Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-05 / 28.szám

Válasz az Esztergomi Közüzemi Rt-ről megjelent cikkekre Az „Esztergom és Vidéké "-ben és másutt is többször foglalkoztak a Közüzemi részvénytársasággal, amelynek ügyét a városi szanálással hozzák kapcsolatba. Ha yalaki bármely tárgyról vagy valamely üzem helyzetéről akar tájékoztatást, illetőleg bírálatot adni, akkor legyen a cikkíró a tárgyhoz hozzáértő és tényleg a tárgyilagosságot, az igazságot keresse. Így legutóbb D. betűs cikkíró azt állította, hogy a Speyer-kölcsönből átengedett 100.000 pengős kölcsönösszegnek 5 évi kamata és annuitása, mely ötször 12.000 azaz 60.000 pengőt tesz ki, benne foglaltatik a Közüzemi által 1925., 26., 27., 28., 29. években a városnak haszonrészesedés cimén juttatott 367,364.31 pengős összegben, és a konzekvenciáját mindjárt le is vonja belőle azt állítván, hogy valójában 60.000 pengővel kevesebbet kapott haszonrészesedés cimén a város. Ez nem fedi a valóságot! Mert a való igazság az, hogy a Speyerkölcsön II. részéből a város által kölcsön adott 100.000 pengőt a Közüzemi kis rátákban csak 1927. év végén és 1928. év elején kapta kézhez, s ezért nem fizethetett az 1925., 26., 27. években ezután annuitást, tehát a cikkíró szerint ezen évekre is eső kamat és annuitás: 3-szor 12,000 összesen 36,000 pengős öszszeg a kölcsön tényleges folyósítása előtt nem is volt fizethető. A kölcsönt csak 1928. évtől kellett a feltételek szerint törleszteni, ennek megfelelőleg a 2 év alatti 24,000 pengős összegű annuitásokat a Közüzemi a saját számlája terhére 100 °/o-ig viselte is. Erről úgy a városi számvevőség, valamint a Közüzemi számadásai bármikor tanúskodhatnak, mint el nem vitatható tényekről. Áttérve a továbbiakra, az emiitett cikkíró felhozza a Ganz Villamossági Rt. nagy érdeméül azt, hogy szerződésének lejárta után átháramlott a városra ingyen a villamos hálózat és a felszerelés, mely a Közüzemi mérlegében 664,356 pengős vagyontételként szerepel. Mikor a Ganz Rt. szerződési kötelezettségének eleget tett, melynek ellenértékéül a város is 20 éven át engedte városunkban az áramellátást a Ganz Rt.-nak lebonyolítani, csak a viszonosság elve valósult meg, normális üzleti alapon, nem pedig egy nagy érdemmel állunk szemben, miként azt a cikkíró éppen nem tárgyilagosan feltüntetni akarja. A Ganz Rt.-tól a városra átháramlott hálózat olyan lehasznált állapotban és rossz karban volt, mire átadásra került, hogy pl. a hálózati veszteség 40% körül mozgott, amit a Közüzemi az évek folyamán 20 °/o körülire csökkentett le. Ezért az új bérlőnek, a Közüzemi Rt.-nak, mindjárt az első évben, 1925-ben, az előző évek során adódott mulasztások miatt 45,840 pengőt kellett a legszükségesebbek pótlására beruházni. Ezt folytatta a további évek ben is, mig el tudta érni, hogy a hálózatot ismét megfelelően reorganizálja és a fentemiitett hálózati veszteséget olyan minimumra csökkentse, mely országos viszonylatban is egyike a legkedvezőbbeknek. Kiküszöbölte mindazt, ami az előző években esetleg életveszélyessé válhatott volna és lényegesen megjavi totta a közvilágitást, ami közbiztonjövő zenéje. Nekünk is vissza kell térnünk Juliacába, hogy onnan egy másik útvonalon, Aréquipába (Arekipa) mehessünk. Erintjük Crucero Alto állomást 4470 m magasságban, egy szomorú indián falu, ahol még egy kis fű sem nő; nem is tudom, miért áll itt meg a vonatunk. Innen ismét lefelé megyünk és