Esztergom és Vidéke, 1931

1931-06-11 / 47.szám

kéri, hogy ezeket, ha neve alatt történnének, hozzák tudomá­sára, hogy megakadályozza. Mátéffy is kijelentette, hogy ő is ezt az elvet vallja. Qlatz Gyula helyettes pol­gármester igen nagy örömmel fogadta Gróh József dr. állás­pontját és ő maga is minden gondját arra fogja fordíta­ni, hogy a primási város te­kintélyéhez méltóan komoly választás legyen. Glatz Gyula helyettes polgár­mester a legnagyobb készség­gel és udvariassággal állt Gróh Józseí dr. rendelkezésére és azonnal intézkedett, hogy Gróh József a választók névjegyzé­két és az ajánlási iveket meg­kapja. Ez meg is történt és minden késedelem nélkül vette át Gróh a névjegyzéket és az ajánlási iveket. Qróh József dr. ezért az elő­zékenységért 'Glatz Gyula he­Mint röviden megírtuk, pénteken délután városi közgyűlés volt. Napi­rend előtt Glatz Gyula helyettes polgármester felhatalmazást kért a a képviselőtestülettől, hogy a város a Hungáriától a Közüzemi bérletére 100 ezer pengőt felvehessen. A százezer pengőt váltón venné fel a város és ehhez a felsőbb hatóság megadta a hozzájárulást, A sürgős fizetési kötelezettség kényszeríti a várost arra, hogy ezt az összeget felvegye. Többen aggá­lyoskodtak, hogy mi lesz akkor, ha a szerződést a felebbezés folytán nem lehet megkötni? Erre vonatko­zólag azt a választ adták, hogy eb­ben az esetben a város a kölcsönt visszafizeti. Az előterjesztéshez v. SZÍVÓS- Wald­vogel József szólt és mint eddig, most is a szanálási terv illetőleg a kölcsön felvétele mellett foglalt állást. Majd szóvá teszi, hogy azok, akik a Közüzemi bérbeadásánál nem-mel szavaztak, felelősséggel tartoznak, mint ahogy ők is felelősséget vál­lalnak. Különösen azokat teszi fe­lelőssé, akik a megfelebbezéssel hát­ráltatják az ügyet. Erősebb vita támad. Zwillinger Ferenc dr. csodálkozik azon, hogy Waldvogel ezt az állítást teszi. Azért, mert valaki nemmel szavazott, már maga azt jelenti, hogy sem erkölcsi, sem anyagi felelősséget nem lehet vállalni. Különösen olyan tervért, amelyet ráerőszakolni akartak a kép­viselőtestületre. Zwillinger hangsú­lyozza, hogy azok a felelősek, akik „igen u-nel szavaztak. Nem igaz az az állítás, hogy nagy baj van. Nem azok csináliak válságos helyzetet, akik nemmel szavaztak, hanem a ja­nuári népgyűlés okozott bajt. Mi már nem akartunk erre visszatérni, de ha Waldvogel tábornok úr fe­szegeti, arról mi nem tehetünk. Waldvogel felhozza, hogy többen a földmivesek közül megszavazták volna a szerződést, ha helyesen let­tek volna informálva. Zwillinger : Kezükben volt a fő­ispán elaborátuma ! De nem is mond­hatták ezt, mert az az igazság, hogy a terv nem győzte meg őket és mind­annyiunkat, akik nemmel szavaztunk. Gróh József dr.: Waldvogel tá­bornok úr szemrehányást tett töb­beknek, amiért nemmel szavaztak Ivettes polgármesternek őszinte köszönetet mondott. Ugyanitt kell megjegyeznünk, hogy a kir. járásbíróság elnöke, Sehmidt József az ajánlási ivek hitelesítését teljes előzé­kenységgel valóban pár perc alatt elintézte. Az elmúlt hetek izgalmai után mondhatjuk, hogy az a közvélemény alakult ki, hogy nemcsak a jelöltek személye, de a város közbékéje szem­pontjából is ezt a választást a legigazságosabb úton, teljesen egyenlő fegyverekkel kell el­intézni. Glatz Gyula helyettes polgármester is kijelentette, hogy ami az ő szerepét illeti, arra fog törekedni, hogy a válasz­tás ilyen mederben folyjon le. Héttőn délelőtt már megkez­dődtek az ajánlási aláírások gyűjtése és ezzel megkezdődött a választási küzdelem váro­sunkban. és ezért e városnak kárt okoztak. Vissza kell utasítani a szemrehányást, mert közjogi kötelesség volt távol­tartani magunkat minden befolyás­tól és attól, ami nem találkozik sem a mi, sem pedig a polgárság