Esztergom és Vidéke, 1931

1931-09-27 / 78.szám

elnökök. Ez a körülmény azóta sem szűnt meg, világos példa erre a taka­rékossági bizottság, amelybe senkit sem vettek fel az el­lenzékből. Ebben a bizottságban a tisztviselő­kön kivül két városi alkalmazott van, akiknek nincs akaratuk és akiknek úgy kell cselekedniök, ahogy nekik mondják. Egy előkelő városi képviselő meg­ütközve kérdezte tőlem — mondja a kérdezett —, miként lehet­séges még mindig as, hogy örökö sen ez a szólam érvényesül a város­politikában és a bizottságokban: Mátéffy— Mike— Waldvogel és meg­fordítva: Waldvogel—Mike—Mátéffy. Az illető városi képviselő ki is jelen­tette erre, hogy semmiféle bizottságba többé nem vesz részt. A szeptember 22-iki pénzügyi bi­zottságban tisztán a Máléffy-klikk uralkodott. Példa erre, hogy amikor az elnök valószínűleg életrevaló és a város polgárságára hasznos javas­latot terjesztett elő, annak ellenére, hogy az elnök fáradozott, a Mátéffy­klikk egy kézlegyintéssel elutasította. Ez a lómészárszék ügyében történt. De itt van az Ujjady-féle eset is. Állítólag Ujjady autóbuszvállalata adóhátralékban van. Magunk is he­lyeseljük, ha a város kötelességsze­rűen követeli az adótartozásokat, de amikor méltányosságról beszélünk, legyünk következetesen méltányosak. Ezen a bizottsági ülésen Mátéffy Viktor nagy pátosszal a nyomorú­ságról beszélt, a megértésről, hogy az adózó polgárok körében terjesz­kedik a nyomorúság. De amikor »Ujjady adótartozására került a sor, akkor Mátéffy lecsapott az asztalra és az adóhátralék behajtását követelte. vájjon ugyan igy járt volna el Má­téffy, ha Ujjady véletlenül az ő kor­tese lett volna ? 1 Ez az eljárás vo­nul végig Mátéffy egész politikáján és ténykedésén. Mindig csak megtorlás. Ugyanitt meg kell kérdezni, hogy milyen viszony áll fenn Má­téffy és Zwillinger között? Félév óta Zwillinger Ferenc a leg élesebb támadásokat intézte a klikk és a főispán ellen, de ugyanakkor Mátéffy hive. Sőt még katolikus ügyekbe is beleavatkozik Zwillinger. Itt nincs valami rendjén. De vegyük Vécs esetét is. Vécs Ottót újságírása miatt fosztották meg esztergomi állá­sától és kinevezték Nógrád megyébe. Vécs nem fogadta el a „kinevezést". Itt is a politikai üldözés látszik, ha­bár Vécs Ottó sem fegyelmi vétsé­get, sem sajtóvétséget nem követett el. Mátéffy volt Vécs Ottó eltávolí­tásának főinditója, mert ezzel szol­gálatot akart tenni a főispánnak. De ott, ahol Vécs kineveztetését kijárta, állítólag azzal érvelt, hogy Vécsnek akar szívességet tenni a Mátéffynak tett szolgálatokért. Nádler Istvánról is olyan híresz­telések terjednek el a klikk köréből, amelyek nem felelnek meg a való­ságnak és mintegy visszavágások kivannak lenni a választás miatt. Kijelenti végül a képviselő, hogy amig ez az állapot meg nem szűnik, amig új országgyűlési és városi kép­viselőtestületi választás nem lesz, addig az ellenzék nem vesz részt ebben a politikában, mert a felelős­séget, amelyben befolyása nincs, nem vállalja. Zwillinger Ferenc dr. a maga ré­széről ezeket mondotta: — Nem vagyok barátja a passzi­vitásnak. Különösen akkor nem, amidőn a közérdek szenvedhet az