Esztergom és Vidéke, 1931

1931-05-10 / 38.szám

iii.fIÍI i mii iinmiM <iiniin 'iiiiwiii iii i iiiiiiiiiii'BmMwnB

m •••• • » ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 38. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, MÁJUS 10 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Az egyéves magyar gyermektől a háborút végigjárt harmincesztendős magyar férfiig minden élő sikolt, kiált, zokog segítség után, mert kenyér, munka és állás nélkül ténfereg ma máról-holnapra az ország új nemzedéke, legyen az iparos, vagy munkás, lateiner vagy gazdálkodó. Az iskolák zsúfolásig vannak tanulókkal, a középiskolák be sem birják fogadni a növendékeket, a négy egyetem nem bir hajlékot nyújtani az igénylőknek, mert a fejlődő, haladó élettel folyton nő a tudományos pályákra készülőknek serege. A gyermekes szülők remegve várják ázt az időt, amikor végzett gyermekük elindulhat az álláskeresés keserves, könnyes, tövissel telehintett és a kilátástalanság átkával árnyékolt útjára. Merre, hol, hogyan találja meg az elhelyezkedést a ma gyermeke, a holnap szülötte s általában a jövő nemzedéke? Fiús és leányos szülők egyaránt tehetetlen kéztördeléssel várják azt a csodát, amely gyermekeiket a boldogulás révpartjaira vezethetné. Á leányok nem mehetnek férjhez, mert a szegénység olyan kerékkötője lett a házasságnak, amit semmi szerelem meg nem oldozhat. Fiúk, férfisorba került diplomás emberek nem házasodhatnak, mert állás és kereset nélkül nem lehet bátorságuk felvenni magukra a családalapítás roppant súlyát és felelősségét. A fizikai munkások munkanélküli serege mellett ott sötétlik a diplomás és iskolát végzett férfiak és nők állásnélküli hada, a magyar jövő szomorú és kétségbeejtő tragédiája. Ezen a ponton is elkeseredett küzdelem folyik most a magyar élet és jövő hadállásaiban. Es nincs segítség, nincs re-1 len nemzet ifjú gyermekeinek ménység, amire számíthatna az sem juttatott még a Gondviseifjúság. Senki sem segíti reménye visszaszerzésében. Szomorúbb, könnyesebb sorsot egyetlás. Pedig mi lesz, ha ez az árva ifjúság beletemetkezik a nemtörődömség ásta sírba. A jövő hétfőn városi közgyűlés lesz, amelyen eldől a Közüzemi sorsa. Csak pár nap kérdése, hogyan fogják szanálni Esztergomot. Glatz Gyula helyettes polgármester hétfőre pénzügyi és jogügyi bizottsági ülést hívott össze, amelynek egyetlen tárgya: a Közüzemi bérbeadása, illetőleg Huszár főispán szanálási tervezete. A közgyűlés 18-án lesz. A Közüzemi bérbeadása a lapunkban közölt szerződés szerint igen nagy visszahatást keltett a városban és a legszélesebb rétegekben ellenkezést váltott ki. A városszanálást senki sem látja megoldottnak és a 30 évi bér előre kifizetendő összege: egymillónégyszázezer pengő nem jelent a városnak pénzügyi rendezést. Emellett a 30 év is rettenetes megkötést és hátrányt jelent a városra nézve. A város szanálásával komolyan foglalkozók valamennyien azt kérdezik, hogy tulajdonképpen mit is kap a város. Senki sem lát gyökeresebb ja vulást a Közüzeminek ilyen formán való bérbeadásával. Sokan abban a hiszemben vannak, hogy a város az előre kifizetett 1 millió 400 ezer pengőn kivül évenkint is megkapja a 125 ezer pengő bért. Erről nem lehet és nincs szó. Ezt az 1 millió 400 ezer pengőt egyszer s mindenkorra fizetik és Esztergom 30 évre mondana le jogáról, az üzleti forrásáról. Évenkint csak haszonrészesedés lenne esedékes, de ez nem nagy összeg. Közöltük, hogy az 1 millió négyszázezer pengőből rendezik a Közüzemi adósságát, tehát tulajdonképpen a Közüzemit szanálják. Hogy mennyi a Közüzemi adóssága, arról különbözőképpen vélekednek. A hivatalos számítás szerint 400 ezer pengő, ez a sürgős és nehéz adósság, de ezenkívül könnyű adósság is van, amelynek kifizetése ráér. Ebben az esetben a város csak 1 millió pengőt kapna. Mi úgy tudjuk, hogy a Közüzeminek csak az áramtartozása 400 ezer pengő s ezenkívül más tartozása is van. Igy az a