Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-02 / 27.szám

ESZTERGOM ét VIDÉKE. 1931. április 2. Kormányrendelet az épületek átalakí­tásával kapcsolatos nagy házadómen tességrftl Az építőipar terén mutatkozó nagy­mérvű munkanélküliség enyhítése céljából a pénzügyminiszter a rend­kívüli ideiglenes ház adómentességek­ről szóló 1929. törvényben nyert fel­hatalmazás alapján az épületek átalakítására és modernizálására engedélyez­hető rendkívüli ideiglenes házadómentesség feltételeit lényegesen megkönnyítette. Az erre vonatkozó rendeletet a Budapesti Közlöny március 29. száma közölte. A rendelet éppen a munkaalkal­mak szaporítása érdekében az adó­kedvezményekre jogalapot szolgáltató átalakítási és modernizálási munká­latok körét lényegesen bőviti és az adókedvezményeket már abban az esetben is enge­délyezi, ha az átalakítás, illetőleg a moderni­zálás költségei a családi és bérhá­zaknál az 1931. évi házadó alapjá­nak 30 százalékát eléri. Az adómen­tesség addig tart, amig az adómen­tes jövedelemtöbblet után járó ház­adó, községi pófadó és betegápolási pótadó együttes összege szabálysze­rűen igazolt, a kedvezményekre jog alapot szolgáltató átalakítási és mo dernizálási költségek tőkeösszegének 60 százalékát el nem éri. Jogában áll azonban az adózónak ehelyett azt igényelni, hogy a szabályszerűen igazolt, a kedvezményre jogalapot szolgáltató átalakítási és moderni­zálási költségeknek tiz százalékát öt éven át évenkinti adójából levonják. Ha az adózó ezt a kedvezményt óhajtja igénybe venni, akkor erre vonatkozó kérelmét az átalakítási munkálatok be­fejeztével egyidejűleg kell bejelenteni. A rendelet szerint a háztulajdono­soknak biztosított kedvezmény úgy az állam, mint az egyes városok, illetve községek részéről lényeges anyagi áldozatot jelent, de ezt az áldozatot a kormány, a főváros s a vidéki városok és a községek a munkanélküliség, enyhítése szempont jából készséggel vállalták abban a reményben, hogy a háztulajdonosok a most nyújtott kivételes adókedvez­ményre tekintettel, az épitő- és rokonszakmájú ipar­ágaknak megfelelő munkaalhalma­kai tény' eg nyújtani is fognak. A már folyamatban lévő, de bár­mely oknál fogva eddig be nem je­lentett átalakítási munkálatok meg­kezdését az utasításban szabályozott módon Budapesten a kerületi elöl­járóságnál, városokban a tanácsnál, községekben pedig a községi elöljá­róságnál legkésőbb április 15 éig utólag is lehet jelenteni. A bndapest -komáromi vasútvonal villamosítását megkezdik A budapest—hegyeshalomi vasút­vonal villamosításának munkálatait megkezdik. Néhány héttel ezelőtt Budapesten időzött Sir Philipp Nash, az angol Vikers-vállalat elnöke és akkor alá­irtak azt a szerződést, amelynek ér­telmében ez a nagy villamossági vállalat átvette a Kandó-féle villamos mozdonyok szabadalmának kihasz­nálási jogát. Ez a vállalat fogja el­készíteni a magyar vonalak számára a villamos mozdonyokat. Ezzel el­hárult az utolsó akadály a budapest —hegyeshalomi vasútvonal villamo­sításának útjából. Először a budapest—komáromi sza­kaszt fogják villamosítani és ezzel a munkával egy év alatt készülnek el. A munkálatok kiadá­sára vonatkozó első pályázati hir­detményt most tette közzé az állam­vasutak igazgatósága. mmmmmmmmmmmmmmmmmmimmmimmimmmmimm Megszüntetik a vasúton az ideigle­nes utazási kedvezményeket A MÁV igazgatósága a kereske­delmi miniszter hozzájárulásával el­határozta, hogy ideiglenes utazási kedvez­ményeket csak a legritkább esetben engedélyeznek. Ezideig minden kiállításra, gyűlésre, kongresszusra 50 százalékos utazási kedvezményt engedélyezett a MÁV, ami