Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-09 / 29.szám

vízvezeték szerelése, azoknak költségeit az átalakítás költségeihez hozzá kell számítani és értük adómentesség jár. Ha tehát pótadóra, betegápolási pótadóra kiterjedő adómentességet akar, keresse fel a városi adóügyosztályt, ahol nyolc nappal előbb az Egyes helyeken tartott lóvásárokon a lóalkiiszok (kupecek) raja lepi meg az eladót anélkül, hogy alkuszi tevékenységüket bármelyik fél igénybe akarná venni, tolakodó módon avatkoznak az adás-vétel folyamalába. Olyan panaszok is merültek fel, hogy az alkusz távolról szemléli az adásvételt, abba nem is folyik bele, de amikor az üzlet létrejött, előáll és követeli a felektől az alkuszdijat. Ha követelését ki nem elégítik, pert indii és tanúinak — rendszerint cigányoknak — vallomása alapján kénytelen a bir óság követelését megítélni s az alpereseket a költségekben átalakítási munkálatokat be kell jelenteni s ahol ezekre a zsebrevágó kérdésekre minden érdeklődő felvilágosítást kaphat. Eddig csak uj ház építésénél járt adókedvezmény, az ujabb adóleszállitást használja ki minden háztulajdonos ! is elmarasztalni. E visszaélések megakadályozása céljából a belügyminiszter utasította a vásárrendészeti hatóságo kat és közegeket, hogy az állatvásárokon az alkuszok működését szigorúan ellenőrizzék, a tolakodó magatartást tanúsítókat a vásár területéről távolítsák el, azokkal szemben pedig, akik visszaélést követnek el, a jogszabályoknak megfelelő szigorral járjanak el. Az alkuszok közreműködésükért dijat csak akkor követtlhetnek, ha az ügylet megkötésének közvetítésére megbízást kaptak, és eltérő megállapodás esetét kivéve, csak akkor, ha az ügyletet tényleg meg is kötötték. Az alkuszdij mennyisége szabad egyezkedés tárgya és csak ilyen megállapodás vagy kialakult helyiszokás nemlétében nyer alkalmazást a kereskedelmi törvény ama rendelkezése, amely az alkusz diját 5000 pengőig fél százalékban ; ennél nagyobb érték ut ín pedig egy negyed százalékban állap Uja meg. A szőlőkben csak itt-ott tettek kárt a korai fagyok, abol korán nyitottak A magyar borpiacon a kínálat megélénkült a tavaszi munkák kezdetével, az erős kéz azonban vár egy májusi élénkülésre. A belső fogyasztás általában emelkedőben van, főleg a bortermelői kimérések elszaporodása folytán, amelyeknek olcsó árak mellett jövőjük is van. Ez a tény is azt mutatja, hogy a belső fogyasztásra alapított értékesítési politika mentheti csak meg a magyar szőlő- és borgazdaságot. A mult hónapban bekövetkezett ólmos esők és fagyok a hornokvidé ken is csak bizc nyos részeken tettek kárt és csak azokban a szőlőkben, ahol korán nyitottak, vagy pedig a szél a homokot a takarásból elvitte. Végleges kárt még nem tudnak megállapítani és csak a vegetáció megindultával fognak tiszta képet alkothatni. Kivitelünk a svájci és francia relációkban még továbbra is tart. mmmmmmmmmmmmmmm Csöndes tűnődés a big tejről Vettük az alábbi panaszos levelet: Az ember olykor céltalan dolgokon is elgondolkozik. Hogy miért van ez igy és nem amúgy, mikor amúgy jobb lenne. Most is az jár az eszemben, hogy miért kell nekem minden nap blümchenkaffét innom. IVlindenki ismerni fogja ezt az ősrégi elnevezést, amely Pozsonyban születhetett. Olyan hig kávét értünk alatta, amin keresztül meglátni a csésze alján festett virágokat. Miért oly hig a tej, mikor sűrű is lehetne! Pedig hány helyen próbálkoztam már, mire rájöttem, hogy nem a tejkereskedőben van a hiba, hanem . . . Eleinte pompás, jó, sűrű tejet kaptam, csak egy hibája volt, hogy cseh tehéntől származott. Hazafias szempontból belenyugodtam, mikor a kereskedő tudatta, hogy képtelen tovább ilyen tejet adni, mert kénytelen volt otthagyni a párkányi uradalmat. Azt gondoltam: miért ne lehetne a magyar tehén teje