Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-26 / 34.szám

Ujabb tükördarabok Esztergom város legutóbbi életéből A város szanálásának ügyében fő­ispáni értekezlet volt a mult kedden. A sajtó rossznéven vette, hogy az értekezletből kizárták. Szerintem az értekezlet mindenkor lehet bizalmas, tájékoztató jellegű s nem kell, hogy az nyilvános legyen, mert úgy is azzá válik, mihelyt az értekezlet tagjai szétszélednek. Most is úgy történt. A nyilvánosság tehát meg volt. Kritikát ez alkalommal a sajtónak gyakorolnia is felesleges munka lett volna. Maga a szétosz­tott több ívre terjedő főispáni tájé­koztató munkálat éppen elég kritikát tartalmaz ama bizonyos vizsgálat­eredmény kihirdetése alkalmával el­hangzottakkal szemben. Aki nem hi­szi el, emlékezzék az akkori kemény szavakra és olvassa el a kiosztott munkálatot. Ime most már nincs szükség ta­pogatódzásra és kiszivárgott hirek után indulva találgatni, hogy ki lesz az az önzetlen mecénás, aki a váro­son segíteni fog. Most már tudjuk, hogy erre a nehéz szerepre a Salgó­tarjáni Kőszénbánya Rt. leányválla­lata: a Hungária R. T. vállalkozott. Szép és a vállalatot ezért semmiféle gáncs nem érheti. Elvégre üzlet, üzlet és talán nem is olyan rossz üzlet, ha tekintetbe vesszük az is­mertető munkálat 15. oldalán eme panaszt: „Tagadhatatlan, hogy a vá­ros egy jövőben esetleg elérhető jobb jövedelmet kockáztat, amikor a vil lamos művet 30 évre bérbe adja és aminek évi 125.000 pengős bérét előre megváltatja, hiszen ennek a bérnek 30 éves tőkeértéke, 3,750.000 pengő", aminek ellenében a város most, egyszerre 1,400.000 pengőt kapna. Igaz, ki van kötve, hogy a város eme megváltási összeget bár­mikor visszafizetheti és akkor foly­tatódik a 125.000 pengős bér. Ez az eshetőség azonban a jobb jövőben vetett hiten alapszik, ami pedig a város vezetőségének oly nagy bűnül rovatott fel, amikor ugyanerre az alapra helyezkedve csinálta a kikény­szeritett szükségletekre az adóssá­gokat. Akik figyelemmel kisérik a város pénzügyi politikáját, emlékezhetnek rá, hogy egy izben már folytak tár-j gyalások a Közüzeminek bérbeadása felől. A város akkor is szabadulni akart nyomasztó függőadósságaitól és mégis meghiúsították eme tárgya­lások folytatását. Ne tessék kivül keresni azokat az urakat, akik az akkori tárgyalások elé akadályokat gördítettek. Annál kevésbbé kell a meghiúsulás előidé­zésével kormányhatóságokat gyanú sitani. Itt bent, magunk között van­nak a megakasztok. Figyelem! Az akkori tárgyaló funkcionáriusoknál bűn volt tárgyalni Közüzemi bérbe­adása felől a Salgótarjáni Kőszén­bánya Rt.-al. Most érdem és hozsan­nát kiáltanak az akkori tiltakozók. 1929-ben hosszas fáradozások után sikerült a város vezetőségének egy nagy hosszúlejáratú külföldi kölcsönt szerezni 8'6% annuitás mellett 88-as árfolyammal. Az akkori pénzügyminiszter a köl­csönhöz nemcsakhogy nem járult hozzá, hanem rendeletileg megtiltott minden néven nevezendő külföldi kölcsön iránti tárgyalást. Most két év, a város hitelének teljes leromlása után igénybe vesz­szünk miniszteri tárgyalások leszűré­sével 1.400,000 pengő bérmegváltást 7'16 % annuitással és 1.155,000 pengő kölcsönt 8.25 % os kamat mellett. Ez utóbbit is a város azon­ban minden sztornódij nélkül bár­mikor visszafizetheti, — ha