Esztergom és Vidéke, 1931

1931-10-04 / 80.szám

terhe kisebb legyen, akkor terjedjen ki a pénzügyi bizottságnak és a képviselőtestületnek a figyelme minden költségvetési részletre és hasson oda, hogy minden tétel, minden összeg a való gazdasági helyzet számadásain alapuljon. Amikor a takarékosságot a kisállásúaknál, a kistételeknél kezdték meg, káros polgársága elvárja, hogy a takarékosság terjedjen ki a nagyobb tételekre is, úgy a kegyúri plébános váltságjárandóságaira. Egyszóval a takarékosságot hirdetők kezdjék meg a takarékosságot önmagukon. A középiskolai tanárok városnnkbaD tartják meg közgyűlésüket. A középiskolai tanárok, ma vasárnap, Esztergomba érkeznek, hogy mint az Országos Középiskolai Tanáregyesület megtartsák LXV. közgyűlésüket. Hálásan kell vennünk a Középiskolai Tanáregyesülettől, hogy Esztergomot választották az idei közgyűlésük szinhelyéül. Azt hiszszük, hogy a középiskolai tanárok egyesületi légköre harmóniában lesz Esztergommal, hiszen a magyar középiskolai tanár lelkivilága, eltekintve az anyagi gondoktól, nem lehet közömbös a katolikus Esztergom, a primási város iránt. A tanáregyesület tagjai külön vonattal, reggel 8 óra 21 perckor ér kéznek Esztergomba. Az érkezők elé kivonul a cserkészzenekar is a pályaudvarra, ahol ünnepélyesen fogadják a vendégeket. A város nevében Glatz Gyula helyettes polgármester, az esztergomi intézetek részéről pedig Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató üdvözlik a tanárokat. A városba jövet megkoszorúzzák a Hősök emlékművét, itt már a helybeli középiskolák testületileg kivonult növendékei várják felsorakozva az érkező tanárokat. Majd a Szent Ferenc-rendiek templomába vonulnak, ahol 9 órakor szentmisét hallgatnak. Utána küldöttség tisztelegni fog Serédi Jusztinián dr. biboroshercegrimásnál. Féltizenegykor választmányi ülés lesz a gimnázium dísztermében, 11 órakor pedig a közgyűlés kezdődik. Félkettőkor lesz a társasebéd a Fürdő Szállodában. A tanárok tervbevették a város nevezetességeinek megtekintését is, miközben a bazilikában megkoszorúzzák Pázmány Péter szobrát. Este 6 óra 26 perckor indulnak vissza Budapestre. Kérjük a közönséget, hogy legalább a Hősök-szobrához vonulja nak ki fél kilenc órára minél szá mosabban, hogy az esztergomiak egyrészt tiszteletüket nyilvánítsák a tanárok iránt, másrészt, hogy csat lakozzanak a tanárok kegyeletéhez. mmmmmmmmmmmmmm lótekonycélű előadást rendeznek az Öregcserkészek „Dolgozzunk és mulassunk. Igenis. Mulatni is kell 1 A néma halált idézi, aki a kacagást ki akarja irtani Mulassunk, szórakozzunk, élvezzük az életet. A gazdagok fényűzése kenyér a szegényeknek. Az egyik ember élvezete a másiknak munkát ad. A másiknak munkája pedig mindenkinek élvezetet ad" — irja Porzsolt Kálmán népszerű „Esti levelei"nek egyikében. Ez a gondolat vezette öregcser készeinket arra az eszmére, hogy egy kevés szórakozást szerezzenek városunk gazdasági gondoktól agyonhajszolt közönségének. A már anynyiszor és oly sikeresen szerepelt műkedvelői gárda ezúttal a magyar háborús tárgyú drámairodalom legragyogóbb gyöngyszemét Bónyi Adorjánnak a kiváló fiatal írónak, „Elcserélt ember" ét tűzte műsorára. A nagyszerű, érdekes meséjű színművet a Kamara Szinház mutatta be az elmúlt évadban, majd pedig rövid és dicsőséges kamara szinházi pályafutás után az ország első színpada, a Nemzeti Szinház emelte állandó műsordarabjai közé. A rendkívül nehéz szerepekre a rendezők csupa színészi múlttal biró műkedvelőt kértek fel s igy a teljes siker biztosítottnak látszik. Október hó 10-én este fél kilenc órai és 11 én d. u. hat órai kezdettel tartják meg az előadásokat, mindkét napon minimális műsormegváltási dijak mellett. Szombaton 1 pengős és 80 filléres, vasárnap 80 filléres és 50 filléres műsorok szolgálnak belépőjegyekül. Az előadások tiszta jövedelmét a táborozási alap javára fordítják és ezért felülfizetéseket hálás köszönettel fogadnak. Hogy pedig a fenti jótékony céltól a kiadások minél kisebb összeget vonjanak el, külön meghívókat nem bocsátanak ki az Öreg Hollók, hanem ez