Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-12 / 30.szám

Válasz az Esztergomi Közüzemi Bt.-ról megjelent cikkekre \ ben nem csalódik. Igy szól Önhöz minden cipész, ha PALMA kaucsuksarkot veret a cipőjére. A cipész érti a dolgát, a cipésznek hihet. Az „Esztergom és Vidéké "-ben IV. hó 5.-én megjelent cikk kiegészítése képpen ki kell még térnünk a Közüzemi Rt adminisztrációs költségeinek és tisztviselők kérdésének ügyére is. Azt irja a D. betűs cikkíró az „Esztergom és Vidéke" cimű lap III. hó 25.-i számában, hogy a közzé tett adatok nem érintik az adminisztráció költségeit, sőt a tételt szándékosan kerülik. Horribilis közüzemi tisztviselői fizetésekről ir és felveti a kérdést: megszereztetett-e a város hozzájárulása a tisztviselők alkalmazásához, mert szerinte nem volna szabad többe kerülni aránylag az adminisztrációnak, mint pl. az Esztergomi Takarékpénztárénak. Hát nem is kerül többe! Az Esztergomi Takarékpénztár pénzintézet lévén, nem pedig villamosmű, nézetünk szerint nem alkalmas az összehasonlításra. Azonban az összehasonlítást a cikkíró megtette. Hát nézzük ezt az összehasonlítást meg tárgyilagosan, hogyan áll a Közüzemi adminisztrációja ilyen furcsa beállításban ! Az Esztergomi Takarékpénztár 1930 évi jelentése szerinti 1,022.000 pengő bruttó bevételből 97.500 pengőt, vagyis cca 10 %-ot, a Közüzemi pedig 1929 évi jelentése szerinti 496.000 pengő bttó árambevételből 49.600 'pengőt, vagyis cca 10 °/o-ot fizetett adminisztrációra Cikkíró a saját és idegen tőkéhez viszonyítva (Mert igy~első látásra sokkal előnytelenebben látszik az összehasonlítás egy pénzintézettel szemben, mely legnagyobbrészt mobil tőkékkel dolgozik, mig egy villamosmű legnagyobb részt álló tőkével dolgozik. „Tárgyi'agosság!") megállapítja, hogy fenti előkelő pénzintézetnél 1 % körül mozog az ügyvitel Összes költsége. Ez igy is van ! Azonban ha a Közüzemi évi 500.000 pengő körüli árambevételéről feltételezzük, hogy pénzintézet módjára kamatbevételből származik, ugy egy cca 5,000.000 P kihelyezési tőkét kell feltételeznünk hozzá s ennek a Közüzemi 49.600 P-ős adminisztrációs költsége szintén 1 % körüli összegét teszi csak ki. Hogy honnan veszi, hogy a vállalat az első éyben 52.422 P-őt fizetteti ki tisztviselői fizetések cimén, mely a következő évben 100.063 P-re rúgott, nem tudjuk; mert 1927 évben, tehát az 5-ik és nem az első üzleti évben lett fenti 52 422 pengő kifizetve, ami 1929-ik évben 49.600 P-re csökkent. Ezen állítása tehát megint vagy hozzá nem értés, vagy éppen ellenkezője a tárgyilagosságnak. Igy fest tehát az állítólag agyonhallgatott „horribilis" közüzemi tisztviselői fizetések ügye a valóságban. Ami már most a tisztviselői felvételek ügyét illeti a valóság az, hogy a villamos üzem második évétől kezdve állandó csökkenés volt tisztviselőkben, amihez nem kellett városi hozzájárulást megszerezni. Ugyanis 1926 őszén Kornháber igazgató úr lemondott, 1928-ban az irodaigazgató meghalt, helyükbe senki sem lett felvéve, sőt az építkezések befejezte után a mult évben két női tisztviselőnő is kivált az Rt. kötelékéből anélkül, hogy mások lettek volna helyükbe felvéve, hanem a megmaradtak lettek több munkába beosztva. Ezekben tehát kimutattuk, hogy sem az adminisztráció nem költséges, sem pedig a tisztviselői létszám nem oly számú, ami a városi haszonrészesedést hátrányosan érintené. Ezek után tehát tárgyilagos kritika mellett igazán nem lehet azokat a konzekvenciákat levonni a Közüzemi Rt. ügyével kapcsolatban, amiket a D. betűs cikkíró cikkeinek végén felhozott, o jf^ftik- ViXjjsX^

1 IIIIIIIIIHIMIHIIIIIIIMU Nagy bányászküldöttség megy a hercegprímással Rómába. Serédi Jusztinián dr. bibornok-hercegprimás vezetésével az Országos Katolikus Szövetség rendezésében f. évi május 10-én a „Rerum Novarum" római világünnepségeire nagyszabású magyar nemzeti zarándoklás indul Rómába. A zarándoklásban — mint már jelentettük — képviselve lesz Magyarország minden társadalmi rétege. A nagy magyar vállalatok közül elsőnek a Magyar Általános Kőszénbánya jelentette be, hogy Tatabányáról a „Rerum Novarum" magyar zarándoklásban népes bányá=zküldöttséggel képviselteti magát. Az Országos Katolikus Szövetséghez beérkezett értesítés alapján Tatabányáról Sedoch Károly pápai prelátus, bányalelkész vezetésével több tisztviselő, bányatiszt, diszes formaruhájukban pedig népes bányászküldöttség csatlakozik a hercegprímás által vezetendő zarándokláshoz. nyozása hetekig tart és a lelkes érdeklődőt állandóan foglalkoztatni képesek. Kizárólag szórakozást a kirándulóhelyek és a sportalkalmak nyújtanak. Előbbiekben nincs hiány, csak kissé távol esnek, megközelítésük körülményes. Ezeket kell közelebb hoznunk a