Esztergom és Vidéke, 1931
1931-03-22 / 24.szám
kánk teljes lesz és mi sem áll út jában annak, hogy olt fent üdülő- és nyaralótelep keletkezhessek, miután annak alapfeltételeit biztositottuk. A viz feljuttatása nem is olyan nagy probléma. Petz H. Lajos vezérigazgató-mérnök már is eszközölt számításokat és készített tervet, amelyek szerint kb. 15.000 P költséggel a városi vízvezeték a Vaskapuig kiépíthető. Vegyük szemügyre most hygieniai szempontból a Vaskapunkat. Fekvése kissé délnyugati, napfény bőven éri. Magassága 406 méter a tenger szine feleit, ami a subalpin rég : ók legutolsó fokának felel meg. Fokozottabb, élénkebb, a légnyomás némileg kisebb. Levegője tiszta, por mentes, még a porfelhők sem érik el a csúcsát, párateltsége közepes ami légutakra a legkedvezőbb. Az uralkodó szelek délnyugatról, vagy északnyugatról érik a hegy ormát, azonban a mögötte lévő katlanok és oldalak már védettek a szelektől. Ez a hely üdülésre rendkívül alkalmas, sápkóros, s^egényvérü, ideges emberek számára ideális tartózkodási le helöséget nyújt, egészségük helyreállítását nagyban elősegíti, tehát elsőrangú gyógyiényezöt jelent. Vegyük még számításba, hogy a fennt üdülő kényelmes autóbusz közlekedéssel könnyen felkeresheti mindennap az egészségápolás másik igen fontos tényezőjét, a gyógyfürdőnket és ezáltal komoly gyógyhely hírnevét szerezhetjük meg, ami idegen és gazdasági forga'munkra csak előnyös lehet. Szentgotthárdnak iskolaszanatóriuma van, amelyben tüdőbajra hajlamos, sápadt, vérszegény gyermekek nyernek elhelyezést, szervezetüket erősítik gyógyítják s azonkívül rendes tanulmányaikat is folytatják. Ilyen intézmény működése csak áldásos lehet, egyenesen nemzetmentést végez, korunk szükséges követelménye. Ennek az intézménynek meghonosítása a Vaskapuban nálunk is kívánatos volna, jogosultságát a főváros közelsége is támogatja anynyival is inkább, mert a Csonkaország nem igen bővelkedik ilyen elsőrangú klimatikus helyekben, mint a milyen a Vaskapunk. Ugyancsak a Vaskapu fejlesztését követeli a helyes fürdőpolitika is. A fürdővendég nem elégszik meg csupán a fürdővel és a topekával, ha nem a vidék szépségeit is élvezni óhajtja, kívánja az erdőt, a szabad természetet, kirándulni akar, ózon dús levegőre vágyik. Ezért látogatottak azok a fürdőhelyek, amelyek fürdőzési alkalmakon kivül a fentieket is nyújtják, mint pl. a stájer-fürdők. Mi is abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rendelkezünk e feltételekkel, csak utak révén ezeket a kívánatos helyeket hozzáférhetővé is tegyük. Igy a vendég nem fog unatkozni, mert nemcsak fürdőzésben, hanem igazi nyaralásban is része lesz. Ha már ráléptünk arra az útra, hogy városunkat fürdővárossá fejlesszük, ne álljunk meg a kezdetén, hanem a helyesnek talált úton haladjunk tovább, mert részletsikerekkel nem érünk célt. Ezért találtam szükségesnek ráterelni a figyelmet erre a páratlan szépségű természeti kincsünkre, amely fürdőpolitikánkba szervesen kapcsolódik s kell, hogy a jövendő Pilisszövetség is a legnagyobb mértékben propagálja. Dr. Darvas Gésa. Az Esztergomi Közüzemi Bt. ügye tárgyilagos megvilágításban A Közüzemi Rt. ügye már széles köröket foglalkoztatott. Irt róla a helyi, irt a fővárosi sajtó és általában az a vélemény alakult ki ez ügyben, hogy a vezetés körül hibák vannak, hogy a vállalat adósságai nem fedik a vállalat vagyonát és hogy a vállalat a csőd szélén áll. Senki sem vett magának azonban annyi fáradságot, hogy ezeket az állításokat megfelelőleg alátámassza. Mátéffy Viktor elnök-igazgatónak könnyű tere volt tehát akkor, mikor a legutóbbi városi közgyűlésen