Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-23 / 33.szám

ben található selyem tenyésztési fel vigyázóknál, ahol pedig ilyen nincs onnan forduljanak az érdeklődők a M. Kir. Selyemtenyésztési felügyelőséghez, Komáromba. Esztergom város selyemtenyésztési felvigyázója: özv. Rosznáky Alajosné, Uri-utca 33. A selyemhernyó tenyésztése az eperfa levelének fejlődésével együtt, körülbelül május elején kezdődik és összesen mintegy 30 napig tart. Néhány szó az esztergomi polgárok szénbánya ügyéről Dr. Perényi Kálmán, dr. Seyler Emil és Kapa Mátyás esztergomi lakosok, mint haszonbérlők, 1912. év január 1-én kezdődő hatállyal a régi királyi város határában fekvő polgári földbirtok tetemes részére azok tulajdonosaitól bérbe vették a kőszénkutatási, kőszénbányanyitási és kőszénkiaknázási jogosultságokat 1912. évi január 1-től 1961. évi december 31-ig terjedő egymásután következő ötven (50) évre oly feltétellel, hogy 1912, 1913 és 1914-ben kutatnak és fúrnak, 1915 és 1916-ban az előkészületeket megteszik arra nézve, hogy 1917 ben kezdetét vehesse a szabályos és rendszeres bányaművelés. A fönt megnevezett bérlőtársulat az Ő jogait és kötelezettségeit, szerződés alapján átruházta a szászvári kőszénbányi társulatra, amely tulajdonosa volt a dorogi, csolnoki, annavölgyi, szászvári és nagymányoki kőszénbányáknak. A bérlőtársulat a három évi kutatási időtartamra fizet évenkint egyezer (1000) koronát és évenkint egyszáz (100) korona felügyeleti dijat a bérbeadó földtulajdonosok részére egyik esztergomi pénzintézetnél, a kutatási engedély ellenértékéül évenként janár havában előre és egyszerre. 1915 ben és 1916-ban két évre szintén fizetnek a bérlők a bérbeadó földtulajdonosok javára évenként január 2-án előre kettőezer (2000) korona bért ugyancsak az emiitett Esztergom városi pénzintézetnél. 1917. január 1-től kezdve meg kellett volna kezdeni a bányászatot és minden métermázsa kiaknázott szén után 4 (négy) fillér terragániumot fizetni a földbirtokosok javára évnegyedenkint utólag, szintén a jelzett eszterpomi pénzintézetnél. Ezenfelül természetben kötelesek a haszonbérlők évenkint kettőezer (2000) métermázsa kifogástalan minőségű darabos szenet a haszonbérelt területről minden dij és évszakra való tekintet nélkül egy tömegben, azaz egyszerre ingyen a földtulajdonosok rendelkezésére bocsátani. Ha a szászvári bányatársulatnak komoly szándéka lett volna Esztergom polgárainak a földjén szénbányát nyitni, az esetben az öregkuriai dűlőben Kapa Mátyás által felnyitott saktát 1924 ben nem záratja le, hanem bányává fejleszti azt. Ezek után önkéntelenül felmerül előttünk az a kérdés, vájjon miért akar a szászvári bányatársulat, — amely ma Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. név alatt szerepel — egy új szer ződést kötni az esztergomi polgárokkal? Ugy látszik most újra meg akarja kezdeni a kőszénkutatási, kőszénbá nyanyitási és kőszénkiaknázási játékot az esztergomi polgárokkal, amint azt már egyszer megtette 1912-től 1917-ig. Mert ha szénre volna szüksége, akkor az 1924-ben lezárt öregkuriai sakta ma már mint kőszénbánya szerepelne. Ezek után ki kell jelentenünk" a földtulajdonosok érdekében azon körülményt, hogy az öregkuriaí dűlő vastag mély rétegű szenet tartalmaz, amely sokkal tőbb hőegységet rejteget magában, mint a dorogi szén, minélfogva melegfejlesztő képessége a jobb minőségű poroszországi szénnel kiállja a verseny. Ennélfogva a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. jól felfogott érdeke nem lehet más, mint az, hogy amig a dorogi és a szomszédos bányáinak a gyenge kalóriájú széntelepei ki nem fogynak — ami 60—70 év múlva következik be — addig az esztergomi polgárok