olyan jó, akár jobb is, mint a csehé. De jaj, hamar megjött a kiábrándulás. Otthagytam a régi tejesemet és máshol próbálkoztam. Hozattam innen is, onnan is próbára, de bizony csak blümchenkaffé lett mindből. Pesti vendégeim diadalmasan jegyez ték meg, hogy jobb a tej a fővárosban. Mi lehet ennek az oka? Hát én azt képzelem, hogy mivel a búza ára nagyon leesett, ezt valahol be kellett hozni s ezért megdrágult a takarmány. Mivel ez drágább lett, silányabbat kap a tehén, de ettől kevesebb lenne a tej. Hogy lehet a bajon segíteni ? Keresztelni már nem igen lehet, mert a rendőrségnek van egy furfang. >s ellenőrző készüléke, amely kimutatja a tejbe öntött vizet. De ha a vizet nem a tejbe, hanem a tehénbe öntik, ezt már nem tudja kimutatni. Divatba jött tehát a vizdömping. Több a tej, de hig, gyenge. Csakhogy itt megint van egy bökkenő. Az uradalmak nem szoktak takarmányt venni, terem nekik is. Miért nem sűrűbb hát az ő tejük? Mert búzát is termelnek és ők is be akarják hozni a túl alacsony búzaárat. De ezt be lehetne hozni úgy is, hogy egyszerűen emelik a jó tej árát. Erre a feleségem megjegyzi, hogy ez már megtörtént, 30 fillér a tej ára. Hát akkor hol a baj gyökere? Mert valahol hiba van és mi isszuk meg a levét, ami azért baj, mert ez a lé igen hig, még ha glaszé keztyűben fejik is az uradalmi tehenet. . . . Tűnődöm, tűnődöm, de nem tudok magyarázatot találni. —n —s. HIREK Fecskék Húsvétra hazajöttek az egyetemekről és különféle intézetekből azok, akik ennek a városnak a lakói, de tudást, oklevelet szerezni elmennek az egyetemi városokba. Húsvétra hazajöttek, feszes mellel, csillogó öntudatos szemekkel, a tanult fiatalság elmondhatatlan gőgjével és rátartiságával. Büszkén tekintgettek szerte-szét, némi lenézéssel a fiatalabbakra s vállveregető szempillantásokkal az öregekre. Minden mozdulatuk azt mondja s mit tudjátok ti, majd én megmutatom. íz az érzés ez, Imivel az ember Parisban az első nap végigmegy a bulvárdokon. Büszkén tekint szerteszét s azt hiszi, hogy a sarki rendőr, a Luxenburg-parknál kiabáló újságárus és a többiek most mind oda vannak a csodálkozástól, „jé X. Y. megjött Esztergomból." Igy járták ők is az esztergomi utcákat. Kelleténél hmgosabban s hevesen gesztikulálva. Ők még azt hiszik, hogy minden ábrándjuk való lesz, bennük még a tankönyvek s az összeolvasott munkák mondatai pufognak, vitatkoznak egymással s végtelenül meg vannak magukkal elégedve. ők még nem tudják, hogy a megszerzett oklevél nem egyenlő az óhajtott állással, hogy a megtanult tankönyvek még nem biztosítják a megélhetést, hogy az emberek nem fognak hasravágódni előttük, ha felfelmondanak egy részt a bemagolt tudományból. Lassan majd szétfoszlanak az illúziók, bekerülnek az élet realitásai közé, apró érdekek kis harcába, valahova, egy legeslegutolsó helyre, a társadalmi létra legaljára. Adják ők majd alább is ! Az igazságügyminiszter a vidéki Ügyvédekért. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter sürgős leiratot intézett az ügyvédi kamarákhoz, a vidéki ügyvédtársadalom helyzetének ügyében. A miniszter adatokat kér a kamaráktól, hogy azok alapján törvényhozási intézkedéseket kezdeményezzen. A húsvét idegenforgalma Amint jeleztük, húsvét vasárnapján igen szép idegenforgalma volt Esztergomnak. Münchenből 360 diákleány érkezett meg külön ha;óval. A bajor leányokat 120 magyar diákleány kisérte városunkba. Félkettőkor érkeztek meg a DGT-hajóállomásra és igen szép fogadtatásban részesültek. Zeneszó mellett vonultak be a városba. Ittartózkodásukról igen szépen nyilatkoztak és tetszett nékik az ősi Esztergom. Meglepte őket a bazilika hatalmas mérete, műkincsei, a képtár és a gyönyörű vidék. A bajor diáklányokkal ujabb széles körben terjed el Esztergom hire. Sajnos, a Magyarság Szövetség autóA