Esztergom és Vidéke, 1931

1931-08-02 / 62.szám

az, hogy tizenkilencen nem fogadták el az elsőfokú Ítéletet és tovább akar­nak menni a másodfokú Ítéletre, tizen­négyen pedig megnyugosznak. Izgalmas percek voltak ezek. Következett ezután egy második szavazás,- melyre indítvány határo­zottan nem is tétetett, hogy enyhí­tést, vagy súlyosbítást kérjenek-e ? Látszott egyeseken, hogy a kér­dés feltevesét sem értették meg. Lassan megy az összeolvasás. A súlyosbítás mellett szavazók száma egyre emelkedik. Végül tizenkilencen súlyosbításért szavaztak és csak he­ten kértek enyhítést. Leszavazták tehát a klikket. Az ellenzék győzött. Hiszen már a fel­szólalások is mutatják, hogy az Íté­let mellett csak Szivós-Waldvogel és Mike Lajos szólalt fel. Ezzel szemben Zwillinger, Scheiber, Meszes, Bábszky, Gere, Csákváry, Holop és mások az ítélet ellen foglaltak állást. „»1 - 33" A nálunk járó külföldiek hamar megállapítják, hogy a magyar ter­mészetében van „szalmaláng" és elé­gedetlenség. Elégedetlen volt a terméssel még Deák Ferenc választó kerülete is akkor, mikor igaz ugyan, hogy buza, bor kapás és gyümölcs annyi volt, hogy nem tudtak vele mit csinálni, de sajnos az évben mák nem ter­mett jóformán semmi. Az időjárás­sal és a közállapotokkal még eddig két szomszéd sem volt egyszerre megelégedve. A szalmaláng pedig a rendszeres és előrelátó munkát céltudatossá soha sem tette. Nálunk is elégedetlen mindenki, közel egy éve annak, hogy váro­sunk az izgalmak és a must forrás­szerű állapotában van, hibát lát itt mindenki, mindenütt és javítani akar teljes erőből és teljes szorgalommal. De amikor arról van szó, hogy ho­gyan kellene ezen javítani, segíteni, senki sincs a helyén és minden megy valahogy, de tervszerű előrelátásról nehéz beszélni. Mit láttunk a keddi városi köz­gyűlésen ? 30 választott képviselője van a testületnek, kik érdekében még nem is oly régen, a legnagyobb küzde­lem és heves választás folyt és sze­mély szerint volt fontos, hogy ez kerüljön-e be, vagy helyette az. A nagy anyagi gondokban lévő város 30 évre elzálogosította utolsó érté két és az adóhátralékok a fél millió pengő körül vannak, igy a 30 viri­listának sem lehet közömbös, hogy ez a hátralék több, vagy kevesebb legyen a következő években. Mit mondjon a közönség, ha képviselői, érdekeinek képviselői közül még min­den másodikat sem érdekli az, ami 18.000 léleknek közel egy év óta fontos és életbevágó. Az új városi törvény szerint min­den ügynek a közgyűlés elé kell kerülni abból az elvből, hogy több szem többet lát és minden ügy az előkészítés Után itt éri el az elinté­zés stádiumát. Itt miuden igen, vagy nem zzavazatnak szinte kiszámítha­tatlan súlya van. Itt nemtörődömség­nek helye nem lehet. Akit nem ér­dekelnek a város ügyei, vagy aki elfoglaltsága, vagy ízlése szerint nem szeret a közgyűlésen megjelenni, lemondhat a kitüntető és vezető tisz­teletbeli állásáról és adja át olyan­nak a helyét aki úgy érzi, hogy odavaló. Jó lenne szemmel tartani a rendszeres távolmaradókat és a legközelebbi választásokon ezek he­lyére olyanokat választani, akik a gyűlésen való megjelenési kötelessé­güknek tartják. De kívánatos