Esztergom és Vidéke, 1931
1931-05-03 / 36.szám
ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 36. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1"20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A szabad akarat csodája Ha kimegyünk a hosszas téli zord idő elmultával a tavaszi napsugár melegével átformált gyönyörű esztergomi határba, amikor a dérlepte felszín helyén szép zöld pázsit váltja fel az egész természet ölét, amikor az utolsó varjúsereg is károgva vonul fejünk felől s helyében a pacsirta éneklő dallama teszi kedvessé a tájat: elképzeljük és érezzük, hogy a Úristen mily szépség csodáival ajándékozta meg az emberiséget ebben a rövid földi mulandóságban, hisz az erdő és a mező ruházata illatos virágokkal van díszítve és mennyire kedves ilyenkor a táj ; mennyire illatos a mező! A bundákat elrakjuk a jövő télre és a szomorúság gondjait pedig kiűzzük az emberi szívből s könnyű felöltőkben sietve, örvendezve megyünk ki a szabad természetbe. Könnyű ilyenkor a sziv, pedig nem majális az élet! Istenem! Miért nem értjük meg az Úristen akaratát, miért is nem használjuk fel ezen Istenkézből nyert gyönyörűségajándékokat földi életünk számára ? Miért ? Mert nem engedi a szabad akarat! Tudjuk, hogy az Isten szabad akarattal ajándékozta meg az emberiséget azért, hogy szabad akaratbői szolgáljunk tetszéssel neki. Azonban a szabad akarat szelleme nem annyira a lélek javára, mint inkább a földi hiúság szolgálatába szegődött. Mióta a szabad akarat a földi hiúságnak tesz szolgálatot, azóta a földi boldogságnak vége. Nem vigadnak és nem örülnek az emberek a tavaszi napsugár melegének, sőt a pacsirta éneklő dallamának sem, mert a sok gondtól, a sok nyomorúságtól terhelt napok közt nem engedi a szabad akarat, mely harciassá formálta át az emberiség földi életét. Harc a jólétért, harc a dicsőségért, harc a hatalomért, az egyik a mindennapi kenyérért, a másik a vagyon összeharácsolásáért harcol. De harccá nőtt az emberek közti viszony is. A mai szabad akarat lelki ürességre vall, amelyben nincs felebaráti szeretet, nincs testvéri érzés, nincs meg az a tudat, hogy az Úristen az ő képmására teremtett mindannyiunkat, tehát mindenkinek joga van élni ennek a földnek a göröngyös hátán. De amióta a szabad akarat vad uralomra nőtt, nem akar tűrni szabályokat az ember számára, nem akar dogmatikus szabályokat engedni a lélek számára. Nem enged hinni a jónak, inkább a rossznak s mindenkiben ellenséget talál. A szabad akarat tette hatalmassá a nagytőkét, amely millió más ember sorsa fölé helyezkedett, amely nem enged egy jottát sem az ő szabad akaratából, illetve akarati szabadságából. A szabad akarat megengedi a kartell kötést a fogyasztó közönség rovására, megengedi a magas kamatszedést, pénz és vagyon harácsolást, ez a szabad akarat mai csodája. Mióta a szabad akarat enynyire összekuszálta az emberiség földi boldogságát, azóta éljük oly sokféle körülmények között földi életünket. Ha a történelem könyvében lapozgatunk, megtaláljuk ott minden korszáknak az uralmi hóbortját. Találni fogunk ott csereuralmat, pénzuralmat, találni fogunk ott osztályuralmat, népek által elnyomatási uralmat, legyőzött népek fölötti zsarnokoskodást a rájuk erőszakolt hitvány föltételekkel. A huszadik század elején, amikor a magas kultúráról beszélünk, amikor a technikai tudomány talán a tetőpontjára ért, mikor rekord rekordot ér, mikor az emberek a levegőben bukfencet hánynak, amikor a tenger fenekén bukdácsolnak, amikor a levegőből kiszedik a rezgő hangot a rádiókészülékkel, amikor a holdba készülnek, ezek is mind a szabad akarat csodái, de Isten nélkül, aki nélkül nincs célérés, ez mind pusztulás jele. Nemrég a következőket olvastam: „A természet történetirója ezt Írhatná a távol jövőben: Itt nyugszik egy egykor élő világ egész emberisége! Itt nyugszanak a becsvágy összes álmai, a harci dicsőség összes hódításai, az összes nagy rajtütött pénzügyek, egy tökéletlen tudomány összes rendszerei; itt nyugszanak a föld minden szépVIségei. Ez a föld és minden lág sorsa!" És akkor megszűnnek a szabad akarat csodái! A tanítóság sérelmei az Esztergom ós Komárom Vármegyei általános Tanítóegyesület választmányi ülésón Szerdán délelőtt 10 órakor az Esztergom és Komárom vármegyei