Esztergom és Vidéke, 1931

1931-03-22 / 24.szám

kánk teljes lesz és mi sem áll út jában annak, hogy olt fent üdülő- és nyaraló­telep keletkezhessek, miután annak alapfeltételeit biztosi­tottuk. A viz feljuttatása nem is olyan nagy probléma. Petz H. Lajos ve­zérigazgató-mérnök már is eszközölt számításokat és készített tervet, ame­lyek szerint kb. 15.000 P költséggel a vá­rosi vízvezeték a Vaskapuig kiépíthető. Vegyük szemügyre most hygieniai szempontból a Vaskapunkat. Fek­vése kissé délnyugati, napfény bő­ven éri. Magassága 406 méter a tenger szine feleit, ami a subalpin rég : ók legutolsó fokának felel meg. Fokozottabb, élénkebb, a légnyomás némileg kisebb. Levegője tiszta, por mentes, még a porfelhők sem érik el a csúcsát, párateltsége közepes ami légutakra a legkedvezőbb. Az uralkodó szelek délnyugatról, vagy északnyugatról érik a hegy ormát, azonban a mögötte lévő katlanok és oldalak már védettek a szelektől. Ez a hely üdülésre rendkí­vül alkalmas, sápkóros, s^egényvérü, ideges embe­rek számára ideális tartózkodási le helöséget nyújt, egészségük helyreál­lítását nagyban elősegíti, tehát első­rangú gyógyiényezöt jelent. Vegyük még számításba, hogy a fennt üdülő kényelmes autóbusz közlekedéssel könnyen felkeresheti mindennap az egészségápolás másik igen fontos tényezőjét, a gyógyfürdőnket és ez­által komoly gyógyhely hírnevét sze­rezhetjük meg, ami idegen és gazda­sági forga'munkra csak előnyös le­het. Szentgotthárdnak iskolaszanatóriu­ma van, amelyben tüdőbajra hajla­mos, sápadt, vérszegény gyermekek nyernek elhelyezést, szervezetüket erősítik gyógyítják s azonkívül ren­des tanulmányaikat is folytatják. Ilyen intézmény működése csak ál­dásos lehet, egyenesen nemzetmen­tést végez, korunk szükséges köve­telménye. Ennek az intézménynek meghonosítása a Vaskapuban nálunk is kívánatos volna, jogosultságát a főváros közelsége is támogatja any­nyival is inkább, mert a Csonkaor­szág nem igen bővelkedik ilyen elsőrangú klimatikus helyek­ben, mint a milyen a Vas­kapunk. Ugyancsak a Vaskapu fejlesztését követeli a helyes fürdőpolitika is. A fürdővendég nem elégszik meg csu­pán a fürdővel és a topekával, ha nem a vidék szépségeit is élvezni óhajtja, kívánja az erdőt, a szabad természetet, kirándulni akar, ózon dús levegőre vágyik. Ezért látogatot­tak azok a fürdőhelyek, amelyek für­dőzési alkalmakon kivül a fentieket is nyújtják, mint pl. a stájer-fürdők. Mi is abban a szerencsés helyzet­ben vagyunk, hogy rendelkezünk e feltételekkel, csak utak révén ezeket a kívánatos helyeket hozzáfér­hetővé is tegyük. Igy a vendég nem fog unatkozni, mert nemcsak fürdőzésben, hanem igazi nyaralásban is része lesz. Ha már ráléptünk arra az útra, hogy városunkat fürdővárossá fejlesszük, ne álljunk meg a kezdetén, hanem a helyesnek talált úton haladjunk tovább, mert részletsikerekkel nem érünk célt. Ezért találtam szüksé­gesnek ráterelni a figyelmet erre a páratlan szépségű természeti kin­csünkre, amely fürdőpolitikánkba szervesen kapcsolódik s kell, hogy a jövendő Pilisszövetség is a legna­gyobb mértékben propagálja. Dr. Darvas Gésa. Az Esztergomi Közüzemi Bt. ügye tár­gyilagos megvilágításban A Közüzemi Rt. ügye már széles köröket foglalkoztatott. Irt róla a he­lyi, irt a fővárosi sajtó és általában az a vélemény alakult ki ez ügy­ben, hogy a vezetés körül hibák vannak, hogy a vállalat adósságai nem fedik a vállalat vagyonát és hogy a vállalat a csőd szélén áll. Senki sem vett magának azonban annyi fáradságot, hogy ezeket az ál­lításokat megfelelőleg alátámassza. Mátéffy Viktor elnök-igazgatónak könnyű tere volt tehát akkor, mikor a legutóbbi városi közgyűlésen ezek­kel a