tetszésével. Akkor illethetne bennün­ket szemrehányás, ha egyoldalúak lettünk volna. Szivós-Waldvogel arról beszél, hogy kik jártak el helyesen és a vita lassan heves lesz. Zwillinger: Kezdődik ismét a „Hajtó vadászat". Waldvogel: Mindent tudunk már, még azt is, hogy ki csinálta azt a „Hajtóvadászatot." (Ez az Eszter­gom és Vidéké-ben megjelent cikkre vonatkozik.) Gere János: Csodálkozom azon, hogy most hangoztatják a város­csődöt. Meg kell mondani, hogy az adósságokért nem mi új képviselők vagyunk felelősek. Hol vannak azok az emberek, akik a várost eladósí­tották ? Ezeket kell kikutatni és fe­lelősségre vonni. Ne felejtsék el, hogy Esztergom lakosságának 75 °/<s-a földmives, és mi viseljük a terheket, nem pedig az, aki generá­lis. Ha én generális lennék, én is könnyen beszélnék. Az elnök csenget. Fehér Gyula dr. kérdezi, hogy mik a város sürgős fizetnivalói. László tanácsnok részletezi a jú­lius 1-én esedékes sürgős fizetése­ket, amelyeknek összege 900 ezer P. Fehér: Hozzájárulok a 100 ezer P felvételéhez és szintén a felelős­ség kérdését hozza fél. Kéri, hogy amint a többi igennel szavazó anyagi és erkölcsi felelősséget vál­lal, feleljenek azok is, akik nemmel szavaztak, ha a bérbeadás megaka­dályozásából vagy hátráltatásából kár származnék. Ezt indítvány for­májában mondja. Közbeszólás : Ilyen törvény nincs. Azért szavaztunk nemmel, mert nem vállalhatunk ezek után felelősséget. Fehér: Hát szabad igy a város érdekeivel packázni ? — Velünk packáznak. Lenkei: Mi lesz, ha nem jön létre a szerződés. — Visszafizetjük a kölcsönt — hangzik az előadó felelete. — De miből? Szavazásra kerül a sor, hogy el­fogadja-e a képviselőtestület az elő­adó javaslatát a 100 ezer pengős kölcsön felvételéről. Akik a múltkor nemmel szavaz­tak, a szavazástól tartózkodtak és valamennyien hallgattak. Az ered­mény 13 igen és 0 nem. Ujabb vita keletkezik, Mátéffy sem szavaz és ezért Waldvogel méltat­lankodik. — Hát így nem lehet — mondja. — Ugy-e, hogy szemrehányást tesz Waldvogel ?! Mátéffy felszólal és azt mondja, hogy 100 ezer pengős kölcsön nem jelent veszélyt. Úgy kell dolgozni, hogy a város boldoguljon. — Ez már beszéd — szól Wald­vogel. Ezután Meszes Ferenc beszél. Tzavai Waldvogelnek szólnak. — Hányszor szavazott a tábor­nok úr a mi érdekeink ellen ? Mi nem vagyunk analfabéták és tudunk annyit, hogy felfogjuk helyesen a dolgokat. Tessék nyugodt lenni, mert mi áttanulmányoztuk a tervet, de az nem találkozott a mi érde­künkkel és meggyőződésünkkel. A képviselők helyeselnek. Waldvogel: Én sohasem beszél­tem a földmivesek ellen. — Nem egyszer — mondják többen. Fehér Gyula ragaszkodik előbbi felszólalásához és indítványához, hogy szavaztassák le a nemmel sza­vazókat, hogy vállalnak-e felelőséget ők is? Fehér indítványát nem fogadták el. A tárgysorozatban a miniszter ál­tal elrendelt költségvetés csökkentése váltott ki nagyobb vitát. A minisz­ter több tételt csökkentett. Szó van azután még a helypénz emeléséről, ami ellen tiltakoztak. El akarják vonni a tiszti főorvos lótartását, az iparos tanonciskolái tanitók óradi­ját 25 %-al csökkentik, (Jelenleg egy évre egy óra után 100 pengőt kapott a tanítóság és azt a díjazást a miniszter jóváhagyta. Egyébként más városokban 120—140 pengőt A társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló törvényjavasla­tot a Ház elé terjesztették, azonban az idő rövidsége miatt nem szavaz­hatták meg. A javaslat az érdekeltségek több régi panaszán segit. Az első szakasz felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy a késedelmi pótlék mértékét havi 2 százalékról, 1 száza­lékra mérsékelhesse. A második szakasz arról intézke­dik, hogy amennyiben az intézet a biztosítottat orvosi kezelésben része­síteni nem tudja, a biztosítottnak