Esztergom és Vidéke, 1931

1931-06-14 / 48.szám

Esztergom tragédiája 1919-től 1931-ig ftz esztergomi főispánok sorsa — r\éf>viselőválaszfások — Bankalapítás közüzemi l^f. alapifása ~ Gróh József szereplése Szomorú sorsa volt a háború óta az esztergomi főispánoknak. Vissza kell térni a háború utolsó előtti két évére. Kobek Kornél volt a főispán. Pár­kány környékén igen értékes föld­birtokai voltak. Egyenes és nyilt­szivű ember volt. A Károlyi-forrada­lom idején csatlakozott a kormány­hoz. Aztán tönkrement. Ma szegény­ségben él, de tisztességesen keresi meg kenyerét. Az egykori főispánból dohányügynök lett. Ma Budapesten él. Beniczky Ödön esztergomi főispáni székéből a miniszteri székbe emel­kedett. De letörte őt is a kegyetlen sors. Egy téli reggelen Budán, a parlamenttel szemben, halva találták egy padon. Agyonlőtte magát. Következett Majláth Ferenc fő­ispán. A komunizmus alatti szerep­lése miatt sok kellemetlensége volt. Le is tartóztatták, de később szabad­lábra helyezték. Ma Kolozsvárott él — ki tudja milyen körülmények között. Ezután 2—3 évig szelidlelkű, jó­indulatú főispánja volt Esztergomnak. A vármegye és a város között har­mónia uralkodott. Önkényt ment nyug­díjba és ma kivándorlási kormány­biztos. Czobor után Huszár Aladár dr. főispán következett. És mi következik ezután ... Most újra a képviselőválasztás fog­lalkoztatja Esztergom közvéleményét, így aktuális, hogy visszatérjünk a hat év előtti választási esemé­nyekre. Az első országgyűlési képviselő­választás titkosan folyt le és Kurcz Jánossal szemben Mátéffy Viktor ke­rült ki győztesen. A második válasz­tás már igen heves volt és ekkor Osváth Andor városi főjegyző volt Mátéffy ellenfele. Ebben az időben már hiába volt minden ellenzéki tö­rekvés, Osváth Andor kibukott A választás után nem is maradhatott Esztergomban, mert Mátéffy lehetet­lenné tette őt a városházán. Mátéffy vállalkozásai megszapo­rodtak. Igazgatósága alatt megalakult az Esztergom-Vidéki Hitelbank Rt. amelybe beolvadt a főkáptalan alap­pénztára és igy a káptalant is be­vonta üzleti érdekkörébe. Amikor pe­dig a Ganz Rt.-nek lejárt a villamos­világitási bérlete, megalapította Mátéffy a Közüzemi Rt.-ot, amely a város villamosvilágitását látta el. Eddig mindig elnémitották az ellen­zéket, de a Közüzemi Rt. megalapí­tásánál a szembeszál ás kitört. A vá­rosi közgyűlésen Gróh József volt az ellenzék szónoka, aki erős táma­dást intézett Mátéffy ellen. Elesén tiltakozott a Közüzemi Rt. alapítása ellen és tiltakozásának legfőbb oka az volt, hogy a város 70 %-ban vál­lalt részvényeket az alapitásnál. Hang­súlyozta Gróh, hogy a polgárságra nézve a helyzet csak súlyosbodni fog és az üzem ujabb terheket fog je lenteni. Ugyanekkor Gróh József tiltako­zott az igazgatósági tagok díjazása ellen, már csak azért is, mert az igazgatóságban többen voltak a vá­ros vezetői és képviselői közül. Mátéffy Viktor csak terrorisztikus fellépésével és a függőhelyzetek ki­használásával tudta keresztülvinni a Közüzemi Rt. megalakítását. Ugy történt minden, ahogy Mátéffy akarta nem törődött sem a polgármesterrel, sem a képviselőtestülettel, sem a pol­gársággal. Országgyűlési képviselő, kegyúr, plébános, bankár, üzemek igazgatója, egyesületek elnöke, iskola­széki előadó, nyomdatulajdonos, gyá ros és ovodaigazgató volt Mátéffy egy személyben. A harmadik képviselőválasztás a legjobban jellemezte az esztergomi állapotokat és a klikkrendszert. A polgárság nagyrésze Gróh Jó­zsefet akarta képviselőnek. Amikor Gróh pártja már igen megerősödött és a közhangulat is mellette volt, felkereste Gróht Waldvogel József és Marosi Ferenc, akik a város köz békéjére való hivatkozással arra kér­ték, hogy ne lépjen fel képviselőnek. Amint mondották, Gróh fellépése