Esztergom és Vidéke, 1931

1931-07-26 / 60.szám

két, szivét nagy nemzeti eszményeink megvalósításába vetett törhetetlen hitnek kell eltöltenie. Ez pedig mindenekfelett kötelességünkké teszi a haza érdekében nemzeti egységünk fenntartását. Ezért bármily elvi alapon álljanak, politikai pártok és egyesek, a nemzeti egység érdekében háttérbe szorítva minden melléktekintetet, Össze kell fognia a haza minden polgárának és minden politikai pártnak, mert csak a nemzet egyetemes összefogása, a nemzeti egység fogja sikerre vinni nemzeti ideáljaink megvalósítását. A nemzeti egységnek fentartása létérdeke az országnak, de ettől várhatják sorsunk javulását a nagy világban határainkon kivül élő mar gyar testvéreink is, akikre soha el nem muló szeretettel és meleg ragaszkodással mindig gondolunk. Az egész világra kiterjedő mai súlyos gazdasági helyzet súlyos válságba sodorta egész gazdasági életünket is. Nagy nehézségekkel kell küzdenünk. Bármiként alakuljon is a jövő, csüggednünk nem szabad és nincs is reá okunk, mert tűrhetetlenül hiszem, hogy a nehézségeket a nemzet le fogja győzni és gazdasági függetlenségét ha áldozatok árán is megőrizve, megmenti egy jobb idő számára erkölcsi és anyagi javait. A nagy gazdasági válság e nyomasztó napjaiban örömmel üdvözöljük az Eszakamerikai Egyesült Államok elnökének őszinte jóakarattól sugalt bátor kezdeményezését, amellyel a népek együttérzésének határozott javaslat utján adott kifejezést. Biztosan reméljük, hogy ennek következtében a világgazdaság fellélegzik, az aggodalmak eloszlanak s helyreáll a kölcsönös bizalom. Reméljük, hogy a kezdeményezés Oly lékért fog teremteni, amely lehetővé teszi idővel az ország részére megfelelő összegű hosszúlejáratú államkölcsön külföldön való felvételét és közgazdasági életünk hitelszükségleteinek jobb kielégítését is. Ez az államkölcsön produktív beruházásokra felhasználva, gazdasági életünk talpraállitását, uj munkaalkalmak teremtését és a munkanélküliség lényeges enyhítését eredményezné. Annál a szoros kapcsolatnál fogva, amelyben az államháztartás és a gazdasági élet van, a gazdasági helyzet alakulása elkerülhetetlenül kihat az államháztartásra is. A változott viszonyokhoz tehát államháztartásunk is alkalmazkodjék, mert annak egyensúlyát még áldozatok árán is feltétlenül biztositanunk kell. A legnagyobb takarékosságra és a kiadások apasztá sára ennélfogva továbbra is szükség van, aminek mindenesetre hatékony eszköze marad az, hogy a megkezdett uton haladva, közigazgatásunkat egyszerűbbé és gyorsabbá tesszük. Szükséges azonban egyúttal, hogy mindenki eleget tegyen az állammal szemben fennáló kötelességeinek. Bizunk abban, hogy nemzetünket, amely a legutóbbi pénzügyi rendezés során már bizonyságát adta elpusztíthatatlan életerejének, ezután is áthatja az a tudat, hogy az egyes sorsa az államtól nem választható el. Elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó nemzet vagyunk. A kormány minden igyekezete tehát odairányul, hogy egyrészt mezőgazdasági feleslegeinknek piacot biztosítson, másrészt a termelők számára jobb árakat érjen el. E célok megvalósítása érdekében uj kereskedelmi szerződések kötésére törekszik. Az Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal létrejött megállapodásokon kivül folyamatban vannak a tárgyalások több más állammal is és a szerződések létrejöttétől jogosan várjuk, hogy mezőgazdaságunk válságos helyzetén könnyíteni tudjunk. Mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének belső munkatervét a világgazdasági válság leküzdésének nemzetközi vonatkozásai fogják irányítani. Ugy a növénytermelés, mint az állattenyésztés terén a minőségi termelés megszervezése a legégetőbb feladat. Szélsőséges klimatikus viszonyaink az öntözés ügyének célirányos és fokozatos felkarolásával vizeink