mende-mondákkal szembeszál­lott és napirend előtti felszólalásá­ban ellentmondás nélkül kimutatta, hogy a vállalat aktiv, hogy a válla­lat jól van vezetve és hogy a vá­rosnak ebből a jól vezetett vállalat­ból öt év alatt nem kevesebb, mint 367,364 pengő 31 fillér ha­szonrészesedést juttatott. Az ellentmondás hiánya arra bá torította őt, hogy a közgyűlésen el­mondott adatait némi rekt'fikációval az „Esztergom" c. lap hasábjain „ Az Esztergomi Közüzemi Rt. ügye tár­gyilagos megvilágításban" cim alatti cikkében megismételje. Ugy az álmondott, mint megírt felvilágosítások első és legszembetíF nőbb eltérése az, amikor szembeál­lítja a volt bérlő, a Ganz-féle villa­mossági társaság haszonjuttatását az­zal a haszonjuttatás-al, melyet a Közüzemi Rt. juttat a városnak a vele kötött szerződésből kifolyólag. Azt állítja, hogy a Ganz féle villa mossági rt. szerződésének utolsó évé b n 27,831 P 73 fillért juttatoll ha­szonrészesedés cimén a városnak, mig az ő juttatása a szerződés első évében 76 321 P 80 f második „ 57.476 „ 84 „ harmadik „ 77,092 „ 87 „ negyedik „ 72.033 „ 25 „ ötödik „ 84.439 „ 55 „ tett ki. Ezzel szemben a tényállás az, hogy a Ganz-féle villamossági rt. szerződésének lejártával ingyen és minden megtérí­tés nélkül átengedte a város tulajdonába az á'tala létesített és a szerződés tar­tama alatt használatban tartott tel­jes felszerelését, amelynek egy ki­sebb hányadát a város értékesítette és abból milliós tartozását egy fillérig kifizette, szóval a város minden tehertől ez­úton tehermentesítve lett, mig a meg­maradt részből keletkezett annak a 664.356 pengőre becsült állandó fel­szerelésnek legnagyobb része, mely a város, illetőleg a Közüzemi Rt. va­gyonmérlegében mint vagyontétel ma fis szerepel. A szerződés öt éves tartama alatt — mint említettem — 367.364'31 P a Közüzemi Rt. által bemutatott ha­szonrészesedés. Ebben azonban ben­foglallatik a Speyér-köicsönből áten­gedett kölcsönösszegnek kamata és annuitása, mely öt éven át 60.000 pen­gőt tesz ki. Ezt az összeget ugyanis a Köz­üzemi Rt. az üzem folytatásához vette igénybe és ezután kamatot kell, hogy fizessen a városnak, amely ezután ugyan csak kamatot fizet. De nincsen a Közüzemi mérlegé­ben a használatra átadott 664.356 P értékű felszerelés kamata vagy amor­tizációja feltüntetve. A várossal kö­tött szerződés ugyanis azt mondja, hogy a szerződés tartama alatt az összes faoszlopok kiese rélendők vasoszlopokra és lévén a faoszlopok megsemmisülő értékek, azoknak pótlásáról gondos­kodni tartozik. A gondoskodás rész­ben megtörtént, a faoszlopokat rész­ben vasoszlopokkal pótolták. Nem lesz érdektelen reámutatni arra, hogy milyen financiális előre­látás nélkül történt mindez. Ahelyett, hogy a 664.356 pengő idővel meg­semmisülő értéket a megsemmisülés, vagy elértéktelenedés időtartamának megfelelően %-os leírások útján tar­talékolták volna, egyszerűen hitelre vásárolt és létesített vasoszlopokkal pótolták. Ha kellő körültekintéssel 5 éven keresztül ezen 664.356 pengő befek­tetésnek 6—7°/o-át tartalékolták vol­na, évenként 40.000 pengő, öt éven át 200.000 pengő tar­talékot gyűjtöttek volna össze, mely nagy részben alkalmas lett volna ezen befektetések törlesz­tésére. Mert mi most a helyzet? A Közüzemi Rt-nak kicsiny az alaptő­kéje. Többet, mint az alaptőke nem veszíthet. A várossal kötött szerző­désének lejártával a világítást a vá­rosnak vissza kell vennie saját ke­zelésébe, átveszi a vasoszlopokat és egyéb ujabb létesítményeket is, de azok értékéért vagy az üzlet átru­házási törvény alapján, vagy pedig azon az alapon, hogy a kérdéses tárgyak birtokbavételével gazdago­dott, kártérítéssel fog tartozni. Ily módon