Esztergom és Vidéke, 1931

1931-10-18 / 84.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 84. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP*, OKTÓBER 18 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 120 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Élet és evangélium Közel két évtizede, hogy vérben és nyomorúság szennyében fetreng és vonaglik a modern fehér ember, büszke civilizációja, állami és társadalmi élete anélkül, hogy csak egyetlen halvány reménysugár is derengene valamelyről, jelezve az erkölcsi és gazdasági káoszból a kivezető utat. Hiába érik egymást a legkülönbözőbb nemzetközi konferenciák, a megoldatlan kérdések továbbra is megoldatlanok maradnak. Olyan a a mai ember állami és társadalmi életének sorsa, mint a viharzó tengeren azé a hajóé, amelynek elpusztult az iránytűje és iránytű nélkül hányódik az éj sötétjében a hullámokon, amíg zátonyra nem jut, vagy szirthez nem vágódik, hogy maga is megsemmisüljön. A modern kapitalista államok társadalmi és gazdasági életének az iránytűjét — az evangéliumot mint ható és irányító tényezőjét — az úgynevezett tudományos felvilágosultság s a belőle fakadó politikai liberalizmus megsemmisítette és az embert lefokozta. A „haladó tudomány" kiölte az emberekből a hitet, a lelket és hol ravasz üzletemberré, hol pedig vérengző bestiává tette, amint életérdeke időnkint megkívánja. De ember igazán sohasem lehet, mert nincs élő hite, nem él benne a kereszténység szelleme . . . A tizenkilencedik és huszadik század eddig eltelt három évtizede nem egyéb a nyugateurópai s az amerikai fehér emberiség életében, mint az úgynevezett természettudományos felvilágosultság nagyarányú térfoglalása, azaz a keresztény lelkiségtől való eltávolodás drámai útja, amely megszülte a kapitalizmust a maga embert pusztító falánkságával, létrehozta világháborút a hozzá szükséges gyilkoló eszközöket, az öldöklő gépeket, gázbombákat, elszabadította a forradalmak fúriáit s diadalra juttatta Oroszországban ugyancsak a modern ember áltudodomanyából kisarjadt marxismust, mint világmegváltó eszmét, amelynek gyakorlatba való átültetése a barbárságba taszítja vissza az emberek millióit. Az evangélium minden koroknak és minden nemzetnek adatott. S a katholicizmus, mely az evangéliumnak, a krisztusi igazságoknak hordozója és letéteményese, nem szorítkozhatik csak a templomok hűs csendjére, nem huződhatik meg a tudós fóliánsokban, nem érheti be a jámbor áhitatgyakorlatokkal, hanem érvényesülnie kell mindenütt, ahol élet, mozgás és lüktető tevékenység izgalma fűti a küzködő embert. A modern élet sorsa, a kapitalizmus válsága, a lelki válság már évtizedekkel ezelőtt megpecsételtetett, mikor a krisztusi erkölcstan nélkül akarta az emberiséget boldogítani. Azok a kérdések, amelyek ma mint sötét problémák vetődnek fel, természetszerű fejleményei a hetvenesztendős liberális uralomnak és berendezkedésnek, eredményei és következményei annak a gazdasági fejlődésnek, amely erkölcstelen és igazságtalan alapelveken indult útnak, hogy csődbe juttassa az emberiséget. Az évenként összegyűlő katolikus tábor — a seregszemlén és demonstráción túl — kötelességének tudja, hogy az örök igazságok szemszögéből világítson rá azokra a problémákra, melyek az emberiséget lázasan gyötrik. Igaz, hogy az egyház elsődleges hivatása a lelkek üdvösségének munkálása, de mivel a katholicizmus a földi gondokba beágyazott, egész embert átfogó világnézet, mindenkor hivatásának ismerte az ember kenyérgondjainak könnyítését is. „Egyoldalú és hamis volna az a felfogás — mondja Páter Csávossy — mely a kereszténységet úgy állítaná be, hogy egyedül csak a túlvilági dolgokkal törődik és a földieket semmibe sem veszi. Szinte elképzelhetetlen, hogy a társadalmi válságok korában az evangélium fénye ne világítson rá a kapitalizmus elfajulásával előállott bajokra és ne nyúljon hozzá a lelkiismeret ama kérdéseihez, melyek az igazságot érintik. A nyomor és elszegénedés, az emberhez méltatlan élet kiütköző szörnyűségei nem tüntethetők el a keresztény jótékonykodás még akkora áldozatkészségével sem. Az erkölcsi kötelességnek jogi formát kell találnia, hogy vasgerendázata lehessen egy szociálisabb, egy boldogabb társadalomnak." Nagy kérdéseket