Esztergom és Vidéke, 1931

1931-05-14 / 39.szám

ESZTOWÄKE ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 39. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 14 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1 '20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér As Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Párt vasárnapi értekezletén két képviselő kivételével a Közüzemi bérbeadása ellen szólaltak fel Mike: Nem lelkesednek a szanálásért — Mátéffy: Ne a Közüzemit szanálják, hanem a várost — Drahos: Mit fogunk tenni 2—4 év mnlva? Toldy: Nyaktörő lesz ez a szerződés — Csákváry: Ez a szanálás ideig-óráig csak injekció — Meszes: Hány százalékkal lesz kevesebb a pótadó? Vasárnap délelőtt 11 órától 1 óráig értekezletet tartott az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a városháza nagytermében, ahol nagy számban jelentek meg a képviselők. Különösen a földmives gazdák voltak sokan, ami természetes, mert a szanálás legjobban az ő érdekeiket érinti. A szanálás egyedüli fontos pontja, hogy mennyivel csökken a pótadó, mert ha a 100%-nál nagyobb pótadó a főispáni tervezettel nem csökken, akkor nem lehet szanálásról beszélni. A fuldmivesek, de általában minden osztály olyan nagy terhekkel küzd, hogy csak akkor jelentene a főispáni tervezet szanálást, ha az adók és a terhek érez. hetően csökkennének. Öt—tiz %-os csökkenés nem szanálás. Minden képviselő ezzel a felfogással vett részt az értekezleten és örömmel láthattuk, hogy a felszólalásokban tisztán a város és a polgárság érdekeit keresték és védték. A legteljesebb bizalommal lehetünk a képviselőtestület iránt, mert a vasárnapi felszólalások is azt tanúsítják, hogy a képviselők a legnagyobb erővel és meggyőződéssel küzdenek a város érdekeiért. Az ülésen résztvett Fehér Gyula dr. nagyprépost, Drahos János dr. prelátus-kanonok, Meszlényi Zoltán dr. primási irodaigazgató, prelátuskanonok. A főpapság részéről Drahos János dr. prelátus szólalt fel. Glatz Gyula helyettes-polgármester nem vett részt a vitában. Szép számban voltak képviselve a kereskedők és az iparosok is. Mike Lajos dr. kir. közjegyző, pártelnök nyitotta meg az értekezletet, majd felkérte Brenner Antal dr. városi főjegyzőt, hogy ismertesse a szanálás tervezetét, illetőleg a bérbeadás szerződését. Brenner Antal dr. kijelentette, hogy ő nem mint főjegyző nyilvánítja véleményét a szanálásról, hanem mint a város polgára és tisztán a város érdekeit tartja szem előtt. Ismételte azt, amit már többször megirtunk és amiről tud a polgárság is, hogy a város súlyos helyzetben van. Nincs remény arra, hogy a polgárság fizetőképessége emelkedjék. A fizetési kötelezettség határidőhöz van kötve és júniusra a határidő lejár. Antony polgármester hoszszú időn át kutatott kölcsön után, de eredménytelenül és most nincs más megoldás, minthogy a városszanálást a Közüzemivel kell keresztülvinni. - A szanálást hírlapi polémiákkal és hozzánemértéssel nem lehet elintézni. Most már nem halogathatjuk tovább a szanálást és meg kell találni a helyes megoldást. Meszes Ferenc: Husz évvel ezelőtt kellett volna kezdeni. Brenner: Kissé elszámítottuk magunkat. (Nagy zaj) ... A pótadó 100 % on felül emelkedett. Az államhatalom nem jött segítségünkre. Itt van csak a kaszárnyatatarozás, ami már régóta húzódik. — Érthetetlen ! Végrehajtót azonban kaptunk — szólnak közbe. — Az első és egyedüli mód a szanálásra — folytatja Brenner — a Közüzemi bérbeadása. Igaz, harminc évre mondunk le, de . . . — Nem mondunk le róla — szólnak többen. — Nem adjuk oda. Brenner Antal ezután pénzügyi szempontból ismerteti a bérbeadást és a város pénzügyi helyzetét. Elmondja, hogy milyen előnye van a bérbaadásnak és hogy az évi bér 25.000 P többletet jelent. Mint tudjuk, a Hungáriától megkapjuk 30 évre a 125 ezer pengő évi bér fejében az 1 millió 400 ezer pengőt, amit bármikor visszafizethetünk. A Közüzemi 1930-ban 92 ezer pengő helyett 50 ezer pengő részesedést fizetett a városnak. Ha ehhez hozzászámittuk a Közüzemi tartozását, akkor az 50 ezer pengő kiegészül 100 ezer pengőre és igy a Hungária bére 25 ezer pengővel több. Az összesen 2 millió 500 ezer pengő pénzösszeg után nem 10 %, hanem 8—8 l

