült, hogy befogadták. Esküdött a nemzeti tanácsra, a forradalom vívmányaira és úgy lelkesedett, mintha kisded kora óta készült volna erre a pillanatra. Hamarosan fordult a szél, változott a jelszó: be a vörösbe. Aztán Kún Bélának bizonyítgatta, hogy sohasem is volt ellenforradalmár. A vörös uralom bukása után megindult a nagy mosakodás, a fehéredési processzus, mert akkor az lett a jelszó: be a keresztény-pártba ! Hétpróbás szabadkőművesek öreg liberálisok bizonyítgatták jó keresztény mivoltukat, mert akkor ez volt a divat. Egy-két évig lobogott a szalmalángú lelkesedés, sistergett a keresztény és nemzeti jelsző, duzzadtak a pár hét előtt még félénk mellények, szavalták az irredenta jelszavakat a kerek asztalnál, fogadkozások hangzottak el a nemzeti öszszetartásról, mely megtorolja a szégyent és megalázást . . . S azóta? Mintha mindez álom lett volna. Az országvesztők közül sokan visszajöttek, a forradalmi sajtó ismét a régi húrokon játszik, a gyávaság, a szolgalelkűség, a szervezetlenség, a tanácstalanság terpeszkedik a lelkekre, — mintha minden a régi volna. Nem szabad lekicsinyelni főlényes vaksággal a bajokat s azt a vörös veszélyt, mely belülről és Moszkva felől pokoli erőfeszítéseket tesz egy újabb október elkövetkezéseért, de azt a túlzást, melyet olasz barátunk is megbélyegez, azt a fejetlenül kapkodó tömeghisztériát, mely járványszerűen mételyezi a lelkeket, erélyes és okos hatósági intézkedésekkel meg kell szüntetni. Azért a megnyugtató kijelentéseken túl megnyugtató cselekedeteket vár a nemzet sorsának intézőitől, hogy ez a szegény megriadt polgár felszabaduljon az indokolatlan rémület nyomása alól és visszanyerje lélekjelenlétét. Mert végzetes lenne, ha ennek a szegény nemzetnek a vezetői — Mohitól a takarékosságig — mindig elkésve ébrednének a sorsdöntő pillanatok tudatára. Hogy mindig évtizedek múlva vitatkozzanak azon, hogy mit hogyan kellett volna akkor cselekedni a katasztrófák elhárítása s a nemzet erkölcsi és gazdasági javainak megmentése érdekében . . . HB mmmmmmmmmmmmmmmm$mmmmm November elsejétől szombati napokon 50%-kaI kevesebb lesz a kövezetvám Esztergom forgalmának fellendítése érdekében a kereskedők, iparosok és földmivesek kérelmet intéztek a városhoz, hogy vásárnapokon, szerdán és szombaton, engedje el a kövezetvámot. A város méltányolta ezt a kérelmet és a pénzügyi bizottság már foglalkozott is a kérdéssel. A pénzügyi bizottság olyan javaslatot fog előterjeszteni, mondja ki a közgyűlés, hogy félévi próbaidőre törölje el a vámtarifát 50 százalékos leszállított árban és pedig csak szombati napokon délelőtt 11 óráig. Ez a kedvezmény is csak a termelő gazdákra fog vonatkozni. Ha a város ugyanis mindenki részére megadná a kedvezményt, sokan lennének olyanok, akik nem jönnének más napokon Esztergomba, hanem csak szombaton. Igy a város károsodnék. Mivel pedig a forgalom fellendítése elsősorban a termelő gazdáktól függ, hogy a vidékről minél többen jöhessenek Esztergomba, a város ezek részére adja meg a kedvezményt. Az 50 százalékos vámkedvezmény leszállítása csak átmeneti lesz. Ha a vámleszállitás a hozzáfűzött reményeket beváltja és tényleg emelkedni fog a forgalom és ha a város is megtalálja számítását, akkor gondoskodni fognak arról, hogy a jövő évre állandósít sák a vámkedvezményt. Többször hangzott el a panasz arra vonatkozólag is, hogy a vidéki gazdák összeütközésbe kerültek a rendőrökkel. Glatz Gyula h. polgármester ezirányban megkérte Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsost, hogy az őrtálló rendőrök legyenek méltányossággal a vidékiek iránt. Gondoskodni fog a város arról is, hogy kijelöljön olyan utcákat, . ahol díjtalanul állhatnak meg a kocsik. A pénzügyi bizottság javaslata hamarosan a közgyűlés elé kerül és minden valószínűség szerint — ez a terv — már november elsejétől 50 százalékkal kevesebb lesz a vámtarifa. 1 gazdák a takarmánykivitel betiltását követelik A gazdaérdekeltségek a legutóbbi napokban lépéseket tettek a földmivelési miniszternél a takarmányellátás biztosítása érdekében. Elsősorban azt kérték, hogy a hizlalás céljára tegyék vámmentessé a tengeribehozatalt, másrészt pedig tiltsák meg a széna és szalma kivitelét, mert a tél folyamán és tavasszal a száraztakarmányszükséglet fedezésére a termést meg kell védeni. A földmivelésügyi miniszter még nem döntött a gazdaérdekeltségek javaslatai föllött, amelyek sok tekintetben ellentétesek ugyancsak a gazdaérdekeltségnek azzal a kívánságával, hogy a belföldi tengeritermelés fokozása érdekében a tengeri vámvédelme fenntartassék. A kivitel betiltása viszont valutapolitikai szempontból nem látszik előnyösnek és ezért a gazdaérdekeltségek terveinek megvalósulása egyelőre bizonytalannak látszik. Lipcsei kikészítésű nemes szőrmék valamint a hazai kikészítésű elsőrendű divat és diszszőrmék óriási választékban kerülnek forgalomba WEISZ MÓR posztóáruházában. Az árak közismerten alacsonyak. Pelczmann László 1 s Cri öltönyöket és felöltöket = a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési " feltételek melleit, i^—• Pgyszinten hozott szövetbői is.