frontharcosok országos találkozót rendeznek Miskolcon Folyó év június 7-én országos találkozót rendeznek a frontharcosok Miskolcon, amelyre Budapestről külön vonatok fogják szállítani a frontharcosokat. Viteldíj Budapesttől— Miskolcig és vissza 9 pengő 80 fii. A találkozó — rendezésre vonatkozó tervek szerint — hatalmas és országos jelentőségű lesz, s azon a velünk együttérző államok frontharcos alakulatai is nagyobb küldöttségekkel fogják magukat képviseltetni. A találkozó egyúttal zászlószentelési ünnepség is lesz, mert ezen a napon adják át rendeltetésének mind a miskolci frontharcosok, mind maga az országos központ is felszentelés után az országos zászlót. Miskolc város és Borsod vármegye nagyszabású előkészületeket tesznek az ország minden részéből odasereglő frontharcosok fogadtatására, elhelyezésére, élelmezésére és bizonyos vonatkozásban szórakoztatására is. Az elszállásolás kérdését Miskolc városa a kaszárnyák és közintézetek, iskolák termeinek igénybevételével, az élelmezést részben a katonai mozgókonyhák és nagyobb közületek étkezdéinek, konyháinak felhasználásával szándékozik megoldani. A fogadtatásnál külsőségeiben is kifejezésre akarja juttatni Miskolc közönsége azt a szeretetet és „megbecsülést, amely a magyar frontharcosokat hozott áldozataiknak és szenvedéseiknek béreként megilleti. A találkozó impozáns és hatalmas lesz. Az előzetes információk szerint 6—8000 bajtárs fog megjelenni, akik dokumentálni fogják az országos szövetség szervezetében élő fegyelmezett és bajtársi erőt. Mind a szövetség, mind Miskolc városa mindent elkövet, hogy a találkozón résztvevő bajtársaknak az útiköltség és ottani tartózkodás szempontjából kiadásaikat a legkevesebbre csökkentsék. A részvételi szándékot folyó hó 15-ig kell közölni vitéz Zsiga János dr. vármegyei aljegyzővel (Vármegye ház, telefon 118). Kívánatos, sőt szükséges, hogy az esztergomi bajtársak is minél többen vegyenek részt e harmadik országos magyar frontharcos találkozón, mely a frontharcosok fegyelmezettségének és erejének hatalmas bemutatónapja lesz, mert kitűzött céljait a szövetség csakis a bajtársi fegyelmen felépülő szervezeti erővel valósithatja meg. Soba annyi hitelező nem volt, mint ma Azt mondják, hogy a hitel hiánya okozza a gazdasági válságot, már pedig soha annyi hitel nem volt, mint manapság. A gazda termését nem tudja elhelyezni saját tönkretétele nélkül, mert nincs ára. Ruha és miegymás kell neki is, családjának is. Elmegy a kereskedőhöz, annak van raktáron, ami neki kell. Megveszi hitelbe. Adót is kell fizetni. Elmegy a bankba. A mult évi kölcsön kamatjára és adójára ujabb hitelt vesz igénybe. A kereskedőtől megkapja az árút, mert annak forgalmat kell csinálnia, különben nincs miből kiszámítania a rezsit és az adót, a bank is megadja a hitelt, mert ha megtagadja, elveszti a régen adott pénzét és kamatot is, melyet behajtani most úgysem tudna. Majd ha a termés ára jó lesz, mindkét kölcsönt be lehet hajtani. A kereskedőnek kifogyott az árúja, elmegy a gyároshoz, kér újabb árút. Igaz, hogy a régivel is tartozik, de a kereskedő felmutatja: ime, eladtam hitelbe, ha majd behajtom, fizetek. A gyáros kiadja az újabban kért portékát, igaz ugyan, hogy ezzel a kereskedő h telét túllépte, de ha nem adja ki, az árú ott marad a raktáron és a kamat emészti meg. A gyárosnak a nyersanyagért fizetnie kell és a munkásainak bérét is ki kell egyenlítenie, hát elmegy a bankba, hitelért. Megkapja a kért összeget. Hiszen úgy gondolkozik a bank, ha nem adom meg, ugy veszélyben van az is, amit eddig adtam. Igy megy a hitelláncolat felfelé. Es még panaszkodnak, hogy nincs hitelélet. Hát nem mindenki hitelből él ? .. %nmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm*m Szigorúan ellenőrzik ezentúl a vásárokon az alkuszokat