uton hívják meg szeretettel a város egész közönségét, a cserkészek minden jóakaróját az „Elcserélt ember" előadásaira. A reáliskola értesítője Későn jelent meg a reáliskola idei értesítője. Bizonnyára technikai okok miatt. De pótolja a késedelmet az értesítő szép tartalma és terjedelme. A bevezetőt Madaras Aurél szentgyörgymezői plébános adja, amelyet Madaras plébános az intézet Szent Imre ünnepélyén mondott el. Egy másik beszéd is következik, ugyancsak Szent Imréről és ezt a beszédet, tartalmas gondolatokban Obermüller Ferenc, az intézet igazgatója mondotta el. A következő részben a középiskolai tanításban, de országos érdeklődésre is számottartható, érdekes, szinte találmánynak nevezhető ujitás kelti fel figyelmünket. Olajos János a reáliskola matematikus és számtantanára, már évek óta az ábrázológeometria tanításának megkönnyítésének kérdésével foglalkozik. Hosszú és fáradságos munka után annak meg is lett a sikere, amennyiben Olajos János az ábrázológeometria szolgálatába filmdiapozitivéket állított. Olajos János tanár a többi között igy ir találmányáról. Az ábrázológeometriában a rajz a fontos. Ebből a szempontból a filmdiapozitivokkal való tanítás lényegesen megkönnyítő eljárás a cél elérésére. Ezek a körülmények késztettek arra az elgondolásra, hogy az ábrázoló geometria elemeinek szemléletesebb tanítására filmdiapozitivéket állítsak össze. Az anyag megválasztása a legújabb reáliskolai tantervnek megfelelően történt. Arra törekedtem azonban, hogy mindazok a középfokú intézetek, melyeknek tantervében az ábrázoló geometria tantárgyként nem szerepel ugyan, de növendékeik a műegyetemre, magasabb katonai intézetekbe és általában műszaki pályákra óhajtanak lépni, rövid tanfolyamon, rendkívüli tantárgy keretében képesek legyenek ilyen módon az ábrázoló geometria elemeit a továbbhaladás legfontosabb kellékeképen tanítványaikkal elsajátíttatni. Plasztikus szemléltető képek mutatják az alakzatokat a különböző térnegyedekben s a térbeli szemlélet után térnek a tulajdonképpeni ábrázolásra. A sorozat tartalma : a képsikok ; a térnegyedek; a képsikok egyesítése ; a pont, egyenes és a sík különböző helyzetekben ; síkban fekvő alakzatok; síkok metszése ; sík és egyenes metszése, a láthatóság feltüntetésével is; sikalakzatok árnyékai ; elemi szögletes testek, ezek síkmetszései és egymással való metszései, valamint árnyékaik. Ezekkel kapcsolatosan a megfelelő ábrázolások. A tanítás folyamán célszerűnek találtam, hogy a probléma feltevése és megbeszélése után vetítve mutassam be az alakzatokat a térben s azután azok ábrázolását. Ezután a tanulók a kezük ügyébe eső karton képsikokkal érzékített tér negyedekben, gyúrható gummiból való gömböcskékkel, kötőtűkkel, rajzlapból kivágott síkrészekkel lehetőleg maguk is előállították az alakzatokat a térben. A filmdiapozitivekkel a tananyag egyes összefüggő részeinek évközi, az év végén pedig az egész anyag alapismereteinek ismétlése lényegesen könnyű és hasznos volt. Előnye az ilyen eljárásnak az, hogy az oktatónak módjában alkalma van sok olyan helyzetet bemutatnia, melyeket eddig a szemléltető eszközök és modellek segítségével vagy csak körülményesen, vagy sok időt igénylő táblarajzzal tudott elérni. Kevesebbet kell a tanárnak demonstrálnia, kevesebb időt kell táblára rajzolással eltöltenie, több helyzetet tud szemléltetni, több ideje marad az intenzív magyarázásra, megbeszélésre és a tanulóknak is több idejük marad elmélyedésre és a rajzok gondos elkészítésére. Krompaszky Sándor tanár az intézet múltjáról közöl 1854-től a mai napig átfogó és szép ismertetést. Ér dekes rész ebben az intézet állandó otthonának kérdése. „A fenntartó vátos — olvassuk — ezen a téren csak az iskolaépület helyének kijelöléséig jutott el. Az uj iskola megépítése követelő szükséggé vált. Az elmúlt 15 év alatt a reáliskola ne velő és oktató munkája hivatalos jelentésekben is többször elismerten olyan hátaim JS fejlődési mutat, aminővel kevés iskola dicsekedhetik." Ez a körülmény is érdemesiti a reáliskolát arra, hogy méltó épületbe