Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-09 / 29.szám

vízvezeték szerelése, azoknak költ­ségeit az átalakítás költségeihez hozzá kell számítani és értük adó­mentesség jár. Ha tehát pótadóra, betegápolási pótadóra kiterjedő adómentességet akar, keresse fel a városi adóügy­osztályt, ahol nyolc nappal előbb az Egyes helyeken tartott lóvásáro­kon a lóalkiiszok (kupecek) raja lepi meg az eladót anélkül, hogy alkuszi tevékenységüket bármelyik fél igénybe akarná venni, tolakodó módon avatkoznak az adás-vétel folyamalába. Olyan panaszok is me­rültek fel, hogy az alkusz távolról szemléli az adásvételt, abba nem is folyik bele, de amikor az üzlet létrejött, előáll és kö­veteli a felektől az alkusz­dijat. Ha követelését ki nem elégítik, pert indii és tanúinak — rendszerint cigányoknak — vallomása alapján kénytelen a bir óság követelését meg­ítélni s az alpereseket a költségekben átalakítási munkálatokat be kell je­lenteni s ahol ezekre a zsebrevágó kérdésekre minden érdeklődő felvi­lágosítást kaphat. Eddig csak uj ház építésénél járt adókedvezmény, az ujabb adóleszál­litást használja ki minden háztulaj­donos ! is elmarasztalni. E visszaélések megakadályozása céljából a belügyminiszter utasította a vásárrendészeti hatóságo kat és közegeket, hogy az állatvásárokon az alkuszok működését szigorúan ellen­őrizzék, a tolakodó magatar­tást tanúsítókat a vásár te­rületéről távolítsák el, azok­kal szemben pedig, akik visszaélést követnek el, a jogszabályoknak megfelelő szigorral járjanak el. Az alkuszok közreműködésükért dijat csak akkor követtlhetnek, ha az ügylet megkötésének közvetítésére megbízást kaptak, és eltérő meg­állapodás esetét kivéve, csak akkor, ha az ügyletet tényleg meg is kö­tötték. Az alkuszdij mennyisége szabad egyezkedés tárgya és csak ilyen megállapodás vagy ki­alakult helyiszokás nemlétében nyer alkalmazást a kereskedelmi törvény ama rendelkezése, amely az alkusz diját 5000 pengőig fél százalékban ; ennél nagyobb érték ut ín pedig egy negyed százalékban állap Uja meg. A szőlőkben csak itt-ott tet­tek kárt a korai fagyok, abol korán nyitottak A magyar borpiacon a kínálat megélénkült a tavaszi munkák kez­detével, az erős kéz azonban vár egy májusi élénkülésre. A belső fogyasztás általában emelkedőben van, főleg a borter­melői kimérések elszaporodása foly­tán, amelyeknek olcsó árak mellett jövőjük is van. Ez a tény is azt mutatja, hogy a belső fogyasztásra alapított értékesítési politika ment­heti csak meg a magyar szőlő- és bor­gazdaságot. A mult hónapban bekövetkezett ólmos esők és fagyok a hornokvidé ken is csak bizc nyos részeken tet­tek kárt és csak azokban a szőlők­ben, ahol korán nyitottak, vagy pe­dig a szél a homokot a takarásból elvitte. Végleges kárt még nem tud­nak megállapítani és csak a vege­táció megindultával fognak tiszta képet alkothatni. Kivitelünk a svájci és francia relá­ciókban még továbbra is tart. mmmmmmmmmmmmmmm Csöndes tűnődés a big tejről Vettük az alábbi panaszos levelet: Az ember olykor céltalan dolgo­kon is elgondolkozik. Hogy miért van ez igy és nem amúgy, mikor amúgy jobb lenne. Most is az jár az eszemben, hogy miért kell nekem minden nap blümchenkaffét innom. IVlindenki ismerni fogja ezt az ős­régi elnevezést, amely Pozsonyban születhetett. Olyan hig kávét értünk alatta, amin keresztül meglátni a csésze alján festett virágokat. Miért oly hig a tej, mikor sűrű is lehetne! Pedig hány helyen próbálkoztam már, mire rájöttem, hogy nem a tejkeres­kedőben van a hiba, hanem . . . Eleinte pompás, jó, sűrű tejet kaptam, csak egy hibája volt, hogy cseh tehéntől származott. Hazafias szempontból belenyugodtam, mikor a kereskedő tudatta, hogy képtelen tovább ilyen tejet adni, mert kény­telen volt otthagyni a párkányi ura­dalmat. Azt gondoltam: miért ne lehetne a magyar tehén teje olyan jó, akár