hasznosítását, továbbá az erdősítésnek és fásításnak tervszerű továbbfejlesztését igen fontos feladatunkká teszik. Ugyancsak fontos feladat a bortermelés válságának enyhítése. E tekintetben szükséges, hogy az állam a termelés átszervezését megfele lően támogassa. A mezőgazdasági munkások szociális viszonyainak javítása a kormánynak különleges gondoskodása tárgyát képezi. Ezirányban a munkanélküliségnek leküzdése végett munkaalkalmak teremtésére, a terméketlen területek termővé tételére, a helyes irányú nemzeti birtokpolitika lehetőségeinek célszerű kihasználására és szociális intézményeinknek a viszonyok által megszabott lehetőségek határán belül való továbbfejlesztésére törekszik. A gazdasági világválság súlyosan érinti iparunkat is, amelynek fejlődése fontos nemzeti érdek. Minthogy ipari termelésünk legnagyobb része a belső fogyasztásban talál elhelyezést, kétségtelen, hogy a mezőgazdasági népesség vásárlóerejének fokozása vá lik iparunk kedvezőbb alakulásának leghatalmasabb tényezőjévé. Az ipar helyzetének javítása érdekében az elmúlt országgyűlés létrehozta az iparfejlesztési törvényt, amely lehetővé teszi, hogy meglévő iparunkat még a fennálló vámvédelem egyes pontjainak enyhítése mellett is fenntartsuk, sőt annak fejlesztését is előmozdítsuk. Nemzetpolitikai és szociális szempontból különös súlyt helyezünk kisiparunk megfelelő támogatására és felkarolására. Beruházásokat tervez a kormány az államvasutaknál, folytatja az útépítést, előmozdítja a gazdasági vasutak és az uj hidak létesi tését. Ezek az intézkedések a munkanélküliség enyhítését szolgálják s egyúttal fokozzák az ország gazdasági erejét. Mindezek az intézkedések azonban javítani fogják a kereskedelem mostani nehéz helyzetét is, amelynek orvoslása az ország talpraállitásának s megerősödésének fontos tényezője. Az előző országgyűlés a gyakorlatban jól bevált törvényalkotásokkal gondoskodott arról, hogy a közigazgatás lépést tartson a kor követelményeivel. Megalkotta a vidéki törvényhatóságok és a székesfőváros szervezeti reformját. Ezt a munkát tovább folytatva következik a megyei városok és a községek reformja. A jó és gyors igazgatás biztosítása végett célszerű, gyakorlatias közigazgatási eljárási szabályok szükségesek. További fejlesztésre vár a közigazgatási bíráskodás rendszere is és mindenekelőtt rendezni kell a vármegyék, városok és községek háztartásának kérdését. A törvényhatósági választójog reformjánál szerzett tapasztalatok figyelembevételével megkezdett ösvényen haladva, de mindig a nemzeti követelményekkel összhangban az országgyűlési választójogi törvény reformját a kormány alkalmas időben a törvényhozás elé kívánja terjeszteni. Közművelődési politikánk kettős alapgondolata: egyfelől a nemzeti eszmények erőteljes ápolása, másfelől a közoktatás minden fokán és minden fajta iskolában a gyakorlati irány fokozott hangsúlyozása. A nemzeti érzés ereje nemzeti fennmaradásunk legfőbb záloga. A gyakorlatias irány kidomboritását pedig a példátlan megélhetési válságon kivül, amellyel társadalmunk küzködik, a technika és a természettudományok erőteljes előretörése követeli. Nagy örömmel állapítom meg, hogy az ország nem magyar anyanyelvű fiai, — akik nemcsak jogilag, de ténylegesen is minden vonatkozásban egyenlő polgárai a magyar államnak s akik a kisebbségi jogok háborítatlan élvezetében vannak — hagyományos hűséggel csüggnek a magyar hazán. A kormány különös gondot fordít a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtása mellett az anyanyelven történő oktatás fejlesztésére. Az igazságügyi vonatkozású törvényalkotások során olyan korszakos feladat vár az országgyűlésre, amely csak ritkán, több százados időközökben jut egy nemzet törvényhozásának. Bizonyára a feladat nagyszerűségének teljes megértésével és lelkes odaadással