Esztergom és Vidéke, 1931
1931-03-19 / 23.szám
ESTtRfilWo/llthE ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 23. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 19 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér mmmmm^ Tény és valéság hogy a gazdasági világválságot nem a nyersanyag árának süllyedése okozta. Ez az ársülyedés csak kiélesítette, kellemetlenebbé tette a világválságot. Helyzetünket nem az teszi roszszá, hogy az olcsó búzaár mellett kevesebb lett a jövedelmünk, hanem az, hogy kisebb jövedelmünk mellett is, nagyjában a régi közterheket viseljük. Tény és valóság, hogy a túltermelés sem idézhette fel a gazdasági világkrizist, mert ez a túltermelés ezelőtt két évvel is meg volt. Miért nem voltak már akkor is ilyen alacsony árak ? Statisztikák mutatják, hogy a búzatermés két év óta csak jelentéktelen mértékben emelkedett, viszont a lakosság jelentékenyen szaporodott Európában. Legfeljebb lokális túltermelésről lehet szó, Végre tény és valóság már, hogy az arany thesaurálása Franciaország és az Egyesült Államok által sem lehet a gazdasági depressziónak tulajdonképeni oka, mert pénz van bőven a bankokban. Ha nem volna, akkor nem lehetne a leszámítolási kamatláb Parisban 2, Londonban 3 százalék. Pénz van bőven, csak ember nincs, akinek kölcsön lehetne adni. Félnek a bankok, hogy elvész a pénzük. Ezzel a megállapítással el is érkeztünk a probléma nyitjához. Az élettelen államokat teremtő békekötések, a nagy háborús terhek és különösen a németeket sújtó rettenetes jóvátételi kötelezettségek az igazi szülőokai a világválságnak. A nagy állami terhek megszüntették a kereseti és vagyonszerzési lehetőségeket. Ujabb tőkék nem képződhetnek, a meglévők nem mernek kimozdulni a bankok páncélszekrényeiből. Senki sem vesz, senki sem rendel, senki sem vállalkozik. Ezen az úton nem mehetünk tovább! A békeszerződéseket revideálni, a jóvátételeket csökkenteni és a költségvetéseket leépíteni: a gazdasági világ' problémák közé tartozik. Per sze ez máról-holnapra nem SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ megy, de a legnagyobbfokú takarékosság és a közterhek egy részének kölcsönök segélyével a következő generációkra m$mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm való áthárítása révén mégis csak kivívható volna az enyhülés. A községi háztartások rendezéséről nyilatkozott a belügyminiszter Scitovszky Béla belügyminiszter a községek háztartásának rendezésére vonatkozó törvényjavaslatról a következő tájékoztatást adta: Könnyíteni kell a községi háztartásokon, mert az állam viszont nem tud nagyobb összeggel hozzájárulni a háztartás rendezéséhez. Ezért ahhoz a megoldáshoz kellett folyamodni, hogy azokat a kiadásokat, amelye ket valamennyi községnek viselnie kell a polgárok ál talán os érdekében vállalja át az állam. Ezekből a kiadásokból állítják össze a normál költségvetést. A következő kiadások vehetők fel a normál költségvetés kereteibe: Általános közigazgatás, adókezelés, tűzrendészet, közegészségügy állategészségügy, iskolánkivüli népmüve lés, testnevelés, szegényűgy, népjóléti igazgatás. Ezeknek a normál költségeknek a fedezésére országos közigazgatási alapot létesitünk. Az alapba folynak be a községek rendelkezésre álló, következő jövedelmek: Kereseti adó, állami nyűg dijasok illetményei után levont ke reseti adó, hus és borfogyasztási adó, szesz-, söradópótlék, italmérési engedély illeték, a község területén befolyó forgalmiadó jövedelem negyedrésze, a megállapított házadórészesedés, kihágási büntetéspénzek kis- és nagyközségek területén, vármegyei és községi alkalmazottak nyugdíjjáruléka, állami költségvetésben megállapított segélyösszeg. Amenynyiben a felsorolt bevételi források nem mutatkoznak elegendőnek, országos közigazgatási pótadót kell kivetni a kis- és nagyközségekre. Ez a pótadó harminc százalék lesz. Az elgondolás az, hogy országo san oszoljanak meg a terhek és igy aránylagosabban lehessen biztositant a községek elemi szükségleteivel kapcsolatos kiadásokat. A normálköltségvetésen kivül minden község megállapíthatja a maga autonóm költségvetését, vagyoni erejéhez mérten és ha a rendes jövedelmei nem volnának elegendők az