szénbányája ne nyittassék meg. Arra kell tehát törekedni az esztergomi földtulajdonosoknak, hogy olyan pénzes embereket szerezzenek meg, akik az öregkuriai szénbányát haladék nélkül minél előbb megnyitják. Ezáltal egyrészről meg lesz oldva a munkanélküliség Esztergomban, másrészről a földtulajdonosok pénzhez jutnak, amellyel megrendült gazdasági viszonyaikat helyreállíthatják. Ha ezeknek a feltételeknek a Szászvári, illetőleg a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. is megfelel, vagyis haladék nélkül megnyitja a szénbányát, s a földtulajdonosokat, továbbá minden esztergomi polgárt bevesz részvényesnek és egy különálló esztergomi kőszénbánya részvénytársaságot szervez, az esetben semmi nem áll útjában annak, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. mint főrészvényes belépjen az esztergomi kőszénbánya társulatba. Kubovich Ignác. Kapa Mátyás. Eépes postai levelezőlapok kerülnek nemsokára forgalomba Miután az uj postai díjszabás életbelépett, a posta igazgatósága, hogy a meglévő bélyegkészletek nagyrésze hasznavehetetlenné ne váljék, felülbélyegeztette a megmaradt bélyegállományt. A felülbélyegzés természetesen elcsúfította a bélyegeket. Ez a készlet nemsokára elfogy és helyet ad az úgynevezett művészi kivitelű bélyegsorozatnak, amely egyébként hivatva lesz arra, hogy a külföld előtt ujabb elismerést és becsületet szerezzen az amúgy is világhírű magyar postának. Erre vonatkozólag nagyon érdekes nyilatkozatot tett Szálai Gábor báró, a posta és távírda vezérigazgatója. Bejelentette, hogy az uj bélyegsorozat elkészítésére Hollandiából különleges bélyegnyomó gépeket hozattak. Ezeket a gépeket már ki is próbálták és a gép pompásan működik. A posta különben nagy súlyt helyez arra, hogy a bélyegek rajza kifogástalan és művészi kivitelű legyen. Éppen ezért pályázatot hirdet a bélyegek rajzaira. Tervbe vettük továbbá — mondotta a posta vezérigazgatója — hogy forgalomba hozunk újfajta postai levelezőlapokat. Ezekre a levelezőlapokra Csonka 'Magyarország egy-egy festői szépségű vidékének a képét fogjuk rányomatni. Bizonyos, hogy az uj bélyegsorozat és a képes levelezőlapok művészi kivitelükkel ismételten igazolni fogják a külföld előtt azt a tényt, hogy Csonka-Magyarországnak milyen fejlett ipara van. Felhívás a leventeköteles ifjakhoz szülőkhöz és mnokaadókhozl Az esztergomi Testnevelési Bizottság folyó hó 20-án azon határozatot hozta, hogy mindazon Esztergomban és területén tartózkodó leventeköteles 1910—1918 évben született ifjakat, kik orvosi bizonyítványnyal igazolják, hogy testi vagy szellemi fogyatkozásuk miatt a leventefoglalkozásra nem alkalmasak, fo lyó évi május hó 2.-án felülvizsgálja és alkalmatlanság esetén őket a foglalkozás alól mentesíteni fogja. Ezen határozat keresztül vitele céljából felhivatnak mindazon szülők, munkaadók akiknek gondozása, vagy felügyelete alatt oly leventeköteles ifjú van, aki testi, vagy szellemi fogyatkozásban szenved, róla orvosi bizonyítványt szerezzenek be, s a leventék ezen bizonyítvánnyal együtt a Városházán I. em. 10. számú szobában folyó hó 24, 25, 27 és 28 án délelőtt 8—12 óra közötti időben feltétlen jelenjenek meg. Esztergomi Levente Egyesület mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmwmi Megindulnak az autóbuszjáratok májusban Budapest és Bécs között Három évi előkészítő munka után rövid időn belül korszakalkotó ujitás lép életbe a magyar közlekedés terén azzal, hogy Budapest és Bécs között autóbuszjáratokat létesitenek. Értesülésünk szerint a rendszeres autóbuszforgalom a két főváros között május 23-án fog megindulni. Az autóbuszok Budapest központjából, a Vörösmarty-térről indulnak és Bécsnek