Általános Tanítóegyesület választmányi ülést tartott Esztergomban, a Szent Imre-iskola egyik osztálytermében. Mind az esztergommegyei, mind a komárommegyei választmányi tagok teljes számban vettek részt az ülésen, amelyet Rákosi Károly dorogi igazgató-tanító, elnök nyitott meg. Sághy Imre dr. tanfelügyelőt Rolkó Rezső képviselte. A tárgysorozatnak több pontja volt. Ezek között — az indítványokkal együtt — fontosabb volt az évi köz gyűlés megbeszélése és kitűzése, a tanítóság, különösen a terményfize téses tanítók súlyos helyzete majd Bárdos József iparostanonc-iskolái igazgató indítványa, hogy az egyesület szorgalmazza a Tanitókamara felállítását. A terményfizetéses tanítók helyze tével, de általában a tanítóság sérelmével gerinces megnyilatkozással foglalkozott Rákosi Károly. Beszédéből a tanítóság közös ügyének megértése és segiteniakarása érzett ki és valóban Rákosi Károly teljes odaadással, minden külsőségtől mentesen, a való helyzet szerint vezeti az Esztergom és Komárommegyei Tanítóegyesületet. A terményfizetéses tanítók súlyos helyzetét egy beadvány tárta fel: kormány semmit sem telt a bajok megszüntetésére, bár az országos tanitógyűlésen ezeket a sérelmeket feltárták. Mindig csak ígéretek hangzanak el és ahelyett, hogy segítséget nyújtanának, inkább mindig több terhet raknak a tanítóságra. A sok sérelem arra készteti a tanítóságot, ha nem látja bajainak orvoslását, hogy az iskolán kivül nem vállalhat munkát. A panaszokra nincs felelet és nem talál védelmet se a tanítóság. A bajok mellett más megnyilatkozásban is el akarják némítani. Egy esztergomi tanítóval, aki újságíró is, megtörtént, hogy el akarták tiltani az újságírástól . . . Itt félbeszakítja Rolkó Rezső az elnököt és kérte, hogy ezzel az ügygyei ne foglalkozzék. — De ez közös ügy — szóltak közbe. Ezzel az üggyel azután nem is foglalkoztak. Helyes is, mert konkrétumok még nincsenek. A közgyűlésre vonatkozólag úgy határoztak, hogy azt június 8-án tartják meg a Legényegyesületben. Életrevaló indítványa volt Bárdos József igazgatónak, aki arra kérte a vezetőséget, hogy szorgalmazzák a Tanitókamara felállítását, mert kamarájuk van a kereskedőknek, az iparosoknak, az ügyvédeknek stb, miért nincs kamarájuk a tanítók' nak is ? Ha csak egy fegyelmi ügyet veszünk is, már csak azért is szükséges a Tanitókamara, hogy tanitó, tanár-emberek, pedagógusok vizsgálják a tanítók ügyét. Az ülésen sokan felszólaltak, különösen Ferdinándy József titkár szolgált bő magyarázatokkal. Az ülés 12 órakor ért véget. Sajtóimnepélyaz esztergomi szemináriumban. Az Esztergomi Érseki Papnevelő intézet április 26-án ünnepélyes sajtógyűlést rendezett, hogy a növendékpapság minél lelkesebb apostola legyen az életben a keresztény sajtónak. A lelkes sajtógyűlésen résztvettek : Brey er István dr. püspök, az intézet kormányzója, Tóth Kálmán dr. pápai kamarás, az egyesület vezérelnöke, Záborszky István dr., Ibrányi Ferenc dr. és Lacza István dr. teológiai tanárok és az intézet növendékei. Műsoron szerepelt a keresztény sajtó története és jelenlegi állapota. A munkássajtó szükségességét hangoztatta Gáspár Gusztáv teológus, mert enélkül hazánk csak sírgödör, cimerünk csak függetlenségünk alkotmányos álarca, amely mögött mások élvezik nemzeti munkánk gyümölcseit, zászlónk átlyukasztott szemfedő, melynek hasadékain át terroristák nézik tehetetlen vergődésünket. Ezután István diák: Balatoni beszélgetés c. dialógusa következett, amelyet többször szakított meg hatalmas tapsvihar. Reisz Miksa III. éves teológos a magyar sajtó orgánumainak valláserkölcsi felfogásáról és hatásáról olvasott fel. Ismertette a Központi Sajtó vállalat lapjait, melyek a katolicizmus, az erkölcs diadalát segítik elő, a keresztény újságíró magasztos hivatását, aki csalódások és félreismerések ellenére az örök szépségek fehér hattyú fogatán úszik az emberi salak és sártengerén, énekelve az isteni szépségek dalait, mely után Csepregi József 111 é. teológus adta elő „Levél Pali öcsémhez" c. novelSAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- Hi l r í ' ' I U*4-»B O-vKllK+4- «bíosz k (nIgyban ésWcs/i'rííben) I OlCZfflaíin LaSZlOOal íldxl bZlIWIill legjutányosabb«Q beszerelhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtat} w