ellen nem egyszer tiltakozott már a vidéki kereskedelem is, amely a maga sérelmét látta abban, hogy a vidéki közönséget rászok­tatják a fővárosban való vá­sárlésokra. A vasúti statisztikából megállapít­ható, hogy az utazóforgalom azokra az időpontokra koncentrálódott, ami­kor az 50 száza'ékos vasúti kedvez­mény életben volt, mert a vidéki kö­zönség már számított azokra a gyű­lésekre, kiállításokra és vásárokra, amelyek nem annyira a tárgyuknál fogva, mint épen a vasúti díjked­vezmény révén birtak vonzó erővel. Ezeket az 50 százalékos vasúti díj­kedvezményeket a jövőben a legrit­kább esetben fogják engedélyezni. »tiffttttltttlttttlMMttH«t A földteher-rendezés április közepén már meg­kezdődik A földtehermentifitési javaslatot tudvalevően már letárgyalta a felső­ház s a javaslat a napokban már az államfő elé kerül szentesítés végett és elkészült már a végrehajtási uta­sításra vonatkozó rendelet tervezete is, amelynek kiadása előtt Wekerle Sándor dr. pénzügyminiszter még egyszer megbeszélést tart az érde­keltségekkel. A pénzügyminiszter tö­rekvése az, hogy április közepén már gyakorlatilag is érvényesüljön a törvény és az egész országban meginduljanak azok a tárgyalások, amelyeknek célja a gazdák föld­terheinek rendezése az új törvény alapján. Az országos bizottság, amely elé az egyes ügyek kerülnek, ugyancsak gyors tempóban végzi munkáját, hogy még a tavaszi gazdasági mun­kálatok megkezdése előtt tisztázód­jék a földterheiktől szabadulni kívánó gazdák helyzete. A hősi halottak emléklapja Az 1914-1918 világháborúban hősi halált halt esztergomi polgárok vitéz Holló Kornél bajtársunk által tervezett művészi keretben készült emléklapjának az elárusitása Buzá­rovits, Tatarek és Müller könyvke­reskedésekben, valamint Brutsy Gyula üzletében megk zdődött. E cégek a kereskedői haszon felszámítása nél­kül önzetlenül vállalták az érté­kesítést. Az emléklap célját és rende'tetését a „Magyarság" és a helybeli sajtó már több izben és részletesen ismer­tette. Az emléklapokból befolyó ösz­szegnek az előallitási költségeket meg­haladó részét a helybeli hadigondozó hivatal utján a hadigondozottaknak juttatjuk. E hazafias és szociális célra való tekintettel s a város kö­zönségének hazafiasságára és áldo­zatkészségére hivatkozva arra kér­jük az egyházi és világi hatóságokat, a társulatokat, intézeteket és a ne ni es város minden polgárát, foglal­kozására és vallására való tekintet nélkül, hogy szerezze be az emlék­lapot és díszítse fel vele hivatalos helyiségének és lakásának falát. Esztergom, 1931. március 15 Krämer Antal ny. ezt. a „Honsz elnöke. ?. Zsiga János v-Pongrácz-BarthaEde játá'i vitézi hadnagy. vármegyei vitézi szék­kapitány. NÉPMŰVELÉS Almásfüzitő. Mécs László költő­ről és annak munkáiból tartottak is­meretterjesztő előadást. Kisbér. Hazafias emlékünnepélyt tátották március 15-én. Az ünnepi beszédet Jakatics Ferenc igazgató­tanitó mondotta. A kisbéri Dalegye­sület és a levente-zenekar több szám­mal működött közre. Monostorpuszta. Ünnepélyes ke­retek között tartották meg a XIII. előadást, mely egyúttal hazafias ün­nepély is volt.. Az ünnepi szónok Hiszek Nándor igazgató-tanító volt. Értékes és szép kisérőszámok fűződ­tek a műsorhoz. Alsógalla. E németajkú, de ma­gyar érzésű község lelkesen ünne­pelte március 15 ét. „Márciusi vizió" cimű egyfelvonásos hazafias szín­darabot mutatta be az ifjúság. Tokodüveggyár. Szoleczky Sán dor ígazgató-tanitó vezetésével érté­kes műsor keretében ünnepelték a szabadság ünnepét, melyen részt vett az egész telep munkásága is. Ács. Kelemen Béla ref. lelkész a