hosszú időre dúlná fel a város köz­békéjét. Kijelentették, lesz még idő és mód arra, hogy Gróh éppen olyan mértékben értékesítheti hivatottságát, mint Mátéffy. A felsőházi tagságra céloztak és erre vonatkozólag Wald­vogel József ígéretet is tett. Gróh engedett a kérésnek és visz­szalépett. Ez öt évvel ezelőtt történt és ma, amikor ismét benne vagyunk a vá­lasztásban, ismét megpróbálták a régi kísértést, hogy Gróh lépjen vissza. De ma Gróh azt felelte: — Keresztül lehet engem lőni, de visszalépni nem fogok. Mátéffy hat évvel ezelőtt, hogy mandátumát mindenképpen biztosítsa Huszár főispánt is megnyerte har­madik zászlóbontásához. Mátéffyt „egyhangúlag" választot­ták meg. Még szavazás sem kellett, mert a választást az ajánlási ivek döntötték el. Következett a felsőházi tagválasz­tás. Erkölcsi kötelesség lett volna Gróh Józsefet megválasztani és Wald­vogel tábornok Ígéretéhez hiven el is követett mindent, hogy Gróht meg­válasszák. De nem igy akarta Hu­szár főispán és Mátéffynak sem volt érdeke, hogy Gróh felsőházi tag legyen. De ki is tulajdonképpen Gróh Jó­zsef? Bankigazgató, ügyvéd és her­cegprimási jogtanácsos. Tiz év óta az esztergomi ellenzék vezére, hig­gadt, megfontolt és igen éleseszű várospolitikus. Nem bőrfotőjben ülő bankember, nem a mai idők vezér­igazgató-típusa, hanem szerény, csön­des ember. Mátéffy mellett kis em­ber, szerény, de amikor egymással szemben álltak, amikor Gróh beszélt, akkor mindig az ellenzéki gondolat diadalmaskodóit, ha nem is az erő­szak fölött de győzelem volt, mert a közügy, a közérdek nyilatkozott meg Gróh Józsefben. A közhangulat állt Gróh mellett. Ezzel volt fölényben Mátéffy felett. Mint elsőrangú szó­nok a retorika és a szociális ész ere­jével hatott és mindenkor magával ragadta halgatóságát. És ami őt a legjobban felemelte és adta meg ér­tékét az a közéleti és erkölcsi tiszta­sága volt. Minden ellenfelét ezzel a nyugodt lelkiismeretével fegyverez­te le. Bizalmasa volt Csernoch prímás­nak és mint jogtanácsos tudását és munkáját Pécstől Pozsonyig érvénye­síthette. Ha Csernochnak nagyobb vagy kisebb jogi ügye támadt, azt mindenkor Gróhra bizta. Nagy sze­repe volt Vaszary bíboros védelmé­ben de erről majd később lesz szó. Elérkezett a felsőházi tagválasztás napja. Esztergom részéről egy név és Komárom részéről szintén egy név állt hivatalos jelöltként a szavazó­cédulákon. A cédulák azonban fé­nyesek és kétszinűek voltak és ha ceruzával ráírtak, az írást egy ujj­vonással le lehetett törölni. Ezeket a cédulákat közigazgatási tisztvise­lők osztották ki, az urnánál pedig maga a főispán állott és figyelte a szavazókat Ezzel a terrorral folyt le a választás és természetes, hogy a hivatalos jelöltek győztek. (Folytatása jövő vasárnap.) Házbért adóba letiltani nem lebet Közérdekességénél fogva közlésre érdemesnek tartjuk az alábbi hoz­zánk beküldött cikket: Az egyik alföldi város adóhivatala azt a gyakorlatot folytatja, hogy adó-, illeték- és egyéb köztartozások miatt lefoglaltatja a ház- és földtu­lajdonosoknak a lakóktól, vagy haszonbérlőtől járó házbér-, illetve haszonbérjárandóságát. Ilyen foglalásokból kifolyólag több esetben per keletkezett. Ezekben a perekben azzal védekeztek, hogy a házbér és haszonbér lefoglalása jog­hatállyal nem bir és igy az érvény­telen, mert a házbér és haszonbér az ingatlannak hozadékát — mint­egy tartozékát — képezi, tehát ingó módjára nem foglalható le. Ezt a védekezést a bíróságok elfogadták és ugy a járásbíróság, mint a törvény­szék, valamint az ítélőtábla kimondta, hogy a házbért és haszonbért ingó módjára lefoglalni nem lehet. Ez a döntés igen nagy jelentőségű, mert a házbért és haszonbért igy a tulajdonostól elvenni nem lehet, ha nem az az ő rendelkezésére áll. Nagy dolog