megoldani a katholicizmus ereje, hatalma, eszközei nélkül nem lehet. Történelmi múltja, jelentősége, életigazító és lélekformáló ereje érvényesíti az egyház egész tartalmát, amikor nagy problémák megoldásáról van szo, de mindig megtalálja a lélek és anyag mindenkori egyensúlyát. Ezért van ma nagyobb szükség, mint valaha is, arra az iránytűre, mellyel a kétezeréves egyház mutatja a káoszból kivezető utat. HB Takarékoskodik a takarékossági bizottság Minden józan gondolkozású és becsületes polgára ennek a városnak meg van győződve arról, hogy városi pénzügyeinket valahogy egyensúlyba kell végre-valahára hoznunk. Ez azonban nem történhetik meg az adózópolgárság újabb megterheltetésével, sőt az eddigi terheken is könynyiteni kell a lehetőség szerint. Minthogy a mai nyomorúságos gazdasági viszonyok között jövedel mek gyarapításáról szó sem lehet, a kiadásokat kell csökkentenünk, nyújtózzunk addig, ameddig a takarónk ér, vagyis takarékoskodjunk. Igaz, hogy a közelmúltban működött a városházán egy takarékossági bizottság, de annak hangzatos jelszavak mellett lefolytatott működéséről azt mondhatjuk, hogy a szörnyű nagy hegyek vajúdásából nevetségesen kicsi egérke született. Ugy látszik, a bizottságnak az a véleménye, hogy takarékoskodni kell a takarékossági szempontokkal is. Megszüntetett ez a bizottság néhány állást, igy megtakarithatónak vélt némi pénzt. Ha azonban a költségvetésben utána lapozunk az igy megtakarítandó tétéleknek, azt látjuk, hogy azok összege nem több 6—7 ezer pengőnél. De vegyük, hogy a város megtakarít igy 10 ezer pengőt I Mi ez a több, mint 1.800,000 pengős költségvetéshez képest? Nevetséges egérke a Magas-Tátra mellett. Hozzátesszük még, hogy ezek a megtakarítások valószínűen papiroson lesznek meg csak jórészt. Megtakarít ugyanis a város egy tanári fizetést. Mi lesz azonban akkor, ha a közoktatásügyi kormány a fennálló szerződés értelmében követeli a tanári állás betöltését ? Akkor ez a megtakarítás elesik. Megtakarít még a város egy fogalmazói fizetést. Mivel pedig ez a fogalmazói állás eddig nem volt betöltve, ez a takarékossági tétel is csak a látszat kedvéért szerepel. Megszüntetett a város egy tanitói állást is, mondjuk ki, jogtalanul. Ha a közigazgatási biróság ebben az ügyben elmarasztalja a várost, nemcsak a tanitói fizetést nem mentjük meg a városi pénztár számára, hanem fizethetünk egy csomó peres költséget is. Tehát a takarékossági bizottság működésének eredménye alig több, mint „Nesze semmi, fogd meg jól 1" Meglehet az is, hogy olyan gyorsan kellett határozni a bizottságnak, hogy nem tudott körültekintő és alapos munkát végezni. Mi tehát a közjó érdekében segítünk kissé körültekinteni és néhány takarékossági jó tanácsot tárunk a város vezetősége, a közgyűlés és a közvélemény elé. Mert van még miben takarékoskodni, csak akarni kell I Itt vannak először is a tisztviselői pótlékok és a képviseleti dijak. Roszszul esik még csak elgondolni is, hogy ma ennek a szegény, kis, csőd szélére jutott városnak polgármestere fizetés dolgában vetekedik a háború előtti, boldog Nagy-Magyarország minisztereivel, tanácsosaink pedig békebeli államtitkári fizetéseket vágnak zsebre. Szegény városnak a vezető tisztviselői legyenek, ha nem is szegények, de legalább szerények. 4—5,000 pengős évi jövedelmekből is meg lehetne tisztesen élniök. Ezen pótlékok, képviseleti stb. dijak eltörlése közel 30,000 pengőt takarítana meg a városnak. Azután igen nagy ennek a kis városnak az adminisztrációs személyzete. Sokszor hallottuk, hogy egészen fölösleges a pénzügyi tanácsosi állás. Miért nem szüntetik meg ? Sokáig csak egy mérnöke volt a városnak, most kettő van. Az egyik ezek közül is fölösleges, az, aki kevésbé használható. A pénzügyi tanácsosi és fölösleges mérnöki állások kb. 15.000 pengővel szerepelnek a költségvetésben. Ez megtakarítható volna. Nyilt titok, hogy a városi gazdaságra a város mintegy 30,000 pengőt fizet rá. Ha a gazdaságot bérbeadnák, nemcsak ez a ráfizetés maradna meg, hanem bérösszegből is Pelczmann László 1 g férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 = futat. Uri öltönyüket 8 es felöltöket = a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési £ feltételek mellett. Úgyszintén hozott szövetből is.