foglalkozik majd az országgyűlés Magyarország Magánjogi Törvénykönyvével, amelynek megalkotása elé nagy várakozással tekint az egész nemzet. A nagy művel párhuzamosan kerül tárgyalásra a részvénytársasági jog, a szövetkezeti jog, a végrehajtási jog és a csődeljárás reformja. Ezeket a gazdasági élet tapasztalatai és a hazai tőkeképzés előmozdításának szempontjai sürgetik. A törvénykezés egyszerűsítésének műve még kiegészítésre szorul a békebiróság létesítése és a munkásbiztositási bíráskodás reformja révén. A bűnügyi rendőrség megszervezése jelentős haladás lesz a büntető igazságszolgáltatás terén. A hitbizományi intézmény korszerű és pénzügyileg is megalapozott reformjával kell a már eddig végrehajtott földbirtokpolitikai intézkedéseket alkalmas időben kiegészíteni, hogy a természetes népszaporodás következtében növekedő földmivelő lakosságunk munkakészsége a jövőben is megfelelően érvényesülhessen. A széles néprétegek szociális és anyagi ügyeire, nemkülönben népegészségünk hathatós felkarolására a kormány különös gondot fordit. Lépésről-lépésre nagyobb mértékben fogunk segíteni a háború áldozatain. Megküzdünk a gazdasági élet nehézségeinek szociális következményeivel és mindent elkövetünk a nyomor enyhítésére. Külügyi érdekeink megóvásában támaszkodunk barátainkra és azon szerződésekre, amelyek Magyarországnak megfelelő pozíciót biztosítottak a közelmúltban és amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy a jövőben a népek csa ládjában érvényesithetjük a jogos igényeinket. A jelenlegi világgazdasági krízisből csak a nemzetek békés együttműködése vezetheti ki az emberiséget. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ezt előmozdítsuk. A velünk baráti viszonyban lévő államokkal továbbra is szorosan együttműködve, az összes többi államokkal fennálló jó viszonyt ápolni óhajtjuk gazdasági téren is. A tárgyalás alatt lévő számos kérdés közt a német vonatkozásúakat — a németmagyar kereskedelmi szerződés aláírásával — sikeres befejezéshez juttattuk. Szomszédainkkal a békeszerződésből eredő számos kérdést sikerrel rendeztük, jelenleg pedig a velük eddig fennállott gazdasági viszonyainkat fektetjük új alapokra. Az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés máris életbelépett. A gazdasági viszonyok rendezése remélhetőleg előmozdítja a szomszédi viszony további javulását is, amennyiben irányunkban azzal a megértéssel viseltetnek, amelyet a magunk részéről készek vagyunk tanúsítani. A nemzetek általunk is annyira óhajtott békés együttműködésének azonban lélektani előfeltételei vannak. A népek nyugalma, illetőleg ezek békés együttműködése megkívánja, hogy a fegyverkezések terén ma mutatkozó különbségek megszűnjenek. Magyarország reménnyel tekint a jövő évi leszerelési konferencia elé, amelyen a népek igazságérzete kell, hogy győzelemre juttassa az egyenjogúságnak a nemzetek összességét egyedül megnyugtató magasztos elvet. A békés fejlődésnek másik előfeltétele a kisebbségi kérdésnek helyes és igazságos megoldása. Az e tekintetben történt kezdeményezéseket a kormány ezután is éber figyelemmel fogja kisérni és a maga részéről messzemenően támogatni kivan minden olyan törekvést, amely alkalmas arra, hogy a kisebbségek nemzeti, kulturális és gazdasági erőállományának fenmaradását és szabad fejlődését biztosítsa. Nehéz és fontos feladatok megoldása vár az új országgyűlésre. A magyar nép önfeláldozó hazaszeretete átsegítette nemzetünket egy ezredévi harcokban és küzdelmekben oly gazdag évszázadain. Istenbe vetett hitünk és nemzetünk jövője iránt érzett törhetetlen bizalmunk, élniakarásunk megadja nekünk az erőt ahhoz, hogy fa- és szénkereskedönél PnnnoTO-jÁn tii"7iío előjegyezhető olcsó áron augusz- H^iyiAni/ r OrOSZSZen, luZITa tU

si és szeptemberi szállításra UBuieny Ferenc József-út 13.