Esztergom és Vidéke, 1931

1931-06-04 / 45.szám

EHTERfiOOIBtKf ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 45. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, JUNIUS 4 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Békét Esztergomnak! Esztergom, 1931. Űrnapja. Az „Esztergom és Vidéke" 52 éve áll a közvélemény és a közérdek szolgálatában. Ez az idő olyan mult, amelyre minden lap és minden város büszke lehet. Ez az ötvenkét év egyben azt is jelenti, hogy mindenkor a nemzeti célok alapján állottunk, de jelenti azt is, hogy Esztergom ötvenkét esztendejének legkiválóbb közéleti férfiak számlálhattuk a mi táborunkban. A háború alatt, de különösen a forradalmak idején nemzeti és keresztény célért harcoltunk és szálltunk sikra. Amikor pedig tiz évvel ezelőtt cBethlen István gróf miniszrerelnök kormányával megkezdődött az országmentés és az építő munka, kezdettől fogva hivei és harcosai vagyunk az egységes nemzeti eszméknek. Előttünk állt Bethlen hatalmas egységes programmja és egy pillanatig sem tétováztunk, hogy esztergomi erőssége legyünk ennek a hatalmas munkának. Ma is Bethlen miniszterelnök kitűzött programmjáért harcolunk. Teljes lenne a hitünk és küzdelmünk, ha az utóbbi hónapokban nem történtek volna olyan dolgok, amelyek gátolnak bennünket és polgárságunkat a szabad és egységes kifejlődésben. Január óta nincs békéje Esztergomnak. Izgalmas események követték egymást és amint az események nőttek és izgalomba hozták a polgárságot, úgy lassan elveszett a közbéke. Csak pár napja, hogy a város szanálására, illetőleg a Közüzemi Részv. Társ. bérbeadására összehívott városi közgyűlés volt az a nagyobb esemény, amely nemcsak hogy belevágott minden polgár létérdekébe, hanem izgalmat is okozott a bérbeadás eldöntésére rendelt névszerinti szavazással. Ha hideg ésszel ítéljük meg a szavazás eredményét, úgy azt látjuk, hogy a politika mérlegét a közvélemény, a közakarat húzta le és ennek a közmegnyilatkozásnak az „Esztergom és Vidéke" volt a legerősebb szószólója. Az események során szembe került egymással Jíuszár Aladár főispán és a polgárság. Két rajvonal keletkezett: az egyik oldalon a főispán és háromnégy bizalmasa, a másik oldalon pedig a polgárság, élükön városunk előkelő egyházi kiválóságaival, a társadalom esztergomi vezetőférfiaival, majd a képviselőkkel, akik a nép minden rétegét felelősséggel képviselik. A januári nevezetes gyűlésen vádakkal kezdte meg a főispán a városmentési munkát. Még ma is égetően hatnak szavai, hogy teljes hozzánemértéssel végzik munkájukat a városi tisztviselők, akik jogtalanul illetményeket vesznek fel és hogy csődbe kergették a várost. Ekkor zavarodott meg Esztergom közbékéjének vize. Huszár Aladár dr. főispán már ekkor tapasztalhatta, hogy igen erős ellenállásra talált és láthatta, hogy minden ténykedése és módszere ellenszenvet vált ki a képviselőkből és a polgárságból, sőt a helyi lapokkal együtt a fővárosi lapok is erősen támadták. A főispán teljesen önhatalmúlag rendelkezett. Esztergom társadalmából, képviselőtestületéből nem hallgatott meg senkit és bizalmas embereivel teljesen elszigetelte magát. Ennek következtében napról-napra azt éreztük, hogy raerőszakolás lebeg fölöttünk és ebben kell keresni azt a meddőséget, amely a főispán eljárásából származott. Januárban -kétmillió pengő kölcsönt igért és ehelyett szerződést hozott. Ha még belátta volna, hogy ezzel a tervvel nem lehet boldogulni és módot keresett volna a város vezető férfiaival egy közös megoldást