jobb is, mint a csehé. De jaj, hamar megjött a kiábrándulás. Otthagytam a régi tejesemet és máshol próbálkoztam. Hozattam in­nen is, onnan is próbára, de bizony csak blümchenkaffé lett mindből. Pesti vendégeim diadalmasan jegyez ték meg, hogy jobb a tej a főváros­ban. Mi lehet ennek az oka? Hát én azt képzelem, hogy mivel a búza ára nagyon leesett, ezt va­lahol be kellett hozni s ezért meg­drágult a takarmány. Mivel ez drá­gább lett, silányabbat kap a tehén, de ettől kevesebb lenne a tej. Hogy lehet a bajon segíteni ? Keresztelni már nem igen lehet, mert a rend­őrségnek van egy furfang. >s ellen­őrző készüléke, amely kimutatja a tejbe öntött vizet. De ha a vizet nem a tejbe, hanem a tehénbe öntik, ezt már nem tudja kimutatni. Divatba jött tehát a viz­dömping. Több a tej, de hig, gyenge. Csakhogy itt megint van egy bök­kenő. Az uradalmak nem szoktak takarmányt venni, terem nekik is. Miért nem sűrűbb hát az ő tejük? Mert búzát is termelnek és ők is be akarják hozni a túl alacsony búza­árat. De ezt be lehetne hozni úgy is, hogy egyszerűen emelik a jó tej árát. Erre a feleségem megjegyzi, hogy ez már megtörtént, 30 fillér a tej ára. Hát akkor hol a baj gyö­kere? Mert valahol hiba van és mi isszuk meg a levét, ami azért baj, mert ez a lé igen hig, még ha gla­szé keztyűben fejik is az uradalmi tehenet. . . . Tűnődöm, tűnődöm, de nem tudok magyarázatot találni. —n —s. HIREK Fecskék Húsvétra hazajöttek az egyetemek­ről és különféle intézetekből azok, akik ennek a városnak a lakói, de tudást, oklevelet szerezni elmennek az egyetemi városokba. Húsvétra hazajöttek, feszes mellel, csillogó öntudatos szemekkel, a ta­nult fiatalság elmondhatatlan gőgjé­vel és rátartiságával. Büszkén tekint­gettek szerte-szét, némi lenézéssel a fiatalabbakra s vállveregető szempil­lantásokkal az öregekre. Minden moz­dulatuk azt mondja s mit tudjátok ti, majd én megmutatom. íz az érzés ez, Imivel az ember Parisban az első nap végigmegy a bulvárdokon. Büszkén tekint szerte­szét s azt hiszi, hogy a sarki rendőr, a Luxenburg-parknál kiabáló újság­árus és a többiek most mind oda vannak a csodálkozástól, „jé X. Y. megjött Esztergomból." Igy járták ők is az esztergomi ut­cákat. Kelleténél hmgosabban s he­vesen gesztikulálva. Ők még azt hi­szik, hogy minden ábrándjuk való lesz, bennük még a tankönyvek s az összeolvasott munkák mondatai pufognak, vitatkoznak egymással s végtelenül meg vannak magukkal elégedve. ők még nem tudják, hogy a meg­szerzett oklevél nem egyenlő az óhaj­tott állással, hogy a megtanult tan­könyvek még nem biztosítják a meg­élhetést, hogy az emberek nem fog­nak hasravágódni előttük, ha fel­felmondanak egy részt a bemagolt tudományból. Lassan majd szétfoszlanak az il­lúziók, bekerülnek az élet realitásai közé, apró érdekek kis harcába, va­lahova, egy legeslegutolsó helyre, a társadalmi létra legaljára. Adják ők majd alább is ! Az igazságügyminiszter a vi­déki Ügyvédekért. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter sürgős leiratot intézett az ügyvédi kamarákhoz, a vidéki ügyvédtársadalom helyzetének ügyében. A miniszter adatokat kér a kamaráktól, hogy azok alapján törvényhozási intézkedéseket kezde­ményezzen. A húsvét idegenforgalma Amint jeleztük, húsvét vasárnapján igen szép idegenforgalma volt Esztergom­nak. Münchenből 360 diákleány ér­kezett meg külön ha;óval. A bajor leányokat 120 magyar diákleány ki­sérte városunkba. Félkettőkor érkez­tek meg a DGT-hajóállomásra és igen szép fogadtatásban részesültek. Zeneszó mellett vonultak be a vá­rosba. Ittartózkodásukról igen szé­pen nyilatkoztak és tetszett nékik az ősi Esztergom. Meglepte őket a ba­zilika hatalmas mérete, műkincsei, a képtár és a gyönyörű vidék. A bajor diáklányokkal ujabb széles körben terjed el Esztergom hire. Sajnos, a Magyarság Szövetség autó­A frontharcosok