Esztergom és Vidéke, 1931

1931-01-29 / 9.szám

Egészséges pártot! A mult csütörtöki vezércikkünk „Egyesülni erkölcsi alapon" címmel igen nagy visszhangot keltett Esztergom társadalmában. Nem hallgatjuk el, hogy az a cikkünk, amig a közvélemény a legteljesebb egyetértésben csatlakozott hozzánk, a Keresztény Gazdasági és Szociális városi párt vezetősége nagy nyugtalansággal vette tudomásul álláspontunkat. A cikk hatása olyan erős volt, hogy a párt vezetősége éppen ezért értekezletet hívott össze, amelyen az intézőbizottság tagjai vettek részt. Mindenki tudta, hogy ez a pártértekezlet a fegyelmi vizsgálatokkal kapcsolatos események és a pártot, illetőleg a pártvezetőséget ért támadások miatt hivatott össze. Mintha megszólalt volna a lelkiismeret vagy, hogy legalább is mintha igyekeztek volna a történteknek igazolást, mentegetődzést adni. Külön kell hangsúlyoznunk, ezek után Mike Lajos dr. pártelnök kijelentését, hogy a történtek mögött a párt állt és hogy a párt „többsége" teljes mértékben csatlakozott Huszár főispán eljárásához és a polgármesterhelyettes-választás megoldásához. Ebben csúcsosodik ki a párt szerepe és az a kérdés most, hogy a Keresztény Gazdasági párt valóban ott állt-e a maga „tömegével" a főispán eljárása es a polgármesterheiyettes-választás mögött? Laptársunk, az „Esztergom" a vasárnapi számában vezetőhelyen foglalkozik a párt álláspontjával és a cikk végén generális változást sürget a párt vezetőségében. Ezek szerint kitűnik, de ez a felfogás érvényesült már a közvéleményben is, hogy a párt mostani vezetősége tovább nem cooperálhat a közhangulatot képviselő vezetőkkel, illetőleg magával a párttál. Ezt a párt vezetősége megérezte és nem maradt mas hátra, minthogy összehívják az intézőbizottságot, hogy a vezetőség álláspontját magyarázzák, szépítgetve mentsék és hogy ezután megkapják az abszolúciót, a felmentést, vagy legalább is valamelyes bizalmat a történtekre vonatkozólag. Csakhogy a pártvezetőség nem számított arra, hogy magasabb körökből hangzanak el vélemények, jobban mondva éles kritikák. Amikor az „Esztergom és Vidéke" a közvélemény hangját adta vissza az eseményekkel kapcsolatban, amikor kifogásoltuk a főispán eljárását és felemeltük szavunkat a párt vezető embereinek oktrojával szemben, a destrukció vádjával illettek bennünket. Hát destrukció az, ha a közvélemény hangjának adunk szárnyakat és destrukció az, amikor a főpapság köréből is felemelik tiltakozó szavukat ? Mi vagyunk a destruálók, akik Esztergom város jóhirneve mellett szálltunk sikra és a primási város tekintélyét féltettük ? Mi szóltunk a rádióban a világba, hogy mik történnek itt ebben az ősi városban és mi állítottuk a piacra a vezetőket, hogy ítélet hangozzék felettük, a védelem elnémitásával? Nem az-e a destrukció, hogy vádat mondunk, de nem engedjük szóhoz jutni a vádlottakat? Mi ez, a tekintély tisztelete-e vagy a tekintély lerombolása ? A párt összeült és mi tagadás, a párt régi klikkfegyvere ezúttal csütörtököt mondott. Csodálatos, hogy amig a párt számottevőbb tagjai az események előtt csak kis számban jelentek meg a pártértekezleten, amelyen a „többség" akarata döntött, a vasárnapi értekezleten teljes számban jelentek meg. Megértjük, hogy miért nem jelentek meg egyesek az eddig megtartott gyűléseken. Azért, mert a legtöbben nem akartak résztvenni a klikk határozatában. Hagyták, hogy az intézkedések kiforrják magukat, hogy lejárassák az önkényeskedést. Hogy pedig most nagyszámban jelentek meg az eddig távolmaradók, azt azzal lehet magyarázni, hogy most a számonkérés ideje érkezett el. Bizony nem hallottuk, hogy a pártvezetőségnek bizalmat szavaztak volna. Ellenkezőleg éles kritika érte a vezetőséget. Láttuk, hogy hiszen a párt egészen külön van és bizony a párt néhány vezetője egymaga áll. Láttuk, hogy nem a párt többsége adott hangolást az eseményeknek, nem a párt közóhaja nyilvánult meg a városi közgyűlésen, hanem párt vezetőinek a főispánnal történt megállapodása. A köz jogainak védelmében kimagasló és gerinces megnyilatkozások hangzottak el helybeli előkelőségektől és ezekben nemcsak a közvélemény adott visszhangot, hanem a főpapság is, általuk hallottuk megszólalni a primási várost, a közerkölcs, a közjog és a közvédelem hangját. Nem elégszünk meg a vasárnapi pártértekezlettel, hanem e