U % kamatot kell fizetnie a városnak és ebből az összegből egyben 1 millió 400 ezer pengőt törleszt is a város, tehát nagy különbség mutatkozik a kamatokban is. Esztergomnak 1931-ben 434 ezer 730 pengő kamatterhe volt. A szanálás után ez 322.632 pengőre csökkent. A megtakarítás 112 ezer pengő, amiben kamattörlesztés is van. Ha vesszük azt is, hogy a Közüzemi 93 ezer pengő helyett csak 50 ezret fizetett a városnak, akkor még 60 ezer pengővel javul költségvetésünk. A javulás 30 %-os pótadó csökkenést jelent. A Közüzemi számadásait is magyarázza Brenner és igen éles véleményt nyilvánít. Szinte támadásnak lehet venni — 600 ezer pengőtől. kezdve részesedést fog kapni a város a Hungáriától. A Közüzemi Rt. adóssága — mondja Brenner — 800 ezer P és maga az áramtartozás 360 ezer P. Mátéffy Miért ? Brenner tovább is a Közüzemiről beszél. Mi lesz, ha a Salgó követelni fogja a tartozást. Ebben az esetben a legnagyobb baj előtt állunk. Mátéffy: A szanálásról tessék beszélni. Zaj támad. Többen is követelik, hogy a szanálást akarják hallani. Brenner azonban tovább is a Közüzeminél marad és a befektetésekről beszél. Szakértők véleményére hivatkozik és azt mondja, hogy a befektetéseket csak tiz évre lett volna szabad eszközölni. — A Közüzemi sok gonddal és adóssággal küzd. — Semmi gondja nincs a Közüzeminek és ne a Közüzemi adósságairól tessék beszélni, hanem a város adósságairól. — Ugy van, ugy van — mondják többen. Jakobek: A Közüzemi mindig segített a városon. Az ellenkezés a szerződés iránt mind erősebb lesz. SZÍVÓS- Waldvogel csöndesen feloszlatásról tesz megjegyzést. A Közüzemi tisztviselőiről azt mondja Brenner, hogy csak egy-két tisztviselő elbocsátásáról lesz szó. — És a munkások ? Újra zaj. Mike csendet kér. — A szanálással megszabadulunk a kellemetlen és veszélyes adósságoktól — folytatja Brenner — Felelősségem teljes tudatában ajánlom a szerződés elfogadását. Akik kritizálni tudnak, mondják meg, ha jobb megoldást találnak. Én leszek a legboldogabb, ha jobb ajánlattal tudjuk a várost szanálni. Schwach Sándor: Most az a fontos, hogy a polgár legyen boldog. Mátéffy Viktor áll fel szólásra : — A magam részéről nem kívánok részt venni abban, hogy a szanálás ellen vagy mellette foglaljak álláspontot. Kijelentem, hogy a párt belátására bízom a szanálás kérdését. Két dolgot kérek. A pártértekezlet vitája csak a tárgy körül forogjon. Itt arról van szó, hogy a városnak kell a pénz, a város van eladósodva és a függőkölcsönök a várost terhelik. A város nem birja fedezni még a kamatokat sem. Ez az alapja a szanálásnak és az a kérdés, hogy az ajánlott összeg, amit a Hungária ad, segít-e a városon ? — Ideig-óráig ! — szólnak. — A Közüzeminek volt adóssága, de mindig pontosan fizetett és sohasem voltak zavarok. — Ugy van. Halljuk. — A városnak van adóssága és azért kell a szanálás. Nagy taps. — A Közüzemi adósságáért a vezetőség felelt. — Tizenketten feleltünk érte — szól egy földmives. — A másik dolog. Tessék ezt az ügyet a város ügyének tekinteni. Ne azt mondják, hogy a Közüzemit kell szanálni, hanem azt, hogy a várost. Tessék velünk szemben lojálisnak lenni és ha a bérlet megszűnik, a Közüzemi vezetőségét ne vádolják. Ne mondják azt, hogy azért kell megszüntetni a Közüzemi bérletét, mert rossz a vezetőség. A város van bajban és nem a Közüzemi. Én is azt mondom, hogy meg kell csinálni a szanálást, ha az a városon segít. A dolog lényege az, hogy a bérbeadással kap a város 1 millió 400 ezer pengőt. A közüzemi áramtartozása tulajdonképpen hallgatólagos kölcsön a beruházásokra. Mondjuk, hogy kifizetik az áramtartozást, marad a függőkölcsönök rendezésére 1 millió pengő, de viszont egymillió pengő új adósság lesz. Szóvá kell tennem, hogy a Közüzemi nem fizetett 90 ezer pengőt a városnak. Az 1930-as költségvetést 1929-ben készítették és akkor senki sem tudhatta, hogy Párkány világítását el fogjuk veszíteni. Brenner kijelenti, hogy ő nem támadott, hiszen maga is benn volt a Közüzemi vezetőségében. Vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József: Összetévesztik a Közüzemi szanálását a városszanálással. A Közüzemi szanálása csak kisebbik része a dolognak és ami a felelősséget illeti, *r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül • . köző, konyha- és kenyérruha házi szövött legjutányosabban beszerezhető a Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtató