Esztergom és Vidéke, 1931

1931-07-12 / 56.szám

[ffTCRfiftt/ÍTtk ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 56. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, JULIUS 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Esztergom és főispánja Mindig tragikus sorsuk volt az esztergomi íőispánoknak. Kobek körnél a Károlyi for­radalom után tönkrement. Bá­torkeszi birtokával elvesztette főispáni állását is. Beniczky Ödön egy téli hajnalon agyon­lőtte magát. Majláth Ferencet a kommunizmus alatti szerep­lése miatt letartóztatták. Czo­bor Imre, a jelenlegi főispán elődje, politikai okok miatt nyu­galomba vonult. Ma, hét év óta, Huszár Ala­dár főispán áll az egyesített vármegye élén. Mi nem aka­runk jósok lenni,] nem látunk a jövőbe sem, de nem is akarjuk, hogy a tragikus főispáni sors folytatódjék. Huszár Aladár dr. főispánsá­gában más a tragikus sors. De súlyosabb is az előbbieknél, mert a tragédia közös és azt mint élő, érző és szenvedő em­bereknek tovább kell viselnünk. Eleven ez a tragédia. Hét év óta főispánja Huszár Aladár dr. Esztergomnak és most történik meg először, hogy személyével, működésével érde mileg foglalkozunk. Igaz azon­ban, hogy amidőn személyével érdemileg először foglalkozunk, nagyon kedvezőtlen véleményt kell Írnunk, helyesebben a köz­véleményből tolmácsolnunk. A főispánban mindenkor a kormányhatalom első képvise­lőjét kell tisztelnünk és a tra­díciók szerint köztekintélyben és közmegbecsülésben magasan állónak tartani. A primási vá­rosban sokszorozottnak kell len­nie ennek a tiszteletnek, de amelynek szinte hódolattá kell emelkednie, mert Esztergom fő­ispánja a primási oáros fő­ispánja. A bíboros hercegprí­más közjogi méltósága fényt vet az esztergomi főispánságra, de íényt kell vetnie a főispán­nak a biborosi székre is. Se­hol Magyarországon nem mond­hatja főispán azt, amit az esz­tergomi főispán mondhat: én a primási város, a Magyar Sión főispánja vagyok. És amikor ezt hallanók az esztergomi főispántól, magun­kat, a polgárságot is felemelve kellene érezni. Ebben van Huszár Aladár dr. főispán tragédiája. Mellőzöttsé­get, nemtörődömséget érzünk magunkkal szemben a főispán részéről. Nagy, hideg ür választ el bennünket tőle. Nem lakott közöttünk, nem ereszkedett le a mi köznapi életünkbe és nem láthatta szemtől-szembe, hogy mi történik a mi minden­napi munkánkban. Hét esztendő­nek kellett elmúlnia, hogy vég­re észrevegye ennek a város­nak az életét, a mienkkel együtt. És akkor vádolva jelent meg előttünk és csődöt, hűtlen köz­munkálkodást és közvagyon el­prédálását jelentette ki. Azt mondotta és ez még ma is lel­künkbe vág: itt becsaptak min­denkit, becsapták önöket (a kép­viselőtestületet) és engem is. Hát hol volt a főispán hét éven keresztül? Ha csak annyi fáradságot vett volna magának a főispán, hogy a helyi sajtót kiséri fi­gyelemmel, már ez az érdek­lődés is enyhítené viszonyát közte és a város között. Meg kell kérdeznünk, hogy hány­szor hivta magához a főispán az esztergomi lapok egyik vagy másik szerkesztőjét, hogy az ügyekről tájékozódjék, hogy valamelyes érdeklődést mutas­son a közvélemény iránt. Ez­zel csak szimpátiát ért volna el és semmi esetre sem lett volna ez a közeledés tekintélye ellen. Huszár Aladár dr. főispán egyszer sem kereste a sajtó képviselőit, ami azt jelenti, hogy számára nem fontosak a köz­vélemény munkásai. Ha csak ennyit tett volna, hogy fogadja néha-néha a helyi lapok mun­katársait és kérdezte volna: mi újság, uraim, mit beszélnek a polgárok, van-e valahol baj és mi lenne a segítség módja a közvélemény szerint? Amint a polgárságtól, úgy a sajtótól is távol állott a főis­pán. Pedig lett volna