kötelességteljesitésről tartott ismeret­terjesztő előadást. A hasznos gyü­mölcstermelésről Lukácsy József ta­nitó adott elő. Demó Margit és Ek­lics Erzsébet ügyesen szavaltak. Zvezdovics Mária alakitása is igen jó volt. Kiválóan szép volt a leány­iskola énekes tornabemutatója. Tatabánya. Dr. Szabó Zoltán rendőrfogalmazó, ki egyébként sokat foglalkozik a csillagászattannal, a csillagos égről tartott kiválóan érde­kes ismeretterjesztést. A kitűnő bá­nyazenekar szebbnél szebb zene­számokat adott elő. Brassay Vilma óvónő magánjelenete kitűnő hagula­tot váltott ki. Szenté Ferenc és Raáb Ferenc a jól ismert kitűnő szavalók is közreműködtek. Felsőgalla-Mésztelep. Borsodi Béla a helyes táplálkozásról és a tej­ről adott elő. A mésztelepi zenekar több értékes számot játszott. Takács Ilona szépen szavalt, Várady József magyar dalokat, Makay László könnyű műdalokat énekelt. Ekésy Bernát a kitűnő alakító ismét jól szerepelt. tefiMfta* H1BEK Dühös levél Zeppelinhez Kedves Zeppelin! Egy kis beszélni valónk van egy­mással. A vasárnapi körrepüléssel kapcsolatban. No, álljon fel, ha ma­gához beszélünk. Maga túlságosan fiatal hozzánk. Mi már akkor is Esztergom voltunk, hozzá még királyi székváros, az első magyar király, Szent István szülővárosa, várfalaink nagy és hősi harcoknak volt színhelye, tatárt és törököt láttunk, töröktől nyögtünk, törököt vertünk, kolerát vészeltünk, mikor maga még a legrégibb gróf Zeppelin-ősök legcsintalanabb gondo­latában sem volt meg, hiszen alig két éve, hogy megszületett s famí­liáját is alig tudja húsz évre vissza­vezetni. Mi mégis — ezer évvel hátunkon — felfigyeltünk a maga fiatalságára. Tudjuk, hogy 233 méter hosszú, 45 méter magas, 5 motorja van s hogy jelenleg kitűnő egészsége van. Rajongtunk magáért, kis híján, sze relmes levelet nem irtunk s ludbő­röztünk, ha óceáni utazásairól olvas­tunk, hurrákat kiáltottunk, ha meg­pillantottuk a fellapozott képeslapok­ban. Vasárnap, hogy ellátogatott ebbe az országba, kora reggeltől nem ta­láltuk helyünket. Lélegzetvisszafojtva lestük a rád ó jelentéseit s ünnep­lőbe öltözve tolongtunk az utcákra s kémleltük az eget a nyakszirtme­revedésig. Hiába. Hiába vártuk, hogy ellátogat felénk. Sátoraljaújhely felett elrepült. Deb­recent, Szegedet meglátogatta, útba­ejtette Kecskemétet stb., a Dunán­túlon Balaton felett úszkált a kék légben. érintette Székesfehérvárt, Martonvásárt Tétényt, látta a Velen­cei-tó ficánkoló, pajkos vizét; me­gyénkben Nyergesujfalu táján járt csupán. Hát kérem, ez az ősi város, a hajdani királyi székváros, a ma­gyar katholikus egyház ősi és jelen­legi prímásainak székhelye, a vég­várrá lett Esztergom, a fejedelmi Duna, a pilisi hegyvidék bérckoszo­rúzta tündérvölgye nem ért volna meg egy kanyart ? Mi lett voina ez magának? Egy negyedórácska. Még annyi sem. Minket egyszerűen ki­hagyott a programmból. Itt marad tunk árván, felfelé bámuló csalódott arccal és az ácsorgás alatt össze­szedett náthával. Miért volt ez a negligálás? Miért? Talán hallott vagy olvasott rólunk az utóbbi időben? Olvasta talán, hogy polgármesterünket felfüggesz­tették ? Vagy hogy a város szanálá­sára beigért kétmilliós kölcsön be­fagyott ? Ilyen abnormális időjárás mellett csoda, hogy még a Dunánk be nem fagyott! De erről maga se n tehet, mi sem. Azután ez igazán oly bagatel kis dolog, szóra sem érde­mes. S annak sem vagyunk okai, hogy 3D P*Q PH N F-H o GO +-} !H 0> O rt Férfi öltöny és női ruhaszöveteket legújabb kimintázásban feltűnő olcsó árban árusítja ILIiÉS SÁNDOR GÉG Széchenyi-tér 21. szám alatt. GÖ Ö - I w GÖ > I HO o

Next

/
Thumbnails
Contents