két órai út után Arequipa városhoz érkezünk. Közel a városhoz fekszik a híres kénes és vasas fürdő, Yura, a pe ruiak kedvelt fürdője. Szomorú látvány ez a fürdő. Csupasz mészhegyek és fanélküli sziklák között áll egy nagy szálloda a hozzáépített fürdőkkel. Itt emelkedik a 6000 m magas, örökös jéggel borított Ambato gletser-óriás is, mintegy kiengesztelésül a zord vidékért A csúcsát nem látom, sűrű felhőkbe van beburkolva. Milyen kellemes változatosság, amikor az ember a sok homok után egy kis zöld oázist megpillanthat, mert Arequipa zöld földek és kertek között fekszik. Peru második nagy városa. A közelében emelkedik egy kialudt vulkán, a Misti. Tátongó kráterébe bizonyos mélységig lépcsők vezetnek le, a letekintés borzalmss abba a feneketlennek látszó mélységbe. A vulkán lábánál fekszik a Haward-egyetem obszervatóriuma. Ez a város is egy 1870 körüli óriási földrengés következtében romhalmaz volt, ma teljesen északamerikai mintára van felépítve. Utcái nyílegyenesek, pontosan minden száz méternél egy keresztutca átszeli. Ehez alkalmazkodik a házak számozása is, vagyis minden száz méterre esik száz szám. Egy érdekes dolgot tapasztalok. Az úttest és járda között kis csatornák vannak, amelyekben állandóan tiszta hideg viz folyik, hogy tisztítsa az utcák levegőjét. A villamosok teljesen nyitottak, modern berendezésűek, belga gyártmány. Persze a már emiitett nagy földrengéskor a spanyol kolóniái időkből fennmaradt épületek mind Összedűltek, az új épületek pedig minden építészeti értéket nélkülöznek. Tizennyolc temploma, egy hatalmas dómja, egy kis egyeteme és néhány iskolája van. A város lakossága cukortermelésből és állattenyésztésből é). A németek — mint talán mindenhol a világon — itt is egy nagy sörgyárral vannak képviselve. Egy magyar szemorvossal is megismerkedtem, aki azonban már egy szói sem tud az anyanyelvéből. Délamerika legtöbb városa rendszerint csak úgy hemzseg a szobroktól, itt azonban nem látok egyet sem. A színháza szép, nagy, ebből következtetem, hogy itt kulturemberek is élnek. Arequipának nincsen vasúti összeköttetése Limával, csak tengeri úton. Kikötője Mollendo, fontos állomása a Csendes Óceánnak. Ide négy óra alatt elhoz bennünket a vonat. Mollendo kis hely, de élénk nemzetközi forgalommal. Utcái telve vannak hajóstársaságok ügynökségeivel, váltóüzletekkel és konzulátusokkal; A megmaradt helyeken bárok terpeszkednek, fontos tényezők a kereske delem emelésére. A délamerikai azon az állásponton van, ha napjában legalább tízszer nem volt a bárban, akkor azon a napon nem is élt rendesen. Sc hay né Gangl Gitta. (Vége köv.) NYUL-Jon mindig azután, ami kéznél van. Ha sokat gyalogol és hamar elfárad, a legegyszerűbb és legolcsóbb segítség: a PALMA kaucsuksarok. Ezzel kímélheti az idegeit és az egészségét. ság szempontjából is igen fontos volt és amivel a Ganz Rt. ugyancsak nem bőkezűsködött. Ezen beruházások, melyeket az esztergomi hálózat reorganizálása tett szükségessé, 176,577 pengőbe kerül ek, amely tekintélyes összeg 100%-ig a városi villamos vagyon értékét gyarapította s megterhelést jelentett a Közüzemi részére, ami nem lett volna szükséges, ha épen a D. betűs cikkíró által feldicsért Ganz Rt. jókarban lévő hálózatot adott volna át, amikor is módjábm lett volna a Közüzeminek reorganizálás helyett tartalékot gyűjteni. Ezek után azt kívánni, hogy a reorganizálással egyidejűleg még évi 40,000, öt év alatt circa 200,000 pengőt