veszély fenyeget, hogy Esztergom a 30 évi bérösszegből még kevesebbet is kap. A cél az lenne és azt vártuk, hogy az egész szanálás maga a városért történjék és ez gyökeres teherkönnyitést is hozzon. De nem ez történik és igy érthető, hogy a szerződéstervezet nagy ellenzésre talál. Glatz Gyula helyettes polgármester levelet intézett az esztergomi pénzintézeteknez, hogy tudnak-e kölcsönt nyújtani. A megkeresés azt célozná, hogy a képviselőtestületet arra a meggyőződésre birja, hogy nincs más választás, mint a Közüzemi bérbeadása. Biztosra veszik, hogy az esztergomi pénzintézetek azt a választ adják, hogy kölcsönt nem tudnak nyújtani és igy egy más megoldás útja is el van vágva. A közgyűlésen tehát egyedül a bérbeadás kérdése fog állani a Hungáriával létesítendő szerződés szerint. Ezzzel szemben jogosan válaszolSchlachta Margit és Koszterszitz Ferenc előaadása, a terményfizetéses tanítók sérelme és a helyettes tanítók ügye a tanítók közgyűlésén hatjuk, hogy ne az esztergomi pénzintézetektől várjanak segiséget, hanem a kormány támogatásával a Pénzintézeti Központtól, az esztergomi pénzintézetek garanciájával. Ez már komoly út lenne a szanáláshoz és sokkal jobban célravezetőbb, mint az ismert szerződés. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a szanálás Esztergom és a polgárság érdeke és ügye, tehát követelnünk kell, hogy a szanálás tervezetét Eszergom város közönségének, képviselőinek, illetve vezető embereinek engedjék elkészíteni. Ez a törvényes, szükségszerű és helyes megoldás, a felsőbb hatóságnak pedig csak annyiban legyen része a dologban, hogy felülvizsgálja a szanálás módját. Ez is főoka annak, hogy Huszár főispán tervezete nem váltott ki közmegelégedést. Most az a legfontosabb, minden városi képviselő a közgyűlésre elmenjen és szavazatát a város és a polgárgárság érdekeinek védelmére adja le. Ilyen formában és feltételekkel nem szabad a szerződést megszavazni. Mi bizunk a képviselőtestület helyes ítéletében és hisszük, hogy a város közérdekének kérdése nyilatkozik meg bennük. Dr. Harisnyák, keztyük, rendkívül olcsó árban szerezhetők be Illés Sándor divatüzletében Takarék épület. Előirt gimnáziumi, reál és tanítóképző tornatrikók, nadrágok és cipők Schwachnál. Szerdán délelőtt 10 órakor tartotta az esztergommegyei katolikus tanítóság évi közgyűlését, amely ez alkalommal igen nivós és jelentőségteljes volt. A közgyűlést Mátéffy Viktor prépost-plébános elnök nyitotta meg. Elsősorban üdvözölte a megjelent előkelőségeket, az előadókat, akik között Schlachta Margit és Koszterszitz Ferenc, a soproni Szent Imre Kollégium igazgatója volt, továbbá a vármegye katolikus tanítóságát. Megnyitó beszédében két fontos momentum ragadta meg a tanítóság figyelmét, az egyik a Rerum Novarum, amelynek jubileumára készül a világ s amelyből a katolikus tanítóságnak is szellemet kell merítenie, a második pedig a termény fizetéses, nagyrészben katolikus tanitók sérelme' amelyet Mátéffy Viktor teljes mér" tékben elismert és sürgős megoldás* követelt. — Teljes erőnkkel azon leszünk — mondotta többi között Mátéffy —, hogy ezt a súlyos sérelmet megszüntessük és nem nyugszunk addig a parlamentben, amig a terményfizetéses tanitók fizetését nem rendezik. A kultuszminiszter egy millió pengőt fordít erre a célra és ha nem sikerül is száz százalékos megoldás, de mégis érezhető lesz a helyzet javulása. A tanitók igen nagy örömmel fogadták ezt az Ígéretet. Ezután Lepold Antal prelátuskanonok, főegyházmegyei főtanfelügyelő üdvözölte a tanítóságot és tr SAjAT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- [% ,| Esztergom, Széche . . köző. konyha- és kenyérruha, PpIí*7fH5Í ílíl I ^Q7lflH^3 16. sz. (Saját ház.) hó-VI O-VAlinff abrosz (nagyban és kicsinyben) 1 VlO&I I ICLÉ II I I.aO&IUIiai fonszám 135. HÁi llduCl M£!|WUM iegjtitányosabban beszerezhető _„„_

der szövésre elfogj Esztergom, Széchenyi-tér TeleHázi kenelfogadtatik