ez, mert köztudomású, hogy a bankkölcsönök lejáratai ösz­szeesnek a házbér és haszonbér esedékességének időpontjával és így a kölcsönök rendezésére a fedezete meg van. Ma pedig az is nagy do­log, hogy ha az ember lejáratkor rendezni tudja a váltóját. Vitéz Zsiga János és Vécs Ottó ellen fegyelmit indítottak Múltkori hiradásunk téves volt. A közigazgatási bizottság legutolsó ülése Vécs Ottó tanitó, lapunk munkatársa ellen újságírói működéséből kifolyó­lag fegyelmi eljárást rendelt el. Ez a fegyelmi eljárás városunk legszé­lesebb köreiben a legnagyobb meg­döbbenést fogja kiváltani és annak jele, hogy a vármegye főispánjával szemben múltkori sorainkban inpu­tált békülési készség téves volt. Ugyanez a közigazgatási bizottság fegyelmi eljárást rendelt el vitéz Zsiga János vármegyei aljegyző ellen is. HÍMEK Gróh József-párt vezető­sége felkéri mindazokat, akiknél ajánlási ivek van­nak, hogy azokat szerdára a pártirodába hozzák be. Új ivek rendelkezésre áU lanakl A hercegprímás Budapesten. Dr. Serédi Jusztinián bibornok her­cegprímás pénteken délután Buda­pestre utazott és szombaton reggel 9 órakor a ferencesek plébániatem­plomában Páduai Szent Antal szent­té avatásának 700. évfordulóján ün­nepélyes hálaadó szentmisét ponti­fikált, azután résztvett a Nemzőt­közi Leányvédelmi kongresszus ta­nácskozásain, este 6 órakor pedig zá­róbeszédet mondott a Vigadóban ren­dezett Szent Antal jubileumi ünne­pélyen. Az egyházfejedelem ma, va­sárnap reggel benedikálja a Regnum Marianum uj templomát, délelőtt pe­dig megjelenik a Zeneművészeti Fő­iskolában rendezendő Szent Erzsébet centennárium ünnepségén, melynek közönségét a Rómában legutóbb nyert felhatalmazás alapján pápai áldásban fogja részesíteni. Lepold Antal dr. prelátus név­napja. Lepold Antal prelátus-kano­nok, főegyházmegyei főtanfelügyelő tegnap, szombaton ülte névünnepét, mely alkalomból városunk társadal­mának számos előkelő tagja, de a főegyházmegyéből is sokan üdvö­zölték a kiváló főpapot. Az érseki tanitóképző-intézet ifjúsága pénteken este lampionos menetben vonult fel HMMM a prelátus-főtanfelügyelő lakásához és Nemesszeghy István zenetanár ve­zetése mellett az intézeti énekkar szerenádot adott tiszteletére. Madaras Aurél szentgyörgy­mezői plébános ezüstmiséje. Szentgyörgy mező közönsége lelkes ünnepély keretében óhajtja üdvözölni szeretett plébánosát, ki f. hó 21-én tartja lelkipásztorkodásának 25 éves jubileumát. Ezen alkalomból a Hit­község a Kath. Olvasókör, leány- és fiúiskolák, valamint az óvoda és ifj. leánykongregáció fogják üdvözölni. Délelőtt sztmise után a Kath. Ol­vasókör díszközgyűlésen üdvözli, dél­után a leányiskola és óvoda tart hódoló ünnepséget. Ezen ünnepélyre ugy a Kath. Olvasókör, valamint a leányiskola vezetősége szivesen várja és látja a közönséget és szülőket. Jézus Szive ájtatosság. A város kegyúri plébániatemplomában a Jé­zus-Szive kilenced ájtatosság csütör­tök este fél 7 órakor kezdődött P. Hemm jézustársasági atya szentbeszé­dével. Ma, asárnap esti 6 órakor az ájtatosság után megtartják a szoká­sos nagyszabású engesztelő körme­netet. Belvárosban és Szentgyörgy­mezőn is van már a Gróh-párt­nak irodája. Gróh József, dr. köz­ponti pártirodáján (Széchenyi-tér, Iparbank, emelet) kivül Belváros­ban: Rudnay-téren, Kovács hentes és mészáros mester házában és Szent­györgymezőn Erős András vendég­lős házában is állítottak fel párt­irodát. A Bakács-kápolnai Mária-kon gregáció férfitagjait kérjük, szíves­kedjenek megjelenni jelvénnyel a Jézus-Szive körmeneten ma, vasár­nap este 7 órakor a belvárosi plé­bánia templom előtt, hol a zászló alatt sorakozunk. Vezetőség. Fővárosi elsőrendű női tambura zenekar naponkint az árpád-kertben hangversenyezi

Next

/
Thumbnails
Contents