készpénzse­gélyt ad, ha gyógyszerekben nem tudja része­síteni. A segély, a táppénz negyedrésze, illetve, ha sem orvost, sem gyógy­szert nem tud adni az intézet a biz­tosítottnak, ugy a táppénz fele. A harmadik szakasz a készpénz­segélynek a járulékokkal való arányba hozatala tekintetében intézkedik. A negyedik szakasz régi panaszt akar orvosolni, nevezetesen a sza­kasz kimondja, hogy az önkormány­zat egészben, vagy részben elengedheti annak a mulasztó munkaadónak az orvosi költ­ség fejében megállapított összeget, aki bejelentési kötelezettségének általánosan pontosan szokott eleget tenni és a mulasztást megelőző há­fizetnek évi egy óra után.) Csökken­tik az iskolai kiadásokat, a reál­iskola költségvetését, a leventeokta­tásra fordítandó összeget. Kevesebb segélyt adnak a hitfelekezeteknek, redukálják a fogatokat és az idegen­forgalmi költségeket is kisebbítik. Gere János: Kérem, ez nagyon szegényes csökkentés, amikor jelen­téktelen összegekből csipkednek le. Ne itt kezdjék a spórolást, hanem feljebb. Itt van a főjegyző úr fize­tése, ami évi 11 ezer pengőt tesz ki. A gazdasági tanácsos úr 10 ezer pengőt kap. Elégedjék meg mind­egyik 4000 pengő kevesebb fizetéssel és máris nagyobb összeget takarí­tunk meg, és igy már segítünk valamit. — A városi gazdaságról is lehetne beszélni — mondja valaki. Zaj. Többen helyeselnek. Gróh megjegyzi: Még mindig nem akarják látni, hogy hol van a köz­hangulat. Hát miért nem hallgatják meg az embereket ? A földmivesek csak mégis jobban értenek az ilyen dologhoz. Következett a tanitói állás szaná­lásának ügye. Mint megírtuk, a kép­viselők egyhangúlag — nagy erőt képviseltek a földmivesek — amel­lett foglaltak állást, hogy természe­tes megszűnéssel — nyugdíjazással — vigyék keresztül a szanálást. Ezt a határozatot el is fogadták. Még arra is hajlandók lettek volna a kép­viselők, hogy fillérig a város fizesse a szanálandó tanítót. Gróh és Zwillinger mellett felszó­lal Kiffer János is, aki amellett fog­lalt erősen állást, hogy ne azt a fiatal tanítót szanálják, aki tele élet­erővel dolgozik és aki a város köz­érdekét az újságban a polgárság tetszése és tények szerint irta meg. Azonnal közbeszólnak az előadói asztaltól, hogy személyről most nincs szó. A közgyűlés kisebb pontjairól hí­reink között irunk. rom éven belül nem adott okot arra, hogy vele szemben bejelentési köte­lezettségének elmulasztása miatt in­tézkedés történjék, a teljes megtérítés viszont aránytalanul súlyos gazda­sági hátránnyal járna számára. Hetvenhatezer tisztviselő közigazgat Magyarországon Az állami alkalmazottak és nyug­dijasokról szóló kimutatás szerint jelenleg 122.492 állami alkalmazott van, ami 855-tel kevesebb mint a mult évben Ebből közigazgatásra 77.452 alkalmazott tartozik. Az állami üzemeknél 45.000 alkalmazott van. Az állami tanerők száma a mult évben 197-el csökkent. Legnagyobb személyzete a belügy­minisztériumnak van: 26.119. A pénzügyminisztériumnak 14.009, a közoktatásügyié 13.566. A honvé­delmi minisztériumé 5.241, három­mal kevesebb, mint tavaly, a föld­mivelésügyi minisztériumé 3.415, a kereskedelmi minisztériumé 2.845, a népjóléti és munkaügyi miniszté­riumé 2.596. A külügyminisztérium­nál 491 a személyzet létszáma. A miniszterelnökség 298. Az országgyűlés alkalmazottainak létszáma 290. A kormányzóságnál 148 a létszám. A legfelsőbb állami számvevőszék létszama 74, a közi­gazgatási bíróságé 91. Az Országos Földbirtokrendező Biróság létszáma 35. Az államvasutak kötelékében 29.000 alkalmazott van. A nyugdí­jasok létszáma 111.886. 100 ezer pengő kölcsönfelvétel ügye, a költségvetés csökkentése és a fele­lősség kérdése a városi közgyűlésen 24 százalékról 12 százalékra szállítják le a társadalombiztosítási dijak kamatát

Next

/
Thumbnails
Contents