Esztergom és Vidéke, 1931

1931-10-08 / 81.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 81. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 8 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 120 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A magyar néplélek józan, magábazárkózott, konzervatív, és nagy behatásoknak, eseményeknek és céltudatos munkának kell érvényesülniök, hogy a magyar ember félretegye minden józanságát, le vetkőzze úri zárkózottsága! és szegre akassza konzervatív felfogását, meggyőződését, politi kaját. A történelem legválságosabb napjaiban is számolni lehetett a magyar néplélek hajlithatat lan, törzsökös erejével és ha nehéz idők köszöntöttek az or szagra, akkor a magyar néplélek megértő készségére épugy lehetett számítani, mint ahogy a felszántott ugar is számithat Isten áldására. A magyar néplélek sajátosságait ismerték azok, akik arra nehéz körülmények között építettek, de ismerték azok is, akik arra kontóztak, hogy a jó szivén keresztül közelítsék meg a föld népét, a szántó-vető magyart. A forradalmak alatti és utáni évek súlyos megpróbáltatásnak tették ki ezt a népet, de az események tanúsága szerint, a forradalmak csak azokat a gyenge lelkeket ejtették meg, akik eltávolodtak az ősi szellemtől és az örök érvényű magyar evangéliumok helyett, az álpróféták. tanait hallgatták és a tévtanok hatása alatt cselekedtek. Nehéz, küzdelmes korszakok előtt sokszor volt reménytvesztett Veni Sancte-ja ennek a népnek, de akik önmaguk erejében biztak és a nemzet történelmi hivatását vallották, azok mindig megérték vágyaik beteljesülését és az eszme győzelmének Allelujáját. Vájjon, nem hasonlatosak-e a mostani napoknak eseményei azokhoz az időkhöz, amikor a nemzet megpróbáltatással teljes napjait felhasználják arra, hogy a magyar népből kiirtsák a hitet és elburjánoztassák a bizalmatlanságot ? . . . Van-e könynyebb dolog, mint az élet súlyos keresztjét hordozó embert zúgolódásra biztatni ?. . . Bizonyára nincs. De a magyar néplélek nem tud elszakadni a tradícióktól, épen azért, csak azoknak a gyengéknek lelkét lehet megmételyezni, akik nem ismerik az egységes magyar szolidaritásnak erejét és akik tév utakon járva elszakadnak £ magyar talajtól, hogy lelkük érzését nemzetközi kufárokra bízzák. Az ország egyes részein pró bálkoznak bizonyos politikai és társadalmi irányzatok és próbálkozásuk arra irányul, hogy a világgazdasági krizis hatásaiból tömegelégedetlenséget csiholjanak ki, s azokat a gyomokat, amelyek a nemzetközi mezőkön elsokasodtak, a magyar talajba ültessék át. Ezek a próféták, legtöbbször a jóakaró emberbarát álarcában mutatkoznak be s a becsületes, józan nép csak akkor látja meg a báránybőrbe bujtatott farkast, amikor már az ordas kárt tett a nép javaiban. Akárhányszor megtörténik az is, hogy jószándékú emberek gyűjtik össze „megbeszélésre" a vidék polgárságát, de az alkalmat a rendbontók, a felbéreltek felhasználják és ily módon igyekeznek elhinteni átkos tévtanaikat. A tisztán látó, józan magyar nép könnyen ki tudja választani az egészséges termésből az ocsút, és ha a becsületes, egyszerű, vidéki gazdálkodó ember nem is dicsekedhetik azzal, hogy a nagy világ járását ép olyan jól ismeri, mint a derült éjszakában az égboltozatét, azért tudja azt is, hogy sem a külföldön történt merényletek, sem a magyar földön történt gonosztettek, nem a polgárság művei, hanem azoknak a gaztettei, akik föld fölött és föld alatt, szóval, tettel, gyilokkal, bombával arra törnek, hogy a polgári társadalom nyugalmát megbontsák, és a polgári rend helyett — Isten országa helyett — a pokol birodalmát hozzák el, zúdítsák rá a szenvedő emberiségre. Jól nézzen körül mindenki faluja tájékán, tisztes portáján, mert ott ólálkodnak az emberi fenevadak, az írás szavai szerint: Nézvén, akit elnyeljenek!"