Esztergom és Vidéke, 1931

1931-07-12 / 56.szám

[ffTCRfiftt/ÍTtk ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 56. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, JULIUS 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Esztergom és főispánja Mindig tragikus sorsuk volt az esztergomi íőispánoknak. Kobek körnél a Károlyi forradalom után tönkrement. Bátorkeszi birtokával elvesztette főispáni állását is. Beniczky Ödön egy téli hajnalon agyonlőtte magát. Majláth Ferencet a kommunizmus alatti szereplése miatt letartóztatták. Czobor Imre, a jelenlegi főispán elődje, politikai okok miatt nyugalomba vonult. Ma, hét év óta, Huszár Aladár főispán áll az egyesített vármegye élén. Mi nem akarunk jósok lenni,] nem látunk a jövőbe sem, de nem is akarjuk, hogy a tragikus főispáni sors folytatódjék. Huszár Aladár dr. főispánságában más a tragikus sors. De súlyosabb is az előbbieknél, mert a tragédia közös és azt mint élő, érző és szenvedő embereknek tovább kell viselnünk. Eleven ez a tragédia. Hét év óta főispánja Huszár Aladár dr. Esztergomnak és most történik meg először, hogy személyével, működésével érde mileg foglalkozunk. Igaz azonban, hogy amidőn személyével érdemileg először foglalkozunk, nagyon kedvezőtlen véleményt kell Írnunk, helyesebben a közvéleményből tolmácsolnunk. A főispánban mindenkor a kormányhatalom első képviselőjét kell tisztelnünk és a tradíciók szerint köztekintélyben és közmegbecsülésben magasan állónak tartani. A primási városban sokszorozottnak kell lennie ennek a tiszteletnek, de amelynek szinte hódolattá kell emelkednie, mert Esztergom főispánja a primási oáros főispánja. A bíboros hercegprímás közjogi méltósága fényt vet az esztergomi főispánságra, de íényt kell vetnie a főispánnak a biborosi székre is. Sehol Magyarországon nem mondhatja főispán azt, amit az esztergomi főispán mondhat: én a primási város, a Magyar Sión főispánja vagyok. És amikor ezt hallanók az esztergomi főispántól, magunkat, a polgárságot is felemelve kellene érezni. Ebben van Huszár Aladár dr. főispán tragédiája. Mellőzöttséget, nemtörődömséget érzünk magunkkal szemben a főispán részéről. Nagy, hideg ür választ el bennünket tőle. Nem lakott közöttünk, nem ereszkedett le a mi köznapi életünkbe és nem láthatta szemtől-szembe, hogy mi történik a mi mindennapi munkánkban. Hét esztendőnek kellett elmúlnia, hogy végre észrevegye ennek a városnak az életét, a mienkkel együtt. És akkor vádolva jelent meg előttünk és csődöt, hűtlen közmunkálkodást és közvagyon elprédálását jelentette ki. Azt mondotta és ez még ma is lelkünkbe vág: itt becsaptak mindenkit, becsapták önöket (a képviselőtestületet) és engem is. Hát hol volt a főispán hét éven keresztül? Ha csak annyi fáradságot vett volna magának a főispán, hogy a helyi sajtót kiséri figyelemmel, már ez az érdeklődés is enyhítené viszonyát közte és a város között. Meg kell kérdeznünk, hogy hányszor hivta magához a főispán az esztergomi lapok egyik vagy másik szerkesztőjét, hogy az ügyekről tájékozódjék, hogy valamelyes érdeklődést mutasson a közvélemény iránt. Ezzel csak szimpátiát ért volna el és semmi esetre sem lett volna ez a közeledés tekintélye ellen. Huszár Aladár dr. főispán egyszer sem kereste a sajtó képviselőit, ami azt jelenti, hogy számára nem fontosak a közvélemény munkásai. Ha csak ennyit tett volna, hogy fogadja néha-néha a helyi lapok munkatársait és kérdezte volna: mi újság, uraim, mit beszélnek a polgárok, van-e valahol baj és mi lenne a segítség módja a közvélemény szerint? Amint a polgárságtól, úgy a sajtótól is távol állott a főispán. Pedig