leszj pénze. Ime, megint a jobb jövőbe' vetett hit a visszafizetés alapja. Mindezen nagy előnyök, hatalmas vívmányok és megtakarítások is a 100 %-os pótadónak — „több mint 10 °/o al való leszállítását teszik le­hetővé ..." csupán. Ha vájjon 1929 ben a pénzügy­miniszter engedélyezi a külföldi köl­csönt, felszökött volna-e 100 %-ra a pótadónk ? Vájjon kellett volna-e a városnak elszenvednie azt a lealá­zást, aminek részese lett a „több mint 10 °/o-al" kisebb pótadóért? Mult alkalommal összeszedtem a tükördarabokat. Most nem teszem. Eleget mutatnak igy darabokban foncsor nélkül is. Mindenki azt a panorámát láthatja bennük, amit akar, vagy azt, amit sem hallani, sem átni nem akar. Figyelő. Heves vita folyt a városi közgyűlésen két pénzügyi bizottsági hely és a helyettes polgár­mesteri fizetés miatt Csütörtökön délután közgyűlés volt a városházán. Folyó ügyek kerültek tárgyalásra és habár a szanálás kér­déséről nem volt szó, mégis heves vita, sőt igen erős felháborodás mér­gesedett el a képviselők között. A vita a pénzügyi bizottság két megüresedett helyének betöltése kö­rül keletkezett. Az inditvány szerint Brutsy Jenőt és Darvas Géza drt. jelölték a megüresedett tagságba. Brutsy Jenő bele is került a bizott­ságba, amikor azonban a második tagságra került a sor, hogy ki legyen Tátus János utódja, szavazást ren­deltek el. A szavazás azért volt szük­séges, mert a földmiveseknek az volt az álláspontjuk, hogy földmives he­lyébe földmives kerüljön. Meszes Ferencet szerették volna Tátus utód­jául látni. Igy Darvas Géza dr. és Meszes Ferenc között választottak. A szavazáskor Darvas 22, Meszes 20 szavazatot kapótj. Amikor a szavazás megtörtént, ak­kor eszméltek fel a képviselők, hogy valóban földmives helyébe földmivest kell választani. A földmiveseknek ezt a jogát el is ismerték és igen saj­nálkoztak amiatt, hogy nem eszerint szavaztak A felháborodás kitört és mindenki látta, hogy a földmivesek érzékeny sége jogos. Számord Ignác oldotta meg a kérdést és simította el az ellentéteket. Arra kérte bizalmasan Darvast, hogy Meszes javára mond­jon le. Ez meg is történt és Meszes a pénzügyi bizottság tagja lett. A felháborodás kitörése okozta azt is, hogy Zwillinger Ferenc dr. elő­hozta a polgármesterhelyettesi fize­tést, de különösen azokról beszélt elítélően, akik Glatz Gyulát behozták. Nádler István is felszólalt e kér­désben. Nádler István nem annyira a polgármesteri fizetéssel foglalkozott, hanem azzal a választással, amely­lyel Glatz Gyula h. polgármester lett. A szaban választás komoly sérelmét látja a polgármester választásban, mert nem a képviselőtestület akarata ell jönnie, hogy a PALMA kaucsuksarok minden ember számára megváltást jelent, hacsak egyszer Is viselte. A PALMA kaucsuksarok kíméli az idegeket és megtakar!! js a cipöjavitásokat. jkiván foglalkozni. Tény, jhogy Glatz jGyula harmóniát teremtett a város­iházán és a város ügyeit nagy buz­gósággal vezeti. Hat órakor ért véget a közgyűlés. érvényesült és azt elnémították. Mi­vel azonban Gtatz Gyula igen meg­értő polgármestere a városnak és a polgárságnak és mivel Glatz Gyula eddigi munkájával elismerést érde­mel, a polgármesteri fizetéssel nem Szép ünnepségek keretében leplezik le az emlékreliefet a gimnáziumban A Szent Imre-év