kerüljön. Az új épület terve készen van, csak megvalósításra vár." Az ötödik részben Csonkás Mihály dr. szaktanár „Észrevételek az Új Középiskolai Tantervnek reáliskolai francianyelvi anyagára vonatkozólag" cimen ir figyelemreméltó előterjesztést. A továbbiakban az iskola belső életére vonatkozó mozzanatok egészítik ki az értesítőt. Egyik-másik helyen még fontos és érdekes, egyben a városra nézve szomorú sorokat olvasunk. A reáliskola 74 éve áll fenn és ezen idő alatt folyton vándorolt, mindig szükségépületben talált helyet. Egy másik rovatban kérdéseket találunk. Van-e az intézetnek tornaterme ? Nincs 1 Van-e az intézetnek játékra alkalmas udvara ? Nincs 1 Nincs épület, nincs tornaterem, nincs udvar. Lehetséges ez az iskolavárosnak címzett Esztergomban? Még igen bőven lehetne irni a fe gyelmi, tanulmányi és egészségi állapotokról, továbbá a testi nevelésről, amelyeknek fejezetei szintén igen érdekesek és elsősorban a város vezetőinek kellene rá felfigyelni. Legalább is a város tanügyi bizottságának. Mi hiába irunk róla, amikor a tanügyi bizottságban egyetlen tanár sincs. Az idén érettségi vizsgálatra 18 tanuló jelentkezett. Ezek közül jelesen érett Rayman József és Róth János. Jól érett Czibik Rezső, Hack József, Mátyássy László, Brand Lujza és Prouza Adrienne. Érettek Barcza Tibor, Berényi János, Berger Tibor, Flégner Gyula, Kazi József, Klein György, Kuhn Pál, Kuti Kornél, Spiegel György és Vermes Zoltán. Nem érett 1, aki egy tárgyból szeptemberben tesz javitó vizsgálatot . Nyilvános és magántanuló összesen 311 volt az elmúlt évben. Az előmenetel szerint jelesrendű 11, jó 63, elégséges 157. Egy tárgyból elégtelen 36, két tárgyból 10, több tágyból 17. HIREK A sorsjegyek balladája Befizettünk . . . mindnyájan befizettünk hitet, reményt, álmot, szerelmet, szent mindenünket a nagy játékba, s remegve várjuk, hogy majd egy húzáson a vágyaink is főnyereményt nyernek .. • Játszik az élet • • • őrli a küzdő sorsokat. • • és mindig vannak boldog kevesek örömben úszók, kiket irigylünk, kiknek a jólét súlyos millióit osztogatja a végzet kereke • • És mindig vannak, kikhez csak félig hajlik le az álmuk és gyönyörködnek apró koncokon, és annál inkább kergetik a szivük, hogy ne sirhasson megjött roncsokon • • És mindig lesznek, akiknek sohasem nyer a számuk. Fizetnek ők is hitet, reményt, szivet, szerelmet, áe hiába várnak, mert a sorskerék szeszélyesen széttépi mináen álmuk és sohsem nyernek • • Magasi Artúr. Világosnál letették a fegyvert . . . A magasra tartott büszke harci zászló lehullott a porba s az ország tele volt menekülő, bujdosó honvédekkel. Mélységes, nyomasztó gyász és némaság honolt minden felé s a magyar élet horizontjára döbbenetes gyásszal meredt fel Arad felől a rettentő tizenhárom bitó . .. ! Fekete drapériával bevont templomban katafalkon áll a nagy koporsó, tizenhárom s?ál gyertya fénye világlik mellette s egy nemzet zokogó trianoni gyásza sikolt fel az orgona bugásán: most értjük csak meg nyolcvankét évvel később, hogy mit jelentett akkor az a Tizenhárom I . . . Leborulok a koporsóra . . . Tompán zuhognak a gyászakkordok s forrófejem lüktető káoszában látni vélem a Mohi pusztán menekülő magyar királyt... I Felsír az orgona sipja, változat jő s huszonhatezer magyar vitéz csatasikján Kanizsay Dorottya temetni jő bukott nemzetét!.. . Óh, bujdosó nagyságos fejedelmünk, ha Mikesnek fájt, neked hogy fájhatott a Márvány-tenger örök mormolása ?... Aztán a Tizenhárom! Damjanichot, a vörössipkások legendás vezérét ott himbálja a bitón a szél ... — Batthyány egy golyó alatt némán összeroskad s egy nemzet virága megy el bujdosni az idegenben s új otthont keresni : túl a tengeren ! Es most itt vagyunk! Véresre tépett nemzeti önérzettel feljajdul bennünk és kitör a néma fájdalom s tizenhárom, egy nemzet ezeréves múltját és sorsát jelképező bitó alatt magáraébredőn ott áll a Magyar 1 Vájjon érzi-e sorsa és végzete, de legfőképen jelene sorsdöntő voltát — vájjon a múltból intő tragikus és folyton megismétlődő példák súlya alatt ráeszmél-e arra az irtózatos