... A józan magyar nép a saját háza biztoságát, családja, vagyona biztonságát akarja, s amikor ezt akarja, akkor az állam biztonságát szolgálja. Az állam biztonsága, haladása, erősödése is csak azok kezében van biztos helyen, azok kormányozhatják az állam hajóját teljes biztonsággal, akik ennek az igazságnak átfogó és kiegyenlítő erejével tisztában vannak és teljes tudatában annak, hogy a nagy nemzeti célok elérése — a polgárok s igy az állam boldogulása is — nagy áldozatokat, önzetlenséget és főképpen jótakaró összefogást kivan a közösség szolgálatában mindenkitől. Ennek megteremtésén kell tehát munkálkodni. Azzal pedig, aki a jobb jövendőről való lemondást, a széthúzást hirdeti; aki a világválság és a magyar gazdasági krizis leküzdésére alkalmas medicina helyett méregkeverésre számit, vagy ezzel foglalkozik, azzal a magyar nép megszakít minden közösséget, testétől eltávolítja, lelkéből kiküszöböli és állhatatosan vallja, hogy a magyar nép megértése és öszszetartása hozza el a gazdasági rend és megújhodás korszakát. Nagyszabású kaltnrttnnep városunkban Az Országos Középiskolai Tanáregyesület vándorgyűlése Vasárnap, október 4-én nagyszabású kulturünnepnek volt színhelye városunk. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület tagjai csonka hazánk minden szélső-tájáról sereglettek össze a magyar civilizáció bölcsőjénél, Esztergomban, hogy évi rendes közgyűlésüket a friss jövőinjurációk lelke itassa át ebben a történelmi jelentőségű, határmentivé degradált városban. A közgyűlés esztergomi rendezősége, melynek élén a fáradhatatlan leleményű Kemenes Illés dr., a bencésgimnázium uj igazgatója állt, mindent megtett, hogy az ünnepség sima lefolyású és tartalomban gazdag legyen. Már a kora reggeli órákban autóra ültek a bencés gimnázium és a városi reáliskola tanárai, hogy Dorogig érkező kartársaik elé sietve az esztergomi nap programmpontjait velük közöljék és hogy figyelmes szeretettel megelőzzék városunk vendégeit* Az esztergomi állomáson Glatz Gyula h. polgármester üdvözölte az igazi öröm és nagyrabecsülés hangján a szokatlanul nagy számban érkező tanársereget. A tanárság nevében Madai Gyula dr. c. tankerületi főigazgató, az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnöke köszönte meg költőien szép, meleg szavakkal a kitüntető fogadtafást. Ezután a városi cserkész csapatok diszfala közt vonult be a tanárság a város felé. A Hősök emlékénél volt az első gyülekezés. Itt Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató koszorúzta meg felejthetetlenül szép, költői fantáziát csillogtató, modern fordulatokban meglepő beszéd keretében az emlékművel. Utána Matolcsy László dr., a győri leányliceum lelkes tanára a vidéki tanárság koszorúját helyezte le. Beszéde gyújtó esküvés volt, fogadalom, hogy a hősök ne sajnálhassák ádozatukat. A hazafias ünnepség hangulati elmélyülését nagyban fokozta az a körülmény, hogy nyitányul, illetve befejezésül a bencésgimnázium cserkészzenekara a Himnuszt és a Szózatot játszotta, még pedig oly tökéletes szépen, hogy az egész ország tanárságának legnagyobb elismerését vivta ki maga számára. Ezután a ferencesek templomában közös szentmise volt, melyen a bencés gimnázium énekkara Schubert gyönyörű miséjét énekelte poetikusan, fegyelmezetten, igazán áhitatkeltően. 11 órakor kezdődött el a bencés gimnázium dísztermében a tanáregyesület LXV. rendes közgyűlése. A hallgatóság az egész termet megtöltötte. Ott láttuk Rácz Kálmán dr. miniszteri tanácsost, a középiskolai ügyosztály vezetőjét, aki a kultuszminisztert képviselte, Dsida Ottó győri tankerületi kir. főigazgatót, Ravasz Árpád c. tank. kir. főigazgatót, Finály Árpád tank. kir. főigazgatót, Strasser Sándor, Stagl Artúr, Gajda Béla, Szabó Jenő, Sebes Jenő, Nagy Pál, Fejes Zsigmond, Jámbor György, Bernolák Kálmán. Simon Miklós, Lersch Ernő, Marcinkó Ferenc, Haszler Károly igazgatók, dr. Bárdos Rémig pannonhalmi főapát képviseletében dr. Mattyasóvszky Kassziánt, bencésgimnáziumunk volt felejthetetlen igazgatóját, dr. Werner Adolf zirci apát képviseletében Nemes Tivadar dr.-t, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében dr. Nagy Bélát, a Tanárok Nemzeti Szövetségét Szőts Gyula, az Országos Tanítóegyesületet Háros Antal Pelczmann László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 a l *w Uri öltönyöket I es felöltőket I a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési S feltételek mellett, HRHHHBSB» Úgyszintén hozott szövetből is.