jubileumi ünnep­ségeinek koronája lesz az a szobor­leleplezési ünnepély, amelynek szín­helye lesz május 2-án és 3-án a Szent Benedek-rend esztergomi gimnáziuma, amelynek lépcsőházát díszítő művészi freskókat éppen a jubileumi év al­kalmából leplezték le fényesen sike­rült ünnepség keretében. Most ismét gazdagabb lesz Esz­tergom egy remek műalkotással. Az Országos Bencés Diákszövetség Esztergomi Osztálya, az esztergomi bencés gimnázium régi tanítványai és mostani növendékei támogatásá­val Zászlós István szobrászművész tervezte gyönyörű reliefet helyezett el a gimnázium falába, mely azt a jelenetet ábrázolja, midőn Szent István k'rály Szent Imre herceghez a hires „Intelmek "-et intézi. Evvel akart a Bencés Diákszövetség emlé­ket emelni az első szent királynak, a legnagyobb, szent bencésdiáknak, hogy ne csak a Szent Imre-év diák­jainak, hanem az ezután következő nemzedékeknek is örök példaként állítsa Szent Imre herceg életét. A szoborművet Gróh József dr., a Bencés Diákszövetség elnöke leplezi le, melyet azután Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás áld meg. A Szent Ferenc-rend templomában tartandó ünnepi szent misét Hász István dr. tábori püspök pontifikálja. Az ünnepi beszédet pedig Huszár Károly volt miniszterelnök mondja. A gyönyörű relief költségeinek részbeni fedezésére tárgy sorsjáték is lesz, melynek nyereménytárgyai 2000 pengő értékben kerülnek kisorso­lásra május 3-án. Húszezer darab, egyenkint 50 filléres sorjegy lett ki­bocsájtva. A közszemlére kitett nye­reménytárgyak mind szépek és érté­kesek. A két napra terjedő ünnepség sorrendje a következő: Május 2-án d. u. 6 órakor hang­verseny a gimnázium dísztermében. Este 8 órakor lampionos felvonulás, szerenád, a biboros-hercegprimás tiszteletére a primási palotánál. — Május 3-án : Reggel 6 órakor zenés ébresztő. — D. e. 10 órakor Hász István dr. tábori püspök, a Szent Imre főbizottság egyházi elnöke fő­papi .szentmiséje a szentferencrendi templomban. — D. e. 11 órakor a szobormű leleplezése. 1. Pápai him­nusz. 2. Ünnepi szavalat. 3. Dr. Gróh József, a Bencés Diákszövet­ség elnöke leleplezi az emlékművet. 4. Glatz Gyula polgármester helyet­tes átveszi megőrzésre az emlékmű­vet. 5. Dr. Serédi Jusztinián biboros­herregprimás megáldja a szobormű­vet. 6. Huszár Károly, v. miniszter­elnök, a Szent Imre főbizottság elnökének ünnepibeszéde. 7. Magyar himnusz. — D. u. 4 órakor a gim­názium ifjúságának disztornája a Primáskertben, utána a tárgysors­játék eredményének kihirdetése. Hogyan választ a városi képviselőtestület? A csütörtöki városi közgyűlésen két üresedésben levő pénzügyi bi­zottsági helyet kelett betölteni. Az érdekelt személyekkel nem foglalko­zunk, úgy a megválasztottak, mint a többi ajánlottak személye ellen kifogásunk nincsen, őket egyformán előnyösen értékeljük. De nem ma­radhatunk szótlan egy közigazgatási furcsasággal szemben a technikai megoldással kapcsolatban. Az ügy historikuma az, hogy az elnöki javaslattal szemben másokat is javasoltak. Többek hozzászólása után, mikor felhívás dacára már senki sem kívánt a tárgyhoz szólni, az elnöklő polgármester lezárta a vitát s minthogy névszerinti szava­zást nem kértek, az 1885. XXII. tc. 59. §-nak rendelkezései értelmében

Next

/
Thumbnails
Contents