lenne a képviselők teljes és részletes tájékoztatása is. Az egyik a vádinditványt nem is­merte, másik a védelmet nem, az egyik a város hangulatát, a másik a határozat következményeit nem tudta, 'így nem csoda, hogy a szavazás után olyan volt a hangulat, mint egy komplikáltabb esküdtszéki tár­gyaláson, hol a verdik után biró is, esküdt is azt mondja, amit a kép­viselők mondtak a szavazás után, mikor arról, miről a város közön­sége ugy tudja, hogy fehér, és egye­sek azt hiszik, hogy bizonyos meg­világításban talán kevés lila pont is észrevehető, a szavazás kihozta az eredményt, hogy legalább olyan fekete, mint az ördög Mindenki kapkodni kezdett, én nem igy akar­tam, te sem, senki sem és amit ha­tároztunk, az a feje tetejére állított igazság. Az csak kapkodás és pilla­natnyi hangulat eredménye lehet amit nyugodt megfontolás után min denki helytelennek tart. Elérkezett annak az ideje, hogy a képviselőtestület az összekötő­kapocs legyen a vezetők és a város közönsége között. Rendszeresen és céltudatosan tudják meg azt ami a közönség érzése és kívánsága, de kell, hogy a vezetők ne „zárt szobá­ban" elhatározott és pucsszerű meg­lepetésekre készüljenek „haditerv" módjára-, ha azt hiszik — és kell, hogy azt higyjék — hogy terveik hasznosak és jók ne tartsák suba alatt, ne csak 2—3 képviselő tudjon erről, hanem mindegyik. Játszunk nyilt kártyával és ne meglepetések­kel. Legyünk bizalommal egymás iránt, mindenki itt jobb állapotot jobb helyzetet akar, ne akarjuk a másikról elhinni azt, amit nem sze­retnénk, ha a másik rólunk hinne el. Akkor Esztergom sorsa jobbra fog fordulni, mert népe munkája nem fe­lesleges puffogásokban és intrikák ban fog kimerülni, hanem ha a külön­féle erők egy irányban működnek, nagyobb eredményt adnak, az eredő törvény szerint, mint ha egymást gyengítik vagy ellensúlyozzák. Gy. A Dongónak! Valamikor régen, — egy ember­öltővel ezelőtt, amikor ennek a lapnak vonalalatti tárcájában én is megjelen­tettem stílusgyakorlataimat: n egéne­keltem — a dongót. Foglalkoztam az édes döngicséléssel, amit a sze­relmeseknek fülébe súg; de leírtam a haragos dongást is, amikor a sö­tétből nem szállhat a világosságra, mert közbe van az ablak, — bizony akkor sokszor beüti a fejecskéjét! De ez nem fáj neki, — megmarad a régi, kedves dongónak. Dongó pajtás, amit 35 évvel ez­előtt megénekeltem, — azt te most végigcsinálod — a másik helyi lap hasábjain. Nem gondolod azonban azt, hogy a dongó nem tud csip­kedni, sem szúrni, — csak döngi­csélni, vagy donogni. Te, pajtás, — ez utóbbit válasz­tottad, — nem gondolva meg azt, hogy a dongó haragjában dong, — s aki haragszik, annak nincs igaza ! Dongó pajtás, — elhiszem, hogy előtted — a komoly főispántámogató előtt — az ellenzék súlytalan, de hangos. De akkor miért utánzód őket; — miért mondasz legnagyobb zajjal, lármával — semmiségeket ? Te nem jártál zsidóiskolába, te csak a „Brűfungot" tetted le, — hol ta­nultad hát mégis a semmitmondó kiabálásokat ? Nem jól van ez így Dongó pajtás, hiszen te is jól tudod, hogy a reg­lama főszabálya, hogy az ellensége­ket nem szabad lebecsülni. Mi ugyan nem vagyunk ellenségek, csak — ellenfelek, — azok