ellenzék távolmaradásától, amikor a rendes közgyűléseken olyan tárgya­kat is lehet elővenni, s o'yan indít­ványokat tenni, amelyek a rendes tárgysorozaton nem szerepelnek, ha­nem hirtelen elkészített póttárgyso­rozaton lesznek váratlanul előtálalva. Azért, — nehogy ez előfordulhasson, — kellett a közgyűlés elején megje­lennem. Az ellenzék tfintetésszerü tá­volmaradásának kettős oka, illetőleg célja volt. Egyrészt együttérzésünket akartuk ki­fejezni a lem nidott Nádler István képviselőtársunk iránt, másrészt ezzel akartunk til­takozni a főispáni beavatko­zással szemben, miután a mai válságos helyzetben felszólalásokkal nem akartuk még jobban izgatni a kedélyeket. A főis­páni fegyver visszafelé sült el. A szanálásból kifolyólag két ügy sze­repelt a tárgysorozaton : Cserzy-ügy és egy tanitói állás megszüntetésé­sének ügye. Mindkét ügyben a köz gyűlés elfogadta az eredeti ellenzéki indítványokat. Különösen érdekes ez a tanitói állás kérdésében. A közgyűlés nem változtatta meg ma sem a múltkor ho­zott határozatát, csak egyszerűen tudomásul vette a miniszteri leiratot. Igy tehát a város nem szüntette meg a tanitói állást, — miután az erre irányuló előadói javaslat a júliusi közgyűlésen egy­hangúlag elejtették; — a megszün­tetésre pedig újabb javaslat nem lett előterjesztve. Vécs Ottó tehát ma is esztergomi tanitó, mert a törvény szerint csak a szanálás okából meg­szüntetett állást betöltött tanítót lehet áthelyezni. Ilyen határozatot a kép­viselőtestület soha sem hozott. Városunkban és vármegyénkben az ellenzéki szellem folyton erősbö dik — éppen ezen főispáni politikai (nem sikerült) beavatkozások követ­keztében. Egy másik képviselő ezeket mondta: — Addig, mig áz egyes bizotísá gokba nem veszik be a polgárság független képviselőit, de különösen a szakembereket addig egészséges várospolitikáról, igazi takarékosság­ról nem lehet beszélni. Pénzzel bánni tudó, önzet­len és szakügyekben jártas képviselőkre van a bizott­ságokban szükség. A városházán félannyi személyzet elegendő. Ha takarékoskodni akarnak, vonják össze a gazdasági hivatalt, amelyet Sántha József dr. egyedül is ellát­hat. Igy a pénzügyi osztályt Frommer Ferenc vezetheti. A nagy tételekben takarékoskodjanak először. Ajánlom mondja a képviselő, hogy a költség­vetést alaposan át kell nézni. Súlyos tételek vannak benne. Nem különös-e, hogy a reáliskola — amelyet annyit támadnak — 32 ezer pengős költ­ségvetése egyenlő a póiilletmények összegével. Ha más városban eltö rölték a pótilletményeket, töröljék el Esztergomban is. Ne a kultúrintéz­ményekben, amelyek amúgy is mos­tohák, takarékoskodjanak. Nem évekre szóló beosztást kell keresztül vinni, hanem a takarékos ságot azonnal és gyökeresen végre­hajtani. A küldöttségek kérelme eddig egy­szer sem hozott eredményt. Meghall­gatták, de nem segítettek. A közgyűlésre azért nem mentem el — fejezi be nyilatkozatát a kép­viselő —, mert nem látom érvénye­sülni azoknak a képviselőknek a mun­káját, akik a város lakosságának 80%­át képviselik. Azokat a képviselőket engedjék dolgozni, akik a nép bi­zalma folytán kerültek a képviselő testületbe. Bennünket mailőznek, élet­bevágó kérdésekben nem hallgattak meg. Igy mi felelősséget nem vállal­hatunk. De lesz majd még máskép­pen is. Á mai tnristakirándulas ismertetése Az a kiránduló társaság, mely ma Esztergomba érkezik, oly céllal jön, hogy a várost, a főszékesegyházat és a várromokat arról az oldaluk­ról ismerje meg, melyekkel a régi történelembe belekapcsolódtak és a történelmi * Magyarország életére is sokszor döntő hatással voltak ; hogy megismerje a régi, első királyi, a magyar középkori primási székhelyet, a törökkori végvárat, stb. stb. Osz­tályunk kérésére ennek ismertetését Lepold Antal dr. prael-kanonok vál lalta magára, ki a régi Esztergom­nak a legautentikusabb ismerője. Hisszük, hogy előadása ellibbenti a vendégek arcáról azt a sötét fátylat, mely a jelen Esztergomáról szemük előtt szövődött. A városi múzeum ismertetését Saly Arnulf ^tanár, osztályunk alelnöke fogja tartani. A nap másik kimagasló eseménye a MTE központjának vándorgyűlése. A vándorgyűléseket az egyesületi alapszabályok irják elő s azt minden évben másutt tartják meg. Céljuk általában az általános és helyi vo­natkozású turisztikai kérdések meg­vitatása, szakszerű — esetleg vetitett­képes — előadások tartása, stb. A mai vándorgyűlésen a legaktuálisabb kérdésről: az erdei tilos területek és a turis'atörvényről fog szólni Peitler Gyula dr. egyesületi főtitkár. Csury Jenő, a történelmi biz. elnöke pedig a történelmi és természeti emlékek kultiválását a turistaság keretében fogja ismertetni, Egy érdekes indítvány is sorra kerül. Nevezetesen, hogy a turisták külföldi útjaikon való könnyebb érint kezes kedvéért az eszperantó nyelvet használják. Az Orsz. Eszperantó Egye­sület ezirányú megkeresését Magyar Endre fogja előadni és ismertetni. A vándorgyűlés fénypontja azon­ban bizonyára Cholnoky Jenő dr. egy. tanár, egyesületi elnök meg­nyitója lesz. A nagy tudástól duzzadó, kelet pompázó virágaihoz hasonlóan tar­kított és egészséges humorral telitett beszédeit már jól ismerjük s e'őre is örülünk az ő jövetelének. Dalárdánk fogja még változatossá tenni a gyűlés műsorát több ének számmal. Szeretettel várjuk vendégeinket, érezzék magukat jól a mi körünk­ben és bő tapasztalatokkal gazda­godva s egy kellemesen eltöltött nap után kivánunk nekik szerencsés haza­utazást. Napi programm : 8'57-kor fogad­tatás a vasútnál; utána a bazilikában szentmise, a kincstár és a romok megte­kintése, séta a városban, múzeum megtekintése. Kb. fél 1-kor ebéd a Fürdő Szállóban, fél 3-kor vándor­gyűlés, este 7­02-kor a vendégek elutazása. Tagjainkat kériük, hogy a fogad­tatásnál, kalauzolásban s a gyűlésen minél számosabban vegyenek részt. As Osatály elnöksége Vontatás a Dunán Mennyi méltósággal, mennyi nyugalommal vonul a Dunán a sok uszály !•'.-. — színültig telve szénnel, fával, sóval, gabonával és mákkal, mogyoróval... — Szép sorban mennek, mint a vezényszóra egy század elszánt, vasszivű huszár ... S hogy vontat a vezérhajó?-'/ mennyi komolyság, erő, bölcsesség, megfontol minden kis lépést előre, mert sokan jönnek rábízva utána De mennyi lefojtott tűz dolgozik lenn, míg gépet hajt, a faborddk gyomrában [. •. a nagy ács örök műhelyében belém is gépet épített, hogy vontassak, hogy cél felé vezessek, hogy húzzak békét és adjak hitet • •. 