fürdőhöz, amit csak jó utak révén érhetünk el. A Vaskapun kivül Cserepes. Barátkát, Búbánativölgy és Majális kút azok a helyek, amelyek e tekintetben számításba jöhetnek. A múltban is felkeresték elődeink e kies fekvésű, kellemes kirándulóhelyeket, különösen abban az időben, amikor a Kovácspatak még nem ment át a köztudatba és csak szórványosan látogatták. Gond talán ifjúságunk kellemes emlékei fűződnek a Kovácspatakhoz, amelyet esztergomi tőke alapitott és fejlesztett ki elismert klimatikus üdülőhellyé és amely felé ma is vágyakozó szivvvel tekintünk a Dunán át, ha utunk Visegrád felé visz. Ezt kellene valami módon, hasonló intézménnyel pótolnunk innenső partunkon. Az előbb emiitett helyek közül a Bubánati völgy az, amely megközelíti szépség, fekvés dolgában az elvesztett nyaralótelepet és szinte predesztinálva van ugyanilyen alapítására. A Zamárd-hegyre és a Lázkereszt magaslataira gondozott sétautak vezethetnének a rajtuk elhelyezett gloriettekhez, a völgy mindkét oldala nyaralók számára nyújtana kellemes fekvést, a Majális-kút pedig az „Ámor"-forrás szerepét tölthetné be. A „ Kerek-tó"-nak halastóvá átalakítása és kibővítése nem ütköznék akadályokba, értékes gazdasági tárgyat képezne, mely alkotóinak jövedelmet biztositana. A völgy termószetes előnyeit és szépségét már a múltban is méltányolta néhai nagynevű történetírónk Knauz Nándor dr. kanonok, aki a völgy egyik festői szépségű, szelektől védett zugában csinos nyaralót építtetett. Akkoriban az első lépést nem követte a második, az eszter#^!MiaiMiMaHairiifetiMii4iMaMaMaMaMaMií gomi tőke és vállalkozási kedv másutt keresett elhelyezkedést s mint em'itettem, megteremtette a Kovácspatakot. Ez a kérdés napjainkban ismét aktuálissá vált, mások is felismerték a völgy és környékének értékes voltát. Nádler Rezsőé a kezdeményezés érdeme, aki a Zamárdhegy lankáján nyári vendéglőt emelt a természetbarátok és turisták őszinte örömére. A kis mag tehát a földből kicsirázott, amelyet Nádler Rezső vetett el, hogy majdan terebélyes fává nőjjön. A település első komoly kísérletét jelenti ez a vállalkozás, amelyhez mindenki csak szerencsét kívánhat annál is inkább, mert a mai nehéz gazdasági viszonyok között példát mutat, hogy elesettségünkből a viszonyok helyes felismerésével és mérlegelésével mily módon állhatunk ismét talpra, ha bátor lépéssel a fejlődés és haladás útjára térünk. A völgy megközeiitése ma már nem probléma, mert a visegrádi autóbuszjárat vonalába esik s ha a település megindul, az összeköttetés a járatok szaporításával fokozatosan javulni fog. A Balatonon modern, tetszetős motoros hajócskák bonyolítják le a partmenti nyaralótelepek között a forgalmat, kellemes és olcsó szórakozásban részesitik az egész vidék nyaralóközönségét, nem számítva azt a hasznot, amelyet gazdaságilag is bizbiztosítanak a vállalkozóknak. Menynyire helyén való lenne oly motoros hajójáratok beillesztése a mi Dunánkon, amely a vizi élet valóságos eldorádóját jelenti. A dunamenti összes nyaralótelepek között élénk, pezsgő forgalom keletkeznék, amely termékenyítőleg hatna valamennyi életére, a Duna kultusza soha nem sejtett hatalmas arányokat öltene s mindazon élvezetek és szórakozások, amelyeket a vizi élet nyújt, hozzáférhetővé válnának mindenki számára, Fejlesszäk ki Esztergom környékét kirándulóhelyekké Helyes a fürdőpolitika akkor, ha a fürdőzésen kívül mindazon helyi olőnyöket és tényezőket is szolgálatába állítja, melyeket a fürdő vidéke, környezete nyújt. Ide tartoznak elsősorban a látványossági alkalmak, mint a muzeumok, képtárak, gyűjtemények, építészeti remekművek stb, azután a természeti kincsek, mint a vidék festői szépségű fekvése, kies kirándulóhelyek, kilátók, sétányok, barlangok stb és végül a manapság annyira kultivált sport. Ezek a tényezők kötik le a fürdővendégeket huzamosabb időre, mert szórakozásban részesilik, a hely barátaivá teszik és évenkinti visszatérését biztosítják, vagyis úgynevezett törzspublikum kialakulását segítik elő. Esztergom abban a szerencsés helyzetben van, hogy ezekkel a tényezőkkel rendelkezik. A páratlan szépségű és kitűnő vizű Szent István fürdőtelepén kivül a látnivalók valóságos kincsesháza tárul az idegen elé. Az egyházi építészet világviszonylatban is számottevő remeke a bazilika, hatalmas arányaival, művészi kivitelével, a benne lévő kincstár, képtár, kripta, stb, maga az ősi vár festői falaival és bástyáival, a keresztény múzeum, a bibliotheka, a városi múzeum és könyvtár, a barokk templomok és házak a 18. századból stb. azok a látnivalók, amelyek komoly tanulmámm* Férfi öltöny ós női ruhaszöveteket legújabb kimintázásban feltűnő olcsó árban árusítja ILLcÉS SÄNDOR GÉG Széchenyi-tér 21. szám alatt.