is csak a zöld asztal mellett, hát nem gondolod, hegy jobb ami kis ütközeteinket egy­mást megbecsülve vivni meg ?! Nem gondolod Dongó pajtás, hogy az idők változtával — a fegyverek is változnak. A zöld asztal mellett is ma már mások a harcieszközök. Hi­szen magadon tapasztaltad ezt — az utóbbi s különösen az utolsó köz­gyűlésen. Hiszen minden közbeszó­lásodat a gúny fegyverével vertük vissza ; s beszéded javarésze benned rekedt! Dongó pajtás, amit nem tudtál elmondani — a zöld asztal mellett azt megkísérelted leirni. Persze a papiros türelmes, — az nem vág vissza . . . De látod mégis csak visszavág! Hát abban igazad van, hogy tiz éven át küzdöttem — Antóny rend­szere ellen, de ne feledd, hogy An­tóny csak igy tudta tiz éven át fen­tartani azt a rendszert, hogy felülről elnézték, — alulról pedig támogat­ták. Hiszen Dongó pajtás, te is ott döngicséltél, dicsérted, magasztaltad őt, — sőt talán te voltál annak az arckép megfestésének a megmozga­tója, de mindenesetre elzengted a dicshimnuszodat. Jól' emlékszel Dongó pajtás, én voltam az, aki az arcképleleplezése alkalmával megjósoltam, hogy fog­játok azt ti még befelé is fordítani. Sajnos, szórói-szóra — bekövetke­zett. Most már nem döngicsélsz, ha­nem donogsz . . . Hát ki a következetlen, ki a nem komoly, ki a pálforduló ? 1 Nem azt mondtam, hogy én (az ellenfél) fogom leszedni a képet, ha­nem ti, a jó barátok . . . Azután Dongó pajtás, — ha nem jól emlékszel már a tiz esztendő történetére, — vedd elő a jegyző­könyveket. Soha egyetlen alkalom­mal sem kértem — Antóny fejét, soha sem akartam elvenni a kenye­rét, hanem megakartam szabadítani — a rendszertől, a klikktől, — a támogatóitól és a „jó barátai"-tói. Bizony Antóny végzete az volt, hogy elnyomta, kizárta az ellenzéket. Ha az ellenzék csak olyan erős lett volna, mint ma vagyunk, — Antóny, — igaz, hogy több kisebb fegyelmi büntetés után, — de még ma is polgármester, természetesen többé már nem az a bohémvérű örök ifjú, hanem nagy eszének és nagy tehet­ségének megfelelő — komoly és szorgalmas vezető! Látod Dongó pajtás, hogy akkor sem volt igazad, amikor az én lelki­ismeretemet aposztrofáltad — ebben az ügyben. Ha Antóny nem a dön­gicsélésekre hallgatott volna, hanem legalább is a dongásokra, — akkor nem kellene most — utódról gon­doskodnotok . . . De abban sincs igazad, hogy csak a legutóbbi közgyűlésen hallottad ezt tőlem. Az „egy év" alatt sokszor elmondtam ugyanazt. Most is csak azt mondom, hogy nem lenne jobb polgármester Antónynál, — mert most már megszabadult — támogatóitól; most már megtanulta, hogy — neki is dolgozni kell! Ez esetben évi 10.000 P nyugdíj tehertől szabadul meg a város. Ugy-e ez már valami! Dongó pajtás, — nem jut eszedbe a nagy Napóleon kis generálisának története, — aki a harctéren a leg­kiválóbb volt, — de a zöld asztal mellett bizony bakokat lőtt . . . Azután eszembe jut egy ókori me­se : A róka eljutott egy szőlőskert­hez, ahol gyönyörű, érett szőlőfür­tök mosolyogtak rá. A kertbe azon ban csak egy szűk nyilason lehetett bejutni, amely a kőfal aljában húzó­dott. A róka, hogy bejuthasson na­pokig koplalt, — végre is bepréselte