ezekkel a mende-mondákkal szembeszállott és napirend előtti felszólalásában ellentmondás nélkül kimutatta, hogy a vállalat aktiv, hogy a vállalat jól van vezetve és hogy a városnak ebből a jól vezetett vállalatból öt év alatt nem kevesebb, mint 367,364 pengő 31 fillér haszonrészesedést juttatott. Az ellentmondás hiánya arra bá torította őt, hogy a közgyűlésen elmondott adatait némi rekt'fikációval az „Esztergom" c. lap hasábjain „ Az Esztergomi Közüzemi Rt. ügye tárgyilagos megvilágításban" cim alatti cikkében megismételje. Ugy az álmondott, mint megírt felvilágosítások első és legszembetíF nőbb eltérése az, amikor szembeállítja a volt bérlő, a Ganz-féle villamossági társaság haszonjuttatását azzal a haszonjuttatás-al, melyet a Közüzemi Rt. juttat a városnak a vele kötött szerződésből kifolyólag. Azt állítja, hogy a Ganz féle villa mossági rt. szerződésének utolsó évé b n 27,831 P 73 fillért juttatoll haszonrészesedés cimén a városnak, mig az ő juttatása a szerződés első évében 76 321 P 80 f második „ 57.476 „ 84 „ harmadik „ 77,092 „ 87 „ negyedik „ 72.033 „ 25 „ ötödik „ 84.439 „ 55 „ tett ki. Ezzel szemben a tényállás az, hogy a Ganz-féle villamossági rt. szerződésének lejártával ingyen és minden megtérítés nélkül átengedte a város tulajdonába az á'tala létesített és a szerződés tartama alatt használatban tartott teljes felszerelését, amelynek egy kisebb hányadát a város értékesítette és abból milliós tartozását egy fillérig kifizette, szóval a város minden tehertől ezúton tehermentesítve lett, mig a megmaradt részből keletkezett annak a 664.356 pengőre becsült állandó felszerelésnek legnagyobb része, mely a város, illetőleg a Közüzemi Rt. vagyonmérlegében mint vagyontétel ma fis szerepel. A szerződés öt éves tartama alatt — mint említettem — 367.364'31 P a Közüzemi Rt. által bemutatott haszonrészesedés. Ebben azonban benfoglallatik a Speyér-köicsönből átengedett kölcsönösszegnek kamata és annuitása, mely öt éven át 60.000 pengőt tesz ki. Ezt az összeget ugyanis a Közüzemi Rt. az üzem folytatásához vette igénybe és ezután kamatot kell, hogy fizessen a városnak, amely ezután ugyan csak kamatot fizet. De nincsen a Közüzemi mérlegében a használatra átadott 664.356 P értékű felszerelés kamata vagy amortizációja feltüntetve. A várossal kötött szerződés ugyanis azt mondja, hogy a szerződés tartama alatt az összes faoszlopok kiese rélendők vasoszlopokra és lévén a faoszlopok megsemmisülő értékek, azoknak pótlásáról gondoskodni tartozik. A gondoskodás részben megtörtént, a faoszlopokat részben vasoszlopokkal pótolták. Nem lesz érdektelen reámutatni arra, hogy milyen financiális előrelátás nélkül történt mindez. Ahelyett, hogy a 664.356 pengő idővel megsemmisülő értéket a megsemmisülés, vagy elértéktelenedés időtartamának megfelelően %-os leírások útján tartalékolták volna, egyszerűen hitelre vásárolt és létesített vasoszlopokkal pótolták. Ha kellő körültekintéssel 5 éven keresztül ezen 664.356 pengő befektetésnek 6—7°/o-át tartalékolták volna, évenként 40.000 pengő, öt éven át 200.000 pengő tartalékot gyűjtöttek volna össze, mely nagy részben alkalmas lett volna ezen befektetések törlesztésére. Mert mi most a helyzet? A Közüzemi Rt-nak kicsiny az alaptőkéje. Többet, mint az alaptőke nem veszíthet. A várossal kötött szerződésének lejártával a világítást a városnak vissza kell vennie saját kezelésébe, átveszi a vasoszlopokat és egyéb ujabb létesítményeket is, de azok értékéért vagy az üzlet átruházási törvény alapján, vagy pedig azon az alapon, hogy a kérdéses tárgyak birtokbavételével gazdagodott, kártérítéssel fog