Esztergom és Vidéke, 1931

1931-05-10 / 38.szám

megjelent az új lakásrendelet TEVE Ks eny emberek vigyáznak az egészségükre. Tudják, hogy a munkához pihent idegek kellenek. A PALMA kaucsuksarok nemcsak az idegeket kíméli, hanem a cipő javítási költségeit is csökkenti. nosabb, hogy ezt nem lehet elkerülni, mert a bérlőtársaság a hitelező, a város pedig az adós — ez mindent megmagyaráz. Egyszerű paraszti gondolatom — pedig ez mindig az igazi magyaros, — hogy a városnak a Közüzemi volt az utolsó friss fejőstehénkéje, amely pedig évről-évre több és több tejet igér és fog is adni, — nem úgy, mint a négylábú apadók — és ezt most 30 évre át kell engednünk, hogy mások fejessék. Még saj nosabb, hogy ebben nem csupán Esztergom városa az egyedüli szenvedő, hanem számos magyar vérünk, aki nem tanult meg másképen számolni és tervezni, mint miként azt a régi reális világban megismerte és megszokta. A bérlőtársaság ki fogja Vasárnap volt a CredoGondviselésszerű, hogy a belvárosi plébánia-templomban éppen május 3-án, vagyis a Szentkereszt felmagasztaltatása napján tűzték fel az Esztergomi Credo Egyesület tagjainak mellére a középkori lovagrendek jelvényeire emlékeztető stilizált keresztet. Ezzel Szent Domonkos hitvallói szelleme vonult be Esztergomba. Letűnt századok hétszázéves emléke újult meg e napon. Szent Domonkos prédikáló rendjét II. Endre király mindjárt a keletkezése idején betelepítette az országba Már 1231ben Szent Katalinról nevezett templomuk és rendházuk volt Esztergomban. De a hittérítő barátok akkor már lelkesen dolgoztak a Duna és a Tisza közén letelepített kunok megtérítésén, buzgólkodásukra egyik fejedelmükkel együtt 15.000-en tértek át az igaz vallásra. Domonkosrendű volt az első kún püspök, Teodorik is (1228). Volt azonban akkortájt még egy jeles dominikánus barát az esztergomi rendházban. Nem kisebb ember, mint a magyarság első nagy történetirója P. Paulus, aki mint bolognai egyetemi tanár (magyar ember) lépett a rendbe és került ide Esztergomba, a király és érsek széhelyére, hol a kunok megtérítésén fáradozó Béla, ifjabbik királynak (Tótország kormányzója) lett bizalmasa. Nagyon valószínű, hogy ő az „Anonymus", IV. Béla király névtelen jegyzője, akinek a magyarok őstörténelmét köszönhetjük és akinek emlékét a nemzet a budapesti Mezőgazdasági Múzeum előtt lévő szoborban örökítette rneg. A Credo-tagavatás vasárnap szentmisével kezdődött, mely alatt a megjelenésében is megnyerő kitűnő szónok, P. Böle Kornél szentdomonkosrendi prior, oly meggyőző erejű és hatalmas beszédet mondott, hogy egyszerre meghódította a zsúfolásig megtelt templomban lévő híveket, a férfiakat pedig mind hitvallókká tette. Szentmise után valamennyien a főoltár elé vonultak és letették a szertartásos fogadalT at, amely alatt a kóruson először hangzott fel az „Istent akarjuk" kezdetű gyönyörű Credo-himnusz. A felavatás után az immár ünnepélyesen is megalakult Credo Egye sülét tagjai tömör négyes sorokba fejlődve, testületileg vonultak át a gimnáziumi Szent Imre ünnepélyre. Az Esztergomi Credo Egyesületnek a társadalom minden osztályából vannak tagjai. Számuk a felavatáskor 265 volt. Azóta testületileg lépett be a Legényegylet is, igy a taglétszám már a 350-et is felülmúlja. Az egyesületnek az országos elnök által is elismert tisztikara a következő: Egyházi elnök: Mátéffy Viktor prépost-plébáno«, helyettese Kondíts használni ennek az igazán életrevaló üzemnek