keresni, akkor még mindig kisebb lett volna a baj. De nem keresett közös utat, hanem két-három emberével elbarrikádozta magát és nem akart tudomást venni a közvéleményről* A legutóbbi városi közgyűlés után sem változott meg főispánunk. JI bérbeadás szerződését megfelébb ezt ék, a szerződést megkötni nem lehet, tehát pénz sem lesz. Most mit fog tenni ? Nem számolt ezzel a súlyos következménnyel ? Hát nem ő idézte elő a súlyosabb helyzetet? Nem ő teremtette-e az izgalmakat? És nem gondolja a főispán, hogy ennek a helyzetnek köze van a közbékéhez is? . . . De ez még mind nem volt elég. Jött a Vécs Ottó esete. Jött azután az újságírók kitiltása a vármegyeháza közgyűlési terméből. Az újságírókkal nem tetszett a főispánnak a nyilvánosság sem. A közbéke egyre kavarodott és a hullámok egyre emelkedtek. Ugyanezen a napon, amikor vármegyei közgyűlés volt, a főispán beszédet mondott. Üdvözölni javasolt több országos vezető férfiút, köztük Reiser Jlntal dr. győri megyéspüspököt is. Azt mondotta ekkor a főispán, hogy Fetser Antal püspök nem máról-holnapra lépett a főpapi méltóságba, hanem egyházi pályájához tradíció fűződik. Mi és minden esztergomi a legnagyobb tisztelettel vagyunk a győri püspök, de minden egyházi méltóság iránt, de kérdeznünk kell, hogy mit értett a főispán ez alatt a „máról-holnapra" alatt. Huszár Aladár dr. a primási város főispánja és a legnagyobb magyar Főpap itt székel Esztergomban és aki Isten nagy kegyelméből és a pápa Őszentsége különös szeretetéből és érdemeinek, nagy tudásának kitüntetéséül lett biboros-hercegprimása az országnak és akinek lelkét, szivét, tudását olyan szellem tölti be, amit Róma nevelt és növesztett naggyá és magasan felettünk álló méltósággá. De az izgalmakban nincs szünetelés. Napról-napra ujabb és személyeket érintő meglepetések történnek, melyek városunk tiszteletben és szeretetben álló polgártársait, a közvélemény önérzetes szószólóit existenciájukban érintik. Elég legyen már. A közbéke már háborgó tenger Esztergomban. Tovább már nem lehetünk az izgalmak és bizonytalanságok ostorcsapásai alatt és mind Huszár Aladár dr. főispánhoz, mind Esztergom társadalmához egyenes kérdést kell intéznünk, döntsük el végre, hojy melyik oldalon áll az igazság ? Ha Huszár főispán a munkáját és törekvését Esztergom boldogulása, a város békéje, közte és a társadalom közötti harmónia, a város képviselőtestületével való együttműködés, a sajtó megbecsülése, a szabad emberi jogok tiszteletben tartása szempontjából a társadalom egyakarata helyesli, akkor ez esetben mi átengedjük a teret és a közvéleményt az ő számára. Ha azonban a társadalom az ellenkezőjét fogja bizonyítani és vallani, akkor a főispánnak oagy le kell vonnia a konzekvenciákat, vagy új utakat kell keresnie és új tanácsadókkal kell tárgyalnia, hogy a város közönsége által már oly régen nélkülözött béke visszaszálljon ismét a lelkekbe. Ezen munkájában mi is felajánljuk a legmesszebbmenő támogatásunkat. Ha mindezekre sem történik változás, Esztergom választópolgáraihoz fordulunk, hogy a képviselőválasztáskor arra a jelöltre adja szavazatát, aki a mai kormány hive, de aki független a mai főispántól, aki nem kér tőle semmit, aki nem lekötelezettje és aki felfelé érvényt tud szerezni Esztergom igazának. Pclczmann László t férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 £ N [%!,,, U ri öltönyöket T**!* és felöltőket a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési feltételek mellett. Úgyszintén hozott szövetből is.