Esztergom és Vidéke, 1931

1931-10-22 / 85.szám

ESntRGftH«yiMKE ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 85. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 22 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Polgári bátorság Hetven évvel ezelőtt, Teleky László gróf halála alkalmával, Jósika Miklós báró levelet írt Kossuth Lajosnak s a többek közt azt mondta : Amilyen min­dennapi nálunk a katonai vi­tézség, olyan sajnosán ritka a polgári bátorság. A közelmúltban egyik elő­kelő olasz barátunk azzal bú­csúzott Budapestről, hogy jo ideig nem jön ide, mert meg­bolondítják az embert. Baj van Európaszerte, sőt világszerte — mondta — de Budapest olyan ideges, mintha megnyílt volna a föld torka lábuk alatt, hogy elnyelje az egész orszá­got borával, búzájával együtt. Nem tudom ezt sehogysem megérteni, nincsen ez arányban sem a bajjal, sem a veszede­lemmel. Sehol a világon akkora tömegijedtséget és tömegijeszt­getést nem láttam, mint Ma­gyarországon . . . Hozzászoktunk ugyan, hogy külföldi vendégeink távozásuk alkalmával bókokkal halmoz­zák el „a lovagias és vitéz ma­gyar nemzetet", de ha csak némi önismeret van is ben­nünk, el kell ismernünk az olasz barátunk szavainak az igazságát. Élvégre, ha száz­százalékig elfogadjuk az ide­genek vállveregető és vizenyős dicséretét, legyünk elég férfiak a jószándékú kritika elfogadá­sára is. Mert kétségtelen, hogy amilyen arany betűkkel van fel­írva a történelem lapjaira a ma­gyar katona vitézsége és hő­siessége, olyan ritka erény ná­lunk a polgári bátorság és lé­lekjelenlét. Az abszolutizmus idején elég sok magyar ember akadt, aki nem meggyőződésből, hanem félelembőt támogatta a Bach­rendszert. A kiegyezés után szinte érthetetlen birkatürelem­mel fogadta a közösnek neve­zett hadsereget, mely szellemé­ben, nyelvében, zászlajában és tisztjeiben teljesen a régi oszt­rák hadsereg maradt s az a párt, amely ezt helyeselte, nagy többséggel került be a parla­mentbe. A nemzeti ellenállás megbu­kott, mert a politikusok nagy­része meghátrált a törvényte­lennek tartott kormány hatalma előtt. A munkapárti választáso­kon már olyan nagy volt a pol­gári bátorság hiánya, hogy szinte nemzeti jellemgyengeség számba ment. Élénken emléke­zünk még arra a szomorú ok­tóberre, mikor Károlyi Mihály a maga kisebbségével felborí­totta az ország rendjét s ma­gához ragadta a hatalmat, mert erőszakos fellépésének senki út­ját nem állotta. Sem a parla­menti többség, sem a már le­mondott, de a hivatalból fel nem mentett kormány, sem a fegyveres erőnek az a része, mely még hű volt a hazájához. A polgári gyávaság egyik napról a másikra megalázva somfordált a Károlyi-pártba és örült, hogy befogadták. Eskü­dött a nemzeti tanácsra, a for­radalom vívmányaira és úgy lelkesedett, mintha kisded kora óta készült volna erre a pilla­natra. Hamarosan fordult a szél, változott a jelszó: be a vö­rösbe. Aztán Kún Bélának bi­zonyítgatta, hogy sohasem is volt ellenforradalmár. A vörös uralom bukása után megindult a nagy mosakodás, a fehéredési processzus, mert akkor az lett a jelszó: be a ke­resztény-pártba ! Hétpróbás sza­badkőművesek öreg liberálisok bizonyítgatták jó keresztény mi­voltukat, mert akkor ez volt a divat. Egy-két évig lobogott a szalmalángú lelkesedés, sister­gett a keresztény és nemzeti jelsző, duzzadtak a pár hét előtt még félénk mellények, szaval­ták az irredenta jelszavakat a kerek asztalnál, fogadkozások hangzottak el a nemzeti ösz­szetartásról, mely megtorolja a szégyent és megalázást . . . S azóta? Mintha mindez álom lett volna. Az országvesztők közül sokan visszajöttek, a for­radalmi sajtó ismét a régi hú­rokon játszik, a gyávaság, a szolgalelkűség, a szervezetlen­ség, a tanácstalanság terpesz­kedik a lelkekre, — mintha minden a régi volna. Nem szabad lekicsinyelni fő­lényes vaksággal a bajokat s azt a vörös veszélyt, mely be­lülről és Moszkva felől pokoli erőfeszítéseket tesz egy újabb