az előnyeit, de: használja is ki, hiszen azért vette át. Gyümölcsfát sem azért ültetünk, hogy annak termését mi, az elültetői élvezzük — ki tudja, hogy kire vár ez, de azért ültetnünk kell az utódok részére. De sem a szűkkeblűség, sem a nagyképűsködés, sem az irigység nem fogja soha azt az érzésemet és megnyugvásomat elhomályositani, hogy annak az ideális gondolkozású férfiúnak a lelkében megfogant Köz üzemi semmiesetre sem vo't egy roszszul vezetett és kezelt vállalkozás, hanem ellenkezője ; különben nem birt volna a megszorult városon tehetsége szerint segíteni. Élvégre is ezért alakult. Célját tehát elérte! Hajdú István domonkos-rendi avatás Kálmán segédlelkész. Világi elnök: Sántha József dr. városi tanácsos. Tiszteletbeli elnökök: Glatz Gyula h. polgármester, Brenner Antal dr. vá* rosi főjegyző és Etter Jenő dr. városi tiszti főügyész. Csoportvezető alelnökök: Csenke Alajos Máv. állomásfőnök, Laping Miklós posta- és táv* irdafőnök, Neményi Károly igazgatótanító, Hermann Lajos ipartestületi elnök, Jakóhek Jenő legényegyleti elnök, Mészáros János csizmadiamester, Horváth Mihály kisgazda és Meszes Ferenc kisgazda. Titkár: Sinka Ferenc Pál. Pénztárnok: Mészáros László tanitó Választmányi tagok: Ammer Jó zsef belvárosi karnagy, Bartalos Vince csizmadiamester, idb Bábszky Ferenc kisgazda (Horthy-út), Bárdos József ipariskolai igazgató, Burány Ferenc igazgató-tanító, Csenke József városi vámos, Chrasztek János János Máv. főraktárnok, Dénes Kálmán ny. Máv. műszaki altiszt, vitéz Dudás László városi mérnök, Estéli János ny. Máv. főkalauz, Farkas Gyula kalaposmester, Gerendás József szabómester (Horthy-út), Gru* man László ny. Máv. főintéző, He tényi Bálint Máv. segédtiszt, Horváth István ny. Máv. főkalauz, Iványi Gyula csizmadiamester, Jaksics Sándor Máv. intéző, Kapa József Máv. üzemi altiszt, Kiffer János kisgazda, id. Komáromy Ferenc fakereskedő, Kovács Imre kisgazda, Kovács Mihály kisgazda, Kőhalmy László dr. városi fogalmazó, Magyar Márton Máv. üzemi altiszt, Maróthy Ferenc tejkereskedő, Németh Ferenc postatiszt, Ormándy Ferenc ny. honvédtiszthelyettes, Paál János postaaltiszt, Pifkó János kisgazda, Philipp Konrád könyvkereskedő, Rolkó Rezső ny. igazgató-tanító, Ruttkay Alajos állampénztári főtiszt, Sághy Imre dr. kir. tanfelügyelő, Sántha Kamill dr. képezdei tanár, Simicz József ácsmester, Szabó Lajos kisgazda, Szóda Mihály kigazda (Kater), ifjú Tátus fogy. adónyilvántartó, Tóth János kisgazda (Horthy-út), Tóth József kisgazda (Erzsébet királyné-út) és Tóth László városi kiadó. Az esztergom belvárosi plébániához kötött, számban, tekintélyben és jellegénél fogva első helyre került vallásos egyesület hivatva van jövőben a katholikus hivők nagyobb megmozdulásait irányítani és vezetni. E feladatnak már ezidén oly módon fog megfelelni, hogy június 21-én nagy zarándoklatot rendez MáriaRemetére, Nagyboldogasszonykor a hivők ezreivel megy fel a Várba, augusztus végén csatlakozik Guba Pál jubileumi zarándoklatához MáriaCzellbe, szeptember 13-án pedig búcsújárást vezet Péliföld-Szentkeresztre. Mindent Isten nagyobb dicsőséS