gy újabb gyűlést követelünk, hogy ezen a közgyűlésen, amelyen bizonyára meg fog jelenni minden tag, amikor a pártban Esztergom egész városának képviselőit számláihatjuk össze, nyilt kérdésben hangozzék el: azonositja-e magát a párt a történtekkel és, hogy a párt akarata érvényesült-e a közelmúlt napokban? Esztergom város szanálását ebből a szempontból is kell tekinteni és csak akkor segíthetjük elő a bajok levezetését, ha mentesülni fogunk minden klikkérdektől. Talán nem kell mondanunk, hogyha a párt nagy többsége a történteket elitéli és a konzekvenciákat levonja, a párt vezetősége is levonja azt a tanulságot, amely a távozását jelenti. Mit kaptunk mi eddig a mostani pártvezetőségtől ? Semmi mást, mint örökös pressziót, akarnokságot, a bajok halmazát és mindezek tetejére Esztergom meghurcoltatását. Elég volt! A legfőbb ideje, hogy a garnitúrát kicseréljük, hogy a Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt új erőkkel, új emberekkel vesse magát bele a változást hozó eseményekbe. Esztergom becsülete kívánja, hogy végre az ügyek tisztázódjanak. A hercegprímás a párbajról és a kat. egybáz házassági törvényeiről Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, mint megírtuk, a fővárosi Üllői uti Örökimádás-templomban f. hó 24-én, szombaton d. u. 6 órakor nyitotta meg az engesztelő kilencedájtatosságot szentbeszéddel és áldással. A bíboros egyházfejedelem nagyhatású szentbeszédében a többek között a következőket mondotta: — Nemcsak az egész emberiség által elkövetett bántalmakért — mondotta — hanem főképen a Magyarországon az elmúlt esztendőben elkövetett bántalmakért akarjuk az Úristent megengesztelni. Az egyházfejedelem szentbeszéde további folyamán a bántalmak közül kiemelte a hitbeli közönyösséget, mint amelyről ezúttal beszélni kivan. Ez a bántalom — úgymond — sajnos, egészen általános a világi katholikus hivek között. Egy igen veszedelmes következményekkel járó bántalmazása ez Istennek. Nem látszik olyan szörnyű nagy dolognak, de olyan, mint valami spanyoljárvány, gyorsan terjed az emberik között. — Sokan azt mondják, hogy ők nem gyilkosok, de nincs szavuk a becsület visszaszerzésének az ellen a legostobább módja ellen, melyet párbajnak neveznek. Sőt agyafúrt okoskodással ők is diszkvalifikálják azt az embert aki katholikus hit elveire hivatkozva visszautasítja a provokálást, holott inkább azt az embert kellene diszkvalifikálni, aki provokál, aki párbajozik. Megvallom, hogy én az olyan embert, aki katholikus mivoltára hivatkozva visszautasítja a párbajt, nemcsak kvalifikálnám, hanem díszhelyre ültetném. Az ilyen ember, aki sem gyilkos, sem öngyilkos nem akar lenni, megérdemli, hogy megbecsüljék. — Az ilyen közönyös ember — mondotta ezután a bíboros főpásztor — elvben elfogadja a hatodik parancsot, de megengedhetőnek tart minden flörtöt

, közös s

tra

n

dot_ég_azt, hogy a házastársi nu-egn'é'R szemet hunyjanak, ha ezt megszegik. Az ilyen ember nem tudja elitélni, ha valaki a házasság céljával visszaél, azonkívül mindenféle tudatlan és meggondolatlan ember módjára szidalmazza a katholikus anyaszentegyházat azért, mert nem akarja öszszeházasitani azokat, akik az Isten törvényei szerint érvényes házasságot nem köthetnek, akár azért, mert házasságuk még érvényben van, akár pedig azért, mert vegyes vallás esetén a nem katholikus f él nem akarja SAIÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedö-vászon, köpper, törül- ¥% \ Isi-''! Esztergom, Széchenyi-tér kőző. konyha- és kenyérruha, Fp|A7ITÍ2 flu ' SlQTliinSlI 16. sz. (Saját ház.) Teleabrosz (nagyban és kicsinyben) • VlUC.1 IIC&III I fc.GLw4.IUI ICL? fonszám 135. Házi kenleg jutányosakban beszerezhető mm mviwn „„ •„m,, „ der szövésre elfogad tátik házi szövött