tartozni. Ily módon tehát a város a Speyer kölcsön kamata és az amortizációk leírása elmaradásáért összesen 260.000 pengővel kevesebb juttatásban részesült, vagy hogy a kimutatott 367.364 P 107364 P értéket képvisel a város közönsége számára. De még az sem fontos, hogy mennyit juttatott a Közüzemi Rt. a városnak. Sokkal fontosabb annak a kérdésnek megállapítása, mennyit kellett vo'na juttatnia, ha szakszerű vezetés mellett, kellő előrelátással és takarékossággal jártak volna el az ügyek vitelénél. Erről legközelebbi cikkemben irok. D. Egymillió pengő költséggel építkezést kezdenek a szentferencrendiek Egyik nemrégi számunkban hoszszabb cikkben arról tájékoztattuk olvasóközönségünket, hogy az esztergomi ferencrendiek internátussal egybekötött reálgimnáziumot akarnak épiteni. Az építkezés ügye napról napra a megvalósulás stádiumába jut. A mérnöki hivatal az építkezési engedélyt már megadta és jóváhagyta a terveket, amelyek szerint az építkezés történik. A terv az, hogy a meglévő ferencrendi épületre egy harmadik emeletet építenek és ezzel a kibővítéssel adnak helyt a reálgimnáziumnak, amelyre igen nagy szüksége tan Esztergomnak és amellyel az iskolaváros kérdése is közelebbi célhoz jut. Már régóta figyeljük az esztergomi ferencrendiek munkásságát, amelyről csak a legnagyobb dicséret hangján nyilatkozhatunk. A pár évvel ezelőtt létesített internátus is már szép ni vóra emelkedett és ma már szinte nélkülözhetetlenné vált. Nemcsak Esztergom iskolaügye nyert vele, hanem a városfejlődés és az idegdnforgalom amelyek végeredményben a legfontosabb városfejlesztési tényezők napjainkban. A legnagyobb támogatást kell nyújtani ennek a fejlődő berendezkedésnek és tervnek, amelyet a ferencrendiek Esztergom iskolaügyében kifejtenek. Az új építkezés egy millió pengő költséggel indul meg és ez az összeg már rendelkezésre áll. Az esztergomi munkanélküliség nek is óriási segítség lesz ez az építkezés és már csak azért is támogatni kell ezt a tervet. Természetesen a város vezetősége is a legnagyobb megértéssel és támogatással teszi lehetővé, hogy az építkezés mielőbb meginduljon. Ugy halljuk, hogy az építkezést megfellebbezték, aminek azonban — nagyon helyesen — nem adnak helyet mert elsősorban a város érdeke az iskolaügy, és a munkanélküliség kérdése a fontos, nem pedig magánosok nem éppen megindokolt érdeke. á Társadalombiztosító intézet be fogja vezetni a bólyegrendszert A Társadalombiztosító Intézetnél a közeljövőben nagyszabású reformok történnek és az egész vonalon szanálási programmot fognak keresztülvinni. Ezek közül a legfontosaab lesz, hogy a társadalombiztositói járulékokat bélyegben kell majd . leróni, amivel a nagy hátralékokat akarják elkerülni. A reform és szanálási tervekről a következő nyilatkozatot kaptuk. A bélyegrendsz-Tre való áttérést csak az akadályozza, hogy a társadalombiztosítási törvény bizonyos rendelkezéseit is meg kell változtatni. A népjóléti minisztérium részéről is helyeslik ezt az uj rendszert és már dolgoznak is azon a törvényjavaslaton, amelynek megszavazása lehetővé tenné a reformot. Az OTI szanálásának ez a szisztéma alapvető pillére, sürgős lenne tehát, hogy a törvény megváltoztatása ne késleltesse a reform életbeléptetését. Az uj rendszer egyrészt az adminisztráció terén jelentene sokat, mert minden tag jogosultsága egyszerre megállapítható lenne, másrészt azonban ellentétben a közhiedelemmel nem járna szükségképpen nagyobbarányú tisztviselőéibocsátásokkal. A feleslegessé vált munkaerőket ugyanis más ágazatoknál lehetne felhasználni. Különben sincs arról szó, hogy kisfizetésű s dolgozó tisztvise-