magát. Ezután persze napokig dús­kált a zamatos fürtökben. De mint mindent, — elvégre ezt is megunta. Csakhogy ezalatt a néhány nap alatt alaposan meghízott és a szűk lyukon nem tudott távozni. Attól tartott, hogy a gazda, ha bejön szüretelni, bizony ott találja. Nem maradt más hátra, minthogy újból koplalni kez­dett, — s csak hosszas koplalás után, — mialatt a gyönyörű szőlő­fürtök szemeláttára még mézesebbek lettek, — sikerült neki visszapréselni magát — a szabadságot jelző ország­útra . . . Dongó pajtás, látod ilyen a hirlap­irás mézédes gyönyörűsége is 1 Azért csak maradj meg Dongó pajtás — régi szokásod mellett; — döngicsélj csak kedves, szerelmes dalokat, — hadd a dongást azoknak, akiknek nem fáj az, ha a csipkedé­sekért — visszacsipik . . . Darázs. Nagyboldogasszonynapi ünneplésünk jelentősége Ősi magyar szokásnak hódol Szent István király szülővárosának közön­sége, amidőn Nagyboldogasszony napját ezidén immár ötödizben ké­szül minél nagyobb bensőséggel meg­ünnepelni. A Magyarok Nagyasszonya iránti tisztelet és szeretetet első szent ki­rályunk maga ültette a nemzetbe. Már az első templomokat is az Ő tiszte étére emeltette. Menybemene­tele napjának Székesfehérvárott való országos megünneplésére minden rendű és rangú alattvalóját törvény­nyel kötelezte. Oda ő maga is min­den évben elzarándokolt és ott az ünnep után öt napig törvénykezési napokat tartott. Ez a szokás még Szent László király idejében is meg­volt, amikor István királyt és liliom­lelkű fiát Imre herceget szentekké avatták. Nagyboldogasszony ünnepe Esz­tergomban szoros összefüggésben van Szent István király emlékével, ő építette fenn a várban Szűz Má­ria menybemenetelére szentelt első székesegyházat, ahol kezdetben a Rómából hozott Szent Koronát is őrizték. Nagyboldogasszony napján koronázták őt királya. Ezen a na­pon ajánlotta fel koronáját és orszá­gát a Boldogságos Szűznek és ezen a napon is halt meg. Mindenféleképen indokolt tehát Esztergom ünneplése, amidőn Nagy­boldogasszony napján nemcsak di­cső nagyjaink, Szent István, Szent László királyok és Szent Imre her­ceg ereklyéit, hanem Magyarország Védasszonya szobrát és a magyar Szent Korona mását is a városban körülhordozva, ezrek részvétele mel­lett, igaz magyar érzésünknek és nemzeti kegyeletünknek adunk méltó kifejezést. De indokolt minden évben leg­alább egyszer a mi várba való za­rándokiásunk az okból is, mert fenn a Bakácskápolnában őrzik a Szűz anyának sok viharos évszázadot át­élt kegyelemképét, amely egymagá­ban is érdemes arra, hogy a hivők ezrei az ország minden részéből, de főkép az esztergomi főegyházmegyé­ből Esztergomba zarándokoljanak. S. F. P. Del-Ka cipők 1'90-től 12-90-ig. Ingyen kaphat 1 Auto-Syphon­Üveget, ha két tucat hozzávaló töl­tényt vásárol Brutsy Gyula cégnél. Megjött a Wolek bácsi 1 Wolek József zongorahangoló már váró sunkba érkezett. Felkéri mindazokat, akiknek zongorájuk hangolásra szo­rul, vagy javításra, címeiket szíves­kedjenek kiadóhivatalunkban leadni. Del-Ka vásár egységárai 1*90, 2-90, 3-90, 4'90, 690, 8'90, 10'90 1290 pengő. Fürdőruha és fürdőcikkek — szép választékban Keménynél.

Next

/
Thumbnails
Contents