ére ! 5. F. P. A Budapesti Közlöny legutóbbi száma közli a népjóléti miniszter legújabb lakásrendeletét. Ezt a rendeletet nem azért adták ki, mintha a lakásrendeletet újból akarnák szabályozni, hanem mivel azt szükségessé teszi a pénzügyminiszternek folyó évben kiadott 35.000—1931. számú rendelete, amely — a munkanélküliség enyhítése céljából — a meg indítandó építkezési munkák : átalakítás, tatarozás, emelés, ráépítés stb. esetére rendkívüli, ideiglenes házadómentességet ad. Természetes is, hogy egy ilyen életbevágóan fontos rendeletnek, ha érvényt szerezni akarnak, azt kellően alátámasztani szükséges, nehogy az eddig érvényben lévő lakásrendelet legyen akadálya az építkezések megindulásának. A lakásrendeletnek megfelelő kiegészítése alapja lesz tehát az építkezések megindulásának, ennek a szociális szempontból anynyira kívánatos munkáknak, amelyek hivatva vannak petyhüdt gazdasági életünk vérkeringését felfrissíteni. A most kiadott új rendelet csak annyiban tartalmaz új rendelkezéseket, amennyiben arra a megindulás szempontjából szükség mutatkozik és amint látjuk, gondos és lelkiismeretes tanulmányozások, alapos megfontolások után látott napvilágot. A rendelet eléggé világos és tekintettel van mindenre, amire a mai súlyos gazdasági viszonyokra egy ilyen rendelet kiadásánál tekintettel kell lenni, segíteni, ösztökélni akarja a háztulajdonosokat, de védi a bérlők érdekeit is. Az persze még igy is megtörténhetik, hogy helytelen magyarázása a rendeletnek egynémely esetben kisebb-nagyobb sérelmeket idézhet elő, de, ha az illetékesek alkalmazkodni igyekeznek a rendelet szelleméhez és megértik annak nagy horderejét, akkor a legszebb egyetértésben lehet azt végrehajtani. Az pedig ne legyen sérelmi ok senki részére, ha jelenlegi lakásából ki kell költözni, mert ha ott átalakítás van, az nem a lakó bosszantására, de a kedvező alkalom következtében s a munkanélküliség enyhítése érdekében történik. Ez pedig épen elég és elfogadható ok. Már most nézzük a rendeletet, mikor élhet a tulajdonos a felmondás jogával? a) ha a házát azért akarja lebontatni, hogy helyébe új épületet építtessen, b) ha a házára új emeletet akai építtetni, c) ha a házában lévő valamely lakásban olyan átalakítási munkálatokat akar végeztetni, amely után rendkívüli házadómentességre igénye van, kivéve, az olyan átalakítást, amelynek az a célja, hogy egy lakást több lakássá, vagy több lakást egy lakássá alakítson át. A b) pont alapján azonban a felmondás csak az épület legfelső szintjén (a tető alatt) lévő lakásokra vonatkozik és ezekre is csak akkor, ha az emelet ráépítése alatt ezek lakhatatlanná válnának. Bármilyen beltelek bérletét, még ha határozott időre szól is, a tulajdonos felmondása megszüntetheti, ha építési engedély bemutatásával igazolja, hogy arra új épületet akar emeltetni. Az indokolás nélküli felmondásra az eddigi rendelkezések maradnak érvényben továbbra is. A most kiadott rendeletben egészen új rendelkezés az, hogy a bérlő az átalakítási munkálatok végzését az óvóintézkedések mellett tűrni köteles, ha azonban azt elviselhetlennek tartaná, a bérletet elhagyhatja az átalakítás tartamára, ez időre bért nem fizet, az átalakítás befejezése után visszatérhet, de az ebből származó kiadások (költözködés és új bér) a bérlőt terhelik. Kiterjeszti ezt a ráépítésekre is és a bérlő érdekeit védő intézkedésekkel lehetővé teszi, hogy az átalakítás illetve ráépítés megtörténte után oda visszatérhessen, épúgy mint az átalakításnál, saját költségére. Ez a felmondás hatálytalanítása, melyet a bérlő kérhet. Ez a jog a 8. és 15. §§-ban van lefektetve. Üj intézkedés az is, amely megszünteti a bérbeadó ama kötelezettségét az indokolt felmondásoknál, hogy bérlője részére kielégítő lakást