lett volna ideje bőven rá, arra is lett volna ideje, hogy kissé körülnéz a polgárok között, ezt is, azt is meghallgatja, itt is, ott is megjelenik a társadalmi életben. Lett volna ideje bőven, mert hiszen, ha Esztergomban tartózkodott, órák hosszat láthattuk a kávéházban. Természetesen tanácsadóiról is meg kell emlékeznünk. Kéthárom tanácsadója van és ezeken kivül senkit sem kérdez meg. Tudjuk pedig, hogy ezek a tanácsadók főemberei a klikknek, amellyel a polgárság hadilábon áll és amelyben a város összeomlásának és csődjének oka keresendő. Akkor tehát, amikor Huszár főispán csak azokkal a tanácsadókkal tart fenn összeköttetést és csak ezeknek a véleményét hallgatja meg és nyúl bele a város katasztrofális helyzetébe, hogy rendet teremtsen, maga magát is felelőssé teszi a bajok okaiért. A városcsőddel megmentŐt keresett Esztergom és amikor a főispán vállalkozott arra, hogy rendet teremt, amiért egy város csak hálás lehet, nem a polgársággal egyetértve, a közvélemény csatlakozásával keresett megoldást, hanem erőszakossággal, állandó és békét felborító harcban, a klikkemberektől körülvéve vezette a város ügyeit.. Van Esztergomban egy klikk, amelyhez 4 és félmillió pengő adósság fűződik, ami városcsődöt, polgármesteri és tisztviselői felfüggesztést okozott és ez ellen az adósság ellen és okozói ellen hirdetett kíméletlen rendcsinálást a főispán — de eddig még semmi sem történt. Az adósság megmaradt, sőt a főispáni szanálási tervvel emelkedtek a terhek és megmaradt a klikk is. Most már lesz két polgármesterünk, három főszámvevőnk és két kertészünk. Ezeket a tehertételeket már nem akarjuk feszegetni. Tény az, hogy a főispán a szanálással — ami nem történt meg — szembekerült a polgársággal, egészen népszerűtlen lett és eddigi szereplésével bizalmatlanságot keltett. Ismételnünk kell *azt a tényt is, hogy hideg viszony van közte és a hercegprimási aula között, úgy, hogy a szakadék mélyebb, mint amit csak egyszerű várospolitika idézhet elő. Köztudomású már, sőt Budapesten is beszélnek róla, hogy békés, és a bajokból kivezető munka, társadalmi és politikai harmónia, vallási megnyugvás csak Huszár főispán távozásával jöhet. Addig nem lesz itt rend, beke és nyugodt munka, amig Huszár főispán áll a vármegye élén. Ki kell térnünk a Közüzemi Rt. ügyére is. Maga a főispán mondotta, hogy a városszanálást a Közüzemi bérbeadással lehet megoldani, már csak azért is, mert a Közüzeminek olyan adósságai vannak, amelyeket tovább viselni nem lehet, különösen, mert ezek az adósságok a várost is súlyosan érintik. A Közüzeminek Mátéffy Viktor volt az elnöke, tehát amikor a főispán súlyos bírálatot mondott a Közüzemiről, ez a bírálat tulajdonképen Mátéffy ellen szólt. Ezzel Mátéffy megsemmisült utolsó vállalatával is, ez is megszűnt hatáskörében éppen úgy, mint a többi szerencsétlen vállalkozása. „Tiszta levegőt, más rendszert akarok a városvezetésben f — mondotta januárban a főispán. Tiszta levegőt, tehát kiengedni a városházáról a klikk levegőjét és új embereket! És mi történik? . . . Huszár főispán Mátéffy mellé áll a képviselőválasztásban. Mátéffy pedig feje volt a klikknek, És ha a 12 éves uralom eredményét: a városcsődöt nézzük, véleményünket Mátéffy nevének említése nélkül nem mondhatjuk ki. Hol van tehát a tiszta levegő és az új rendszer? Ha a főispán a kijelentései szerint cselekszik és szakít az Pelczmann László 1 ű férfiszabó Esztergom, Szécheayí-tér 16 Telefon 135 S I |w Uri öltönyöket s ém felöltöket = a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési °" feltételek mellett. Úgyszintén hozott szövetből is.