országos találkozót rendeznek Miskolcon Folyó év június 7-én országos találkozót rendeznek a frontharcosok Miskolcon, amelyre Budapestről kü­lön vonatok fogják szállítani a front­harcosokat. Viteldíj Budapesttől— Miskolcig és vissza 9 pengő 80 fii. A találkozó — rendezésre vonat­kozó tervek szerint — hatalmas és országos jelentőségű lesz, s azon a velünk együttérző államok fronthar­cos alakulatai is nagyobb küldöttsé­gekkel fogják magukat képviseltetni. A találkozó egyúttal zászlószentelési ünnepség is lesz, mert ezen a na­pon adják át rendeltetésének mind a miskolci frontharcosok, mind maga az országos központ is felszentelés után az országos zászlót. Miskolc város és Borsod vármegye nagyszabású előkészületeket tesznek az ország minden részéből odase­reglő frontharcosok fogadtatására, elhelyezésére, élelmezésére és bizo­nyos vonatkozásban szórakoztatá­sára is. Az elszállásolás kérdését Miskolc városa a kaszárnyák és köz­intézetek, iskolák termeinek igénybe­vételével, az élelmezést részben a katonai mozgókonyhák és nagyobb közületek étkezdéinek, konyháinak felhasználásával szándékozik meg­oldani. A fogadtatásnál külsőségeiben is kifejezésre akarja juttatni Miskolc közönsége azt a szeretetet és „meg­becsülést, amely a magyar front­harcosokat hozott áldozataiknak és szenvedéseiknek béreként megilleti. A találkozó impozáns és hatalmas lesz. Az előzetes információk sze­rint 6—8000 bajtárs fog megjelenni, akik dokumentálni fogják az orszá­gos szövetség szervezetében élő fe­gyelmezett és bajtársi erőt. Mind a szövetség, mind Miskolc városa mindent elkövet, hogy a ta­lálkozón résztvevő bajtársaknak az útiköltség és ottani tartózkodás szem­pontjából kiadásaikat a legkeve­sebbre csökkentsék. A részvételi szándékot folyó hó 15-ig kell közölni vitéz Zsiga János dr. vármegyei aljegyzővel (Vármegye ház, telefon 118). Kívánatos, sőt szükséges, hogy az esztergomi bajtársak is minél többen vegyenek részt e harmadik országos magyar frontharcos talál­kozón, mely a frontharcosok fegyel­mezettségének és erejének hatalmas bemutatónapja lesz, mert kitűzött cél­jait a szövetség csakis a bajtársi fegyelmen felépülő szervezeti erővel valósithatja meg. Soba annyi hitelező nem volt, mint ma Azt mondják, hogy a hitel hiánya okozza a gazdasági válságot, már pedig soha annyi hitel nem volt, mint manapság. A gazda termését nem tudja elhelyezni saját tönkre­tétele nélkül, mert nincs ára. Ruha és miegymás kell neki is, családjá­nak is. Elmegy a kereskedőhöz, an­nak van raktáron, ami neki kell. Megveszi hitelbe. Adót is kell fizetni. Elmegy a bankba. A mult évi kölcsön kamat­jára és adójára ujabb hitelt vesz igénybe. A kereskedőtől megkapja az árút, mert annak forgalmat kell csinálnia, különben nincs miből ki­számítania a rezsit és az adót, a bank is megadja a hitelt, mert ha megtagadja, elveszti a régen adott pénzét és kamatot is, melyet behaj­tani most úgysem tudna. Majd ha a termés ára jó lesz, mindkét köl­csönt be lehet hajtani. A kereskedőnek kifogyott az árúja, elmegy a gyároshoz, kér újabb árút. Igaz, hogy a régivel is tartozik, de a kereskedő felmutatja: ime, elad­tam hitelbe, ha majd behajtom, fize­tek. A gyáros kiadja az újabban kért portékát, igaz ugyan, hogy ezzel a kereskedő h telét túllépte, de ha nem adja ki, az árú ott marad a raktáron és a kamat emészti meg. A gyárosnak a nyersanyagért fizetnie kell és a munkásainak bérét is ki kell egyenlítenie, hát elmegy a bankba, hitelért. Megkapja a kért összeget. Hiszen úgy gondolkozik a bank, ha nem adom meg, ugy veszélyben van az is, amit eddig adtam. Igy megy a hitelláncolat felfelé. Es még panaszkodnak, hogy nincs hitelélet. Hát nem mindenki hitelből él ? .. %nmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm*m Szigorúan ellenőrzik ezentúl a vásá­rokon az alkuszokat

Next

/
Thumbnails
Contents