7 Óh áe jó lenne, mint ez a sok uszályt-húzó hajó, nyugodtan lassan, megfontoltan élni a sietésiől óvakodni, félni, a zátonyok elől messze kitérni, vontatni minden könnyet és mosolyt s a mások terhét nem venni zokon •'•'!. [ •. óh Istenem, aád, hogy tuájak lefékezett és erős ember lenni s uszályaimmal, kiket rám kötöttél boláog matrózdalok kedvével utánad menni!! • • • Esztergom, 1931. szept. 16. Magasi Artúr. Halálozás. Özv. Brenner Józsefné sz. Nitter Róza f. hó 24-én, 87 éves korában elhunyt. Temetése ma, va­sárnap, d. u. 4 órakor lesz a bel­városi temetőkápolnából, az ugyan­ottani családi sírboltba. Az elhunyt matróna halála kiterjedt rokonságot borított mély gyászba. Brenner An­tal dr. városi főjegyző édesanyját gyászolja az elhunytban. Püspökkari értekezlet. A ma­gyar püspöki kar dr. Serédi Juszti­nián biboros-hercegprimás elnöklésé­vel október 14-én, az országos ka­tolikus nagygyűlés alkalmából Buda­pesten tartja meg évenként szokásos őszi értekezletét. Eljegyzés. Perneczky László ál­latorvos eljegyezte Szabó Manyikát Esztergom. Esperes! kinevezés. Serédi Jusz­tinián dr. biboros-hercegprimás Molnár László pápai kamarás, budapest-felső­vizivárosi plébánost a budai esperesi kerület rendes esperesévé nevezte ki. Finn vendégek városunkban. A napokban előkelő finn társaság érkezett Budapestre. Tiz napig tar tózkodnak Magyarországon a kultu­rális és közgazdasági viszonyok ta­nulányozása céljából és több magyar várost, köztük Esztergomot is meg­látogatják. Új csolnoki tanitó. A közokta­tásügyi miniszter Bedics József etyeki rk. elemi népiskolai igazgató tanit t a csolnoki rk. népiskola VII. sz. ta­nitói állására kinevezte az 1926 : VII. tc. 6. §. b) pontjában nyert felhatal­mazás alapján. Esküvő. Gregor Mancika és Pá­novits Károly f. hó 27-én dé után fél 5 órakor tartják esküvőjüket a vizivárosi plébániatemplomban. Váci turisták Esztergomban. A M. T. E. esztergomi vándorgyűlé­sére váci turisták is jönnek váro­sunkba Zsembay Ferenc vezetésével. Reggel az 5 órai hajóval indulnak Vácróí. Rákosrendezőn csatlakoznak a budapestiekhez és igy velők ér­keznek Esztergomba ma reggel a 8.57-es vonattal. Itt részt vesznek a program szerint a szentmisén a Ba­zilikában, a nevezetességek megte­kintésében, az ebéden a „Fürdő"­ben s a vándorgyűlésen és este a 7 órai hajóval indulnak Nagymarosra, onnan pedig vonaton utaznak haza Vácra. Tánccal egybekötött rádió gramofonhangversenyek a Rádió­Egyesületben. Az Esztergomi Rádió­Egyesület ez idén is havonkint egy­szer megtartja tánccal egybekötött gramofonhangversenyeit. Az első ilyen összejövetelt, melyen a tagok hozzá­tartozóit és vendégeit szívesen látja a vezetőség, október 17-én (szomba­ton) este 9 órai kezdettel tartják az egyesületnek a Fürdő-vendéglőben lévő külön helyiségében. Ne halassza tovább, hanem pró­bálja ki szerencséjét és a XXVII. osz­tálysorsjátékra vegyen sorsjegyet. Húzás már október 16-án. Egy csa­pásra gondtalan ember válhatik Önből.

Next

/
Thumbnails
Contents