tehát a város a Spe­yer kölcsön kamata és az amortizá­ciók leírása elmaradásáért összesen 260.000 pengővel kevesebb juttatásban részesült, vagy hogy a kimutatott 367.364 P 107364 P értéket képvisel a város közönsége számára. De még az sem fontos, hogy mennyit juttatott a Közüzemi Rt. a városnak. Sokkal fontosabb annak a kérdésnek megállapítása, mennyit kellett vo'na juttatnia, ha szakszerű vezetés mellett, kellő előrelátással és takarékossággal jártak volna el az ügyek vitelénél. Erről legközelebbi cikkemben irok. D. Egymillió pengő költséggel építkezést kezdenek a szentferencrendiek Egyik nemrégi számunkban hosz­szabb cikkben arról tájékoztattuk olvasóközönségünket, hogy az esz­tergomi ferencrendiek internátussal egybekötött reálgimnáziumot akar­nak épiteni. Az építkezés ügye napról napra a megvalósulás stádiumába jut. A mér­nöki hivatal az építkezési engedélyt már megadta és jóváhagyta a ter­veket, amelyek szerint az építkezés történik. A terv az, hogy a meglévő ferencrendi épü­letre egy harmadik emeletet építenek és ezzel a kibővítéssel adnak helyt a reálgimnáziumnak, amelyre igen nagy szüksége tan Esztergomnak és amellyel az iskolaváros kérdése is közelebbi célhoz jut. Már régóta figyeljük az esztergomi ferencrendiek munkásságát, amelyről csak a legnagyobb dicséret hangján nyilatkozhatunk. A pár évvel ezelőtt létesített internátus is már szép ni vóra emelkedett és ma már szinte nélkülözhetetlenné vált. Nemcsak Esz­tergom iskolaügye nyert vele, hanem a városfejlődés és az idegdnforgalom amelyek végeredményben a legfon­tosabb városfejlesztési tényezők nap­jainkban. A legnagyobb támogatást kell nyújtani ennek a fejlődő beren­dezkedésnek és tervnek, amelyet a ferencrendiek Esztergom iskolaügyé­ben kifejtenek. Az új építkezés egy millió pengő költséggel indul meg és ez az összeg már rendelkezésre áll. Az esztergomi munkanélküliség nek is óriási segítség lesz ez az építkezés és már csak azért is támo­gatni kell ezt a tervet. Természete­sen a város vezetősége is a leg­nagyobb megértéssel és támogatás­sal teszi lehetővé, hogy az építke­zés mielőbb meginduljon. Ugy halljuk, hogy az építkezést megfellebbezték, aminek azonban — nagyon helyesen — nem adnak he­lyet mert elsősorban a város érdeke az iskolaügy, és a munkanélküliség kérdése a fontos, nem pedig magá­nosok nem éppen megindokolt ér­deke. á Társadalombiztosító intézet be fogja vezetni a bólyegrendszert A Társadalombiztosító Intézetnél a közeljövőben nagyszabású refor­mok történnek és az egész vonalon szanálási programmot fognak keresz­tülvinni. Ezek közül a legfontosaab lesz, hogy a társadalombiztositói járu­lékokat bélyegben kell majd . leróni, amivel a nagy hátralékokat akarják elkerülni. A reform és szanálási ter­vekről a következő nyilatkozatot kaptuk. A bélyegrendsz-Tre való áttérést csak az akadályozza, hogy a társa­dalombiztosítási törvény bizonyos ren­delkezéseit is meg kell változtatni. A népjóléti minisztérium részéről is helyeslik ezt az uj rendszert és már dolgoznak is azon a törvényjavasla­ton, amelynek megszavazása lehetővé tenné a reformot. Az OTI szanálásának ez a szisztéma alapvető pillére, sürgős lenne tehát, hogy a törvény megváltoztatása ne késleltesse a re­form életbeléptetését. Az uj rendszer egyrészt az adminisztráció terén je­lentene sokat, mert minden tag jo­gosultsága egyszerre megállapítható lenne, másrészt azonban ellentétben a közhiedelemmel nem járna szükségképpen nagyobbarányú tisztviselőéi­bocsátásokkal. A feleslegessé vált munkaerőket ugyanis más ágazatoknál lehetne fel­használni. Különben sincs arról szó, hogy kisfizetésű s dolgozó tisztvise-

Next

/
Thumbnails
Contents