kellett volna tartalékolni, sem nem hozzáértő, sem nem tárgyilagos kívánság, s azt mutatja, hogy a fentebb vázolt körülményeket a cikkíró vagy nem tudja, vagy agyonhallgatni igyekszik. Azonban a Közüzemi megfelelő összegű tartalékokat is tett félre, amennyiben az évi mérlegekben kitüntetett tartalékokon kivül az általa létesített beruházásokból évenkint az Igazgatóság és Felügyelőbizottság jóváhagyásával megfelelő összegű leírásokat eszközölt, de emellett létesítette a szükséges tűzbiztositási alapot is, amely alap 1929 december 31-én 14,528 pengőt tett ki. Ily módon tehát ugy a Spey erkölcsön miatti 60,000, mint a fenti 200,000 pengőre vonatkozó levonás feletti okoskodás nélkülözi a reális alapot s az a tárgyilagos igazság, hogy a Közüzemi Rt. mindenben csak a város javára dolgozott és az első 5 év alatt levonás mentes 367,364.31 pengő haszonrészesedést fizetett a városnak. A Közüzemi azonban ezenkívül egy egész vidéket kapcsolt be az árameladási körzetbe, vagyis míg a városnak évről évre nagyobb hasznot juttatott, egyidejűleg mind erősebben fejlesztette ki hálózatát (Pilismarót, Dömös, Visegrád, Dunabogdány, Nagymaros, Szob, Zebe gény stb), mely fejlődés a beruházások végösszege szerint 656,697 pengő értéket képvisel s amely érték az évi tekintélyes összegű leírások által a Ganz általi létesítmények módjára szintén ingyen háramlik majd át a városra. Ezen vonalakon tényleges, évrőlévre emelkedő többlet bevétel és ezzel együtt több haszonra van teljes bizonyossággal kilátás, mert a bekapcsolható házaknak átlagosan csak 31 %-át sikerült eddig villamosítani, amely többletbevétel cca évi 100,000 pengőig is emelkedhetik. A cikkíró második cikkében az adminisztrációs költségek ügyével is foglalkozik. Megállapítja, hogy a Közüzemi évi bruttó jövedelme a villanyáram beszerzési árakhoz viszonyítva átlag 110 %-ot tesz ki, ami lehetővé tette volna szerinte a már fentebb kifejtett tartalékolás kérdését, vagy pedig a villany árának mérséklését. Itt elismeri, hogy a Ganz Rt.-al szemben a Közüzemi 5 °/o-os árammérséklést eszközölt, azonban ezt alig említésre méltónak minősiti. Pedig ez nézetünk szerint eléggé említésreméltó ! Mert a két legutóbbi évben 1928 és 29-ben az évi 500.000 pengőn felüli árambevétel 5°/o-a évi 25.000 pengőt tett ki és 5 év alatt átlagosan csak évi 20.000 pengővel számítva is 100.000 pengő körüli az az Összeg, melyet a Ganz Rt. a közönségtől beszedett, illetve amellyel a Közüzemi, a fogyasztókat tehermentesítette. Ha a Közüzemi a Ganz módjára ezt is beszedte volna, akkor abból már az óhajtott tartalékalap is létesülhetett volna. Ezenkívül az áramot 1925-től kezdve állandó ármérsékléssel a nagyipari fogyasztók számára igyekezett minél nagyobb tételben igénybevehetővé tenni, amely olcsóbbitásról az esztergomi ipari üzemek (Romberg, Téglagyár, Petzgyár, városi vizmű, malmok stb.) tanúskodhatnak. Ami az adminisztrációs költségeket, ezeknek az Esztergomi Takarékpénztár Rt. azonos költségeihez való hasonlítását és a tisztviselők alkalmaztatásához való városi hozzájárulást illeti, erről következő cikkünkben fogunk részletesen irni. Hátra van még egy kérdés, amit cikkíró felvetett, hogy a költség- stb. számlán elérhető megtakarítás évi közel 100.000 pengő körüli Összeget tenne ki. Mivel egyáltalán nem fejti ki, mely költségeket tart ilyen évi nagy Összegben megtakarithatóknak, Műselyem harisnya "HW

1 98 fillér Virág és Szántónál