október elkövetkezéseért, de azt a túlzást, melyet olasz barátunk is megbélyegez, azt a fejetlenül kapkodó tömeghisztériát, mely járványszerűen mételyezi a lel­keket, erélyes és okos hatósági intézkedésekkel meg kell szün­tetni. Azért a megnyugtató ki­jelentéseken túl megnyugtató cselekedeteket vár a nemzet sor­sának intézőitől, hogy ez a sze­gény megriadt polgár felsza­baduljon az indokolatlan rémü­let nyomása alól és visszanyerje lélekjelenlétét. Mert végzetes lenne, ha ennek a szegény nemzetnek a vezetői — Mohi­tól a takarékosságig — mindig elkésve ébrednének a sorsdöntő pillanatok tudatára. Hogy min­dig évtizedek múlva vitatkoz­zanak azon, hogy mit hogyan kellett volna akkor cselekedni a katasztrófák elhárítása s a nemzet erkölcsi és gazdasági javainak megmentése érdeké­ben . . . HB mmmmmmmmmmmmmmmm$mmmmm November elsejétől szombati napokon 50%-kaI kevesebb lesz a kövezetvám Esztergom forgalmának fellendítése érdekében a kereskedők, iparosok és földmivesek kérelmet intéztek a városhoz, hogy vásárnapokon, szer­dán és szombaton, engedje el a kövezetvámot. A város méltányolta ezt a kérelmet és a pénzügyi bizott­ság már foglalkozott is a kérdéssel. A pénzügyi bizottság olyan javas­latot fog előterjeszteni, mondja ki a közgyűlés, hogy félévi próbaidőre törölje el a vámtarifát 50 százalékos leszállított árban és pedig csak szombati napokon dél­előtt 11 óráig. Ez a kedvezmény is csak a termelő gazdákra fog vonatkozni. Ha a vá­ros ugyanis mindenki részére meg­adná a kedvezményt, sokan lenné­nek olyanok, akik nem jönnének más napokon Esztergomba, hanem csak szombaton. Igy a város káro­sodnék. Mivel pedig a forgalom fel­lendítése elsősorban a termelő gaz­dáktól függ, hogy a vidékről minél többen jöhessenek Esztergomba, a város ezek részére adja meg a ked­vezményt. Az 50 százalékos vámkedvezmény leszállítása csak átmeneti lesz. Ha a vámleszállitás a hozzáfűzött remé­nyeket beváltja és tényleg emel­kedni fog a forgalom és ha a város is megtalálja számítását, akkor gondoskodni fognak arról, hogy a jövő évre állandósít sák a vámkedvezményt. Többször hangzott el a panasz arra vonatkozólag is, hogy a vidéki gazdák összeütközésbe kerültek a rendőrökkel. Glatz Gyula h. polgár­mester ezirányban megkérte Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsost, hogy az őrtálló rendőrök legyenek méltá­nyossággal a vidékiek iránt. Gon­doskodni fog a város arról is, hogy kijelöljön olyan utcákat, . ahol díjtalanul állhatnak meg a kocsik. A pénzügyi bizottság javaslata hamarosan a közgyűlés elé kerül és minden valószínűség szerint — ez a terv — már november elsejé­től 50 százalékkal kevesebb lesz a vámtarifa. 1 gazdák a takarmány­kivitel betiltását követelik A gazdaérdekeltségek a legutóbbi napokban lépéseket tettek a föld­mivelési miniszternél a takarmány­ellátás biztosítása érdekében. Elsősorban azt kérték, hogy a hizlalás céljára tegyék vámmentessé a tengeribehozatalt, másrészt pedig tiltsák meg a széna és szalma ki­vitelét, mert a tél folyamán és ta­vasszal a száraztakarmányszükség­let fedezésére a termést meg kell védeni. A földmivelésügyi miniszter még nem döntött a gazdaérdekeltségek javaslatai föllött, amelyek sok tekin­tetben ellentétesek ugyancsak a gazdaérdekeltségnek azzal a kíván­ságával, hogy a belföldi tengeriter­melés fokozása érdekében a tengeri vámvédelme fenntartassék. A kivitel betiltása viszont valutapolitikai szem­pontból nem látszik előnyösnek és ezért a gazdaérdekeltségek terveinek megvalósulása egyelőre bizonytalan­nak látszik. Lipcsei kikészítésű nemes szőr­mék valamint a hazai kikészítésű elsőrendű divat és diszszőrmék óriási választékban kerülnek forgalomba WEISZ MÓR posztóáruházában. Az árak közismerten alacsonyak. Pelczmann László 1 s Cri öltönyöket és felöltöket = a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési " feltételek melleit, i^—• Pgyszinten hozott szövetbői is.

Next

/
Thumbnails
Contents