Esztergom és Vidéke, 1931

1931-10-15 / 83.szám

ESnERGIWaVlOÍKE BSHBMMMHBHBWBBHHHBH ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 83. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 15 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A kath. nagygyűlés Irta: Qkolicsdnyi László dr. Az évről-évre ismétlődő katholikus nagygyűlések mindig országos jelentőségű nagy eseményei a magyar katholikus társadalomnak. Az első ilyen nagygyűléseknek harcias politikai éle is volt. Akkor a katholikusoknak tömörülése a kormány egyházpolitikai reformjaival szemben való állásfoglalást jelentett. A katholikus társadalom egyházi és világi tagjai tömegesen gyülekeztek és hangos tüntetéssel tiltakoztak azok ellen a törvények ellen, amelyek az egyház tanításával és a hivek millióinak érzületével ellenkeztek, s amelyeket az országgyűlés a katholikus választók akaratának ellenére megszavazott. Abban az egyházpolitikai küzdelemben elkésve ébredt a magyar' katholikus íársadalom annak tudatára, hogy bár az ország lakosságának legnagyobb tömegét alkotja, bár szellemi és anyagi erői az ország minden más tényezőjét felülmúlják, szervezetlensége miatt nem számithat győzelemre. Ennek felismerése állította előtérbe a katholikus autonómia követelését, amelyben a katolikus társadalom megszervezésének legcélszerűbb formáját látták és az egyházpolitikai törvények revíziójának célkitűzését, amely a kormány elleni hadüzenet jellegével biró jelszava lett a katholikus autonómia előkészítésére törekvő nagygyűléseknek. Ennek adott kifejezést Vaszary Kolos hercegprímás az első katholikus nagygyűlésen mondott lelkes, lendületes, szép beszédében, amelyet ezekkel a szavakkal végzett: „követeljük a katholikus autonómiát és ennél kevesebbel nem fogunk megelégedni." Annak az erőnek, annak a lelkesedésnek, annak a szoros összetartásnak és egységes akaratnak, amely akkor a katholikus nagygyűlésen megnyilatkozott, megdöbbenő, félelmetes hatása voltakatholicizmus nyiltés titkos ellenségeire s a mi jámbor, naiv lelkünket akkor a katholikus álláspont fényes győzelmeinek reménye töltötte el. Az események azonban másképen alakultak. A politikusok taktikája sem küzdelemre, sem győzelemre nem adott alkalmat. A közélet mezején új kérdések s új ellentétek vetődtek fel. Hol egyes nemzetiségek külföldről irányított mozgolódásai okoztak nyugtalanságot, hol az osztrákokkal gazdasági téren támadt érdekellentétek, hol a katonai kérdésekben a nemzet és az uralkodó között támadt viszályok kötötték le a közvélemény érdeklődését s az egyházpolitikai reformok revíziója és a katholikus autonómia feledésbe ment. Ezek fölvetésére a megváltozott helyzet nem mutatkozott alkalmasnak. Néhány évben a katholikus nagy^ gyűlések is elmaradtak s nyakunkba szakadt a világháború, a forradalmak, a bolsevizmus és a trianoni békeföltételek. Ezek után a megrendítő és szomorú viszontagságok után valóban jól eső, fölemelő és bizakodó érzéssel láttuk az utóbbi években a magyar katholikus társadalom erőinek seregszemléjét, tömegeinek együttérzését és a változott viszonyokhoz alkalmazott új feladatok, új célok kitűzését a katholikus nagygyűléseken. A most lefolyt huszonkettedik katholikus nagygyűlés is számos új eszmével gazdagította a magyar katholikus világ* szellemi kincstárát, számos bölcs figyelmeztetést és útmutatást adott, amelyek gyakorlati értékű feladatokat szabnak mind a vezető papság, mind a világi hivek számára. Különösen nagy jelentőségűek a mai súlyos gazdasági helyzetben azok a szociális és karitativ természetű intézkedések, amelyeket a keresztényi testvéri szeretet nevében indított el ez a nagygyűlés a gazdasági helyzet nyomása alatt szenvedők életküzdelmének könnyítésére. Ezekben az intézményekben fog megvalósulni az a gondolat, amelynek Magyarország hercegprímása a vigadói nagygyűlésen adott kifejezést, amikor azt mondta, hogy az egyház nemcsak az emberek lelkével, hanem testi javaival is törődik. Az élet tapasztalatai szerint ez a kettő szorosan össze is függ egymással. Az emberek anyagi helyzetének megjavításával legtöbb esetben a lelküket is megmentjük. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a jómódban lévők mind becsületesek, jámborok és istenfélők, sem pedig azt, hogy a szánalmas nyomorgók valamennyien bűnösök, csak arra mutatók rá, hogy a sanyarú életviszonyokkal küzdő ember lelki egyensúlya könnyebben megbillen, mint a rendezett viszonyok között élő emberé s ezért a bűnügyi statisztika tanúsága szerint is amazok közül többen tévednek a bűn útjára. Korunk erkölcsi sülyedésének is, amelyről Apponyi Albert gróf beszélt a nagygyűlés második napján, — nagy részben oka az általános gazdasági helyzet is. Az erkölcsök megjavulását is előmozdítja tehát az, aki megjavítja a gazdasági helyzetet. Ebben a kölcsönhatásban domborodik ki a krisztusi íelebaráti szeretet gyakorlati erkölcsi jelentősége: szeresd felebarátodat, tehát örülj az ő szerencsés boldogulásán, ne irigyeld az ő jómódját, segítsd meg őt, ha bajba kerül, mentsd meg őt, ha veszedelemben van, mert ezzel nemcsak a testi javát mozdítod elő, hanem a lelkét is megmented. Ezt a keresztényi szellemet van hivatva terjeszteni és az emberek lelkébe vésni a katholikus nagygyűlés és ezzel a szellemmel erősíteni az összetartozás érzetét mindazokban, akik a katholikus egyháznak — akár világi akár egyházi rendű — fiai. Az összetartozásnak ez az érzése a katholikus öntudat, amelynek ébrentartására, erősítésére igen nagy szükség van. Meg kell azt vallanunk önmagunknak a saját okulásunkra és javulásunkra, hogy az összetartozásnak az az érzése, amely a katholikus öntudatnak folyománya, nálunk katholikusoknál nincs meg olyan mértékben, mint más vallásfelekezetűeknél. Azt a szoros összetartást, amelyet más felekezetűeknél minden téren és minden alkalommal az egymás megsegítésében, az egymás érdekeinek előmozdításában tapasztalunk, nem szabad megróni bennük, hanem követendő példának kell tekinteni, amely a katholikus önérzet megerősödésével nálunk is kell, hogy mindinkább megvalósuljon és elterjedjen. Annál nagyobb szükség van a mai időkben ennek a katholikus öntudatnak megerősítésére, mert egyházunkat különböző oldalokról állandó támadások érik, amelyek elhárításához összes élő erőink egyesítésére van szükség. A hívek seregének az egyház vezetőivel való találkozása és együttműködése a katholikus nagygyűléseken, egyik nagyon hatásós eszköze a katholikus öntudat megerősítésének s a benne rejlő erkölcsi erő gyarapításának. Ezt a feladatát a mostani, huszonkettedik katholikus nagygyűlés is íényesen betöltötte, amikor azoknak a gazdasági nehézségeknek dacára, amelyek a mostani viszonyok között igen sok embernek a részvételét akadályozták, a hivek tízezreit hozta össze a fővárosba. Október 15-én lép életbe a kartelltörvény A gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról (kartelekről) szóló törvény végrehajtása céljából a minisztérium három rendeletet adott ki. Az első rendelet a kartelitörvényt október 15. napjával életbelépteti. A második rendelet a karlelltörvény végrehajtását szabályozza és végül a harmadik rendelet a kartellbizottság szetvezetéről és működéséről rendelkezik. A bizottság egy elnökből, egy helyettes elnökből és kilenc tagból áll és abban helyet foglalnak a gyáripar, a kisipar, a kereskedelem és a mezőgazdaPelczmann László 1 férfiszabó Esztergom, Szécheuyí-tér 16 Telefon 135 = Uri öltönyüket ém felöltőket = a legújabb divat szerint mérsékelt áron készít kedvező fizetési °- feltételek mellett, mmmmtm* Úgyszintén hozott szövetből is.