ugyancsak központjában, a Schvuarzenberg-tév lesz a végállomásuk. A járatok utvonala a következő városokat és községeket fogja érinteni: Budapest, Pilisvőrősvár, Piliscsaba, Leányvár, Dorog, Tát, Nyergesujfalu, Piszke, Süttő, Neszmély, Dunaalmás, Szőny, Komárom, Ács, Gönyü, Győr, Abda, Öttevény, Horvátkimle, Mosón, Magyaróvár, Bezenye, Rajka, Oroszvár, Bécs. Ennek az útvonalnak megfelelő átépítése már befejezést nyert. Az autóbuszok naponként menetrend szerint HÍREK Az esti harangszóra ma, csütörtök este már 8 órakor csendülnek meg templomok tornyában a harangok. Elérkezett és mármár tova is suhan a múltba ismét Szent György napja. Ahogyan Szent György, az egykori kappadóciai herceg legyőzte egykoron a leányrabló sárkányt, úgy legyőzte és száműzte az ifjú Tavasz, a zuzmarásszakállú, goromba Tél-sárkányt, aki ezidén hosszasan megsanyargatott bennünket, gyarló, halandó embereket. Ma este már 8 órakor csendülnek meg a harangok és hirdetik azoknak, akiknek jórahajló a szivük-lelkük, hogy a szép és a jó mindig és mindenkoron győzelmet vesz a gonoszságon. Kertekben, künn a határban pirkadatkor madárdal, millió kis madárajak csicsergése csattog-csendül fel az illatos levegő-égbe ; a bokrokon, fákon már a rügyek fakadnak, nyílnak és illatoznak és a virágos kiskertekben az ibolya után már pompáznak a jácintok, tulipánok és a gyöngyvirágok. Milyen szép is ilyenkor fű, fa, virág ! És ebben a virágillatban apró, láthatatlan pillangóként Ámorangyalkák repkednek és pajkos huncutkodásaik nyomán gyorsabban dobognak még az emberszivek is. fognak közlekedni. Az indulás Budapestről reggel 7-kór és délután 2 órakor. Bécsből 7 órakor és 4 órakor lesz az indulás. A menetidő egyelőre 6 óra, de később csökkenthető lesz, ha az útvonal osztrák része a magyar szakaszhoz hasonlóan megépül. A viteldíj körülbelül 30 százalékkal olcsóbb, mint a gyorsvonat 3 ik osztályának dija. Bécsig 16 pengő, a közbeeső állomásokig persze aránylagosan kisebb. Az útlevél és vámv zsgálat az oroszvári határállomáson lesz. Az autóbuszok eltérnek az ismert autóbuszoktól. Két vezető lesz, akik elkülönített kabinban ülnek. Az autóbuszokban 37 rugalmas karosszék nyer elhelyezést, fejtámasztó párnácska val. Minden ülés előtt kis asztal van és villamos csengő a vezetőhöz. Este a kocsi belsejét 8 villanyégő fogja megvilágítani. Szellőztetők fűtőtestek, sőt rádió hallgatók is lesznek mindegyik autóbuszban. Ilyenkor Szent György-nap táján szerelemről, szeretetről, örök megújulásról, örök életről illatozik a virág, ezekről csicsereg a madár, ezekről álmodik ébren, vagy éjszakai pihentében az ember. Ilyenkor látjuk, érezzük leginkább, hogy az élet örök, hogy a búra, gondra derű következik ; hogy ember, fű, fa, virág mindig volt és lesz, csak épen a külső köntös hervad, alszik el egy télre, hogy tavasszal új alakban, esetleg másutt új életre éledjen. És ilyenkor látjuk, érezzük az is, hogy mindezt a szeretet melege melegíti életre évről-évre. Hiszen mindez csak azért van, mert a sorsunkat intéző Hatalmasság szeret bennünket gyarló és mégis szép földi vándorait. Csak mi emberek tépjük, marjuk egymást kegyetlenül, gyűlölködve szüntelen. Különösen mi magyarok vitézkedünk ebben szörnyen és szüntelen a magunk rovására és mások kaján örömére. Este nyolc órakor, ha megcsendül a harangszó édes-bús, imára hívogató kongása, véssük a szivünkbe a Miatyánk szavait: „bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megcsátunk az ellenünk vétetteknek." Bocsássuk meg mi magyarok egymásnak, amit egymás ellen vétettünk és szeressük, becsüljük egymást ; hí szen oly nagy szükség van arra ebben a sivár jelenben, hogy szeressük egymást a magyar jövendőért. . .