ideje bő­ven rá, arra is lett volna ideje, hogy kissé körülnéz a polgárok között, ezt is, azt is meghall­gatja, itt is, ott is megjelenik a társadalmi életben. Lett volna ideje bőven, mert hiszen, ha Esz­tergomban tartózkodott, órák hosszat láthattuk a kávéházban. Természetesen tanácsadóiról is meg kell emlékeznünk. Két­három tanácsadója van és eze­ken kivül senkit sem kérdez meg. Tudjuk pedig, hogy ezek a tanácsadók főemberei a klikk­nek, amellyel a polgárság ha­dilábon áll és amelyben a vá­ros összeomlásának és csődjé­nek oka keresendő. Akkor tehát, amikor Huszár főispán csak azokkal a tanács­adókkal tart fenn összeköttetést és csak ezeknek a véleményét hallgatja meg és nyúl bele a város katasztrofális helyzetébe, hogy rendet teremtsen, maga magát is felelőssé teszi a bajok okaiért. A városcsőddel meg­mentŐt keresett Esztergom és amikor a főispán vállalkozott arra, hogy rendet teremt, amiért egy város csak hálás lehet, nem a polgársággal egyetértve, a közvélemény csatlakozásával ke­resett megoldást, hanem erő­szakossággal, állandó és békét felborító harcban, a klikkembe­rektől körülvéve vezette a vá­ros ügyeit.. Van Esztergomban egy klikk, amelyhez 4 és fél­millió pengő adósság fűződik, ami városcsődöt, polgármesteri és tisztviselői felfüggesztést oko­zott és ez ellen az adósság el­len és okozói ellen hirdetett kí­méletlen rendcsinálást a főis­pán — de eddig még semmi sem történt. Az adósság meg­maradt, sőt a főispáni szaná­lási tervvel emelkedtek a ter­hek és megmaradt a klikk is. Most már lesz két polgármes­terünk, három főszámvevőnk és két kertészünk. Ezeket a tehertételeket már nem akarjuk feszegetni. Tény az, hogy a főispán a szanálás­sal — ami nem történt meg — szembekerült a polgárság­gal, egészen népszerűtlen lett és eddigi szereplésével bizal­matlanságot keltett. Ismételnünk kell *azt a tényt is, hogy hideg viszony van közte és a herceg­primási aula között, úgy, hogy a szakadék mélyebb, mint amit csak egyszerű várospolitika idézhet elő. Köztudomású már, sőt Budapesten is beszélnek róla, hogy békés, és a bajok­ból kivezető munka, társadalmi és politikai harmónia, vallási megnyugvás csak Huszár főis­pán távozásával jöhet. Addig nem lesz itt rend, beke és nyu­godt munka, amig Huszár fő­ispán áll a vármegye élén. Ki kell térnünk a Közüzemi Rt. ügyére is. Maga a főispán mondotta, hogy a városszaná­lást a Közüzemi bérbeadással lehet megoldani, már csak azért is, mert a Közüzeminek olyan adósságai vannak, amelyeket tovább viselni nem lehet, külö­nösen, mert ezek az adósságok a várost is súlyosan érintik. A Közüzeminek Mátéffy Viktor volt az elnöke, tehát amikor a főispán súlyos bírálatot mon­dott a Közüzemiről, ez a bírá­lat tulajdonképen Mátéffy ellen szólt. Ezzel Mátéffy megsem­misült utolsó vállalatával is, ez is megszűnt hatáskörében ép­pen úgy, mint a többi szeren­csétlen vállalkozása. „Tiszta levegőt, más rend­szert akarok a városvezetésben f — mondotta januárban a főis­pán. Tiszta levegőt, tehát ki­engedni a városházáról a klikk levegőjét és új embereket! És mi történik? . . . Huszár főis­pán Mátéffy mellé áll a képvi­selőválasztásban. Mátéffy pedig feje volt a klikknek, És ha a 12 éves uralom eredményét: a városcsődöt nézzük, vélemé­nyünket Mátéffy nevének emlí­tése nélkül nem mondhatjuk ki. Hol van tehát a tiszta levegő és az új rendszer? Ha a főispán a kijelentései szerint cselekszik és szakít az Pelczmann László 1 ű férfiszabó Esztergom, Szécheayí-tér 16 Telefon 135 S I |w Uri öltönyöket s ém felöltöket = a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési °" feltételek mellett. Úgyszintén hozott szövetből is.

Next

/
Thumbnails
Contents