autonóm költségvetés fedezésére, községi pótadót vethet ki. Az önkormányzati költségvetésbe tartoznak többi között az iskolai kiadások, a különleges helyi szükségletek kiadásai és ami a legfontosabb, az adósságok törlesztésére szükséges évi amortizációs összeg. A vármegye személyi kiadásait eddig is az állam viselte. Ezután a dologi kiadások terhét is átveszi a vármegyétől az állam, a nyugdíjigények kielégítésére pedig országos vármegyei nyugdij-aiap létesül, amelybe mindenekelőtt a nyugdíjra igényt tartónak kell bizonyos százalékot befizetnie. Ez a százalék valamivel magasabb lesz, mint amennyit az állami nyugdíj-alapra kell fizetniök a köztisztviselőknek. A vármegyéknek joguk lesz egyéb szükségleteik fedezésére pótadót kivetniök, amely a terv szerint hét— tiz százalék között mozogna. Scitovszky Béla belügyminiszter hangoztatta, hogy a gazdagabb községek bizonyos mértékig hátrányosabb helyzetbe jutnak az új rendezéssel, mig a szegényebb községeknek az országos közigazgatási alapból tudnak segélyt adni. A segély összege a miniszter kijelentése szerint fedezni fogja a normál költségvetés fedezésére kivetett pótadóból mindazt, ami harminc százalékon felül van. A javaslat mihamarább a képviselőház elé kerül. Mivel a kereseti adó tekinthető a legfontosabb bevételi forrásnak, kétségtelen, hogy az úgynevezett ipari községek hátrányosabb helyzetbe jutnak, mint az agrárközségek, amelyekben kereseti adót egyáltalán nem fizetnek. vagy csak egészen csekély mértékben. Az ilyen ipari községekben több jövedelmet von el az új alap, mint amennyit a normálszükséglet fedezésére biztosit. A fentebb ismertetett törvényjavaslatban, mint látjuk, csak a községek és a vármegyék jelenlegi helyzetének a javításáról lesz szó. A városok szanálásáról előreláthatólag külön törvényjavaslat fog intézkedni. Előkészületek az idei idegenforgalomra Hétfőn idegenforgalmi bizottsági ülés volt, amelyen Glatz Gyula helyettes polgármester elnökölt. A tagok igen nagy számban jelentek meg és ez alkalommal több fontos kérdést tárgyaltak meg. Glatz Gyula úgy nyilatkozott az idegenforgalomról, hogy azt nagyon fontos ügynek kell tekinteni, mert Esztergom a mostani súlyos helyzetében csak az idegenforgalommal találhat javulást. A polgármester mélyrehatóan tanulmányozza az idegen forgalmi kérdést és minden lehetőt el fog követni, hogy a város hasznát is lássa az ügynek. Már ezen az ülésen olyan tennivalókra mutatott rá, amelyek nélkül nem lehet százszázalékig eredményes az idegenforgalom. A legsürgősebb tennivaló és előkészület lenne a propaganda megszervezése, még pedig úgy, hogy a városnak ne jelentsenek terhet a költségek, de annál eredményesebb és életrevalóbb legyen a propaganda. A legeredményesebb propagandát a hírlapok és a mozik lehet elérni. által Az ülésen szóbakerült a reklámplakátok kérdése, továbbá életrevaló és szükséges indítvány volt az, hogy kedvezményt kell adni az iskolák ideérkező tanulólnak, akik tanulmányi kirándulás céljából keresik fel Esztergomot. Ismét aktuális az is, hogy korai, Budapestről 830 kor Esztergomba érkező gyorsított vonatot állítson be a Máv. Propagandát kell kifejteni a cserkésztáborozás és a csónak-, regattakirándulások érdekében is. Tudomásul vette a bizottság, hogy az idén csak a város által kiadott jegyek lesznek érvényesek a nevezetességek megtek ntésére. Külön kombinált és külön egyesjegyek lesznek. Kedvezményt kell adni azoknak a vállalkozásoknak, amelyek Esztergom idegenforgalmát emelhetik. Ilyenek az építkezések, különösen a vikendházak, panziók létesítése. A kedvezmény abban állana, hogy a magas százszázalékos pótadóból engedni kell az új letelepülésnek. Védelmére keltek az Ujjadi-féle autóbusz-vállalatnak, mert ha egyik kedvezményt élvez, nem szabad a másikat agyonütni. Az építkezési kedvezményben a helybeliek is részesülnének. Szükséges az olcsóbb magánlakás és étkezés megoldása. Igen jellemző esetet mondott el «r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ J^*j^ n ' é f^Vr ö uha PoloTmann áe-7-lnnáÍ w U<4-*i MKif/vM- £bíosz k <na^ IcICZn^nn LaSZiOOal fői !la/f bZUwUII legjutánvosabhan beszerezhető dei Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtat!)?
